Recommender systems (ajánlórendszerek) egy érdekes aspektusa

Az utolsó utáni +1 poszt témája a (zenei) hobbimhoz kötődik. Szabad időmben szeretek kottás videókat csinálni, manapság már két irányba is terjeszkedően:

(1) Fiatal művészek, modern, hangtechnikailag jobb minőségű, XXI.századi aktualitású felvételeinek egyfajta megtámogatásaként.
http://www.youtube.com/tnsnamesoralong

(2) A régi hangrögzítési archivumból a referenciaerősségűen jó/erős felvételek kiválasztásával a szerzők/művek megtámogatásaként.

http://www.facebook.com/tnsnamesoralong/timeline

Előzmény a szakmai részletekhez:

Ma az imént játszásiból elgondolkodtam, hogy egy index.hu vagy bármely online lap egy Ma is tanultam valamit mintájára be tudna-e fogadni választéknövelésként kottás videókat, ismeretterjesztési / közösség(építési) céllal.

És arra jutottam lenne benne potenciál, még külföldről is vonzhatna nem magyar nyelvű olvasókat (ahogy egyébként egy sakk is nemzetközi nyelvű). Én valahogy vonzódom ezekhez a nemzetközi nyelvezetű dolgok iránt, amik a legkisebb nyelvi akadály mellett a legmaximálisabban őrzik/közvetítik korrekten a tartalmat, szemben akárcsak az angol nyelvvel, gondoljunk itt egy szlenges néger-filmre. :)

Gyakorlatilag lehetne, újszerű, modern köntösbe ágyazott, ingyen tartalom, heti/napi 1-2 videóval, nulla verbalizmussal (maximum infó jelleggel, oly sok gondot okozó szubjektivitás nélkül). Az egésznek központi veleje lenne, hogy

(1) ismeretet/infót terjeszt csak szigorúan és nem pedig fősodratú véleményt, esztétikai értelemben vett "kritikát".

(2) később kifejtendőek alapján ajánlórendszerként (szavazós-fórumos keretrendszer mentén)

(+1) a szívemnek oly kedves komolyzenének modern (mai világban gyökerező) és tárgyspecifikus impulzust adni.

Ha én szervezném/csinálnám ezt a cuccot én - fentiekből kitalálhatóan - tuti közösségépítési jelleggel csinálnám. A legfontosabb konkrétum ez ügyben:

(1) az olvasók javasolhatnak a listára kottázandó műveket, előadásokat és szavazhatnának a meglévő listára (publikálási sorrendre), amit lehet véleményezni is, illetve

(2) fiatal előadóművészek (akiknek nem derrogál így is megjelenni) nevezhetnének saját felvételekkel.

(+1) mindent lehet vélemenyezni free-text formában.

* Lassan ötéves tapasztalat alapján, még az én megosztó szubjektív YT-oldalamon is egyrészt csak 1-2% a dislike arány a like-hoz képest illetve

* esetemben 10.000-es nagyságrendű free-text kommentből ha hármat kelett kimoderálnom offtopik/kulturálatlanság miatt, köszönhetően a (zenei) téma specifikumának, magas szintű koherens kevéssé félreérthető zenei alapozásnak (mondjuk én ez ügyben maximálisan igyekszem liberálisnak lenni, minden határon túl is: inkább legyen zaj, mint cenzúra).

* A dolog nem triviális: egy-egy pl.. gasztróblognál ölre tudnak menni egymásnak az emberek véleményük érdekében. Hogy a politikai dühöngőket már ne is említsem.

(+1) A nyertesek (akik jót ajánlottak) pedig nyerhetnének,  játszásiból, kisebb ám értékes nyereményeket.

Nyilván kellene egy-két moderátor/kottázó (több szereplő esetén azért a videóknak előre definiált megjelenésben egységeseknek kell lenniük, szvsz). Ha én lennék (egyik) fontos lenne számomra, hogy képes legyek saját ízlésvilágomon felülemelkedni (maximum vétó-lehetőséget tartanék fenn magamnak és/vagy nem a legtöbb csak második-harmadik legtöbb szavazatot kapót részesíteném olykor előnyben)

Viszont semmiképpen nem mennék szembe a közösségi igényekkel (pláne nem konfrontative: arra ott van a saját csatornám), nem oktroljálnám rá ízlésemet senkire, épp ellenkezőleg számomra ismeretlen hatásoknak engednék, vizsgálnám be, csak annyira, hogy bevállalhatók-e. Hiszen sokkal több a jó, mint a rossz: dőzsölni lehet a (művészi) jóságokban. Ugyanis azt sejtem/vélelmezem, hogy a klasszikus zene ízlés/vélemény világa aggregálható. Minél többen mondják, hogy jó valami, annál biztosabb, hogy selejt nem választódik ki.

Nyilván kellene a zenéhez a megkerülhetetlen jelentőségű kotta, hogy legyen az egész mögött munkafedezet.

Egyfelöl abban semmi truváj nincs, szvsz, hogy csak YT-url -ekre lehet szavazni, mivel tök érdektelen (ráadásul dinamikusan pusztulnának el a linkek, a sajátos, sokszor nehezen érthető/elfogadható Google/Youtube-gyakorlat mentén). A YT-videók ráadásul nagyon széles minőségi spektrumon helyezkednek el, kötött és ezért divergensen szerteágazó képi világgal.

Másfelöl a kotta adja a koherens, tárgyspecifikus, konszenzust teremtő, hozzáadott értéket. Segít a befogadói (analitikus) fókuszálásban a későbbi élvezkedős fázis megtámogatásaként. Fel kell fedezni a kottát, a dallam vonalát, a ritmus lüktetését, a szólamok összeállását, rétegeződését, komplexitását, az ismétléseket, a variálásokat, a szerzői instrukciókat, a hangsúlyokat, a lejátszhatóságot, egyáltalán a benne lévő értékeket, plusz információkat lehet belőle kihámozni (pl.:hangnemtől az előadói különlegességek lefejtéséig). /Kvázi mint idegen nyelven olvasni, ahol szintén nem tud az ember minden szót, mégis tudhatja élvezni, idővel haladva egyre inkább. Azzal az óriási különbséggel, hogy a kottakövetés a mi laikus szintünkön sokkal-sokkal könnyebb, mint idegen nyelven való olvasásig eljutni./

Egy kottás-videó semmiképpen nem tud kiváltani egy jó koncertvideót, de nagyon szépen ki tudja egészíteni. Az én koncepciómhoz semmi más nem kéne mint egy jó minőségű hangsáv és egy kotta (szerző-, mű- és végül előadócentrikusan). Szerzői jogilag is biztosan tudná rendezni egy nagyobb erőterű médiafelület (amire rajongói szinten nincs esély), hiszen mozifilmek tudnak megjelenni egy index.hu-n.

Az egészben az egyetlen költség, hogy kicsit programozni kéne a dinamikusan változó szavazási-listát illetve valamiféle rendezett videó-katalógust (minden más már adott szokott lenni,  publikálási keretrendszer, fórum), de azt gondolom ez elenyésző az eredeti tartalomban lévő potenciálhoz/értékhez képest.

Zárójeles megjegyzés a (kézzelfogható értelemben vett) sikeresség/potenciál-hoz:
2015.júliusáig két YT-csatornán 20 milliós megtekintést lehetett elérni pár százalék dislike/like arány mellett ebben a rétegműfajban annak is abszolút perifériáján, nulla marketinggel ("termék adta el magát"), a végén már 500.000-es havi növekedéssel. Ami aztán nagyon csúnya véget ért két vonalon is:
(1) Több láthatatlan szerzői jogi gigaszervezet egyidejűleg (ami önmagában lehetetlen) magának vindikálta egy olyan videómat, amihez semmi köze nem volt (egy magyar élő koncert), a YT "file dispute" rendszerén keresztül.
(2) Egy kottázó cég Wiener Urtext nem elégedett meg az egyik videóm törlésével, a korábbi YT-gyakorlattal összhangban, hanem kifejezetten el akarta pusztítani a csatornámat.

Ennek nyomán lett végül egyrészt "legalizálva" az alap YT-csatornám (nincs vitatható videóm fenn, avagy vitatahatatlanná teszem a YT-rendszerén keresztül a YT-azonosítás tévedéseinek hatását ignorálandó) meg vonultam egy YT-tól független másik csatornához (facebook, és minden averziómat félretéve), a szerzői jogi terror elöl menekülve.

És hogyan indokolja egy ilyen fenti "magánügybe" tartozó eszmefuttatás a hangzatos bombasztikus blogposzt-címet?

Hát, hogy ha egy Netflixet vagy Amazon-t veszünk ajánlórendszerként (amik jó hatásfokúak és nagyok) azt kell észrevegyük, hogy úgy személytelenek, hogy csak (vélemény-)követők és NEM proaktívak. Az én általam feszegetett kottás-videós rendszer úgy őrzi a pozitív(abb) marketing lehetőségeit, egy plusz - általam erősnek gondolt - feature/réteg/hozzáadott érték (itt kottázás) révén, hogy információt konstruktívan terjeszt/oszt meg, közösséget épít.

Vegyük észre, hogy a két szemlélet nem kioltja egymást, hanem kiegészíti egymást (különböző nézőpontjaival).