Magamról

Saját fotó
Főiskolai, majd egyetemi diplomamunkáimtól kezdve világ életemben, adatok, adatbázisok, adattárházak (leginkább Oracle) környékén mozogtam. Mostanság adattárházasként, adatbányászként élem napjaimat.

2017. január 29., vasárnap

Mindenki/Sing - "Live Action Short Film" Oscar-díj jelölt - 2016



00:17 01-Orazio Vecchi-Nádas Kálmán: Néked zeng ez a dal
07:33 02-Pál, Kata, Péter, Jó reggelt!
11:56 03-Bárdos Lajos-Lukin László: Bikaviadal
12:41 04-Weiner Leó: 1.Divertimento Op.20/II - Rókatánc
13:22 05-Weiner Leó: 1.Divertimento Op.20/II - Rókatánc
15:01 06-W..A.Mozart-Tótfalusi István: Pajtás örvendj!
22:59 07-Balázs Árpád-Nemes Nagy Ágnes: Bodzavirág

TV2/FEM3 Café HD-felvétele a Bakáts tériekkel


Kottás-videók:
BALÁZS Árpád: "Bodzavirág" - Hungarian Choral Piece
[2x{SCORE+LIVE}, BAKÁTS Square Music Primary School+MOLNÁR Mónika] BALÁZS Árpád: Elderflower, HD 16:9
[2x{SCORE+LIVE}, ST.EMERIC Children's Chor+RUSZ Beáta ] BALÁZS Árpád: Elderflower, HD 16:9

Nyíregyháziak eredeti koncertvideója:
Szent Imre Gyermekkar Nyíregyháza, Éneklő Ifjúság 2012.
Vezényel: Félegyháziné Rusz Beáta
* Alábbi YT-grafikon az original koncertvideó megtekintés-felfutását mutatja
* Megjegyezném, hogy a blogposztom keletkezési időpontja illetve a YT-grafikon utolsó napja:
+ 2017.01.29,   7.000+ megtekintés, ~5 év után
+ 2017.03.02, 17.000+ megtekintés, ~1 hónap után.
 
Nemes Nagy Ágnes: Tavaszi felhők
Bodzavirágból, bodzavirágból
hullik a, hullik a sárga virágpor.
Fönt meg a felhők szállnak az égen,
bodzafehéren, bodzafehéren.

Szállj, szállj felhő, pamacsos,
hullj le, te zápor, aranyos,
hullj le, te zápor, égi virágpor,
égen nyíló bodzavirágból.

*******************************************************
2017.02.27: Jelentősen bővítve, teljesen átdolgozva, 1-2 korábbi véleményem változásával
2017.03.02: Két újabb szinttel bővült a poszt. március 2-án .
2017.03.03: Már csak linkekkel bővítek (elengedtem a poszt "pofozgatását")
2017.03.04: Picit átdolgozva meg bővítve a link-szekció, illetve plusz, szint és YT-grafikon.
2017.03.07: Plusz szintek, Balázs Ádám zeneszerzőnek szentelve, illetve a film fontosságához.
2017.03.18: "Les Choristes", szekció módosult, illetve kiegészült három kottásvideó-s linkkel.
2017.03.19: "Kottás videók" szekciója két új videóval bővült..
2017.03.28: Friss Index-es interjú "Balázs Ádámmal" linkje az információs szekcióban.

* Sűrű volt az elmúlt egy hónap.
* A címbeli magyar kisjáték film "élőszereplős kisjátékfilm" kategóriában előbb feljutott a legszűkebb Oscar-díj mezőny ötös listájára (már önmagában ez is hosszú és diadalmas procedúra volt, egyre fényesebb sikerekkel, elismertséggel övezetten). Aztán pár órája meg is nyerte azt.
* Egyik mellékhatásaként több vitában is résztvettem, ahol magasra csaptak az érzelmi hullámok, nem egyszer inkorrektségbe is ágyazva.
* Másik mellékhatásként az információ is szép sorba gyülekezni kezdett (minden irányból)
* Rengeteg információ halmozódott fel, muszáj volt húzni, hierarchizálni, a kezelhetőség érdekében. Kell beszélni a zenéről, filmről, rengeteg tévhiedelemről, cáfolandóról. Hierarchikusan szervezett fontossági sorrendben.
* Az alábbiakban a sorrend a szubjektív fontosság és jóság direkt-szorzataként jön ki, azaz nem kronológiai.
* Eddigi kedvenceim: MNO illetve Kötöszó evangélikus blog írásai, köszönet értük.
* 55.000+ karakterleütéses,  13 oldal kinyomtatva PDF-ben apróbetűsen lett ez a "Mindenki"-s blogposztom. Nekem annó szakdolgozatnál 1.250 volt egy A4-es szabványoldal, azaz rendesen püföltem tehát a billentyűzetemet.
* 1.122-es megtekintésével pedig már most ötödik legnézettebb posztom, ráadásul "all time"

Információk, hírek:
Blikk-videó: Így énekel a Mindenki gyerekkórusa+Interjú a zeneszerzőkkel (4 perc, nagyon jó) 
HVG-videó: Moziteremben dalolt az Oscar-díjas kórus (4 perc, nagyon jó)
24-videó: Walton Rebekával többekközt, tátogáshoz is kapcsolódóan (3.5 perc, nagyon jó)
168 óra-videó: Bodzavirágok (3.5 perc, HD minőség, nagyon jó)
TV2-videó: Réz Andrással beszélgetés a Mindenkiről, a 444-es kritika kapcsán is 
24-videó: Gáspárfalvi Dorkával szenzációs interjú (3:43)
Life-videó: "Erika néni"-vel kétperces interjú, Oscarról, meg arról tátogtatna-e
Origó: A magyar film megnyerte az Oscar-díjat (nagyon informatív)
Bors: Deák Kristóf édesanyja Ács Enikő, Pantha Rhei énekesnője
Válasz: Kiderült, miért tátog az Oscar-jelölt magyar kisfilm főszereplője
Népszava HU: Ünneplés Bakáts téren, koncertlehetőségeik
Index-akta: a 2017-es Oscar-gáláról (sajnos nem minden írás érhető el innen)
700 ezer magyar néző fölött jár az Oscar-díjas Mindenki 
Index-es interjú Balázs Ádámmal: Mostanság nem divat a dallam

Szakértői vélemények:
Mindszenty Zsuzsánna, a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége elnökének írása 
Koloknet Blog-Lannert Judit oktatáskutató: Oscar-díjas a magyar tehetséggondozás?  
Réz András (444-kritika után): Mindenki fontos és tisztességes film 

Megérteni akaró vélemények: 
10 különböző jellemző véleménykritika, linkekkel
Kötőszó Blog: Majdnem mindenki 
Reposzt: Mindenki
MNO: Mindenki mindenkije (további kritikákra linkekkel)
777: Oscar a reményért 
Határátkelő Blog: írás szerzője ugyanoda járt Angliában, ahová Deák Kristóf is
Alfahír: Én, mi, mindenki - nem csak Oscar-díjas, de iszonyúan fontos is ez a film
Kettős Mérce Blog: Mindenki-egy film a forradalom lehetőségéről
Transfesser Blog: Mindenki (2015-2016)
Eduline: Mindenki - Rendszerkritika és Vaporwave az Oscar-gálán
Gépnarancs: Magyarország tátikázik
Laterna Magica Blog: Mindenki (Reflexió a 444-es kritikára)
Antalffy Tibor: Újabb Oszkár (1953-as párhuzam miatt linkelem csak ide)
B1 Blog: Mindenki – van egy fontos üzenet
Emberiség.hu-videó: Mindenki - Párhuzamok

Linkelhető fórumok, amik nem vesztek el az éterben (a szerzői jog nevében): 
444, ezerötszáz kommenttel: Tegyük a szívünkre a kezünket...nem igazán jó film a Mindenki
Port.hu fóruma többszáz hozzászólással
Filmvilág Blog: Mindenki - Naiv tanmese a lázadásról
Általam nyitott indexes-topik: legutóbb az 51.831-es hozzászólástól

"Túltolt" vélemények (szemezgetés után a brutálisabbak): 
Mandiner: Miről szól valójában a Mindenki?
Bayer Zsolt: "Gázos" a Mindenki üzenete
HVG: A Mindenkivel az a gond, hogy hamis benne a dal (elképesztő írás)
Népszava US: Egy Oscar-díj a magyarok szégyenéről (elképesztő írás)
888: A Mindenki sikere egy igazi népmesei történet (jellemzően inkább napi politika)


! ! ! ! ZENÉRŐL, KOTTÁS-VIDEÓRÓL ! ! ! !

* A film csúcspontján szólal meg a kottásított Bodzavirág-nóta. Engem személy szerint mélyen megrázott, annyira nagyszerűnek találtam. Valamit visszahozott gyerekkorom "Tótágas" és egyéb kórusos feelingjéből. Nem volt kérdés, hogy ha van kotta, azonnal illesztek rá. Amúgy állítom csak ennek a dalnak és ilyetén megszólalásának óriási szerepe volt a sikerben.
* Sokáig hezitáltam, hogy hogyan melyik felvételt kottásítsam.
+ A filmbéli verzió nagyon jól szólt a fülemnek, csak rövidített (és egyúttal természetesen a film mondandójához szabott) volt.
+ A Youtube-on szerencsére sok videó található a darabból (teljes verzióban), köztük zeneileg sok nagyon jó is (az én listámon 10 videó is szerepel, amiket szívesen hallgatok). Azonban amennyire jók zeneileg, annyira gyengék hangtechnikailag sajnos. Igyekeztem kerülni kottázásra kiválasztásnál azokat, ahol
- a középrészt túlságosan elnyújtották és/vagy
- eltértek a kottától ("M"-zés és/vagy a középrészt szóló énekli, stb.).
* Így is van egy durva eltérés a kottához képest, ugyanis az eredeti kottában a második ismétlés végén a második "Bodzafehéren" nem előírt. Én a kottához ragaszkodtam, noha megtehettem volna, hogy az interpretációkhoz alkalmazkodom.
* Bár nagyon akartam, hogy csak egy - legjobb - interpretációt kottásítsak, végül kettő mellé tettem kottát. A filmbéli rövid és egy teljes verzió mellé.
* A film zenéje igazi csapatmunka volt. Balázs Árpád (aki édesanyámmal egy évben: 1937-ben született) kórusművét fia Balázs Ádám (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zeneszerzés Tanszékének oktatója) adaptálta a filmre, aki a film zeneszerzője is volt egyúttal.
* Walton Rebeka énekli a szólót a Bodzavirágnál.
* Nemes Nagy Ágnes e nóta alapját képező "Tavaszi felhők" című versét Gryllus Vilmos is megzenésítette. Kérdés, hogy komponáláskor (előtte) ismerte-e Balázs Árpád kórusművét.
Gryllus Vilmos Tavaszi felhők


! ! ! ! FILMRŐL SPOILERESEN  ! ! ! !

* Végső legfontosabb konkluzióként, üzenetként én azt összegezném (film és viták után), hogy  a rettenetes és szakmai pálott, akolmeleg belterjesség okán is inkorrekt "Virtuózok" negatív példája után, immáron pozitív megerősítő művészi alkotás is mondja nagyon nagy baj van a művészet és verseny házasításával.
* Még egy "egzakt" sportban is mennyi aljasság, dopping, csalás, manipuláció, zsarolás, pénzcentrikusság, hatalomfitogtatás van. Ami aztán kitermeli magának az olyan forma embert, mint Lance Armstrong, aki a dopping-buktája ellenére a Tour-kupáival fényképezkedik.
* És ha az "egzakt" sportban ezt látjuk, mennyire fájdalmas a sokkal kevésbé egzakt művészeteknél a ráadásul további torzulásokkal (presztízsharcok, susmusok, stb formáiban). Az egész fokozatosan tolódik el egyre inkább valami olyan vállalhatatlan felé, ami mindennek (művészetnek, korrektségnek, gyerekeknek)  a megcsúfolása, amire nem kiváncsi az ember. Hol van itt már az ember, a művészet, a fair play: ha a laikus is símán átlátja, hogy csalnak az említett Virtuózokban (zsüri oldalról), vagy a kisfilmben egy versenyben érdekelt tanár.
* A magam részéről nagyon verseny-ellenes lettem (zenét/művészetet nézve), látva a kézzel fogható visszaéléseket és primitivségek miatt. Ignorálom őket, mind konkrétumaikban, sőt versenyeredményeikben is (Virtuózokat már nem is követtem 2.évadtól kezdve). Ha nem tudom mögé tenni a zsüriminőséget információ- vagy korrektség hiányában, akkor semmit nem üzen egy 1. vagy 2.hely. Mostantól az új Kocsis Zoltánokat másképp kell majd felfedeznie az embernek.
* Mindez a manipulálás-terjedés különösen azért szomorú,  mert önmagában zenei produkciókat lehet korrekten (pláne botrány nélkül) megítélni, ahogyan tehetségesek is szépen kiválaszthatók, ha tisztességes eljárás keretében történik.
* Az én olvasatomban kétféle zenei versenyt lehet rendezni
(1) Komolyat, aminél
(a) van egy komolyabb (de azért nem túlzásba vitt mértékű és főleg nem egyetlen nyertes személyre kihegyezett) díj,
(b) de ekkor a zsüri tevékenység is korrekt(!), pártatlan, független,
(c) nem-megbeszéléses (zsűritagok egymástól függetlenül/szeparáltan szavaznak),
(d) lehetőleg nemzetközi,
(e) objektív mutatókra hangszerelt,
(f) ad absurdum paraván mögöttis, mint Kocsis és ÁHZ esetén volt annó (és nem háttérbeli susmuson alapul, mint a Virtuózokban).
Azt hiszem jogos elvárás a téttel arányos minőségű zsürizés, a viták elkerülésére.
(2) Biztatósat, ahol a zenén, gyerekeken meg az örömön van a fókusz és mindenki tud valamiképpen nyerni.
* Ma már 100 méteres futást vagy úszást sem nagyon lehet nyerni egzaktan, olyan szoros az élmezőny, mennyire így van ez a zenénél.
* Idevágó adalék: már a Koloknet blog-on felfigyeltem Lannert Judit oktatáskutató írására, lelkesen kommenteltem is (elveim ellenére, "előzetes moderáció"-s blogokban elvből ugyanis nem szoktam kommentelni), meg beszúrtam a linket a posztomban, rögtön Mindszenty Zsuzsa írása után, a "szakértő-szekcióban". Immáron terjed az írás, HVG is lehozta.
+ Mit is mondjak a poszt ezen pontján. Noha én "csak" azért vagyok versenyellenes (és csak a zenében), mert látnivalóan az inkorrektség irányába megy el az egész, de maximálisan szívemből szól, hogy tágabb kontextusban is érdemes nézni a dolgot, akár verseny, akár "fekete pedagógia" vonatkozásában.
+ És persze jó látni az újabb adalékot ahhoz, hogy mennyire fontos ez a kisfilm.
+ Annak is nagyon örülök, hogy magának a verseny-aspektusnak, a verseny-specifikus torzító-hatását, pláne legfőbb/kiemelt helyen, mégiscsak én tárgyaltam korábban egyedül az egész blogoszférában, senki nem foglalkozott vele a kisfilm kapcsán, még kommentekben sem nagyon (amiket én láttam). Az egész versenyesdi abszolút egy pozitív feelinget kapott, eléggé "közfelkiáltással". Nagyobb volt a közmegegyezés, mint "Erika néni megalázása" vagy a "100%-os konspiráció lehetetlensége" kapcsán.

* Következő szint:  "Se non è vero, è ben trovato"-"Ha nem is igaz, találó" Giordano Bruno: Gli eroici furori (Páris 1585, II. rész 3. dialógus).
* Réz András mondja nagyon korrekten és pontosan, hogy a Mindenki c. kisfilmnek van egy fantasztikus értéke, nevezetesen, hogy kérdéseket tesz fel, amelyekre mindenki a maga módján és másként válaszol. Abban a 20 fős beszélgetében, amiben Réz Andrásék beszélgettek a filmről, még az Oscar-díj elött, nem volt két egyforma értelmezés, vélemény. Ez annyira jó dolog, főleg, ha felidézzük mikor volt ehhez fogható utoljára magyar filmnél, ilyen közös együttgondolkodás. Még a beszélgetés utáni búcsúzkodásnál is volt olyan, "jah lenne, itt még valami amiről nem beszéltünk". Ha ez így van, akkor ez bizony fontos film mindannyiunknak.
* "világ megváltoztatható, ne tűrd el, hogy megalázott legyél!" - ez világos, de ezen felül lehet beszélni arról, hogy
+ egyenlősdi meg az elit
+ mi legyen azokkal akiknek nincsenek adottságaik
+ éled csinálod a világodat vagy szurkolónak minősítenek, aki nem lehet a saját életének az ura
+ jószándékú emberekről, akik nem tesznek egyebet mint a keretek által adott lehetőségek között azt mondják, hogy én megpróbálok jó lenni, hiszen Erika néni nem szörnyeteg félreértés ne essék
+ a hetesekről, ügyeletesekről, akik az óra elején furán szolgalelkűek
És egyszer csak kiderül, hogy arról beszélünk, hogyan élünk, miben élünk, milyen a mi életünk, milyen görcseink vannak.

* Fentiekhez én csak annyit tennék hozzá, hogy ezért jár teljes tévúton Anarki, Balavány György, meg azok a kommentelők, akik "tájékozottságuk" teljes tudatában kötözködnek a filmmel, hogy nem voltak képesek észrevenni, hogy egyetlen olvasatnak rabjai, amely "börtönből" képtelenek kitörni.

* A következő szint, a fontossági hierarchiámban nagyon drukkoltam a kisfilmnek, hogy megnyerje az Oscart, hozzáteszem nem gondoltam volna. Túl komplex volt a kisfilm, rengeteg lehetőséggel, hogy félre lehessen érteni a filmet (erre bőven szolgáltatattak bizonyítékot a legkülönfélébb viták, ahol jelen tudtam lenni).
* Hihetetlenül mély és szép az üzenet, hogy a legderüsebbnek látszó történés mögött is ott lehet a másik olvasat, az antitézis, ami a tézissel együtt alkothat szintézist.
* Alig hiszem, hogy volt/van/lesz még egy olyan 25 perces film, ami ennyire inspirálni tudja az embert, még a verbalitás frontján is.
*Az én értelmezésemben:
+ Tézis: mindig az út a fontos, amin járunk
+ Antitézis: sokszor nagyon fájdalmasan messzire kell mennünk, hogy őrizzük az identitásunkat, integritásunkat.
+ Szintézis: még a gyerekek is érzik, hogy megváltoztatható a rossz; kell hozzá jó ötlet, dolgozni kell érte és el kell kerülni (konspirációval, összetartással, rászervezéssel), hogy a rossz erők ne tudjanak "hackelni" (mennyi példát lehet hozni idevágóan a való életből)

* A következő szint: az én objektivitást minél inkább célbavevő saját szempontrendszerem szerint díjat érdemel.
* Erények:
+ Összefüggő koherens, ellentmondásmentes az alkotás
+ A film közvetlen kórusos mikrószintjén is konzisztens
+ Úgy teljes, hogy minimális is. Elégségesen specifikál a körülményekből, kerüli a didaktikusságot
+ Nagyon erősen koncentrált
+ Se nem lazít azaz feszesen tartja a néző figyelmén, se nem terheli túl a nézőt
+ Egyenrangúan tökéletes egységet alkot a film és zenéje. A film zenéje abszolút telitalálat, arányaiban, válogatásában, szerkesztésében. Bodzavirágot megismerni óriási élmény volt. És hány ilyen kincsről fogalma sincs az embernek.
+ Egyedi módon új, eredeti, ötletes.
+ Univerzális, mindenhol érthető mondandó
+ Abszolút reális problémafelvetésű, tudhatóan effektív megtörtént sztorin alapul, Indexes információ szerint egy svéd lány mesélte a sztorit Deák Kristóf rendezőnek, míg az origós cikk szerint sokan éltek át hasonlót. Nekem sajnos annyira meredek ez a rendszerszintű tátogás-rémálom, hogy szkeptikus vagyok biztos megtörtént-e az a svéd lányos tátogás-sztori, amire Deák Kristóf hivatkozik. Akárcsak odáig menően is, hogy többen tátognak a kórusban, a gyerekek akcióját nem számítva.
+ Kiszámíthatatlan előre a scenarió. A gyerekek sokféleképpen lázadhatnak, amit a kisfilm szépen érzékeltetett (eleve szabotálástól elkezdve, a tátogás megtagadásáig, vagy éppen a filmbéli verzióig elmenőleg), de amit találtak a maga koncentrált esztétikai tartalmában igazi gyönyörűség. Énekeltek egy jót, saját örömükre, nem foglalkozva semmit a díjjal, felnőttes hülyeségekkel. Horribile dictu karvezető nélkül.
+ Komoly mondandóval, üzenettel bír.
+ Képes elementárisan intenzív, inspiráló hatást kiváltani. Belőlem mindenképpen.
+ Nagyon tág valós értelmezésteret enged meg, ami a legesleg fontosabb (ennek lehet mellékhatása, mégis kiemelkedően fontos szempont)
+ Verbálisan nagyon jól elemezhető a film, több problémasíkon is.
* Nem problémamentes a film, de a komoly erényei, erősségei eltüntetik ezeket a hibákat, elmaradt cizellálnivalókat.
- Zavaró, hogy angol környezetbeli sztori magyar környezetbe lett ültetve, mindezt úgy, hogy az Oscar-ról angol nyelvkörnyezetből jövő emberek döntenek (dupla-csavar). Azaz egy reális történés hitelessége csonkolódik valahol, némi manipulációs ízzel, ha globálisan nézzük. Kérdés, hogy a művészi alkotásba/szabadságba belefér-e ilyen (lehet-e ekkorát "költeni"). Rosszérzés az van, de nehéz egzaktan (negatív) ítéletet mondani. Azóta olvastam Mindszenty Zsuzsánna, a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége elnökének sorait, ami alapján elfogadva a "fekete pedagógia" itthoni létezését a rossz érzésem tovatűnt. Igazándiból eredetileg sem volt ez megalapozott nálam, csak szubjektíve nagyon zavart az Oscarig ható "dupla csavar".

* A következő szint: a film alapvetően szomorú számomra, minden szerethetősége, lélekmelengetése mellett is (pl.:zene, gyerekek, egyes értelmezési keretekben, stb.). Szerencsére a happy-ség nem követelmény a fenti szempontrendszeremben.
* Egész napos (tegnapi) vitatkozás, küszködés után jutottam erre az álláspontra. Azért tartom szomorúnak, mert nem lehet öröm, tanárt, iskolát, művészetet, ügyet ilyen filmbeli akcióval megalázni (akkora aránytalan felüllövés a látványosan beégető nyíltszíni bosszú).
* Szeretném hinni, hogy gyerek-kórustagként - bár benne vagyok hülyeségekben -, de erről az akcióról akarnám lebeszélni a többieket. Nálam megkérdőjelezi a gyermeki tisztaság 100%-os vegytisztaságát.
* Ugyanakkor nyilván az önszabályozóan visszacsatoló látványos akció gegnek, művészi poénnak, elgondolkodtató motívumnak abszolút jó, fontos, helyénvaló az alkotásban, művészi szabadságban.
* Csak vidámkodni felette nem igazán életszerű, ha idáig fajulnak az események.
* Egy vitában résztvevő olvtárs azt hiszem jogosan világította meg azt is, hogy lehetetlen (költői túlzás) egy ilyen akciót végigvinni tökéletes konspirációval. Mi annó egy tanórát szabotáltunk csak, osztály szinten, 100% konszenzus mellett, de még ott is volt három áruló. Nyilván a művészi szabadságbe ez is bőven belefér a kisfilm esetében.

Következő szint: szeretem a filmet a mondandójáért/üzenetéért.
(1) A gyerekek a lázadási formájukat úgy találták meg a legütősebben (rászervezéssel), hogy nem érheti retorzió őket (hiszen végül is csalással akart nyerni a tanár). Ez üzenet a mának és a felnőtteknek is. Nem pillanat-léptékben kell nyerni, másikat meggyőzni, hanem időben hosszútávon. A gyerekek kitalálták a "bosszút", majd titokban tartották (konspiráltak), illetve készültek egy olyan énekléssel, amit nem segít a karvezető. Aminek kockázata is volt, hiszen, ha besülnek, az üzenetük is sérül. Ráadásul nem volt tanári részéről "meghackelhető" a lázadás, ami külön nagyon finom vonás.
(2) A film szól arról, hogy miközben a felnőttek hajlamosak bulvárosítani, x-faktorosítani, versenyt-túlspilázni, azon közben könnyen elfelejtkeznek az emberről, művészetről magáról, A gyermeki tisztaság igénye/öröme lemoshatta ezt a torzult felnőttes verseny-túlspilázást.
(3) A film szól arról, hogy csak az a versenynyerés élhető át igazán mélyen a pénz/dicsőség síkon túl, amit korrekt, fair play eszközökkel ér el az ember (a strtatégiai szintre emelt tátogás az nem ilyen). (4) Szól arról, hogy az ember nagyon könnyen tudhat fókuszt veszteni. A verseny javára a szép és közösségi rovására. A svéd jutalomút javára, a gyermeki tisztaság, önfeledtség, egyáltalán pénzben nem kifejezhető öröm kárára.
(5) Szól az (itt tanári) agilitás célratörésének olykor kíméletlenségéről illetve csonkoló mivoltáról.
(6) Szól arról, hogy a gyerek is képes lehet nevelni (pozitívan befolyásolni) a felnőttet, tanárt.
(7) Végül szóljon bármennyire banálisan/nyálasan, az embernek meg kell találni a saját hangját és ez bizony küzdelemmel jár.

Következő szint kóruséneklés két szintje:
Vegyük észre, hogy kétféle szempont van egy általános iskolában (gyerekkórus). Van egy kétség kívül létező versenyszempont és van egy közösségépítő szempont. És ezeket szigorúan tilos egymás ellen kijátszani. Annyi kell csupán, hogy egymásra gyakorolt mellékhatásaikat minimalizálni kell.
* A versenyszempontnak nyilván nem felel meg semilyen tátogás, pláne, hogy egy versenyen kiszúrható, ha sokan csinálják (ahogy a filmben is kiszúrta a tehetséges szólista kislány, teljesen jogosan).
* A közösségépítési szempont viszont széles spektrumon jelen lehet, kezdve, hogy igazgatói elv/előírás a kórusba-felvétel (odajelentkezés és minimális felzárkoztathatósági alkalmasság esetén), zenei-szakmai szempontok ellenére is. Egészen odáig elmenve, hogy "csak" játék és öröm legyen az éneklés, kisgyerekeinknek, (pénz)díjaktól függetlenül.
* Be kell látni, hogy egy kórustagokat - például különösen a nem minden bokorban termő tenorokat - vadászni kell (értsd megtalálni). Akik nem versenykészek, de felzárkoztathatók, azokat be kell fogadni, képezni, segíteni kell. Egy átlagos magyar kórus lehetőségei nem vetekedhetnek gazdag nyugati kórusokéval.
* Abszolút reális a filmbeli kontextus (mindenki felzárkozásra képes jelentkezőt befogadni akaró kórusbővítés, csak a szignifikánsan rosszabbak elküldésével) és bizony túlzottan "agilis" tanár tudhat okozni kárt. Vesd össze korosztályos magyar futball helyzetét (mi a fontos a korosztályos kupák nyerése, avagy a játék öröme és a játék tanulása)

Következő szint: tátogás
* Totális misztikum a dolog, sosem fogom szerintem felfogni, megérteni a dolgot a maga teljességében. Egyfelöl nagyon szeretném megérteni, hogy nálunk itthon miért nem gyakorlat a tátogás, és ha angol nyelvű környezetben meg gyakorlat valóban, akkor ott miért igen és hogyan. Szerintem esélyem nincs rá, ezért marad ez az egész misztikum számomra.
* Van pozitív és negatív olvasata.
* A tátogást el tudom elfogadni a magam szemszögéből, hogy én egyelőre lemaradt kórustag kérve kérem a karvezetőt, hadd álhassak be koncerten tátogni, hogy részese legyek az éneklés-élménynek. Valahol már írtam volt ilyen élményem gimnazistaként a Szent Istvánban, ahol egy teremben brutális nagy, igazi valódi kórus Kállai Kettőst énekelt/próbált, közvetlen közelemben (hanghullámok a bőrömet birizgálták). Nekem nem kellett tátogni, és úgyis elképesztően életreszóló nagy élmény volt.
* Olvtárs mesélte, hogy Tolosában voltak vegyeskarral, de férfikar külön kategóriában is indult, ahol
16 férfi kórustag követelmény volt. Beállították hát a sofört tátogni. Noha a filmben én a tátogást csalásnak fogom fel, ez a sztori, abszolút vállalható, helyes. Egyetlen, ideiglenes, adhoc tátogás bőven belefér. Ha kinn vannak, adminisztratíve ne gátoljuk meg az éneklést. Nem szabad merevnek lenni semmilyen álláspontban. A szellemét is kell nézni a szabályoknak, nemcsak a betűjét.
* Ugyanez az olvtárs mesélte, hogy létezhet a tátogásnak másik pozitív olvasata is. A vélemény hitelességében magam részéről maximálisan megbízom ugyan, de az én szkepszisem falát nem törte át:
"A tátikás részvétel is lehet jobb a gyereknek, mint az otthonmaradás, ha benne van az elvárás (a vezető és a tagok részéről), hogy hamarosan éneklő kórustaggá kell fejlődnie. Ebben jobb motiváció is lehet a félértékű kaland élménye, mint az otthonmaradás élménytelensége. Sajnos az iskolai kórusokban kevés ideje van egy-egy tagnak, pláne az év közben érkezetteknek. Nem lehet "majd" felzárkózni, hanem csak sürgősen, mert nincs idő."
* Szét kell azt is választani, hogy hozzon-e a főhős kislány áldozatot a csapatért, attól, hogy mennyire fér bele a tátogás egy pozitiv áldozathozatal kontextusába.
* Verseny-kontextusban, kórustagnak felülről előírva, tömeges léptékben, stratégiaszerűen, a tátogást nem tudom elfogadni, számomra ez no way kategória, mert bántóan koncepciózus gyerekeket megalázó csalás. Hajlandó vagyok változtatni a véleményemen, de ehhez erős érvek kellenek, amiket a vitákban én nem láttam.
* A filmbeli Erika néni egyre másra növeli kritikus tömeggé a tátogókat, hajszolva az eredményeketszemélyes és iskolai presztizst (lásd hozzá még a megalázó "portfólió" cuccot), egy elvont/látszat/egészségtelen verseny-ideál mentén.
* Erika néni csapata nem volt érett erre a versenyre, nem aspirálhatott vállalhatóan a svéd útra.
* Analógia:
+ (a) amikor még nem elég érett/felkészült gyerekeket pódiumra, yt-ra kényszerítenek szülők, felnőttek.
+ (b) a másik törésvonal az, hogy mennyire követelhető meg egyszerre a technikai skill (elég-e erre jobban fókuszálni) meg az interpretációs skill.
* Én mindig is azt a vonalat képviseltem, hogy
+ ne növeljük a zajt
+ ne rongáljuk a muzsikus-palántákat
+ ne rongáljuk a művészetet
+ ne fárasszuk a hallgatókat/befogadókat
* Régen elég lehetett gyerekeknél csak a technika-fókusz, ma már akkora a kínálat-áradat, hogy a gyerekektől is többet, teljesebbet kell elvárni színrelépéskor. Pláne, ha bármi komolyan vehető értelme van egy zenei versenynek.
* A családnak édes lehet copfos kislányuk nem kész hegedülése, de egészen más sztori vadidegenek elé benyomni éretlen produkciót (fekete lelkű zsüri, mint a Virtuózoké meg díjazza is hozzá a látnivaló produkció-éretlenséget)
* Az én követelményeim:
+ Mindenki azt és annyit (scope) csináljon, amire hivatott/képes a saját szintjén.
+ Legyen értelme a publikálásnak/színrelépésnek, az érzett publikálási/feltűnési kényszeren felül, mégha ez csomó önmegtartoztató húzást is jelent a teszemazt yt-csatornából, vagy koncertműsorból, versenyre-jelentkezésekből.
* Emlékszem Farkas Lili szülei a Hegedűs házaspárral nem vállaltak be egy ősbemutatós nyolckezes Chabrier Espana-t (amit én egyébként oly nagyon vártam azon a koncerten). Kerek perec megmondták el tudják játszani, de nem jó szívvel publikálható módon, és ezért játszottak mást. Én ezt a hozzáállást várom el, idő haladtával egyre keményebben.

* Következő szint: tátogás vs nyíltszini bosszú szembeállítása
+ Ha feltesszük, hogy (90-es évek elején még "szocialista") Magyarországon nem életszerű a filmbéli tátogás, míg a linkelt origo cikk meg arról számol be, hogy rengetegen emlékeznek ilyen élményekre, a "kapitalista-liberális" angol nyelvterületen, Japánban, stb. ("diszjunktan"), ami révén by the way a kisfilm valamennyire predesztinált volt az Oscar-sikerre.
+ Továbbá, ha feltesszük, hogy pc-okból vesznek fel mindenkit kórusokba, és mivel sokan nem elég jók ezért tátogtatják őket, akkor két dolog is felmerül:
(A) Mi ebben a poén a gyerekeknek és hogy nem hagyják ott az egészet kvázi az első kóruspróba után, a szabad, demokratikus, versenykapitalista világban. Mindezt olyan léptékben, hogy kórust is oszlattak fel tátogás-botrány után.
(B) A karvezető-szerep sem érthető: vagy tömegesen nem értenek a kórushoz (nálunk meg mindenki jó lenne?), de akkor nem lenne tátogás sem, vagy értenek hozzá, de akkor rendszerszinten nem engedik idáig fajulni az egészet ugyanabban a szabad, demokratikus, versenykapitalista világban.
+ Azaz az egész nem "levezethető" akár látják a problémát, akár nem.
+ Másik oldalról minőségi, díjakat nyerő versenykórus nem aláz meg ennyire iskolát, tanárt, művészetet nyíltszíni bosszúval, pláne 100%-osan tökéletes konspirációval.
+ Magyarán, összefoglalva: van egy blackbox-effekt miatt értelmezhetetlen ám effektíven valós kiindulás, meg van egy lehetetlent - reálisan nézve - aszimptotikusan közelítő költői túlzásos végkifejlet, amik egyúttal az értelmezési tér határait is specifikálják. Ami csak újabb adalék lehet a kisfilm zsenialitásához, az előítéletek ellen hirdetett "háború" útján.
+ Mondhatja-e komolyan bárki, hogy didaktikus a film.

* Következő szint: Mit enged még meg a művészi szabadság és mit már nem?
+ Ugye rengetegszer fordul elő ebben a posztban, hogy bár ellenkezik a konkrét tapasztalattal, de a művészi szabadság kereteibe belefér.
+ Én úgy képzelem, hogy két véglet van, ha tág az értelmezési tartomány illetve nem-teljes az állapottér/igazság-tér:
(A) Amikor a részletek precizitása fontos (és ekkor a teljes kép összessége mehet félre)
(B) Amikor a teljes kép és üzenet a fontos, miközben a részletek nem számonkérhetők
+ Ha durván bulvár hatásvadász analógiát akarnék idehozni, arról a fajta különbségről beszélek, amikor egy fickó meglát egy nőt az utcán és elvarázsolódik, míg egy ugyanott lévő másik nő meg azt szemrevételezi ugyanennél a nőnél, hogy azt a cipőt biztosan turkálóban vette. Mindkettő érvényes következtetés lehet, de nyilván más-más a célcsoport/célfüggvény.
+ Kisfilmünk kapcsán, nyilván a "B" eset forog fenn.
+ Én a magam számára tudtam, hiteles, komoly, mély, kétségbevonhatatlan üzenetet dekódolni a filmből (nyilván más érezhet másképpen). Ezt egyetlen effektív konkrétum nem tudta megkérdőjelezni eddig. Még a (nekem) legfájdalmasabb, magyar valóságot "igaztalanul vádoló" tátogás-intézmény sem.
Én magam azon az állásponton vagyok, hogy a kisfilm művészi alkotás, alkotói szabadsággal. Nem az utolsó bitig kell leképeznie a valóságot, mert akkor jóval kevesebb alkotás állná meg a helyét, jó sok értékvesztéssel. Sokkal fontosabb, hogy tágabb értelmezési terével gondolkodásra serkentsen az azonnali pláne túlfűtött értékítélettel szemben (ami a netes kommentelés trendi világában oly gyakori, jellemző)."
Azaz az egész topiknak a kulcsa a tátogás-misztikum dekódolása (nálam).

Következő szint: Balázs Ádám, mint zene(szerző)
Vajon melyik zenét szerezte Balázs Ádám???? A zenei szerkesztőt nem zeneszerzőként kell a stáblistán említeni! Egy hangszerelésért én nem tartom valónak valakinek a nevét zeneszerzőként feltüntetni! Mozart Requiemjét is más fejezte be, mégsem ő lett (vagy ő is) a zeneszerzője. Most megnyugtattam magam, hogy nem én vagyok a hülye. Feszült figyelemmel, végig vájt füllel hallgattam a filmet, vajon hol van a 4 feltüntetett műdalon túl bármilyen más zene is a filmben. De sehol semmit nem vettem észre! Aztán már csak arra mertem gondolni, biztos az apacuka-fundaluka "zenét" szerezte Ádám. Semmivel nem lett volna kisebb érdem a stáblistában azt feltüntetni, hogy zenéjét szerkesztette vagy zenéjét hangszerelte, ...... de ez csak az én értetlenségem. Nincs itt semmiféle rosszindulat csak egyszerűen érdeklődő ember vagyok. Mivel megint semmi magyarázatot nem kaptam arra, melyik zenét is szerezte Ádám a filmben, így elkönyvelem magamban, hogy egyiket sem
* A fenti vélemény az egyik Mindenki-s YT-videó kommentszekciójában volt (kommentekben szétszórva). Mivel, mint tudjuk, a Mindenki-s YT-videókra nincs "életbiztosítás" kötve a szerzői jogok brutális világában, így ide is bemásoltam egy zanzásított verziót.
* Kezdjük ott, hogy nem zeneszerzőként van feltüntetve Balázs Ádám, hanem "zene:" mögött. Az egész alaptézis rossz. Arról már nem is beszélve, hogy konkrét szimfonikus zene van a nagy finálé elött közvetlenül, amit csak kellett valakinek komponálnia, ugye. Innentől már csak a kommentes gondolatmenet ekézését próbálom meg tompítani.
* Balázs Ádám, amennyire én tudom, a kisfilmhez a zenét szerkesztette, mikor mi hogyan szóljon, illetve a Bodzavirág köré egészen biztosan írt pihe-puha, leheletfinom, "hollywood"-os szimfonikus hangszerelést.
* Említést érdemel, hogy a Bodzavirág-nóta, dramaturgiai okból csonkán szól a filmben, hiszen lényeges volt a mondandó szemponjából, hogy szóló nyisson, míg az eredeti darab zongorával nyit. Azaz ilyen szóló-vegyeskar váltogató kórust kellett találni. Egyébként ez látszik is a linkelt kottásvideóban. ;)
* A kisfilmben öt különféle zene van, mindnek más-más a zeneszerzője (Orazio Vecchi, Bárdos Lajos, Weiner Leó, W.A.Mozart, Balázs Árpád). Ezek mind szépen fel vannak tüntetve az end creditben. Ha valaki egy hangot nem ír le pluszba, csak szerkeszt meglévő anyagokból, a film soundtrackjének akkor is ő a "filmzeneszerzője", szerzői jogilag is (ő neve is szerepel a cd-borítón). De Balázs Ádám, úgy is mint az LFZE zeneszerzés-oktatója, ennél jóval többet tett le az asztalra, hiszen kiegészítette édesapja munkáját "hollywood"-osra, csak amiről én tudok (lehet, hogy más komponálási feladata is volt).
* Az értelmetlen vita, hogy Balázs Ádám lehet-e "nagyobb" zeneszerző, mint mondjuk Mozart (filmet tekintve), megérdemelheti-e a nevének említését "zeneszerzőként", hiszen alkalmazott zeneszerzőként filmhez "komponált". Analógia a matematika, ahol szintén van "elméleti" és "alkalmazott" matematika, mint két különböző diszciplina. Idetartozik az is, hogy Mozart eredeti original művet komponált a Requiemmel, a mi esetünkben az eredeti original mű az a Mindenki  című kisfilm. Azaz rossz a Mozart-analógia/párhuzam a kommentben.
* A hangszerelést úgy lehet legkönnyebben elképzelni analógiában, hogy Schubert-nek is van a híres Halál és lányka vonósnégyese, amit Mahler meghangszerelt vonószenekarra, de nyilván nem úgy csinálta, hogy hangszerenként vett teszem azt négyszerannyi zenészt, hiszen a zene nem így működik, nagyon sok mindenre oda kell figyelni, egy vonószenekari "felskálázásnál".
* Említést érdemel az is, hogy csupán csak a hangszerelés is szerzői joggal elismert és védett művészi tevékenység. Azt is gondolom, hogy az is zeneszerzés egyébként, ha valaki csendben marad, "nyomulás" helyett. Szélsőséges példa erre Cage 4:33"-a. Én biztos nem vitatnám el Balázs Ádám érdemeit, noha konkréten a Bodzavirágnál az édesapja dobta a nagyot, relevánsat valóban.
* Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen "fundalukás" kommentnél mi hajtja a kommentelőt. A megértés vágya, avagy inkább az ítélkezés? Ami egyébként tágabb kontetxusban is egy alapkérdés. Azt gondolom a komment megközelítése nagyon $$$ meg kapitalista.
* Várjunk-e el egy kórusos kisfilm esetében original OST-t, benne vadiúj zenével, ahhoz, hogy valaki használhassa a "film zeneszerzője" szokásos bevett formulát?
* Csak azért eröltessen be valaki valami filmbe nem illő zenét erőszakosan, hogy villoghasson "legálisan" zeneszerzőként?
* Elfogadjuk-e zeneszerzésnek, ha valaki improvizál egyet tangóharmonikán pluszba?
* Vagy megfordítva, mert "csak" hangszerelt (módosított kiegészített adaptációs okból egy művet), ezért ne "zeneszerző" legyen a stáblistában, csak "hangszerelő".
* Ha a kisfilmnél annyira szűkös volt a költségvetés, hogy csak budapesti iskolák gyerekkórusát castingolták, akkor valószínűleg új zenék és feljátszását, pláne szimfonikus esetben is tudták volna finanszírozni? Ugye az megvan, hogy szimfonikus zenekaros stúdióórák százezres és milliós nagyságrendben mozognak?
* Mindehhez Balázs Ádám, mint az LFZE zeneszerzés oktatója (azaz nem egy valahonnan szalajtott dj-fiúka, hanem kőkeményen tanult zenész), aki mint ilyen sejthetően szívesen ezerrel komponálna, amikor csak tehetné.
* Vajon tényleg annyira nehéz elfogadni Balázs Ádámtól, hogy szimplán csak a legjobbat akarta a filmnek, a rendezőnek keze alá dolgozva, és a címekkel, titulus-fetisizmussal, pedigrével stáblistával meglehet nem is foglalkozott? 
* Bárki, aki nézi a kisfilmet, megtéveszthető-e, ahogy a kommentelő is detektálta mit és mennyit tett hozzá Ádám?
* Zenész szakmabeli, aki rangsorolja/értékeli Ádám munkáját, nem fog tudni elég pontos képet kapni, pláne, ha megrendeléssel akarja őt megkeresni, a stáblista kell hozzá?
* Végül is tényleg lehet "fundalukázni", mindenkinek szíve joga. Én ezen a ponton szálltam ki a threadből, pláne, hogy semmi szándék sosincs bennem más meggyőzésére.

Következő szint: kisfilm címe magyarul és angolul.
* Az, hogy miért "Mindenki" a kisfilm magyar címe, az nem lehet kérdés, annyira triviális. Jobb esetekben mindenki énekel.
* Sokkal érdekesebb meg homályosabb a kérdés, miért nem tükörfordítású a cím, angolban ("everybody"). Ami kérdést biztosan nem nekem kellene vesézni, felkészültség hiányában. No meg alap hozzáállás, hogy a rendező tudja a tutit.
* Az én nagyon szerény tudtommal az angol nem szereti annyira a csupán csak alannyal bíró, nem túlságosan önmagáért beszélő mondatot (még rövídített címekben sem), annyira, mint a magyar (szórendi skrupulusok miatt).
* Illetve kevésbé jönne át a plusz átvitt értelem, talán épp evvel összefüggésben.
* Símán el tudom képzelni, egy angol megkérdezné "mindenki, mi".
* Mint a klasszikus viccben
Torony: Van elég üzemanyaguk vagy nincsen?
Pilóta: Igen.
Torony: Igen mi?
Pilóta: Igen, Uram!
PS: Egyébként vegyük észre a "Sing" is tökéletes cím, hiszen a tátogásra hajazva utal finoman a lényegre. Nem az alanyt, hanem az igét "duplázza".

Következő szint: zene/kórus a filmművészetben, mint alapmondandó.
* Fellini, Wajda - Előzmények (ahol a zene másodlagos, filmmondandót szolgál ki)A Wajda-féle "A karmester"-t (1980) nem láttam, a Fellinis "Zenekari próbá"-t (1978) igen. Életem egyik legnyomasztóbb és azért, mert legértelmetlenebb művészi élményeinek egyike volt. A film célját (meg ürügyét) persze értette az ember, de azt ilyen eröltetett hamis, félresiklott tartalommal lehetetlennek bizonyult elérni (én értelmezésemben). A zene-társadalom párhuzam abszolút nem működött benne.
* Létezik egy 1962-es Almost Angels=Majdnem angyalok, a Bécsi Fiúkórus (Wiener Sängerknaben) szereplésével, utalva arra, hogy bár angyalként tudnak énekelni a fiúk, de mégis kamaszok a csínytevéseikkel. Bécsben játszódó, gyönyörűen fényképezett, remek forgatókönyvvel bíró, kedves Walt Disney-es amerikai film / családi mozi. Természetesen pompásabbnál pompásabb zenékkel. Az id./ifj. Johann Strauss-darabok kórusos verzióira egyenesen hátasokat dobáltam. :) A film elérhető tehát a Youtube-on teljes egészében, meg torrentről szinkronosan (én az utóbbin néztem a jobb képminőség miatt), de a hangja nagyon gyenge, "dobozos" jellegű volt sajnos. Igyekeztem yt-kommentben hozzá time table-t is csinálni, beazonosítva a filmbeli zenéket.
http://www.youtube.com/watch?v=X0ZzqjmYVVU
* Az én referencia-alkotásom a francia 2004-es Les Choristes, ami II.vh után megtörtént sztorin, valós személyeken alapul.  A filmbeli kóruscsapat koncert-turnét is csinált, DVD-t is kiadott. Amiből az én perszonális kedvencem a film kedvéért írt "In Memoriam". Egy korombeli fickó komponálta, megdöbbentő átütő erőt hatást generálva (számomra). Szerencsére három verzió is létezik belőle, (a) szimfonikus, a cappela, valoamint instrumentális verziók. Nemrég kottásítottam is őket, amit lehetett:
Bruno COULAIS: Les Choristes OST - Highlights
[2x{SCORE+LIVE}] Bruno COULAIS: Les Choristes LIVE - Highlights
Bruno COULAIS: Les Choristes OST *BONUS*
* Hétköznapi mennyország, szintén 2004-ből. A youtube-on elérhető
Nagyon-nagyon imádtam a svéd filmet. Csupa jó mondható el róla, feszes, részletgazdag, nagyon szerethető.
* A 2014-es Kórus c. film Dustin Hoffmann-nal, ez is szenzációsan remek, minden ízében. Dustin Hoffmann a vezénylést leszámítva nagyon jó (végefelé már abban is jobb). Rachmaninovot nagyon hitelesen játszotta (zongorán). A Handel-Hallelujah kórus volt a csúcspont és messze legkomplikáltabb része.

Következő (utolsó) szint: vitákban felmerült apróságok, információmorzsák, szubjektivitások kizárólag FAN-oknak:

* Mennyiben naiv tanmese a kisfilm? Szerintem semennyire. Annyira komplex, olyan mértékű betűtengeren rágható verbálisan az alkotás, hogy kizár minden didaktikusságot, naivitást, kizárólagos/együgyű tanmese-feelinget.

* Trump?
Magam részéről nekem nem prioritásom a Trumpos meg miegymásos mesterséges, horribile dictu "gondolta a fene" analógia/párhuzam/leképezés találása. Jó ilyet észrevenni, de nem tartom egészségesnek az eröltetését (mondom ezt akkor is, ha Oscar-bukáshoz vezet a dolog). Én annak is örülök, ha egy alkotás "csak" a saját lábán is megáll. Megfordítva a dolgot: az sokkal rosszabb, ha az alkotó az áthallás-belebeszélés érdekében torzít az alapmotívumon, lásd ugye Fellini rettenetes Zenekari próbáját.

"A film megint rúg egyet szegény pedagógusokba."
* Egyrészt a tanárok sem érintethetetlen "szent tehenek". Attól még, hogy a politika csúnyán bánik velük, ez még nem lehet alap se pro se kontra esetleges problémák negligálására.
* Másrészt ez egy film, művészi alkotás, ahol a drámai erő érzékeltetése megkívánhat erősebb megfogalmazást és ehhez minden istenadta joga megvan.
* Harmadrészt, mint fentebb is írtam. teljesen reális a problémafelvetés, amin tágabb kontextusban is érdemes lehet elgondolkodni.

* A gyereket fel kell venni a kórusba, ha csak egy mód van rá. Aki jelentkezik és hajlandó erőforrást belefeccölni, potenciálisan be tud férni a kórusba. Foglalkozni kell vele, fel kell zárkózatni a kórus szintjére (és ezalatt nem kell tátognia) meg ha túl közel van a "svéd út", akkor abból is kimaradhat, de legközelebb egy teszem azt finn útra már eljuthat. "Önerőből". A drágán vásárolt futballistát is be kell illeszteni a csapatba, mindig lesz overhead még magasabb szinteken is.
Egy általános iskolai kórus nem Metropolitan, ahol válogatnak a földkerekség legjobbjaiból és hatalmas pénzek forognak. Az is életidegen elképzelés, hogy egy hamis, fahangú kisdiák erőszakoskodik, hogy kórusba kerüljön.A kereslet-kínálat tudhat találkozni.
A film egyébként szépen mutatja a Pál, Kata Péternél, hogy a kislánynak nem sok kell a felzárkóztatáshoz (miközben hallható, hogy még nincs a kórus szintjén). Itt a lényeg, hogy nincs szignifikáns különbség, ami a kórusból-kizárást indokolná.
Aki szignifikánsan rosszabb ÉS versenykórusba jelentkezik azt el kell tanácsolni onnan, segíteni kell neki más beteljesülési utat találni. 
Nem lehet kérdés, nem elég érett kórustag nem ronthatja a kórus munkáját pódiumralépésnél. Ez senkinek nem lehet érdeke, se egyénnek, se kórusnak. Függetlenül bármilyen versenydíjtól.

* A világban sokszor érzékelhető pc-erőszakossággal nagyon nem értek egyet. Pont az a szép ebben a filmben, hogy pc-feature nélkül is koherensen tárgyalható. Merthogy pont létezik olyan megoldás, ami minden felmerült szempontot lefed (nem kell torzítani hozzá).
Azt itt is kell hangsúlyozni, ha egy iskolaigazgató előírja, hogy a kórusbajelentkező gyereket fel kell venni, ha felzárkoztatható értelmesen, akkor az értelmezésemben nem pc, hanem inherens cél. Nem lehet vele ugyanis visszaélni és senkinek sincs kára belőle. Egyszerűen organikusan funkcionál egy intézmény.
Egyébként meg triviálisan tilos pc-módon tehetségtelenekkel hígitani zeneiskolában. Az egyén érdeke nem lehet előrébb való a közösségénél, még gyereknél sem. Itt a filmnél arról van szó, hogy a saját iskolába felvett saját kisdiákunkat, akit napközben tanítunk, kóruszakkörbe felveszünk-e. Aki bár még nincs a kórus szintjén símán felzárkoztatható, csak nem a két hét múlva történő versenyre. Én végig azt mondom, hogy felvehető, foglalkozni kell vele, ha nem a soron következő versenyre, akkor az azutánira elvihető. Úgyhogy nem kell tátognia. 

* Nekem a filmből nem zeneiskola jön le, hanem szimpla általános iskola. Vegyük észre azonban azt is, hogy ha mégis zeneiskoláról lenne szó (nem szimpla áltisiről), például azért, mert a filmben a Bakáts téri ének-zene iskola szerepel, a mondandóm akkor is koherens. Ugyanis a főhős kislányt felvették. Zeneileg érett, hiszen diák az iskolában. Csak éppen még nem versenyképes a kórussal.
 
* Erika néninek sok lehetősége van: el is lehet utasítani kórusból, lehet felzárkóztatni verseny- és pódiummellőzéssel erre az időtartamra. Az ipari léptékű tátogtatás a rossz megközelítések aggregációja. A legrosszabb fajta felnőtt-menekülés a gyerek rovására.
Továbbmenve a kórusvezető megválogathatja hová megy, alkudozhat feltételeken, fel is mondhat. Egyet nem tehet, körülményekre hivatkozva önfelmenteni előre.  Nyilván, ha profi versenykórussal versenyeket akar nyerni az más pálya, mint egy gyűlekezeti kórus vezetése. Ahogy az életben is választhat az ember a jobban fizető több stresszel járó munka és a kevésbé jobban fizető, de embert jobban kiteljesítő állás között.

* A tátogós csalást is bővebben ki kell fejteni. Azért csalás a dolog, mert a több kórustaggal többnek akar látszani. Hiszen egy kórusvezető attól több, ha nagyobb kórust tud minőségibb módon vezetni. Is itt progresszíven (nem csak lineárisan) nő a feladatnehézség. Azért "gonosz" a kórusvezető, mert személyes érdekeit előtérbe helyezi a gyerekekkel szemben. Egészen egyszerűen egy negatív overhead vattaemberekkel kórust növelni.
Presztizsét növeli a karvezető, ami fizetésben, jobb pozicióban is tudhat később látszódni. Pont nemcsak a versenyről van szó, hanem az életben felmerülő problémák modellezéséről.
A tátogás szerintem észrevehető zenészzsüri szakmai szemmel. Az a baj, hogy akkor is csaláskísérlet, mert mi van, ha mégsem. Ha egy 100 kórusban van 10 darab átogó, ami már lehet határeset észrevehetőségben. 

* Nemcsak versenyből áll a világ, sőt. A zenét örömért is lehet művelni. Régen vasárnapi délutánokra vonósnégyesek álltak össze örömzenélésre, anélkül, hogy megcélozták volna a pódiumot.

* Egyszerűen nem szabad elvinni tátogó gyerekeket versenyre (játsszon otthon a szomszéd gyerekkel, mint díszmagyarban tátogjon értelmetlenül egy versenyen), vagy érvelni kellene miért kéne mégis tátogókat elvinni. Ilyennel senki nem tudott egyelőre előállni.

* Vannak hiányosságai a filmnek, de analógiában olyan, amikor egy Paganini kaliberű hegedűs ríkatja meg a közönséget, miközben egy-két hang félresiklik a hegedűlésében. Bőven belefér.

* Általános iskolai kórusok szerintem nem profi versenykórusok, hanem amatőr örömkórusok. A versenyek a bónusz lehet maximum.

* Hiszem, hogy lehet ésszel, értelmesen optimalizálni, az "örömkórust" és "versenykórust". és nem default érték a fürdővízzel a gyerek kidobása.

* Én szeretem kórus-kontextusban tárgyalni ezt a film-témát, pont azért, mert a riasztó példája miatt szeretném elkerülni Fellini csapdáját. Pont a mikrokörnyezetre szűkítésben nehéz a tárgyalás, míg az általánosra kivetítése már sokkal könnyebben adja magát.

* Mindig vannak prioritások és azoknak sorrendjük, amiket igyekezni kell korrekten kiszolgálni.
 
* Film nem specifikálja a körülményeket teljes egzaktsággal. Nem is teheti 25 percben. Itt az a lényeg, hogy a fentebb tárgyalt kérdések előkerüljenek, végiggondolást implikáljanak. Eleget és pont eleget készítsen elő a film, illetve a végén eleget és pont eleget hagyjon  meg a továbbgondolásnak.

* Szó sem lehet értelmezésemben didaktikusságról beszélni, amikor bonyolult komplex művészi folyamat állapotváltozásai vannak fókuszban.

* Nagyon fontos észrevenni, hogy az újonnan érkező tátogásra kényszerített főhős kislány elérte a tátogók kritikus tömegét, ami robbanásveszélyes szituációt eredményezett. Tanárnő alapvető hibát vétett, hogy hagyta idáig fajulni a helyzetet. És ha bármi hasonlóság észrevehető napjaink közéletével, politikai aspektusaival, az nem feltétlen a véletlen műve. ;)

* Multi-Input-Multi-Output a gondolati rendszer, hatalmas állapottérben vagyunk.

* A tanárnő agilisen letér a létező korrekt útról, ami megoldást/ellensúlyt kíván, ennyit vázol csak a film.

 * Nem szabad elfeledkezni a kórustag potenciális fejlődési folyamatának apoteozisáról. Tanulni, képezni, gyakorolni kell. Van tisztességes cél, eszköz, hogy különböző starthelyzetből meg lehessen "érkezni" akár versenykórusba is.

 * A kórusban a "rosszak" tudatában vannak, hogy rosszak és nem akarnak lefelé nivelláltatni. Elfogadják a sorsukat, tátognak, ettől még emberi, hogy ez fáj.  Viszont ez a megközelítés alapvetően rossz. Azt kell tisztázni legelőbb miért van negatív tátogás. Minden más csak ezután jöhet.

* Ha a gyerekek ilyen perdöntően eredménycentrikusan gondolkoznának valóban, akkor megkaphatnák amit akarnak, nincs miről beszélni (rosszak csak tátognak). Az viszont nagyon lényeg, hogy VAN/LÉTEZIK más szempont is. Hihetetlen melegség is járhat avval, hogy magasról téve a versenyre - pl. ritka ám még az állatvilágban is abszolút létező önzetlen altruizmusból - a másik társunknak örömet szerezhetünk.

* Világosan kell látni, hogy a tanárnő nem azért rossz mert teljesítményorientált (hiszen ezt is lehet korrekten csinálni, többféleképpen is). Az ábrázolt tanárnő általános szemléletével, hozzáállásával, választott módszerével van nagyon nagy baj, ami különösen gyerekeknél kirivóan riasztó egy művészeti ágban.

* Ez egy kisfilm 25 percben, érdemes a scope-t tartani, az értékelésnél:
Nem lehet célja
- a körülmények teljes specifikálása (mennyiben versenykórusról beszélünk az általános iskolában)
- a magyarországi kórusvilág nyitott kérdéseinek megválaszolása, akadémiai teljeskörűséggel
- gyerekfoci/kézi/hoki/egyéb-analógiákkal való extrapolált kompatibilitás

* A kórusvezető
(a) kiemelt egyetlen szempontot és
(b) mindent ennek rendelt alá,
(c) végső soron inkorrekten és ami fő legrosszabbul eljárva
(d) ami korrekcióra szorul.

* Az egy teljesen korrekt dolog kombinált öröm- és versenykórus esetén, hogy svéd út limitáció esetén lesznek itthonmaradók (sokszor még olyanok is, akik amúgy megfelelnének zeneileg/szakmailag). Evvel semmi gond, sőt ösztönző lehet a jobbá válás útján. A filmbeli főhős kislány biztos megérti, hogy ő csak felzárkózás után kerülhet mérlegre csak.

* Vajon nyer-e a kórus a filmben? Olvasatomban az a lényeg, hogy a film ezt is szépen elhallgatja. Az a fontos, hogy lehet találgatni, továbbgondolni és beszélgetni a dologról. N+1 dik adalék, hogy nem didaktikus a film. Az én érzésem szerint könnyű a nyerési esélyeket végiggondolni. A kórus egy nehezített pályát vállalt, mivel karvezető nélkül szerepelt. Ha úgy is jobbak és nyernek, akkor jogosan megérdemlik. Ha elbukják "benne volt a pakliban", hiszen a nyerés abban a konkrét szituációban másodlagossá vált.

* Hogyan tovább a filmbeli kórussal? Merül fel az olvtársi kérdés teljesen jogosan. Meg is válaszolta a nálamnál gyorsabb/fürgébb. :) Jobban is, mint én tettem volna.
"Lehet, ha találnak olyan kórusvezetőt, aki alkalmas és vállalja. Erika néni nyilván még aznap éjjel megírta a felmondását."
* Felmerül milyen megoldást választana a kisfilm nézője
(1) Ezt a soron következő versenyt kihagynám, mivel nem jó a kórusom, nem vált be az amúgy is helytelen tátogás. Paradigmát váltanék. Átértékelném a célokat karvezetőként.
(2) A gyerekek nagyon helyesen nem szaladtak beárulni a karvezetőt az igazgatónál egyfelöl. Ezt házon belül kell megoldani. Viszont házon kívüli akcióval nem tettek túl nagy jót, magukkal, hírnevükkel, iskolájuknak, egy durva lealázásban. Az életben törekedni kell finomabb megoldásra.
(3) A gyerekek próbáltak hatni a karvezetőre de nem sikerült. Ezért jogos az erősebb lázadás. De ezt sem szabad túlspilázni, mint semmi mást sem.
(4) Karvezetőként meg az én megoldásom, hogy a gyerekek érdeke a fontosabb, minden egyéb verseny, karrier miegymásnál. Nehéz a feladat mert egyszerre kell építkezni, bővülni és minőséget tartani (mint az életben is). Lehetnek többféle kóruspróbák. Lehetnek örömzenélések teljesebb körben, lehetnek versenyrekészülősek szűkebb limitált körrel, ahogy egy kommentelő utalt is rá. 

* Van-e alsó létszám-minimum korlát kórusversenyen. Olvtárs mondta, hogy Tolosában 16 férfi kórustag követelmény volt (mivel a vegyeskarukból a férfikar külön is indult). A kérdés ott érdekes, mert motívum a tátogásra, csalásra (ha stratégia épül a tátogásra). De Google első találat olyan kórusverseny-szabályzat letöltése, ahol van létszám-minimum.

* Érdekes kérdés mennyiben jelentős a létszám-eltérés, zsürizésnél? Mennyiben hasonlít analógiában a zsűrizés kóruslétszám-eltérésnél ahhoz, ha kis létszámú korhű hangszeres csapat játszik Vivaldi-Concertót szemben a nagy létszámú "romantikusos" zenekarral szemben? Én a Virtuózoknál annó amellett érveltem, hogy összes hangszer, összes korosztályból egyet díjazni milliós nagyságrendben az barbárság és mint ilyen védhetetlen. Azaz nem minden zenei produkció vethető össze mindennel, ha korrekt versenyt akar az ember. De a kórus-létszámtól tudhat függetlenedni egy zsüri, az én érzésem szerint.

* Érdekes pikantériát kölcsönöz a kifilmnek, hogy a végén a szólót tátogja a kislány, miközben más énekel.

* Ha már ennyire belemerültünk akkor talán érdemes lehet az én személyes motivációmat is tisztázni. Nem vagyok zenész, abszolút laikus vagyok a témában. A szüleim zenészek, apám, zeneszerző, zongorista, ütőhangszeres, zeneesztéta-zenekritikus volt alapvetően komolyzene világában mozgott, de álnéven könnyűzenét is komponált. Anyám zongorán és orgonán tanult (utóbbiban a neves, sajnos már meghalt Gergely Ferenc volt a tanára, akinek világrajöttömet - természetesen csak közvetve :) - köszönhetem, hiszen ő hozta össze a szüleimet a családi legendárium szerint). Ám de azonban, míg szüleim "ászok" voltak a zenében, nekem már nem igazán jutott a tehetségükből, de a zene szeretete végig megvolt gyerekkoromtól kezdve.
A kóruséneklés viszont személyesen mélyen érintve megtalált. Ahol konkréten átéltem az eltanácsolást. Azóta sem tudom egyébként, hogy mennyire helyesen. Nyilván perszonálisan fájt, különösen az átélt módja, de nem a konkrét személyem miatt volt érdekes a kérdés (sosem akarnék teher lenni, sehol sem meg nem futok olyan szekér után, ami nem vesz fel: nálam ez alapfilozófia része), hanem kívülállóként külső szemmel nézve a történetet.

* A viták során szomorú konkluziót is lehetett levonni.
Adott egy perifériális téma (kórus, film), annyira perifériális, hogy alig-alig van poszt róla, vagy kommentelő, hiába index-címlapos a blogposzt. Véletlenül verődnek össze a netről kommentelők.
Tipikus alapállás a másik sértegetése, beszólogatás, személyeskedés.
És többször is lehetetlen konvergálóan dialógust folytatni (sőt ellenkezőleg inkább divergálóan) egymást megértetni, hosszú kommenteken keresztül sem (ez esélyesen lehet "rendszerszintű" hiba, amolyan Kenneth Arrow-i lehetetlenségi axiómával).
El lehet képzelni, mi süketek párbeszéde folyhat ott a magasban Hoffman Rózsáéknál, minisztériunban, ahol diszponálnak milliárdok felett.
Ha a mélyben "érdek nélkül" ennyire nem bír konszenzus lenni, hol lehetünk, akkor bármiféle társadalmi konszenzustól?

* 18+ éveseknek korhatáros linkek, durva (mémes-)átdolgozásokra:
Az a valami, ha egy film még díjazás elött bekerül a popkulturába.
Mindenki (Oscar-díjas magyar rövidfilm) - Ha a Whiplash tanára vezetné a kórust
Hangosan! Énekeljetek! (Panzerlied-kórusra)

* Csak HBO-előfizetéssel az HBO-GO-n lehetett sokáig nézni a teljes kisfilmet, vagy torrentről letölthetően, illetve permanensen eltűnő Youtube-os magánfeltöltéseknél ("szürke zónában"). Azonnal felmerül a szerzői jogi kérdés, hogy, ha egy ennyire olcsó és hozzá ráadásul 80%-ban támogatott egy tízmillióból készült (kis)film, nem lenne-e "kötelező" országimage-szempontból azonnal megosztaniuk a szerzőknek (mármint előre rögzített szerződés alapján értve a dolgot)? Mi ez az HBO-s pitiáner kötelező előfizetési követelmény egy megtekintéshez?
Most már legálisan is elérhető.

2017. január 24., kedd

Starschema

Javítva/kiegészítve:  2017.01.25 23:40

A fél Szilícium-völgynek egy magyar cég bányász adatokat

Elképesztő (fenti) cikk jelent meg ma az index.hu-n, ráadásul sokáig fennvolt, címlapos vezércikként. A meglepetés ereje ütközött bennem a visszaemlékezés erejével, mivelhogy éveket dolgoztam a Starschema-ban.
* Még akkor kezdtem ott talán 2011 májusában, amikor két kis sötét "garázscéges" irodaházi szobában egymás elöl szívva el a levegőt dolgoztunk (konkréten egy-egy asztalnál dolgoztunk ketten is, helyhiány miatt, viszont régi szép idők voltak).
* És amikor eljöttem lassan 1 éve, akkor már nagyon benne voltunk a felfutottságban (100+ alkalmazott, eddigi utolsó elötti árbevétel-duplázás 1 milliárdos árbevétellel).
* Mindehhez messze én voltam a legöregebb dolgozó kései baby boomerként (még az ügyvezetőnél is erősen öregebb voltam). :)

A most következő sorok mégsem a nosztalgia jegyében fognak sorjázni, Egy személyes visszaemlékezést, amit amúgy szeret a blogolás műfaja, nagyon könnyedén meg tudnék írni, jó bőségesen, viszont sosem vinne rá a lélek, hogy publikáljam. Egy ilyen történetben az én "költségem" messze nagyon nagy lenne, amit nagyon kicsi közösségi haszon próbálna ellensúlyozni a másik oldalon. Azaz nincs értelme.

Vagyis immáron kívülállóként, kizárólag cikkbeli és netes publikus adatok alapján igyekszem a számok mögé nézni, hatékonyság/termelékenység/perspektíva kontextusában (mindenféle bennfentes információk mellőzésével).

Van a magyar sajtóban (index.hu-n is bőséggel), egy túlburjánzó, alapvető módon rossz üzenetet hordozó közgazdasági fogalom: "termelékenység". Amivel két gond is van:
* Azt sugallja, hogy a lusta magyar munkás sz*rik a melóba és töredékét termeli csak a lehetségesnek.
* Magyar bérek azért alacsonyak, mert ez a magyar termelékenység nagyon alacsony.
Ettől még persze a téma nagyon érdekes és elgondolkodtató. :)

Nem kívánok itt és most a kérdésben állást foglalni (hogy mennyire más megközelítésben, másképp kéne gondolkodni a kérdésben), pusztán csak számokat szeretnék előszedni a magyar "sikerspektrum" két végéről Győri Audi ("szalagmunka") illetve a mostani cool és menő befutott Starschema ("képzett, angolul beszélő adattudósok, 500 Fortune-os megrendelőkkel").

A "spektrum" az állami támogatást jelenti (Győri Audi rendesen kistafírozódott, míg a Starschema 100% önerőből érte el, amit elért). Erre ortogonális a "termelékenységes összeszerelés" pejoratív problematikája.

1. Sikerspektrum egyik vége: Győri Audi Kft.
Amikor a kormány nem harcol a multik ellen, pénzzel tömi őket - index.hu
Audi 2008-as 5,3 milliárdos támogatása összesen csak 150 munkahelyet hozott létre, ami azt jelenti, hogy egy munkahely nagyjából 35 millió forintba került ebben az esetben.
Laikusként én úgy gyorsszámolok (nyugodtan lehet kijavítani), hogy a gyári "szalagnál dolgozó tömegmunkás" akkori bérszinvonalon 200.000 Ft nettót visz haza havonta a zöldmezősen megteremtett állásból a (szalag)munkás, azaz a dolgozó+multi befizet az államnak kb. 400.000-et havonta köszönhetően a magyar állami újraelosztás (adóelvonás) magas mértékének, jóindulatúan nem számolom most a multis adókedvezményeket sem.

Azaz 100 hónap (8 év) alatt jönne vissza egyáltalán a befektetett pénz a konkrét esetben (most nem nézve az adókedvezménnyel könnyített társasági adót). Felmerül a kérdés, hogy ha sok 35 millám van és hozzá nagyon sok - ad absurdum dolgozni is akaró - munkanélküli hozzá, ez az út-e a legjobb befektetés a párosításhoz?

Nézzük az Audi oldalát!

Mára 11.000-en dolgoznak, 15+ év távlatában. Nem kínlódva a finomító közbülső számolásokkal, inflációval, felső hangon 385 milliárdba került a magyar államnak az Audis munkahelyek (ez lehet jóval kevesebb, de azt vegyük észre, hogy indulásnál, amikor még nem volt itt az Audi, akkor a zsarolóponteciálja is nagyobb volt, hogy idejöjjön hozzánk, vagy más országot keressen).

Ha mindenki végig dolgozott volna (300 hónap) az 11.000x300x400.000 forint ment a magyar államnak=1.320 milliárd (nyilván ez az államhoz befolyt pénz sokkal kevesebb, a tárgyalt ok miatt)

Na ezt vessük össze a naponta(!!!!) 7-8.000 Audi-motor bevételével. Lövésem sincs mennyibe kerül egy Audi-motor, én most 1 millának veszem. Így napi 8, havi 240 milliárd forint az árbevétel. Ha ezt ugyanúgy 300-al szorzom (helytelenül, hiszen fokozatos volt a növekedés), az 72.000 milliárd forint.

Felmerülő elgondolkodtató (költői) kérdések:
* Hol és mire költődik el a gyártás révén megtermelődött profit?
* Az itthoni jóléti GNI-t ki fogja évről-évre finanszírozni? A multi vagy mi az adóinkból és a magyar állam?
* Havi nettó 200.000-ből milyen minőségű önreprodukció érhető el és meddig?
Stb.

2. Sikerspektrum másik vége: Starschema Kft. 
* Ma a big data technológiákra épülő megoldások és szolgáltatások a globális IT piac igen gyorsan bővülő területe, amelynek mérete szakértői becslések szerint 2019-re a 190 milliárd dollárt is elérheti.
* Egyedül a Szilícium-völgyben több százezer big data gurura lenne szükség, de az üres pozíciókat annak ellenére nehéz betölteni, hogy már a kezdőket is 100 ezer dollár feletti éves átlagjövedelemmel csábítják.
* Árbevétel-duplázódás (dolgozólétszámmal):
2013 281 millió, 8 alkalmazott
2014 620 millió, 27 alkalmazott
2015 1 milliárd, 57 alkalmazott
2016-ban elérte a 2 milliárd forintos határt (132 alkalmazott),
* A leggyorsabban növekvő európai vállalkozások listán szerepel (#1590 - Starschema)
* A cég várakozásai szerint adózás előtti nyeresége is emelkedik 160 millió forintra az előző évi 116,2 millióról.
* „Meg kell keresni azt a kevesek által nyújtott szolgáltatást, amire olyan nagy az igény, hogy mindegy ki vagy, mindegy honnan jössz, megveszik tőled, mert máshonnan nem kapják meg” A big data szolgáltatásokat nem egy kéthetes Google Adwords kampánnyal fogod eladni. Ehhez arra van szükség, hogy az iparág megismerjen, és ezáltal személyes kapcsolatokra tegyél szert. A szakmai fórumok és blogok például kiválóan alkalmasak arra, hogy megvillantsd a tudásod.
* Az egyik a data science (nincs elfogadott magyar megfelelője) területe ahol olyan algoritmusok kifejlesztése a cél, amikkel – a statisztikára, a gépi tanulásra és a nagy mennyiségű adatok feldolgozására támaszkodva – bonyolult összefüggések tárhatók fel.
* A Starschema data science csapatának tagjai elsősorban az ipari internetre fókuszálnak.
* A másik terület, a data engineering ott kezdődik, ahol a data science véget ér.
* Remek példa erre az a megbízás, amivel a Netflix kereste meg a Starschemát. A feladat az volt, hogy a közel 90 millió előfizető által generált több százmillió adatot felhasználva a világ legnagyobb streamingszolgáltatójának elemzői másodpercek alatt hozzáférjenek a legfontosabb mutatószámokhoz, mint például a nézettség, a sorozat öregedés vagy a folytatási hajlandóság.
* A Facebook az adatvizualizációs szervereit egy ideje már a Starschema programjaival felügyeli és frissíti, jövőre pedig a magyar cég fogja segíteni a világ legnagyobb közösségi hálózatát egy olyan algoritmus elterjesztésében, amivel könnyebb és gyorsabb lesz felderíteni a gyanús felhasználói aktivitásokat.
* Az adat az új olaj 
* Az USA nagyvállalatai egy Váci úti adatmágusnál állnak sorban
Egyetem sem kell a hét számjegyű fizetéshez. Már nem ritkák a hét számjegyű fizetések az iparágban.
„Próbálunk az oktatásba beszállni, ott vagyunk különböző felsőoktatási intézményeknél, magánkezdeményezéseknél is, mert ha élni akarunk ezzel a kitörési lehetőséggel, akkor ennél jobb PISA-eredményekre lesz szükség
Bár már néhány hónapos programozó tanfolyamok is vannak, Földi szerint azért egy évre szükség van a szakma megismeréséhez. „Nem a szakmai tudás, inkább a mentalitás elsajátítása, a rendszerek működésének megértése miatt. Néhány hónap alatt betekintést lehet kapni, de nem alakul ki a szükséges látásmódod” – figyelmeztet a gyorstalpalók veszélyeire.
* "Bár vannak vélemények, hogy itt is az autóiparhoz hasonló összeszerelő-műhely van kialakulóban, Földi szerint ez a szerep hagyományosan inkább Indiáé."
* „Ugyanakkor a technológia exponenciális fejlődése adja a létjogosultságukat és biztosítja túlélésüket is: az újítások miatt nem unják magukat halálra, mert azért az IT iparág nem egy adrenalinbomba. „Azt látni kell, hogy nem az izgalomról szól huszadszorra átvinni egy adatot egyik adatbázisból a másikba. Ezért aztán jó, ha az új technológiákkal egy kis kihívást kapnak a dolgozóink is, miközben a konkurenseket is beelőzzük.”
* Személyreszabottság: Az IT szektorban a jó fizetés alapfeltétel. A motiváltságot és a lojalitást pedig csak személyre szabott fejlődési tervekkel lehet biztosítani.
Starschema nagyon menő informatikai (minta?)cég Magyarországon. Válság után, duplázásos 2 milliárdos árbevételt produkálni, nehéz globális versenyben.Ilyet emlékeim szerint legutóbb az IqSys tudott felmutatni, ami viszont azonnal lejtmenetre kapcsolt ezután.
* 2 milliárd forintos éves árbevétel
* 250 munkanapra, napi  8 millió forint éves árbevétel
* 160 millió adózás elötti nyereség
* 1 milla és feletti havi fizetés dolgozóknak (magyar átlag felett jóval)
* 132-140
* 1.800 m2-es iroda (10+ m2/fő)
* Irodabérlet: 3.000/m2/hó(+ÁFA) & Üzemeltetési költség 1250 Ft/m2/hó(+ ÁFA)
Éves szinten tehát 100 millió forint ÁFA nélkül, alsó hangon.
* Nem a megrendelés-hiány a szűk keresztmetszet, hanem nehéz dolgozókat felhajtani (növekedésben).

Dolgozói pénzösszegek 1 (új) főre (minimum)
+ ~15-20 millió forint éves szinten (szuperbruttósítás után)
Ebből (1 millió forintos bruttónál/1 fő/1 hó)
665.000 Ft a havi nettó, 8 millió Ft az éves nettó, 250-30 szabi=220 munkanap-ra, 36.000 Ft napi nettó
1.235.000 Ft a Starschema összes költsége e béren, felszorzás után 14.820 millió Ft az éves bérköltség
+ ~1 millió forint irodabérlet.
+ 0.5 millió Ft hardver, egyszeri költség
+ 0 Ft szoftver (jellemzően open source szoftverek)
+ 150.000 Ft éves képzési díj (ennél többet befogadni konstruktíven nehéz)
+ Azaz összesen 15-20 millióba kerül egy (új) dolgozó, azaz 140-nel szorzás után kijön a 2 milliárdos nagyságrend költség oldalon is.
+ E költségstruktúra mentén: a dolgozó kb. 1.2 milliós adózás elötti nyereséget termel átlagban.
+ 2 milliárd Ft árbevétel osztva 132 dolgozóval = 15 millió Ft éves árbevétel  (8 millás nettóból)
+ Nem tettem különbséget a pénztermelő és felnemosztott költséges (hr+management) dolgozók között.

A nehéz és komoly előfeltételeket támasztó meló (ami Földi Tamás szerint nem "összeszerelő" típusú)
* nagyon specifikus, más humán-területre nehezen átvihető.
* agilisan lélek-kiégetően szemrongálóan nagyon nehéz, komplex, sok, hajszás, stresszes, egy folyamatosan elk*rvuló szakmában/világban.
* folyamatos extenzív és intenzív tanulás-igény és vele párban elképesztő tempójú avulás jellemzi.
* alapvetően szereti mellőzni a visszamérést. Emiatt sokszor inkább csak munkadarálás van, jóleső visszatekintő élvezkedés nélkül.
* brutális az overhead a kreatív részhez képest (pl.: értelmetlen meeting-hegyek angolul)
* szakirányú tehetség követelménye (IQ, sok infó tárolása, gyors és precíz előhívással)
* egyre több és problémásabb informatikai baromságok kerülgetése: hol van egy Pascal világos hibaüzenetei mellett a Talendes Java-fejlesztés hibakeresése ("intenal error az internal error hibamegjelenítés során").
* jellemzően open office-ban kell dolgozni, ami az én meggyőzödésem szerint, hogy még 10 m2/fő esetén  is egészségtelen hosszabb távon.
* sikerességhez angolul nagyon kell tudni (informatika-szakmai affinitás és képesség mellett pluszba):
+ zajos, gyenge (mobil)telefonon hadaró és/vagy akcentusos és/vagy gyengén beszélő például indiaiakat megérteni, szót érteni velük.
+ bőséges és folyamatosan bővülő, szótárból gyakran hiányzó szókincs, bőven 10.000+ -es nagyságrendben: hol van már Ogdon Basic English-es földműves parasztjának 800 szava.
+ gyors (kommunikációs) reagálás követelménye.
+ nyelvi finomságok a taktikai játékok minőségi játszásához.
+ mindehhez jön az említett időigényes fárasztó, overheades, redundáns, rengetegszer felesleges meetingek. Ami csak kezdetben hordoz érdekességet, ha és egyáltalán.

Mindehhez nézzük a világviszonylatot.
* 190 milliárd dolláros=57.000 milliárd forintos piac felé tart (ebből hasít ki a magyar szinten kiemelkedő Starschema 2 millliárdot).
Magyarország éves teljes bevétele 15.000 milliárd forint)
* Az amerikai data scientist  kolléga évi 100.000 dollárt keres, azaz 30 millió forint bruttót, ami 2.5-szerese a tárgyalt magyar bruttónak.
+ Kb. 24 millió Ft nettó éves szinten meg 3-szorosa az átlagon felül fizetett magyar nettónak (8 millió), ugyanazon (egyébként világszinvonalú ÉS hiánygazdaságos) munkáért.
+ Sokkal jobb adózással, mint magyar, jóval kisebb munkaadói költségekkel.
+ Jobb környezetben.
* A teljes 132-140 fős, kreatív és nem összeszerelő mintacég Starschema adózás előtti nyeresége 5-6 amerikai data scientist éves jövedelme csak csupán.

A számok és boldogság-perspektíva (nekem) annyira mellbeverőek, hogy költői kérdésekre/felvetésekre alig-alig futja már. :(
* A 2 milliárd forintos árbevétel csak nekünk magyaroknak sok, összességében elenyésző
* 160 millás éves adózás elötti nyereség még magyar szinten sem hangzik soknak, pláne ilyen nagy erőfeszítés mellett.
* Kapitalizmus van: ugyanaz(!) az ember (munkája) Amcsiban 2.5-szer annyit "ér", mint  Magyarországon, úgy hogy itthon így is bőven átlag felettit keres. És ez az "ugyanaz" Starschema-ban, nagyon rövid úton realitás lesz, az amerikai irodával.
* Nem véletlenül van gigantikus léptékű munkaerőhiány az iparban. Mind (fentebb is vázolt) követelmény, mind nehézség/komplexitás, mind rossz körülmények (én  nem az XBox-ban és pingpong asztalban mérem ezeket), mind boldogság oldalon súlyos árat kell fizetni az átlag feletti bérért, az én érzékelésemben.
* Szerintem amit a Starschema csinál, az Földi Tamásnak némileg ellentmondva "összeszerelés" (még ha szofisztikáltabb és nehezebben detektálható is). Voltak/vannak ott más nem ilyen irányú projektek is (pl.: a szerintem zseniális VirtDB), de nyilvánvaló a pénz nem olyan jön/jött.
Azért érdemes disztingválni az ügyben: nyilván nem a "legalja"-összeszerelés, hiszen annál nyilván relevánsan komolyabb a Starschémás tevékenység, mint kis indiaiak százával írnak át kézzel(!) üzletei intelligenciás RPG-programot valami modern programozási nyelvre. De alacsonnyab jövedelmezőséget tekintve mégis csak predesztinálódik az öldöklő csatatérre, amire a globalizáció kényszerít. Éhenhaláshoz sok, élmezőnybe-felzárkózáshoz eléggé kevésnek hangzik (a nyereségből felhasználható cash alapján).
* Az 57.000 milliárdos piacnak picivel nagyobb szeletét vajon mennyire esélytelen okosabban, jobb szervezéssel kihasítani? Megfelelő "inicializálás" után a gépek dolgozzanak és termeljék a pénzt, miközben sör mellett lehetne beszélgetni az "inicializálás v2.0"-ról, amit ad absurdum hátul kullogva néznek a gyilkos hajlamú versenytársak.
* Érdemes lenne mélyen elemezni mennyire önkizsálmányolós a meló egyfelöl (ami meló fentebbi érzékeltetését szakmabeliként én is próbáltam volna néhány sarokpontján keresztül elsőkörösen megvillantani) és mennyire bagóért (amikhez fentebb próbáltam számokat keresni) egy ennyire munkaerőhiánnyal küzdő téma szempontjából pro és kontra erősen globalizált világban, egyúttal öldöklő verseny frontjain.

Ez a "önkizsálmányolás bagóért" kérdésfelvetés lenne a tulajdonképpeni végcélja ennek a blogposztnak (ami némileg harmonizál Földi Tamás "nem adrenalinbombá"-jával).
Akik egyszerre értékes emberek a szakmájukban és tudnak jól angolul, meg bírják a melót egy világszinvonalú témában (data science), azoknak a személyes erőforrásait nagyon meg kell becsülni és nagy odafigyeléssel haszon-maximalizálással lenne üdvös kiaknázni. 
Én nagyon szkeptikus meg keserű vagyok mára már, de örülnék neki, ha minél kevésbé lenne igazam ebben a percepciómban.

Zárszó:
Amikor a Starschema-ba mentem, akkor három dologgal (minimum) bombáztam Földi Tamást, amire mailjeim és blogposztjaim vannak bizonyításra - :) - most a cikk kontextusában maradva, amolyan személyes adalékként, csak hogy legyen ilyen is.

* Fiatalok hadrafogása, akár egyetemisták szintjén is. Mondván lelkes, életerős, tanulnivágyó, zsebpénz-kiegészítést kereső emberek vannak egyik oldalon, másik oldalon, egyetlen nehézséget kell csak kezelni: jól kell közöttük válogatni. Mára ez már valóság lett a fenti infók szerint, ráadásul fejlettebb/szervezetebb formában, mégha én magam nem is élhettem meg Starschema-ban, helyben. :)
Igazsághoz hozzátartozik, hogy Földi Tamás viszont olyanban dobott nagyot e téren, úttörőkőnt, amire meg én nem gondoltam (és ma már többen követni igyekszik példáját az iparban): olyanokat hívott dolgozni, akikben semmi effektív domain-szakértelem nem volt korábban, csak és kizárólag potenciál, no és angol nyelvtudás. A nagy Starschema-menetelésben nekik is szerepük volt, nem is kevés.
Az ember nem is gondolná, hogy a két megközelítés kizárja egymást, de a korábbi egyetemistás-verzióm ellen, tisztán emlékszem, Tamásnak averziói voltak (amik aztán eltüntek szerencsére az évek során).

* Személyreszabottság  a munkaerő kezelésében (terhelhetőség, oktatás/fejlődés/képzéstanulás, projekt-kiválasztás, szerepkörök, backend/frontend-ben dolgozás, stb.), érzékelve, hogy a bér nem minden az Y-generációnak, egy ekkora emberi lelket égető húsdarálóban, ami a Big Data-t és üzleti intelligenciát illeti. Ami nyilván jóval nehezebb, komplexebb, melósabb HR-feladat, mint klasszikus esetben. Amikor én ott voltam, akkor ez még nagyon gyerekcipőben volt, explicit ki sem mondva, mára ez is valóság lett, a cikk szerint.

* Egy nagy vágyam volt, amikor még ott voltam a Starschemában, amivel borzasztóan kilógtam a sorból, és gondolom a mai napig nem támogatott, cikk sem említi (ettől még lehet mára valóság lett ott ebből is, hiszen nem tudhatom). A best practice-k, segédinfók, stb. gyűjtése knowledge centerbe: ne kelljen mindenkinek mindig feltalálni a melegvízet, hézagos infókból egy-egy feladatnál, tipikus ám challange-s bug-keresésnél, hogy aztán az agilis napi őrület pörgésében azonnal el is avuljon kvázi minden kiküzdött információ.
Túl költséges lett volna a dolog?
Kényelmesebb embert/munkaerőt skálázni fel a saját nagyobb overheadjével együtt?
Megengedve, hogy nincs igazam a témában, hiszem, hogy a jövőben az lehet sikeresebb, aki fejlesztési rezsit csökkent érdemi módon, kikerülve a fájdalmas mellékvágányos iterációkat (minél inkább a munka érdemi és emberi/kreatív részével, meg az effektív pénzcsinálással kelljen foglalkozni, minél kevésbé pénzzabáló módon). Bőven hiszek az ebben lévő potenciálban, akár knowledge center, akár fejlettebb automatizmusok használata mentén.

2017. január 18., szerda

Hetesi Zsolt leértékelődése hét év távlatában

.
Klímakatasztrófa előrejelzése

Lassan 7 éve annak, hogy elsőként megnyilvánultam klímaelőrejelzési-témában itt a blogon. Az öndicséret mindig büdős, de nem hallgathatom el, ma is jó olvasni akkori soraimat. :) Ez annyira nem-triviális az én esetemben, hogy értelmezésemben említést érdemel, elnézést kérek érte (konkréten ez fordítva szokott lenni az esetek nagy százalékában, azaz utálom magamat visszaolvasni, ahogy egyébként a saját képeimet és hangomat is rossz szájízzel érzékelem).

2017-es klímaelőrejelzési reloading kapcsán az alábbiakban felidézem azt a Peak Oil --- Egy Korszak Vége --- index.hu-s fórum-os beszélgetést (Hetesi Zsolt aktív közreműködésével), ami végeredményben ehhez a fenti blogposzthoz vezetett. Igyekszem hét év tapasztalatát friss mostani poszt-kommentekbe is belesűríteni. A topik-hozzászólások 2009.12.29-2010.10.06 közötti időtartamot fogják át. A hozzászólásokból csak a tárgy szempontjából fontos releváns részeket másolom ki ide.

Jó lenne sokkal többet idézni, az egész sztorit is felelevenítve akár, de sajnos ez itt alább már így is kezelhetetelenül hosszú, szeressem bármennyire is a hosszú blogposztokat, no meg magát a témát.

99654-tnsnames.ora
Ha már ennyire benne vagyok, még egy szellemi onanizálás, évszámvarázslás-ügyben, az exponencialitás jegyében (torzítótényezők teljes figyelmenkívül hagyásával). ;) "A valósággal nincs semmilyen kapcsolat, ha mégis lenne, akkor az csak a véletlenek játéka lehet." ;)
* 176 év -> (1679-1855) Ipari forradalom
* 88 év -> (1856-1944) Olaj forradalma
* 44 év -> (1945-1989) Kapitalizmus és szocializmus versengése
* 22 év -> (1990-2012) Nyugati eredetű (multis?) globalizmus egyesített kapzsisága, 2008-tól Kínával súlyosbítva, ami nyugat alapjait is fenyegeti
* 11+5+2+1 év -> (2013-2032) V-É-G-J-Á-T-É-K????
Egyre kevesebb idő jutna egyre nehezebb és megoldhatatlanabb problémákra?
* A jövő régóta nagyon foglalkoztat, nem véletlenül lettem adatbányász.
* A közismert bonmot szerint (tulajdonítják Mark Twaintől-Niels Bohrig sokaknak): "Jósolni nehéz, különösen a jövőre vonatkozóan".
* Alapkérdés volt számomra mindig is, hogy
+ milyen információ-mennyiség és minőség mellett
+ mit lehet korrekten tenni a előrejelzés témában,
+ milyen interpretálás mentén.
* Nyilván a lehetséges jövőbeli scenáriók mindenkori felvázolása engem is érintett.
* És bár derüs optimista személyiség szeretett bennem lakni, a történelmi tapasztalat
+ összeomlások,
+ e fenti hozzászólásban is tárgyalt modernkori (megszaladó?) gyorsulások,
+ különbség("ollónyitogató")-extremitások,
+ etc
azt mondatták velem hét éve is, és egyébként ma is, hogy inkább korszakhatáron vagyunk és inkább fájdalmas jövőperspektivákkal.
* De ez sosem akadályozott meg engem a kötelező elfogalatlanság mentén, hogy kizárjam a negatív perspektívák közül az odanemvalókat (ellenkező előjelű információk bejöveteléig). Ilyen ugye a tárgybeli klímaelőrejelzés.
* A kommentem a világban érzékelhető gyorsulások egy szubjektív lecsapódása. Számomra egyébként ma sem vesztette el aktualitását.
99685-berci222
Láttam a HirTV-ben két clipet (talan Zöldövezet), a mindenki számára elérhetö interneten néhány további videoclipet, néhányszor belenéztem a blogotokba, valamint ebben a topikban is megjelent egy és más rólad/rólatok.
Ezek alapján nehezményezem a
- túlzottan kisarkított,
- populisztikus,
- sokkolásra elökészített,
- hatásvadászó anyagot.
Konkrétan:
Nem értek egyet
- a mezögazdaság ERoEI-jarol mondottakkal (mármint, hogy az érték 1/10),
- a Húsvét-szigetekröl mondottakkal (az éhezés bizonyitott, az okokrol nagyonis megoszlanak a vélemények), valamint pl.
- az indiai példáddal sem (mármint, hogy India lakossága rövid idön belül visszaszabályozodik a mai ~1,2 milliárdról 200 millió alá, mert nekik az dukál és jár). Valamint az a véleményem, hogy átestél a ló másik oldalára és teljesen a "worst-case scenario" magyar "evangelistájává" valtal (feltartóztathatatlan 4-5%-os éves olajvisszaesés, ...).
* A zseniális berci222 nagyon ütős hozzászólása, Hetesinek címezve.
* Hetesi Zsolt médiatudósról és ffek-járól szól a hozzászólás. A "médiatudósság" megjelölést a klímatémában kulcsfontosságú Miskolczi Ferenc-től "loptam", aki ezt Zágoni Miklós kapcsán emlegette. Az egész téma külön blogposztot érdemelne, remélem sor kerül majd egyszer arra is. A dolog pikantériája kettős:
* Hetesi Zsolt úgy médiatudós, hogy Miskolczi Ferenc meg kifejezetten nem az. Miskolczi egyik legnagyobb hibájának pont azt róják fel, hogy kommunikációs gap van közte és a tudományos közösség között. Ezen utóbbi években javított: fennvan a YT-on videó, amint KFKI-ban előadást tart értő magyar fizikus közösségnek.
+ Miközben Hetesi elég csúnya eszközökkel (média[-fegyver])-erőből negligálja - tudományos akolmelegből - Miskolczi munkásságát (egy-egy odavetett mondattal próbál meg kiütni egy többévtizedes komoly szakmunkát, nem szakterületi - "légkörfizika" - hozzáértőként). Azaz a médiát fegyverként használva befolyásol, semmint tisztáz. Ez önmagában külön blogposzt témája: itteni kifejtésére nincs most tér és erőforrás. Mindevvel két probléma is van: (1) nem segíti a tisztánlátást, lásd mai napig tudományosan nyitott a kérdés (2) nem az a tudomány, amit Hetesi csinál, hogy prekoncepciózusan (lásd hozzá például a Viriáltételes ámokfutását) odasodródik a nagyobb százalékos akolmeleg tudományos konszenzushoz, hanem az a tudomány, amit Miskolczi csinál, hogy megkísérel tudományosan megoldani egy tudományos szakkérdést (felvállalva az esetleges bukást, önnön meghaladást).
+ Berci az evangélistát (örömhírhozó eredetileg) idézőjelbe tette, én úgy fogalmaznék, hogy Hetesi Zsolt tisztázást gátló zajkeltő inverz-evangélista (gondolkodtam a "komplementer-evangélistá"-n meg az általam most iziben frissen képzett "horrorizalistá"-n is, de kevésbé tetszettek). Legalábbis volt akkoriban mindenképpen, járva a különféle TV-stúdiókat riogatásaival.
+ A "peak oil" témában Hetesi és köre konszenzussal köztudhatóan csúnyán nagyot bukott ("sarkított" előrejelzéseket tekintve), köszönhetően például a földi fosszilis kincs könnyen elérhető részének kiterjesztésében történt technológiai előrelépéseknek. Szerencsére ez itt most offtopik, így legyen egyelőre ennyi elég: azaz nem kell foglalkoznom Hetesi idevágó esetleges mea culpáinak felkutatásával.
* A "sokkolás" realitását illetően érdemes felidézni egy korabeli - az egyébként szörnyű - Veiszer Alinda készítette Zárórás adást, a legfrissebb TED-es Hetesi előadással. Side effectként megjegyzendő az utóbbinál, a különösen visszatetsző az önfényezése (saját professzor urazásának poénbafoglalása, majd később saját tudományos szerepének/jelentőségének nevesített kidomborítása: ilyet általában a valódi tudósok meghagynak az utókornak, nem maguk végzik el)
* Ami a "populisztikus"-ságot és "hatásvadászat"-ot illeti, az a legdurvább a médiatudós Hetesi esetében. Ugyanis szakmai inkorrektséggel párosul.
+ Íme illusztrációnak egy újabb keletű bepozicionált Hetesi-videó.
+ Már a felvezetés se semmi (AGW=Antropogén Global Warming): "szoktak lenni még ma is emberek akik kételkednek abban, hogy az éghajlatváltozást az ember okozza".
Majd jön egy hatásvadász tálalásban egy szakmailag - nézetem szerint - védhetetlenül inkorrekt alábbi ábra. Azt gondolom ugyanis elvi alapjai hiányoznak a  Hetesi-féle tárgyalásnak, miközben hallgatói érzelmekre próbál hatni. A tengely-skálázási problémákon felül ezzel az a probléma, hogy az ábra olyan korrelációt súlykol, ami
+ prekoncepción alapul a tárgyalása (AGW), símán lehet koincidencia
+ nem eldöntött tudományos kérdés egymásra hatásuk
+ de ami a legfontosabb: két darab skalár idősor (diszkrét skalár értékeket tartalmazó egydimenziós vektorokkal) van az ábrán, ami a dolog természeténél fogva nem tartalmaz semmi extra - adatban lévő - korrelációs információt kettejük között (amit prezentálni lehetne, ami az egésznek értelmet kölcsönözne). Ez az egész ábra maximum kutatási (pl.: verifikálási) kiindulásnak jó, nem pedig PhD-zett fizikus médiatudósi hatásvadász tálalásnak.
+ A legnagyobb poén az, hogy teoretikusan nézve többszörös multivariate timeseries esetén is hiányzik a korrelációs információ az  diszkrét értékeket tartalmazó idősorok között: magyarán hiába futna fel több idősor is párhuzamosan, önmagában ez még nem rántana fel semmilyen másik görbét. Ha ez így van (hiányzik a konkrét effektív fizikai tartalom az ábrából), akkor a pontos korreláció megmutatásához viszont már többnyire fizika kell, az IPCC-s meg médiatudósi hozzállás édeskevés.
+ Ez alább bizony prekoncepciós csúsztatás, hangulatkeltés és félrevezetés így ebben a formában (ahogy a videón látjuk). Ilyeneket Antalffy-Tibor szokott elkövetni trash-blogján.



+ Fontos további adalék, hogy itt diszkrét adatok vannak függvényszerűen ábrázolva, és nem matematikai analizisben szépen folytonos függvények. Ami akkor perdöntő, ha az itteni ábrán a már nem látszódó 2008 utáni prediktált jövőbeli folytatást akarnánk meghatározni előre. Analitikus függvény esetén nincs gond: x,f(x) gond nélkül számolható ábrázolható. Nem így diszkrét mért értékek esetében, hiszen ott (x, f ([0,x-1]) AI machine learning algoritmusra vagyunk utalva (ami interpolációtól, timeseries svd-ig(!! merthogy ilyen is van) bármi lehet). Marhára nem mindegy, hogy tudományosan verifikált explicit formulából jön a következő érték avagy implicit közelítő valami egyébből. Amire oly szépen mutat rá berci222.
+ Ez egy még fontosabb további adalékot implikál. Ugyanis az IPCC 2500+ tudósa, az a bizonyos akolmeleg 97% konszenzusos tömeg, alapvetően ilyen statisztikai, mesterséges intelligenciás ("adatbányászós") modellekkel dolgozik (láthatóan rosszul). Igazi rendes sugárzásos légkör-fizikát egyedül Miskolczi Ferenc csinál. Sem Zágoni Miklós, sem Hetesi, sem IPCC: ugyanis, ha ezt tennék, semeddig nem tartana nekik utánaszámolni publikus dataseteken történő Miskolczi modellszámításoknak. Ők csak annyit tettek le eddig az asztalra, hogy "ideológiai" alapon ködszurkálással verbálisan kötözködtek Miskolczi (fizikai!) modell-interpretációjával. Ezért oly kevéssé hatásos meg hiteles Zágoni Miskolczi melletti kiállása (kombinálva más szakmai problémákkal), és még kevésbé komolyan vehető Hetesi bármely idevágó megnyilvánulása. 
+ Mindenki a munkát akarja megspórolni az alapból és csak minősítgetni akar a felépítményben, amit oly joggal nehezményez(ett) Miskolczi mindig is. Arról már nem is beszélve, amikor olyan selejtemberek, mint Antalffy Tibor Exxon-lefizetettséggel vádolja azt a honfitárs Miskolczit, aki életét és karrierjét tette fel arra a fizikára, úgy hogy még a Nasa-val is szembement és ezért inkább vaskereskedésből (Exxon irodákban ezt biztosan jól lehet prezentálni projekt-értekezleten) tartja fenn családját meg teremti meg belőle a kutatás-publikálás lehetőségeit, miközben Hetesi meg például Matolcsy pénzekből mondja a nagytutit (csak pechére kitudódott a dolog).Érdekes idevágóan, hogy  egy Antalffy oly érzékeny Miskolczi, Zágoni nem létező Exxon lefizetettségére, vajon az ővele "izomorf" Hetesinél - bizonyítottan hasonlóan sötét - lásd elveszett "közpénz-jelleg", meg törvényes elszámoltathatósági hiányban szenvedő - hátterű (le)pénzelés - ugyanúgy szemet szúrt-e neki valahogy. ;)
PS: Különbözőek vagyunk, különböző ízléssel. Én nem sajnálom a dupla pénzt sem Hetesitől, de minden ilyen kutatási pénz legyen világos, törvényszerű, elszámol(tat)ható, ne ízléstelen Matolcsy-s feudális adomány, ráadásul alapvető módon titkolózásra hangszerelve (amit H.Zs. egyébként oly nagyon szeret a média-komplementer világban). Vagy a pénznek nincs szaga, vagy én vagyok túl finnyás orrú.
+ Szumma-szummárum Hetesi olyan következtetést akart az ábrával közvetíteni, ami ugyan látványos, csak éppen a veleje hibádzik, sőt általa teljességgel elhallgatott.
* És akkor egy szót sem szóltam még berci222 konkrétumokat illető felvetett problémáiról (mert itt offtopik, ugye).
99686-berci222
* Lineáris (vagy közel lineáris) folyamatok esetán a múltból kb. előre lehet jelezni a "jövöt". Exponenciális folyamatoknál a múlt rossz tanácsadó, a hiba túl nagy lesz. És pechünkre a következö évtizedekben különbözö és számos exponenciálisan alakuló folyamat konvergenciájának leszünk szemtanui. Ahol mindenféle prognózisnak csak akkor van értelme, ha azt nemlineárisan végezzük. A múltból kibányászott dolgok, max. tájákoztató jellegüek lehetnek.
* A XX század során a fejlödés (a jelentése vitatott, de azert fogadjuk el általanosságban) a század végén az elejéhez viszonyitva a 7-szeresére gyorsult. Ez a folyamat nem állt le az évezredfordulóval. Tehat kb. a jelen évszázad elsö negyedében (30 évében) kb. akkora változásra lehet számitani, mint az elmúlt 200 évben. Ebböl már 9 év eltelt.
* Kérdezlek téged. Szerinted mennyire pontos prognózis születhetett volna 1800-ban (az akkori ismeretszintröl indulva, kb. Napóleon ideje) a következö 200 év eseményeinek elörejelzéséröl? Hát, kb. ilyen pontos lesz a mostani elörejelzés is a következö 20 évre. (Ennek ellenére bizonyos trendek, föleg a technológia fejlödését illetöen nagyon makacsak es jól láthatóak, persze csak akkor, ha logaritmikus koordinátarendszerben nézzük öket).
* Az én szempontomból legfontosabb berci222-hozzászólás (ami konkréten máig tartó ihletett adott). Minden hibájával együtt is központi fontosságú általában is.
* Én (és ma) nem szűkítenék "exponenciális"-ra, hiszen sokszor nem matematizálható ennyire pontosan egy-egy folyamat, amiről ugyanakkor látszik, hogy progresszív haladvány menti (hatvány, exponenciális, faktoriális, stb.)
* Én (és ma) az "exponenciális" folyamatokat viszont leszűkíteném a "felfutás elötti"-ek (begerjedők) részhalmazára (diszkrét világban ugye), mert csak arra 100% tutibiztos a múltból való előrejelzés értelmetlensége.
* Én (és ma) a konvergencia szót is próbálnám valahogy pontosítani vagy "szuperponálódás" mentén, vagy "egymás erősítése" (gyengítés/kioltás helyett) mentén. De ez apró részletkérdés, hiszen értjük miről van szó.
* Én (és ma) úgy fogalmaznék, hogy prediktálásra alkalmas lineáris vagy nem lineáris folyamatok esetén lehet előrejelezni. Amivel szemben áll a prediktálásra teljesen alkalmatlan felfutás elötti "progresszív haladványos" vagy berci222 által említett "gyorsuló" folyamat.
* Az alábbi két ábrát Válas György: A klímaváltozásokról I. KFKI-s előadásának prezentációjából loptam. Vegyük észre, hogy az előadó által kifogásolt első ábrában minimum két dolog problémás (a jövőbeli szaggatott "egyenes"-ségen felül):
+ iránya (felfelé vagy lefelé mutat)
+ és ami legfontosabb: a meredeksége:
Vagyis a mínusz és plusz végtelen közé bárhová mutathat iránytól függően, a függőleges tengelyen. Ez minden csak nem korrekt prediktálás.
* Ezért jelenthető ki, hogy progresszív felfutás elött lehetetlen felfutást prediktálni. A skalár idősorban ugyanúgy nincs meg hozzá a szükséges plusz információs tartalom. Szükséges információs tartalom nélkül meg kár, sőt felelőtlenség is prezentálni.
+ erre mondom, hogy berci222 minden esetleges verbális pontatlansága ellenére, a fő üzenet kristálytisztán gyönyörű, gránitszilárdságú és brutális léptékben erős.

* Berci222 gyönyörűen fogalmazott a "tájékoztató jelleg"-gel. Pont arról van szó mint látható, hogy bizonyíthatóan prediktálhatatlan a progresszív/degresszív haladányos folyamat a megszaladás/begerjedés elött. És mivel a tárgyunkban kulcsfontosságú a megszaladó/begerjedő (klímánál üvegházhatás, ugye), el is érkeztünk posztunk egyik "csúcspont"-jához. És amilyen triviális az egész, annyira durván negligálja Antalffy, Hetesi, IPCC "97%", etc..
* A tájékoztató jelleg elötti mondat nyilván pontosításra szorul, de vegyük észre a lényeget abszolút nem érinti!
* Berci222 mondandóját tökéletesen támasztja alá a "Napoleón"-os költői kérdése. Nemhogy 200 év, de 20 év távlatában is reménytelen előrejelezni felfutás elötti gyorsuló folyamatokat.
99692-tnsnames.ora
* Lineáris (vagy közel lineáris) folyamatok esetén a múltból kb. elöre lehet jelezni a "jövőt". Exponenciális folyamatoknál a múlt rossz tanácsadó, a hiba túl nagy lesz.
* Ezzel én például maximálisan egyetértek. Mondjuk én úgy fogalmaznék a magam számára, hogy exponenciálisnak sejtett folyamatoknál az előrejelzés-megbízhatósága egyre könnyebben kérdőjeleződik meg egyre hosszabb időtávra vonatkozóan (abban az esetben, ha nem bizonyított képlet alapján történik az előrejelzés).
* Én mindig úgy szoktam fogalmazni, hogy a jó előrejelzés sokszor a kezünkbe tud kerülni, az a kérdés, hogy a sok előrejelzésből hogyan találunk erre rá -> például Nouriel Rubini nevét kár, hogy a 2008-as válság kirobbanás _után_ jegyeztük meg. Meg egyszer a Jehovások is beletrafálhatnak (még ha ennek kicsi is a valószínűsége)
* Az IPCC-s (üvegházhatásos, pozitív visszacsatolású) globális felmelegedéses, 2050-2100-re vonatkozó előrejelzését is szerintem ennek alapján érdemes szkeptikusan kezelnie a laikusnak, aki nem látja át a részleteket.
* A kommentemet ma is vállalom. : ) A dolog szépsége, hogy ekkor még nem esett le a nagy tantusz nálam, vagyis berci222 korábbi hozzászólásának átütő ereje. Magyarán itt még klímatémában továbbra is úgy vagyok armageddonista vagyok, hogy jelzem a témát érintő problémákat (szakmai alapon).
* Az általam felvetett problémák:
+ az exponenciális-előrejelzéses megbízhatóság
+ Rubini-előrejelzés helyességének jóság-azonosítása
+ IPCC előrejelzési-probémák részletek hiányában.
+ Sőt a pozitív-visszacsatolás jelzésével implicite azonosítom a tárgyalandó megszaladni tudó progresszív folyamatokat (előrejelzés kontextusában).
* Azt mindenképpen jelezném hét év távlatában, hogy
+ berci222 és én egy hullámhosszon voltunk, értettük miről szól a thread.
+ kicsi hozzászólásom eléggé "velős"-re sikerült. :)
+ Hetesi semmi kommentelhetőt/inspirálót nem talált benne (csak a tények rögzítése érdekében mondom)
* Már ekkor is jeleztem, hogy egy prediktált skalár szám kimondása önmagában semmit nem ér, mögé tett indoklás nélkül.
* Ma már tudjuk, hogy az IPCC azért jelez előre rosszul tág határok közé hőmérséklet-felfutást, a sok egyéb mellett (pl.: adathamisítás mellett), mert a fentrebbiekben tárgyalt előrejelezhetetlen felfutásra készít modelleket.
* A legfontosabb az egész sztoriban pedig az, hogy alapvetően hitsztori, még Hetesinél is, egészen addig, amíg nem pontosítja miért hisz az IPCC-előrejelzéseknek. És ahol hit van, ott mindig van vallásháború is (aminek felkent képviselői Antalffy, Hetesi, etc.), ezt láthatjuk a témában, nap mint nap.
99694-H. Zs.
* "Lineáris (vagy közel lineáris) folyamatok esetén a múltból kb. elöre lehet jelezni a "jövőt". Exponenciális folyamatoknál a múlt rossz tanacsadó, a hiba túl nagy lesz."
* Látod, megint nem vagy teljesen pontos... Nem az exponenciálison, vagy a lineárison múlik ez, hanem a rendszer viselkedésén. Ha olyan a rendszer, hogy a viselkedése teljesen periodikus marad, és benne a periodikus pályák száma (!) exponenciálisnál lassabban nő, akkor a rendszer nem kaotikus, egyébként az.
* A kaotikus rendszerek jellemzője, hogy bennük a hiba idővel exponenciálisan terjed. Azaz nem a lineárisság/nemlineárisság a döntő, hanem az érzékenység a kezdeti feltételekre. A determinisztikus káosz olyan jelenségeket ír le, amik nem előre jelezhetők.
* Gyönyörűszép demonstráció, hogyan vitte félre teljesen Hetesi, a berci222 által megkezdett diskurzust, pedig még az "előrejelzés" kulcsszó is szerepel Hetesi hozzászólásában, miközben már akkoriban is tudhatóan alapvető módon volt jelen Hetesi szövegeiben a "gyorsulás", "exponenciális".
* Berci222 percig nem hagyott kétséget, hogy ő diszkrét világról beszélt (lásd ugye "Napóleon"), azaz legkisebb mértékben sem folytonosos analizisben vagy differenciálegyenletekben gondolkozott.  Miközben meg Hetesi pont fordítva kijött ("maga képére formálva a threadet") a diszkrét-világból a tárgyunk szempontjából teljesen irreleváns meg ugye jóval inkább tárgyalhatatlan analitikus világba.
* Ugyanígy a periodikusság ilyetén szőrőzése is pontosító lábjegyzetet igényelne csak, hiába helyes észrevétel összességében.
* Viszont ami berci222 mondandójának veleje lenne a perdöntő és laikusnak is szemet szúró "előrejelezhetetlenség", azt itt érintetlenül hagyja Hetesi. Azaz ugyan Hetesinek igaza van az analitikus pontosításokat illetően, csak senkit nem érdekel a jövő tárgyalásának kontextusában.
* Az én (mai) konklúzióm: Berci222 jót mondott némi félreinterpretálható zajjal. Hetesi jót mondott egy tök érdektelen kontextusban. Ki mit választ? Mi visz közelebb az igazsághoz?
* Alaposan idevág Hetesi kedvenc vicce, amit előadásain újabban szeret elsütni. 
- Megállítják a tanárt a folyosón: Professzor úr! Igaz, hogy maga sikkasztott?
- Nem, nem igaz. Még csak docens vagyok.
Ebben a threadben Hetesi Zsolt alaposan "docenskedik" (nem a lényegről beszél).
99715-berci222
* "Mondjuk én úgy fogalmaznék a magam számára, hogy exponenciálisnak sejtett folyamatoknál az előrejelzés megbízhatósága egyre könnyebben kérdőjeleződik meg egyre hosszabb időtávra vonatkozóan (abban az esetben, ha nem bizonyított képlet alapján történik az előrejelzés)."
* Ebben igazad van. A Római Klub pl. ott követte el a hibát, hogy a görbéket egyszerűen exponenciálisan tovabbhúzta, aminek az lett következménye, hogy az emberi civilizáció véget a műlt évszázad utolsó évtizedére tettek.
* Hét év után is jó olvasnom berci222 megerősítését. :)
* Az IPCC is pontosan ugyanúgy húzza tovább progresszív haladvány mentén a görbéket jóval később, amiből aztán Antalffy és Hetesi oly nagyon jól "megél".
99718-berci222
* "A jelenségek egy részénél igen, prognosztizálható. Kaotikus jelenségeknél biztosan nem." (H. Zs.)
* A több görbe eredöje (energia, nyersanyag, finance-rendszer, klima, viz, ...) biztosan kaotikus. Ha nem, kivancsi vagyok ra, hogy szerinted mennyire determinisztikus.
99728-H. Zs.
* "Ha nem, kivancsi vagyokk ra, hogy szerinted mennyire determinisztikus."
* Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna.
* A káosz determenisztikus, csak nem előre jelezhető. A wikipédián nézd már meg legalább a káoszt, akkor nem írsz hülyeségeket.
* Még élesebben látszik Hetesi értetlensége és zajkeltése. Ráadásul PhD-zett fizikus egyetemi oktatóként a ilyen stílusú kioktatása még inkább visszatetsző, mivelhogy éppen őt kéne korrigálni, annak ellenére is, hogy amit mond tételesen nézve megint igaz.
* Látnivalóan az a lényeg, hogy míg csomó minden durván prediktálhatatlan a diszkrét világban (exponenciális, gyorsulóan megszaladó, kaotikus), addig a háttérben ott van berci222 Hetesi felé való fentebb idézett kritikája, a felrótt stílusú ("hatásvadász", "populisztikus", etc.) megmondás kontextusában.
* A visszaható kérdezést kellett volna csak berci222-nek pontosabban fogalmaznia, ami viszont a lényeget nem érinti.
* Hetesi meg jól megmondja, hogy berci222 rosszul kérdezett és persze látványosan elfeledkezik az egyébként triviális alapkérdésről.
99730-berci222
* "A káosz determenisztikus, csak nem előre jelezhető."
* És te mit tudsz kezdeni nem előrejelezhető folyamatokkal? Pl. könyvet irsz róla?
99732-H. Zs.
* A kaotikus jelenségek előre jelezhetetlensége nem jelenti azt, hogy eme rendszerekről egyáltalán semmit nem tudunk mondani. Egy térbeli inga már kaotikus viselkedésű, de ilyen a Naprendszer is. Azt tudjuk megmondani, hogy bizonyos idő elteltével mekkorára nő a kiindulási hiba, és hol lesz az a fázistérbeli pont ami körül a hiba veendő. A kaotikus jelenségek esetén a hibaterjedés exponenciális függvényt követ, azaz az előrejelzés kiinduló hibája exponenciálisan nő az idővel. De nem mindegy, hogy mekkora az exponenciális kitevője és a kezdeti bizonytalanság.
* Továbbá az sem mindegy, hogy a kaotikus rendszer esetleges alrendszereit kiválasztva bizonyos makroszkopikus jelenségek nem írhatók le, vagy nem modellezhetőek. Ezt próbálta megtenni a Növekedés határai, vagy olajkitermelésre erről szól a diszperzív modell, vagy a Lotka-Volterra féle diffegyenletrendszer általánosítása is.
* Szerencsére berci222 túllép Hetesi nem túl elegáns felesleges fentebbi kitérőjén és próbálja visszaterelni a beszélgetést az eredeti lényeges medrébe.
* Hetesi továbbra is analitikus mederben marad (nem hajlandó észrevenni magát). Miközben a tárgyalt Növekedés határai alapvetően diszkrét adatokon dolgozott (mint manapság klímakontextusban az IPCC), berci222 is ezt firtatja kezdettől fogva.
* Hetesi végül felmutat legalább egy mentséget ("Lotka-Volterra féle diffegyenletrendszer"), hogy néha jogos az ő analitikus megközelítése is, ami ugyan a Peak Oil fórum kontextusában ontopik, de a threadben tárgyalt Növekedés határaiban abszolút offtopik.
* Vegyük észre, hogy a Növekedés határai alapvetően nem diffegyenletekben beszélt, míg a Hetesi álta a "vagy"-gyal odakapcsolt topik meg expliciten igen.
* Azt azért meg kell említenem a magam rovására, hogy akkoriban fényévekre voltam a diskurzusba való érdemi bekapcsolódástól, értve ezalatt az érdemi nóvum felmutatását (tehetség-, képzettség-, időhiány okán), hiába voltak jók amúgy a kommentjeim.
99734- berci222
* Tisztelem benned az analitikus megközelitési stilust. Viszont beláthatod, hogy a legegyszerűbb folyamatok leirásánál már sokszor megáll a tudomány (ahogyan irod, valóban a háromdimenziós inga mozgása SEM irható le pontosan), sok részrendszert teljesen véletlenszerű hatások müködtetnek, ...
* Ezt azért vesd össze azzal, hogy 6,8 milliárd, egyénkent sztochasztikusan viselkedö fazon (akik a legkülönbözöbb mentalitással, vallással, tudással rendelkeznek, a legkülönbözöbb jóléti szinten élnek, teljesen különbözö kompetenciákkal vannak felvértezve, különbözö célokat követnek, ...) kollektiv reakciójat próbalod kisilabizálni, neadjisten leirni.
* Hát nem csoda, hogy sokszor leegyszerüsitve úgy teszik fel a kérdést, hogy: "Vajon a 6,8 milliárd ember kollektiv intelligenciája különbözik-e egyaltalan a teknőben dagadó kenyértésztából élö és szaporodó élesztögombák összintelligenciájától?".
* Érdekes módon az élesztögombák viselkedése könnyebben leirható statisztikus modszerekkel (egyszerü diff. egyenletekkel, hiszen nagyszamu "minidöntés" eredménye), mint az emberiség kollektiv "útja" (hiszen azt nagy mértékben véletlenszerü, de döntö jelentöségü és nagyon is véges számú váltóállitások határozzák meg. Erről szól a történelem.
* Éppen ezért szerintem max. néhány jellemzö scenario leirása lehetséges. Aztán majd kiderül, hogy melyik jön be.
* Jelen helyzetre leforditva nekem két alternativa kristályosodik ki.
Az egyik a "malthusiasm", tehat az armageddon/madmax,
a másik a "technologiai" megközelités, ami szerint
+ a fejlődésnek igenis van perspektivája,
+ igenis olyan környezetben élünk, ahol igényeinket hosszú távon is fedezni tudjuk (lesz eleg energia, a rendelkezésre álló nyersanyagokből kijövünk, az universum nagy, tetszőlegesen tudunk terjeszkedni, ...),
+ igenis új ismeretek, technológiak segitenek bennünket ezen célok elérésében, ...
(talan a cornucopianism névvel illethetö).
* Majd látjuk mi jön be. Az emberiség már jónéhányszor állt válaszút elött. A mostani kétségtelenül nem a legegyszerűbb felállás. És nagyon úgy tünik, hogy valóban egy döntö irányváltás következik. Ha meg nem, hát toljuk a váltóállitás idöpontját meg egy kicsit. De kikerülni valszeg nem tudjuk. A kérdés csupán az, hogy ez bennünket, vagy gyerekeinket érinti majd elsődlegesen.
* Nekem mindig is volt egy olyan érzésem, hogy a XXI. század az emberiség utolsó évszázada. Ha nem semmisiti meg magát teljesen, akkor létrehoz egy magánál magasabb szintü intelligenciát, amely közel határtalanul növelhetö. És ezzel magát, az emberi "modellt/fajt" (a biológiai alapú gondolkodást) diszkvalifikálja, teszi feleslegessé. Hogy egy ilyen "szingularitás" után mi jö(het)ne, arról még csak találgatni se tudnék.
* Nagyon az az érzésem, hogy ez egy komolyabb és közelebbi fal, mint az energiaellátás miatt felmerülö közvetlen gondok.
* Berci222 szépen és korrekten áll hozzá továbbra is a diskurzushoz, noha zajt meg csapásokat kell elviselnie, a lényeg kihámozásához, tisztázásához. Rögtön nyitásként teljesen jogosan utal a diszkrét-analitikus különbségtétel feszítő problémáira. Nem lehet mindent diffegyenletekkel megoldani, ahogy azt Hetesi érzékelteti, aki ugyan  nem adatbányász, de azért illene 2009-ben nyitottnak lennie a diszkrét világra 2009-ben, PhD-zett fizikusként, szvsz. Főleg, ha görbéket prezentál klíma témában, előrejelzés jelleggel.
 *Berci222 szépen adalékolja azt, hogy hogyan állnak különböző megközelítési platformokon a jövőt illetően. Míg Hetesi korábban is láthatóan, vitatható eszközökkel épít egy ijesztő armageddonista szcenáriót, adiig berci222 nyitottabb, hasznosabb (feltett) kérdések mentén tárgyalható optimistább kimenetelek irányába is.
* Pikolaj Hetesi-s interpretációjának (2009 óta már érzékelhető) dugába dőlése (technológia oldalról) például újabb ékes bizonyíték, hogy berci222 megközelítése tűnik helyesebbnek (miközben száműzni ő sem száműzi a worst case szcenáriót). Berci222 teljes spektrumon gondolkodik, Hetesi meg támadható médiapropagandát csinál.
99739-H. Zs.
* A 3D inga mozgása kaotikus, nem jelezhető előre, DE a fázistrében tudjuk hol nem tartózkodhat, illetve hol szeret, hol nem szeret tartózkodni, diffegyenleteit ismerjük, egyes kiinduló esetekből rövid időre előre menve megjósolható milyen valószínűséggel lesz hol, a hiba viszont közben exponenciálisan nő. Ez azért nem kevés, szerintem....
* Tudományos kis színes Hetesi interpretációjában. Érdemi adalékot nem nyújt. Hiszen nehéz egyetemi szintű diffegyenletekkel sincs semmivel előrébb, a jövő prediktálása témájában.
99743-H. Zs.
* Nekem legalább 7-8 forgatókönyvem van, nem egyforma valószínűséggel. Mivel az 1973-ban megjelent előrejelzések közül eleddig a BAU-t követtük, aminek csúnya vége van nem sok esélyt látok, de ez az én dolgom.
* Molnár Géza is megírta, ez a rendszer teljesen ki van szakadva a természetből, annak ellene dolgozik, és nem is akar változtatni, pedig lehetne:
* A törzsfejlődést és általában az életet a Földön a hőtan második főtétele szabályozza. Az energia rendezett formában érkezik a Földre, napsugarak hozzák. A sugárzó energia a rövid hullámhosszúságú, nagy energiájú tartományból a hosszúhullámú felé alakul át. A rövidhullámú sugárzást nagy rezgésszámú, s így nagy energiájú részecskék alkotják, a visszasugárzott energiában a fotonok energiája sokkal kisebb, így a Föld sokkal több fotont bocsát ki, mint amennyit elnyel. A sugárzás entrópiájának növekedése lehetővé teszi, hogy a Földön rendeződési folyamatok történjenek, azaz bonyolultabb rendszerek is kialakuljanak, mint amilyen például az élet. Az élet kialakulása éppen azért történt, hogy ne csak a talaj felmelegedése alakítsa át a rendezett napsugárzást rendezetlenné, hanem az élővilág is beszálljon a versenybe. Egyetemes törvényként fogalmazható meg: azok a fajok fejlődtek gyorsabban, melyek hatékonyabban tudták növelni a rendezetlenséget a napsugárzásból vett energiában, akár közvetve, akár közvetlenül jutottak hozzá. Hiszen a növény megköti a fénysugárzást, majd amikor rothad, hővé alakítja, növeli a sugárzás rendezetlenségét. De ha megeszi egy növényevő, akkor az elraktározott energia a növényevőt fűti és kelt ezáltal hősugárzást, ami gyorsabb, mint a rothadás. Arról nem is beszélve, hogy a növényevők serkentik a növények növekedését is. A ragadozók között is vannak csúcsragadozók, és végül itt az ember is, akinek értelme még jobban segít begyűjteni mindenhonnét az elraktározott energiát. Ösztönei azonban arra vezetik, hogy ezt minél gyorsabban tegye, hisz korábban is a faj túlélése múlt azon, milyen gyorsan használja a faj az elérhető energiát. Ez mostanra bajba sodort bennünket, de az itt végiggondolt dolgok segítenek megoldást találni is.
* A letelepült népesség természetátalakításba kezdett, az erdők irtása az Agrosz-hegységtől kezdve egészen a brazil esőerdőkig éppen ezt a hatékony energia-entrópia átalakítót, az élőrendszert érintette. Mivel helyébe nem került hatékonyabb rendszer, így a Föld, mint rendszer hatékonysága csökkent. A helyébe lépett helyettesítők, azaz az ősmaradványi (fosszilis) források nem jelentettek valódi többletet, hiszen nem a természet részei és az energia-entrópia átalakítás során nem újulnak meg. Azok a rendszerek fenntarthatóak tehát, melyekben a megújulás sebessége legalább akkora, mint a használaté, mert így folytonos energia-entrópia átalakítás történhet. Ha erdőket vágunk ki, azokat pótolni kell, vagy erdővel, vagy bármi olyan megújulásra képes rendszerrel, mely legalább annyira hatékony energia-entrópia átalakító, például egy napelem. A lebetonozott térségek és városi épületek visszalépést jelentenek az élet előtti felszínhez. Ezért a zöldtető-mozgalom, illetve az utak, épületek napelemborítása kívánatos, egyébként a visszalépést nem kerülhetjük ki. A visszalépés mindig kisebb összetettséggel jár. Az élettelen felszínhez képest előrelépés a növényzet, ahhoz képest pedig a bonyolult állatvilág. Összetettségben persze előrelépés a mai társadalom is, de ehhez már nem a természet adja az erőforrásokat, hanem a bányászat. A mai bonyolultság tehát túlment a fenntartható határon. (ez egy cikkemből van)
* Hetesi marad a beláthatóbb konzervatív kontextusban és tárgyalásban. Amiben megmaradva a konkrétumokban egyébként szerintem igaza van ("sebesség"). És itt mér végre elegáns is. Lehetett volna kezdettől fogva az.
* Hetesi komplexitás-bevezetése is erős, ütős, végiggondolandó.
* Csak sajnos az erdeti témához (jövő előrejelzése) már nincs köze (sem érintve, sem kifejtve sincs ezen implikáció).
* Azaz elmondhatjuk, hogy Hetesi a sok (és helyenként tartalmas) kommentjében semmi érdemit nem adott egy FFEK-kompatibilis témában, hosszú hozzászólásokon keresztül. Ő sem tudott felnőni a feladathoz, ahogy más szempontból meg ugye én sem (pedig nekem szakterületem az előrejelzés): mondjuk én inkább vállalom a saját lassúságomat, kevésségemet, mint Hetesi pörgősségét és egyúttal (azonosított) inkorrektségét (mert azt nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy Hetesi képességeivel ennyire triviális problémák nem láthatók át hét éven keresztül sem)
10455-tnsnames.ora
* http://www.antalffy-tibor.hu/2009/12/09/koppenhagara-emlekezve/
* A fenti link kommentjeiben egy nagyon durva thread bontakozott ki Miskolczi-témában. Némileg lezárva magamban is az ügyet, meg nem tudva, hogy a site gazdája hogy fogja fogadni az alábbiakat, ezért először itt osztom meg, mire jutottam.
* Nagyon nehéz szívvel írom ezt a hozzászólást, remélem Tibor bá a szokásához híven korrekt lesz és nem törli a hozzászólásomat. Az utóbbi napokban indexes hozzászólásaimban lekövethetően rengeteget olvastam - elsősorban angolul - Miskolczi modelljéről. Bevallom laikusságom miatt az nem lehetett célkitűzésem, hogy verifikáljam vagy cáfoljam Miskolczi modelljét. Az egyedüli, amit reálisan megpróbálhattam -> keresni inkorrektséget és/vagy ellentmondást a szembenálló oldalak (Miskolczi vs RealClimate) érvelésében.
* A motivációm egyszerű és tiszta. Minden AGW-tól, politikától meg következménytől függetlenül izgat annak lehetősége, hogy légkör végessége elvezethet-e egy konstans optikai mélységhez, egyfajta dinamikus egyensúlyban realizálódó limithez (olyanféle állandót jelezve, mint a híres fénysebességes 300.000 km/s sebesség) /Ami nagyon nagy horderővel limitet ad a légköri CO2-re és ezáltal a földi össz-CO2-kibocsátást is más megvilágításba helyezi./
* A célom: nem kevesebbet kérek, mint Miskolczi Ferenc és Zágoni Miklós neveinek "teoretikus" levételét a SZÉGYENTÁBLÁ-ról.
http://www.antalffy-tibor.hu/category/szegyen-tabla/
* Én is 180 fokot fordulok, és tiszta szívemből drukkolok (az alábbiak alapján) Miskolczi Ferencnek meg Zágoni Miklósnak, hogy legyenek jók a számításai. /Igaz ezenközben kicsit tartok attól, hogyha nincs igaza az tényleg drámát okozhat egyfajta késleltetéssel egy potenciálisan lehetséges pozitív visszacsatolásos exponencialitás révén. Azt is gondolom ugyanekkor, hogy az ember sokkal több elkerühető ostobaságot csinált, Miskolczi viszont _tényleg_ fizikai törvényszerűséget kutat, nemcsak Föld, hanem Mars és Vénusz bolygók bevonásával. Az emberi hülyeségek miatt meg ne korlátozzuk a tudományos törvényszerűségek kutatását. Ne a tudományos törvényszerűségekre hárítsuk már át, ne rájuk haragudjunk az emberi ostobaságunk következményei miatt./
Antalffy eredeti mondatai a lementett 2009 posztból, utólag ide beszúrva most 2017-ben, a jobb érthetőség miatt:
* A RealClimat weblapon Dr. Gavin A. Schmidt (PhD alkalmazott matematikából) a NASA Goddard Institute munkatársa Miskolczi levezetésének első 9 sora után kijelentette, hogy olyan alapvető matematikai hibák vannak benne, amit egy másodéves fizikaszakos hallgató is észrevesz, és a témával nem foglalkozott tovább.
* Miskolcziról elég annyit mondani, hogy „kutatását” a Heartland Institute támogatta, mely intézményt az EXXON MOBIL pénzeli.
* Angol tudományos körökben már “Miskolczi-Zagoni” tételen röhögnek. Az egyik poszt író meg is kérdezte a többitől, hogy tudja-e valaki, hogy kell kiejteni a Miskolczi nevet. Ez a magyar kultúrában semmit sem jelent, de az angol kultúrában azt jelenti, hogy “ki ez a senkiházi?” Nagy leégés, mert a Hungarian-t mindig kiteszik eléje.
Az érveim:
* Dr. Gaven PhD-zett alkalmazott matematikussága ok volt, Miskolczi PhD-zett fizikusként nem szólhat hozzá a légkörfizikához (Stokes szerint)? Hogy van ez?
Miskolcziról elég annyit mondani, hogy „kutatását” a Heartland Institute támogatta, mely intézményt az EXXON MOBIL pénzeli.
* Az Exxoon-sztori nem állja meg a helyét. Az Exxoon-ról én azt találtam, hogy finanszírozott egy 2008-as Heartland konferenciát, amin Miskolczi is, Zágoni is prezentált, prezijeik a konferencia honlapjáról letölthetők. A konferencián természetesen IPCC-s tudós is prezentált.
* Ennél sokkal fontosabb, hogy Miskolczi következetesen lépkedett előre a tudományos pályáján, és a 2007(!!)-es cikkekor korábban évek óta a NASA-nal dolgozott, sőt ott jelent is meg korábban cikke.
* Azt gondolom Miskolczi nevének ejtésén gúnyolódni nem elegáns. Pláne nem magyarként. Azonkívül nehogy má egy postoló komolyabb tényező legyen, mint egy 40 oldalas komoly anyagot letevő tudós.
* El kell ismerjem, hogy a saját hülyeségem miatt nem vettem észre egy fontos szempontot, amit észre kellett volna vennem, még a 180 fokos fordulatom megtétele elött. Ebben nagy segítségemre volt Berci222 egyik nemrégi inspiráló hozzászólása az indexes pikolaj topikban (amit - kicsi a világ - Hetesi Zsolt egyik hozzászólására reagált). A tételem ugyanis, hogy nem zárt és bizonyított képlet alapján történő előrejelzéskor (vagyis diszkrét adatokból álló szimulációs adathalmaznál), szigorúan tilos exponencialitást előrejelezni az exponenciális felfutás elött (pláne, ha dataseten való adatmanipulációs trükközések előzik meg, amiről sokat lehet hallani). A mi konkrét esetünkben nem kizárt az exponencialitásos előrejelzés helyessége , de vannak olyan vélemények, hogy a globális átlaghőmérséklet értékek még nem léptek az exponenciális felfutó ágra. Így mindenképpen ajánlott az óvatosság.
* Nick Stokes a RealClimate.org-on a közismert linken ír egy pár soros kritikát Miskolczi 40 oldalas cikkéhez. Dícséretes, ha valaki érthetően és röviden pláne képlet nélkül fogalmaz (amire itt a www.antalffy-tibor.hu site-on is volt már hansgúly fektetve ellenkező értelemben), de ilyen aránytalanság mellett abszolút támadhatatlannak kell lennie a támadásnak, pláne ilyen kritikus ügyben.
http://en.wikipedia.org/wiki/Kirchhoff%27s_law_of_thermal_radiation
A wikipedia szerint: "At thermal equilibrium, the emissivity of a body (or surface) equals its absorptivity."
Másfelöl Miskolczi ezt írja. "According to the Kirchhoff law, two systems in thermal equilibrium exchange energy by absorption and emission in equal amounts, therefore, the thermal energy of either system can not be changed."
Én elhiszem, hogy merész sőt kétséges _lehet_ Miskolczi Kirchhoffos általánosítása, de ennyivel nem lehet elintézni egy fizikusi állítást.
* Nick Stokes-ot valamennyire elismeri Miskolczi az általam olvasott dialógusokban (ami by the way a RealClimate.org-on nem történhetett meg), de például a neki hullahegyeket vízionáló Barton Paul Levenson másik RealCLimete.org-os figurát már ignorálja Miskolczi. Ez utóbbi fickó az alábbiakat írja.
http://bartonpaullevenson.com/Miskolczi.html
"Miskolczi confuses emission with emissivity"
Túl azon, hogy nem ezt írta Miskolczi, de egy phd-zett embert meggyanusítani, hogy keveri a 0,1 közé eső számokat a pozitív egészekkel, enyhén túlzás.
* Az IPCC és a RealClimate.org számomra alapvetően ott téved, hogy komplex rendszerre, amilyen a klíma is, egyetlen (kétségtelenül kézenfekvőnek tűnő) tényezőn keresztül akarnak hatni: nevezetesen az emberi CO2-kibocsátáson keresztül (ami komoly zsarolási és kizsákmányolási potenciált rejt egyébként magába, az "emberi" utalással). Az én tételem, hogy komplex rendszerhez, minimum a komplexitással arányos szofisztikáltsággal szabad hozzányúlni. Míg fossziliát égetni übtre, villámgyorsan és pocsékba meg elvszerűen nem kell. IPCC nélkül sem.
* Bevallom a legnagyobb fejtörést számomra az okozta, hogy Miskolczi egy Egely-szerű kuruzsló-e, aki fekete dobozba rejtett számolással tényleg valami sötét dolgot próbál meg elfedni. Én a következőkre jutottam, a magam számára:
(1) Miskolczi PhD-zett kutató, ami Egely mérnökről nem mondható el.
(2) Neten követhetően tudatosan lépésről lépésre építette fel tudományos pályáját, és vállalta a külföldi versenyhelyzetet: itthonról nehezebb dolga lett volna/lenne, sajnos tudhatóan.
(3) Éveken át dolgozott a NASA-nál -> 2007-es cikk előzményei évekre korábbra nyúlnak vissza.
(4) Nasanál jelent meg cikke Miskolczinak, és miután a 2007-es cikkét elgáncsolták a NASA-nál, kilépett a NASA-tól. Azt gondolom ez megint egy korrekt lépés volt tőle. Részletek olvashatók a neten.
(5) Miskolczi gyönyörűen alapoz mások munkáira, és világosan rámutat, hogy hol mely pontokon vezet be új dolgokat. Tehát nem a kesztyűjéből varázsol elő valamit.
(6) Egy bizonyos szint után, _kötelesség_ egy ilyen típusú Miskolczi modellt megjelentetni. Én azon a véleményen vagyok a magam számára, hogy Miskolczi a korábbi munkássága alapján kiérdemelte ezt rangot.
(7) Tisztában kell lenni, hogy a klímatológia egy nehéz, fejlődésben lévő tudomány, ahol nem csuklóból bizonyítanak.
(8) Ha egy Al Gore hathat a közvéleményre (ellenkező értelemben), nem tudni milyen tudományos felkészültség, de valószínűsíthető tárgybeli bűnök nyomán, akkor nem hiszem, hogy Miskolczitól meg kéne tagadni egy publikálást, pár soros vitatható értékelés alapján.
Mivel nem kapta meg Miskolczi a méltó bánásmódot, így én a magam számára a fentiek alapján neki drukkolok. Még ha végül cáfolják is őt.
Ez persze nem mentesíthet senkit a további ész nélküli értelmetlen fosszilia-égetés alól. És nem árt látni, hogy a földi vízek CO2 miatti savasodása (1) nem egy hasznos dolog (2) ez ellen nem "véd" a Miskolczi-modell.
* Hopp végre leesett berci222 indukálta tantusz nálam. Ennek van most itt a 7 éves évfordulója:  :)
* Hetesi persze nem foglalkozott velem, hiszen eltűnt a fórumból. De ezt persze nem rovom fel neki, csak tényszerűleg jegyzem meg, ismét.
* Emlékeim szerint, később elővezettem neki az aggályaimat és nem született belőle semmi érdemi. De lehet ám, hogy rosszul emlékszem már rá. Nyomát mindenesetre nem találtam neki.
* Hozzászólásom nyitó linkje természetesen rég eltűnt Antalffy trash-blogjából. Nem a kommentemet "moderálta ki" Antalffy, hanem az egész posztot. Lehet, hogy valahol még ő is érezte nagyon gáz, amit csinál? ;) Nyilván ami nem passzol a képébe, azt ignorálja majd amikor ez nem elég akkor elüldözi. És mivel ez az ő site-ja, az ő torz szabályaival, innentől már nem sok keresnivalóm volt (rövid időn belül, brutálisan durva magánlevelezéssel kombinálva). Persze a posztot a kommentekkel lementettem azonnal, így nekem megvan az, amit már a Google sem őriz cache-ben sem.
* Így utólag hét évre visszanézve is megdöbbentő olvasni Antalffy szégyentábláját Miskolczi-val. Who the f*ck is Antalffy, aki a cipőfűzőjét nem kötetheti meg Miskolczinak légkörfizikát illetően. Aki nem elég, hogy szakmailag köze nincs a témához, de ilyen primitiven erőszakoskodik, blogján tapasztalható más esetekben persze szívesen kritizált inkvizitori lelkületével, szemében a "gerendákkal". Mindamellett látni kell, hogy mindkét oldalon óriási anyagi érdekek és ennek mentén zsarolópotenciál van, amik nem hagyják a kérdést a tudomány mezsgyéjén. Ami aztán elvezethet akár egy légkörfizikus "kriminalizálásához" is (lefizetés, korrupció).
* De nemcsak egy Antalffy képes ilyen kicsinyesen görénykedni szennyblogján. Jött nagy dérrel-dúrral Magyarországra előadni MTA Meteorológiai Szakbizottsága elé, egy másik légkörfizikában inkompetens ember, bizonyos Rob van Dorland (természetesen úgy nagy hatalmas médiafigyelem közepette, hogy csak épp Miskolczit vagy Zágonit felejtették el meghívni az előadásra). Ebből lett a "Torz mérésekre alapoz a magyar klímaszkeptikus..." médiaszenzáció. Egyébként az olvasható a neten, hogy állítólag részletkérdésekben, immáron persze csendben, maga Dorland is visszábbvett az arcából, miközben kísérletet sem tett Miskolczi cáfolatára, csak belekötött Miskolczi datasetjének jóságába és ennek  mentén másik dataseten saját számolásokkal próbált ellenkező eredményre jutni. Magyarán cáfolat helyett pusztán csak egy újabb tárgyalandót vetett fel.
*  Az ilyen Antallfy, Hetesi (lásd a topikban Viriáltételes itt most hely hiányában nem tárgyalt ámokfutását), IPCC (NASA) szájkaratés ócska hiteltelenítési/diszkreditálási kísérletekkel szemben, a szakmai meggyőzödéséből - enyémhez képest nyilván sokkal komolyabb léptékben vehető szintén - 180 fokos fordulatott vett Zágoni azt írja 88 oldalas MTA-jelentésének "Miskolczi Ferenc kutatási eredményeinek kritikai vizsgálata" utolsó oldalán az olvasható, hogy "a NASA Langley Research Center (Miskolczi hat évvel ezelőtti munkahelye) 2011 februárjában kiadott 24 éves sugárzási mérlege önmagában meghozta a kívánt igazolást, egzaktnak nevezhető pontossággal bemutatva a Miskolczi által állított, 2004-ben és 2007-ben publikált fluxus-összefüggések tényszerű érvényességét a földi légkör abszorpciójának energetikai maximumáról."
* Vegyük észre, hogy Miskolczi fizikája Hetesiével szemben tényleg "evangélium", azzal, hogy nem vagyunk irreverzibilis termogeddonista kényszerpályán (AGW, CO2 miatt), ami persze nem jelenti azt, hogy felmentés az ész nélküli fossziliaégetés alól. Érdemes drukkolni, hogy igazolódjék. 
* Vegyük észre azt is, hogy intuició szerint sokkal kevésbé valószínű, hogy néhány extra tehénfing metánja (illetve szintén természetes permafrost vagy vulkánműködés) képes oly könnyedén kibillenteni begerjeszteni a klímát ott fenn a légköri magaslatokban, így visszatekintve az elmúlt hosszú magasrendű földi létezés évmillióira, ahogy azt szereti tálalni az IPCC, Hetesi, Antalffy bagázs, AGW alapra gyúrva.
* Én azt mondom érdemesebb reálisabban kezelhető problémákra fókuszálni (Hetesis médiariogatásokat abbahagyva: mert így ilyen tárgyalt inkorrektséggel semmi szükség rá), függetlenül attól, hogy perpillanat még nem bizonyított/cáfolt Miskolczi elmélete.
* Nagyon jó érzéssel tölt el engem így visszatekintve hét év távlatában, ez a 180 fokos pálfordulásom, hogy lehúzhattam armageddonista aggódói listámról a klíma-topikot.