Magamról

Saját fotó
Főiskolai, majd egyetemi diplomamunkáimtól kezdve világ életemben, adatok, adatbázisok, adattárházak (leginkább Oracle) környékén mozogtam. Mostanság adattárházasként, adatbányászként élem napjaimat.

2013. június 22., szombat

Tableau: Egy vizualizációs stratégia lehetséges szubjektív sarokpontjai


Ahogy így - eddigi életutamból és pályámból nem igazán levezethetően :) - egyre többet Tableau-zok - nagyon addiktív a cucc :) -, egyre inkább érett bennem, hogy a vizualizációhoz való - feszültségekkel teli,  problematikus - viszonyomat végiggondoljam/tisztázzam egy blogposzt keretében. .
Az előző Tableau-blogposztom:  Data Science: Tableau8-feladatok

Az utolsó szöget a téma felöli hallgatás koporsójába az általam - szellemes eredetisége, komoly respektálandó gondolkodása révén - nagyon kedvelt és tisztelt Bill Howe(University Washington) hölgykollégájának egy bizonyos Cecilia R. Aragon értelmezésemben, rettenetes színvonalú, hevenyészett - módon összetákolt (összeollózott) semmitmondó témabeli kurzus-fóliasorozata jelentette. Pedig amúgy láthatóan csinos lenne a hölgy. :)

Amit én komolyan vehető, tudományosan is megalapozott, üzleti életben is használható infókat adó, frissnek mondható - 2010/2011-es - kurzusnak tartok az a (jelenleg) stanfordi Dr. Mike Sips kurzusai. A fickó értelmezésemben hasonlóan nagy kaliber, mint Bill Howe. Sajnos nagyon terjedelmes az anyag (féléves), ráadásul a videókon németül beszél, de a prezentációi angol nyelvűek szerencsére, és nagyon profik
Mike Sips féléves vizualizációs kurzusa

Minimum kétféleképpen lehet közeledni a témához:

(1) Esettanulmánnyal, konkrét vizualizációkkal, hogy ne csak levegőbe lógjon az egész. Kerülve az "aki tudja csinálja, aki nem tudja tanítja" paradoxont :)
Szeretnék majd esettanulmány(oka)t is csinálni - már ott kiváncsi vagyok idevágóan, hogy kimerek-e állni ilyesmivel a nyilvánosság elé :), amihez legelébb is egy
(a) publikus,
(b) közérdeklődésre számottartó, érdekes
(c) jó minőségű dataset
...kell. De ez nem ma-holnap lesz, ha lesz egyáltalán. ;)

(2) Sarokpontok(elvek) világossá tételével, én most ezt az utat fogom követni, erre volt legalábbi ihletem az elmúlt órákban. ;)

Ha magamnak adatbányászkodtam, sose volt szükségem vizualizációs eszközökre, tökéletesen jól megvoltam nélküle, sosem éreztem hiányát. Bőven elég teret az informatika és benne a 3GL & SQL illetve a túlzásba sosem vitt Statisztika.

Aztán az sem lehet véletlen, hogy létezik olyan (durva) nézet, hogy a vizualizálás csak a gyengelméjüek gyógyszere, a komoly információ-potenciál úgy is az adatok legbelsejében van, ami (adhoc) manuális kattingatással nehezen megközelíthetőnek tűnt mindig is.

És ha még ez sem lenne elég, akkor az Acces/Excel meg Visual Basic "ingyen" triviális lehetőségéhez analóg módon egyre hozzáférhetőbb, korszerűbb és okosabb kattingatós szoftvercsodák (amilyen ugye a Tableau is), valósággal csábítják a boldog-boldogtalan dolgozókat, "proaktív", zöldmezős, mindennel inkompatibilis, kis monolitikus szigetrendszerecskékben való hogy ne mondjam gányolásra, bemosva jó nagyot, sokszor, a drága, véres verejtékkel megszült vállalati adatbázisoknak.

Kedvenc példám: jó dolog, ha valaki mobiltelefonról tud fényképezni "kattingatással", de lássuk be a komoly fotóművészet az mégis csak másutt van. ;) A komoly szoftverfejlesztés sem titokban fejlesztett, egyszemélyes, sosem mentődő, kliens-oldali, Visual Basic kódolásnál kezdődik. ;)

És bizony a vizualizáció témájában is komoly alapok vannak, törvényszerűségekkel, kritériumokkal, korlátokkal, hibázási lehetőségekkel, objektív mérhetőséggel ("van jobb vizualizáció még ugyanabban a topikban is"). Érteni kell ehhez is, a vizualizálásnál van értelme a vizualizáló hitelességéről beszélni (értelmezésemben).

SAROKPONT: a fentiekből implicite az is következik értelmezésemben, hogy a a vizualizálásnak nem szabad "túlélés"/"létharc"/"odacseszés" jellege, csak azért csinálni ábrát mert tudunk kattingatni. A jó vizualizálásnak (domain-)tudás, háttérinfók, intenzív gondolkodás, optimumkeresés adja az aranyfedezetét, magyarán minőségi módon  dolgozni kell vele, ahogy a fotós is szívét-lelkét beleadja a képébe, nincs "ingyen ebéd". ;)

Mindezen negatívumok, csapdalehetőségek ellenére sem osztom a fenti álláspontot, azaz hogy felesleges kolonc lenne a vizualizálás.
* Van aki egyenesen azt mondja, hogy vizualizáció révén kerül legjobban és leggyorsabban (párhuzamosítottan!) az információ az emberi agyba.
* Az élet tele van redundanciával, ami redundancia hasznos is lehet. Ha az információ vizualizáció útján jut el legjobban a megfelelő helyre, ha hozzáadott értéket tud termelni, akkor a magam részéről csak azt tudom mondani, hogy "hajrá!" :)


Kicsit messzebbről (női divat) kezdve vannak dolgok, ahol a praktikum és a nem kézzelfogható eszenciális kulturfaktorok (divat, esztétikum, művészet, speciális vonzódás egy ruhatári kellékhez, stb) élesen el tud válni egymástól, mint a képen látható "holdjáró cipő". Férfi szemmel sosem tudtam elképzelni, hogy vékony olykor egyenesen magas lányok, hogy voltak képesek ilyen cipőkért akár sok pénzt is kiadni, amit viselni sem egyszerű/praktikus és minimum megosztó (az én szememnben kifejezetten ronda). Továbbá úgy magasít, hogy párkapcsolatnál a hölgyeknél sokszor jobban kizáró ok, ha a nő magasabb.

Hogy hogy kerül a csizma, akarom mondani "holdjáró" az asztalra?

SAROKPONT: Hát úgy, hogy a vizualizáció, bár
(1) alkalmazott művészet,
(2) esztétikai értelemben is tárgyalható,
(3) az alkotó üzenetet akar itt is megfogalmazni/közvetíteni,
mégis alapvetően a
(A) célraorintált praktikumról, pragmatikus hatékonyságról szól,
(B) masszivan konkrét "materialista" célja van, ~elvárásokat támaszt,
(C) jellemzően egy szűkebb célközönség felé.

Ha úgy tetszik, célját tekintve közelebb van a tudományhoz és üzlethez, mint a művészethez.
(A) Lehet objektíven tárgyalni,
(B) Anyagi alapja semmmiképpen nem mecénatúra-bázisú

SAROKPONT: ALAPFOGALMAK:

Értelmezésemben, definiciós behatárolás kontextusában:
- a vizualizáció egy speciális kódolási-dekódolási folyamat az adat és ember között.
- a vizualizációnak célja van
- a vizualizációval üzenetet kell megfogalmazni - kvázi külön "dimenzió" a vizualizációban :))
- a vizualizáció célja "1000 szó" kiváltása
- a vizualizáció célja az el-/továbbgondolkodtatás.
- minden vizualizáció feladatból indul ki, feladat mentén kell felfejteni az eszközöket,  lehetőségeket, korlátokat a vizualizáció céljának teljesítéséhez. Persze nagy ritkán olyan is lehet, hogy annyira megtetszik nekünk egy ábra, grafikus megoldás, ~technika, hogy át akarjuk venni alkalmazás-jelleggel saját témánkba is.
- adatvezérelt, adat(bázis) van mögötte, annak specifikumaival, előnyeivel és hátrányaival.

Vizualizáció célja:
- Expand Working Memory (aktuális munkamemória kiterjesztése)
- Reduce Search Time (keresési idők csökkentése)
- Pattern Detection and Recognition (mintázat észlelése és keresése)
- Perceptual Inference (észlelés alapú következtetés)
- Perceptual Monitoring (észlelés alapú monitorozás)
- Perceptual Controlling Attention (észlelés alapú figyelem-kontroll)
- Cognition with Iterative Interaction (megismerés, iteratív interakciós folyamatokban)
- Supporting Decision Making Process in Time Crisis (döntéstámogatás időstresszben)

Egyetlen valóság négyféle megjelenése:

Adatféleség-lehetőségek


Az adatmodellek lehetnek Mike Sips után:
(1) Diszkrét
(a) Reláció
(b) Topológia
(2) Folytonos
(a) Fields (mezők)
(b) Manifolds (sokaságok)

Vizuális attrtibútumok:
I. Bertin-félék:
* pozició(position)
* méret(size)
* érték(value)
* szövetszerkezet(texture)
* szín(color)
* irány(orientation)
* alak(shape)

II. Továbbiak - többek között - Jock D. Mackinlay révén (a prefuse-t eredendően neki köszönhetjük):
* torzítás(distortion)
* pásztázás(panning)
* zooming(geometriai és szemantikus)
* interakítv szűrés(interactive filter)
* gráf/fa/térkép(Graph/Tree/Map)
* idő(time)
* animáció
* 3d

Vizuális attribútumok "hierarchiája":

Adatféleség-típusok kölcsönhatásai a vizuális attribútumokkal, Bertin szerint.



Analitikus interakciók:
- Comparing (hasonlítás)
- Sorting (rendezés)
- Adding variables (mezőszármaztatás)
- Filtering (szűrés)
- Highlighting (kiemelés)
- Aggregating (aggregálás)
- Re-Expressing (üzenet-ujrafogalmazás)
- Re-Visualiziling (ujravizualizálás)
- Zooming and Panning (zoomolás és pásztázás)
- Re-Scaling (új skálára áttérés)
- Details on Demand (igény szerinti részletek, magyarul lefúrás)
- Annotating (megjegyzéskészítés)
- Bookmarking (hierarchiába-illesztés)

Vizualizálás-modell (Mike Sips)


SAROKPONT: Mi a reláció az adabányászat és vizualizáció között?

Alapértelmezésben, a vizualizációt az adatbányászati folyamat részének tekintjük, abban a tekintetben, hogy segít eladni az adatbányászati végterméket, meg segít újabb megbízáshoz hozzájutni.

Én most speciális egyedi szemszögből szeretném tárgyalni ezt a viszonyt.

Azt gondolom ugyanis, hogy a "számokkal küzdő" adatbányászati folyamat és a vizualizáció úgy két párhuzamosan és önmagában is létező/életképes minőség, hogy rendkívül sok és mély közös vonás van köztük - ezért sem vagyok a témával szemben ellenséges, ugye :) -, minden módszertani eltérésük ellenére is.

* Mindkét esetben a kiindulás nagyon sokszor kétdimenziós sor-oszlop tábla. Persze nyilván van multidimenzionális adatbányászat, meg vizualizáció, de ez most offtopik itt.

* A tábla mindkét esetben tartalmaz alap és származtatott adatokat. Mind az adatbányásznak, mind a vizualizálónak fontos eszköze a származtatott mezők képzése, sőt mondhatni az egyik legfunnybb része az egésznek :)

* A tábla adatprofilozása (típus, alapstatisztika, kardinalitás, szelektivitás, változékonyság, azonosítóság, rendelkezésreállás etc.)  mindkét esetben nagyon fontos. Tudni kell pontosan, milyen adat van benne, mennyire pontos, mennyire megbízható, mi a hatóköre. Persze kattingatni ugye enélkül is lehet, csak eredményt elérni és/vagy üzenetet megfogalmazni nem igazán.

* Mindkét esetben kiemelt jelentősséggel bír a missing values(hiányzó értékek)hez valamint az outlierek(kiugró értékek)hez való viszony.

* Mindkét eljárásban domináns filozófia a tömörítés. Lásd: feature selection, dimension-reduction, segmentation, etc. illetve vizuális ábrába való információtömörítés.

* Mindkét esetben komoly küzdelmet kell folytatni a kombinatorikus robbanás ellen. Minél szélesebb és/vagy nagyobb egy tábla, annál kevésbé esélyes a brute force algotimusok célbaérése, annál kifinomultabb technikák iránt mutatkozik igény a méret, a komplexitás valamint a nemlineáris műveletigények kontextusában.
Ugyanígy vizualizálásnál 15.000 oszlopot (Orange-verseny) nem lehet egy ábrában megmutatni. Illetve, minél több előfordulás van egy-egy kategóriamezőben, akkor szorzatbalépésével egyre valószínűbb lesz, hogy lesznek többihez képest sokkal érdekesebb kombinációk, a kombinációk számosságának növekedése mellett. Ami előbb utóbb zavarni fogja a vizualizációnkat - legalábbis brute force megközelítésnél. :)

* Mindkettőnél alapvető fontossággal bír a legjobb kérdés feltevése (majd lehetőség szerinti megválaszolása)

* Mindkettőnél van (1) adatelőkészítési (2) "modellezési" fázis. Az utóbbi a vizualizációnál a "vizuális formázás", az adatok vizuális attribútumokkal való ellátása, a "csicsázás", ami sosm lehet öncélú, mert az adatokat/információkat/üzeneteket kell hogy szolgálja.

* Mindkettőnél létfontosságú az adatféleségekre vonatkozó (domain-specifikus) humán-tudás. Ezt lehet támogatni - speciális és iteratív rabló-pandúr folyamat keretében - különféle gépi algoritmusokkal, de kiváltani sosem lehet talán.

* Mindkettőt alááshatja DQM-probléma (Data Quality Management).

* Mindkettőnél heurisztikus (értsd nemdeterminisztikus, dinamikus) kutatási módszertan szokott perdöntő lenni. "Befejezni sosem lehet, csak abbahagyni" ;)

* Mindkettő szeret mintázatot keresni ("pattern recognition")

* Mindkettő mélyében ott van a statisztika, például a korrelációval. Mindkettő célja szokott lenni (érdekes) összefüggések vagy éppen össze nem függések feltárása.

* Mindkettőnél működőképes a confirmatory analysis (megerősítő analízis), hipotézisek felvetésével és menedzselésével.

* Mindkettőnél értelmes az exploratory analysis (feltáró analízis), hipotézisek hiányában is.

* Mindkettőnél vannak eredmények, amiket lehet prezentációban megmutatni.

SAROKPONT: Az általam szerethető - üzenettől induló és effektív vizuális konkrétumokban manifesztálódó - vizualizációs folyamat lépései:

A legelső az üzenet (legfontosabb Top-N darab üzenet) kitalálása.

"Entitás" nézés az adattáblában! Lehet választani mire koncentráljon az ember, az üzenethez, ráadásul csökkenti és/vagy irányítja a gondolkodási teret. Ezért szeretem oly nagyon...  :)
Mivel az adatbányász és vizualizáló szeret kétdimenziós táblákra szorítkozni ugye,ezért joinok, mezőszármaztatások miatt több entitás is tud keveredni bennük, de releváns módon kevesebb, mint az attribútumok számossága (ezért szeretjük, ezért emelem ki első helyre). Az előző blogposzt madárvándorlásos példájánál ilyen entitás (madárfaj, repülőtér helye, idő, replőgépek típusa, károkozás, utas, időjárás, kockázat etc.). Azért használtam idézőjelet, mert ez nem egészen fedi a relációs modellezés entitás-fogalmát.

Érdekes/releváns összefüggés keresése. Összefüggések kilószám vannak, orrvérzésig le lehet velük fárasztani a hallgatóságot, "algoritmikus"(generatív) úton. :DDDD

Élvezetes formájú érthető legyen az üzenet. Ötórai teánál sem idegen szavakkal ködösítünk.

Memorizálható legyen az üzenet. Ami a memóriában vagy, az később könnyebben elő is jön, az üzenettel bombázott emberben.

Lényeges és csak lényeges elem(kombináció) legyen az ábrában. Minden legyen benne, de semmi se terheljen feleslegesen. Attribútumkombinációk esetén az a finom, ha a vizuális elemek önmagukban is megállnak, meg a többivel is összefüggésben vannak.

Nem egyformán fontosak az attribútumok, kategorizálni kell őket (id-k,stringek például nem is igazán használhatók fel közvetlenül, kivéve, ha az ID például beszédes ugye, mint az egyik adatbányászversenyen). Más a jelentősége a kvantitatív mérőszámnak és más a jelentősége a kategóriáknak (amikkel egyébként több mindent lehet kezdeni kategórizálásnál, lásd a vonatkozó ábrát. A kis kétértékű természetes kategória éppúgy lehet nagyon hasznos, mint binnelés utáni kategóriák.

Mit tornásszak az adatokon (adatképzés, mezőszármaztatás címén)? Hogy az üzenet ábrázolható legyen (minél jobban), azaz legyen ábrázolható adat az üzenet mögött. Ez a legnagyobb, legnehezebb, legörömtelibb topik. Teljes kifejtése nem lehet célja ennek a blogposztnak.

Van-e az üzenetnek alert-része, kellőképpen ki van-e domborítva?

Null, N/A, Undefined, Outlier, etc jó vizuális attribútumokat kaptak-e. Nem kell túlspilázni a dolgot, de gondolkodásunk egy kis sarkában ott figyelhet a topik.

Milyen hibákat ne kövessek el vizualizálásnál (ebből is van egy rakatnyi)....
Lehetséges vizualizálási hibák, van belőlük egy rakat, most illusztrációnak kettőt beteszek. A szakirodalom több helyen is mondja, én nehezen tudom elképzelni, hogy ezeket el lehet követni. :)




Eddigi TABLEAU-blogposztjaim:
2013.06.17 - Data Science: Tableau-feladatok
2013.06.22 - Tableau: Egy vizualizációs stratégia lehetséges szubjektív sarokpontjai
2013-07-05 - Tableau: Mindennapi örömök
2013.07.09 - Tableau: Eset a NEM-létező egzotikus nagygépes adatpiaccal
2013.11.16 - Tableau: Aktuális Pros/Cons egyenleg
2013.11.17 - Tableau: Text Table

Ha valakinek még nincs meg a Tableau-szoftver, miközben szeretne engedni a birtoklási csábításnak, az alábbi mail-címen egy kedves, fiatal, aranyos kolléganő igyekszik hatékony és konkrét eszközök segítségével ápolni minden Tableau-vonzatú kapcsolatot. Illetve biztos segít optimális árat találni a termékhez vezető rögös úton. :)
hello@tableausoftware.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése