Magamról

Saját fotó
Főiskolai, majd egyetemi diplomamunkáimtól kezdve világ életemben, adatok, adatbázisok, adattárházak (leginkább Oracle) környékén mozogtam. Mostanság adattárházasként, adatbányászként élem napjaimat.

2017. június 11., vasárnap

Eördögh Árpád: A félreértett globális felmelegedés, 2011-12-05, blogposzt

A félreértett globális felmelegedés

Már sokadszor kapom meg magánlevelezésben a fenti linket és link mögötti hosszú cikket.

Minden ilyen cikknél problémám, hogy

(1) ha nincs név és dátum. Itt kerülő utakon megtudható, hogy a szerző Eördögh Árpád amatőr tudós és 2011.december 5-én publikálta ezt az írását.

(2) ha már dívik a világban, hogy mindenki saját elmélettel jön elő, segítve az egymás mellett elbeszélést, kevéssé támogatva a konszenzus esélyét, akkor az a minimum, hogy kapcsolódási pontokat ad meg a kívülről érkező validálási kísérletet segítendő.

Minimálisan a definiciók szintjén. Nem lehet üvegházhatásról, pláne ignorálásáról beszélni úgy, hogy valaki nem definiálja mi az, hogy üvegházhatás az ő fogalmi rendszerében. "Occam borotvája" működik itt is, ha definició szinten nincs egyetértés konszenzus, akkor magasabb "felépítményi" szinten sem lesz esélyesen. Nem azt mondom, hogy kizárt/esélytelen, hanem csak azt, hogy ez erősen hátráltató tényező. A megismerési-elfogadási-ismeretkristályosítási folyamat úgy fog kinézni, hogy elszigetelt emberek nézeteket fogalmaznak meg, szerethetnek beléjük, de símán elképzelhető, hogy mindannyian (akár triviális) hibára futhatnak, aki hibára rá tudhatna mutatni az meg feléjük sem fog menni, a definiciós probléma miatt.

Érdekes idegondolni Miskolczi Ferenc klímamodelljét. NASA-s, hat évtizedet átfogó, légköri mérések adatbázisán végzett sugárzásátviteli számolásokat (számítógép segítségével), meglepő (korábbiaknak magyarázhatóan ellentmondó) outputokkal, amire épített axiómákból generálódó kvantitatív fizikai modellt. Se a kiinduló alapadatbázis hitelességét nem sikerült érdemben kétségbevonni, sem a fizikai számolások helyességét (vagy validált alternatívát felmutatni), ami egyedül vitatott az a ráépített következményelmélet problémái. Mindaddig, amíg a "felépítményen" megy csak a (egyébként kétes tisztességű, vallásháborús medret meghatározó) validáló diskurzus sosem lesz megnyugtató konszenzus, hiszen a validálást elsőként az alapokon kell elvégezni, ami (munká)t viszont mindenki meg akar spórolni. Miskolczi Ferenc légkörfizikus a NASA-ig is elmenő teljes (szakmai) életét tette fel kutatásaira, egzisztenciális hátrányokat is vállalva, amit tisztességtelen emberek odavetett félmondatokkal igyekeznek diszkreditálni. Vegyük észre azonban, hogy az alapok, legalábbis implicite nézve rendben vannak, csak a generálódott tudományos következtetésekben/következményekben van eltérés.

Eördögh Árpádnál, mivel hiányoznak a közös alap megteremtésének feltételei, a definiciók hiányában, így hiába vannak amúgy értékes és tapasztalattal egybe vágó észrevételei, egészen egyszerűen a tárgyalt ismeretszerzési folyamatok közepette nem vállhatnak konszenzussal elfogadható mainstream tudássá. Ha pedig valaki deklaráltan eliminálná/elutasítaná az ez irányú igényeket (mármint, hogy legyen konszenzus!), úgy aztán végképp nincs miről beszélni az én értelmezésemben.

Definiciós szint, ami meghatározza a kereteit a témát illető dialógusban (az én felfogásomban).
+ Napból rövidhullámú sugárzás (energia) érkezik a Földre (légkörön áthatolva), a Földet melegítve
+ A földön felgyülemlett hő egy része hosszúhullámú sugárzás révén távozik a kozmikus térbe
+ Míg a másik részét üvegházgázok (vízgőz, co2, ch4/metán, stb.) úgy nyelik el, hogy mivel tárolni nem képesek, így mondhatni változatlanul szétsugározzák.
+ Azonban míg a föld felfelé sugároz, az üvegházgázok mindenfele sugároznak, bízony a föld felé is. Az üvegházhatás ez a "vissza-pingpongozott" csapdába esett hő.
+ Az üvegházhatás pontos egzakt fizikai definiciója a légkör optikai mélységéből vezethető le. Vagyis a sugárzás elnyelési/áteresztési képességből. Szabályozandó azt, hogy hősugárzások milyen hullámhosszon hogyan nyelődnek el, eresztődnek át a légkörön. Eddig teljes konszenzus van a tudományon belül, az én legjobb tudomásom szerint.
+ Miskolczi Ferenc elementáris erejű, paradigmaváltást előrevetítő új eredménye (2006-ban), hogy ez az üvegházhatás=optikai mélység Föld esetében konstans: 1.841 (konstans érték körül szabályozódik 60 év mérési adat alapján, légkör-dinamikai folyamatok révén), noha a légköri CO2-koncentráció drasztikusan nőtt 100 év távlatában.
+ Megjegyzendő, hogy az "üvegházhatás", üveg- és üvegház-képe a legelső elképzelések nyomán maradt ránk, az utókort is rendesen összezavaróan. Szó nincs arról, hogy a Föld körül merev üveglap-szerűségek lennének.

Rátérve Eördögh Árpád cikkére:
A rendszerlogikai látásmód felfedi, hogy az ember az egyetlen élőlény, amely a technikai civilizációja segítségével túlélte azt, amit egyetlen más faj sem: túlszaporodott, és mégsem halt ki. Hogy ezen felbuzdulva, vagy másért, az ember istenhez hasonlítja magát, és úgy gondolja, hogy bele tud szólni abba, ami az egész bolygóval, vagy a bioszféra egészével történik, és a saját tevékenységének tulajdonít olyan változásokat is, amelyeknek nem oka, az egy más kérdés. Már itt leszögezzük, hogy könnyen belátható: az ember a közvetlen környezetét tényleg életre alkalmatlanná tudja tenni, de csak a maga számára. Az élet egésze számára nem. Az élet mindig alkalmazkodik, mindig túléli, ha az ember, vagy csak a társadalma nem is....Magyarul, az ember csak saját magát képes kipusztítani a szűk környezete tönkretételével. Az egész bolygóra azonban nincs kihatása.
Értelmezésemben, ez egy kulcsfontosságú bekezdés Eördögh Árpádtól. Én maximálisan azonosulni tudok vele, jobban/tömörebben én sem tudtam volna megfogalmazni. Egy apró finomítást tennék hozzá: kézi vezérléssel nyilván nem tudja az ember a maga képére formálni a bolygó működését, ahogy egyébként komplex-rendszereket sem, annak kezelhetetlen mellékhatásai miatt: de pontosan ilyen durva mellékhatást tudhat tenni. Még éghajlat-befolyásolóan is, a szimpla "köztudott" tönkretételen felül is. Magyarán irányítani nem tud, de durva behatást közölni a bolygóval igen.
A rendszerlogikai szemlélet szerint globális felmelegedés van, és klímaváltozás is van. Ez nem is kérdéses. 
Hozzátéve, hogy jelenleg van felmelegedés, klímaváltozás mindig.
Egy korábbi írásunkban már bemutattuk, hogy az üvegházhatáshoz szükséges egyetlen feltétel sem áll rendelkezésre, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy olyan globális üvegházhatás, amelyet a tudomány feltételez, nincs.
Itt dobja le a bicikliláncot a saját magát jóindulatúnak gondolt külső szemlélő.

A témába vágó blogposztok, itt a blogon:
Laszilo: Gondolatok Dr. Miskolczi Ferenc üvegházelméletéről
****
Mi az, hogy "klímaszkeptikus" és hogy viszonyul a "termogeddonista pánikkeltőhöz"?
Gyorsuló üvegházhatást nem kéne végre újragondolni az IPCC-nél?
Körösi Csaba: Klímaváltozás – Mindenki Akadémiája, 2016-12-01
Hetesi Zsolt leértékelődése hét év távlatában
Az "intelligens" Antalffy Tibor 
Eördögh Árpád: A félreértett globális felmelegedés, 2011-12-05, blogposzt 
index.hu: "Tényleg bebizonyította a gép, hogy nem is az ember okozta a klímaváltozást?"
Prediktálás börtönfenyegetettség árnyékában?
Klímaváltozás: előrejelzési visszásságok
Klímakatasztrófa előrejelzése 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése