A kommunikatív lufi
Kedvenc nyelvtanulásos blogom legfrissebb és by the way ismételten nagyon érdekes posztja található a link mögött (már eddig is jó sok kommenttel). Az alább megkísérlem összeszedni egy blogposztba az ottani szedett-vedett kommentes gondolataimat.
Apropót az alábbi friss megjelenésű, keménytáblás, cérnafűzéses, minőségi megjelenésű könyv adja. Szombaton du. 18-19:00 között dedikálja a szerző dr. Makara György a Vörösmarty téren, a Líra és Lant Stand (4-5 pavilon) előtt, az Ünnepi Könyvhét alkalmából. Június 15-ig féláron (1.750-ért) megrendelhető.
Makara György: A kvantum nyelvtanulás felfedezése (QLL=Quantum Language Learning)
Kvantum I
"A Makara-módszer beszédfelfogása - nem szó- és mondatközpontú, hanem - jelentési egység központú. A beszéd műveletek végzéséből, műveletek folyamából keletkezik. A jelentési egységeknek természetesen elkülönülő szakaszai vannak. Ezek a beszédkvantumok. Belőlük építkezik a beszélő.
Egy-egy szakasznak kezdete és vége van, majd - egy átmeneti idő után, jó esetben folyékonyan, rossz esetben öööö-zésekkel vagy szaggatottan - a következő szakaszával folytatja beszédfolyamatát a beszélő. Ezeket az egységeket keresztelte el Makara "Szimu" című könyvében "beszédkvantumoknak".
Egy-egy kvantum kimondása közben a beszélő figyelmének fókusza képzeletében az aktuálisan megjelenített mondanivaló-részre tapad. Kimondásuk motoros, automatikus művelet, cselekvési folyamat. Végrehajtása közben a kvantumban kifejtett rész jelentése fogjul ejti és kitölti a képzeletet. A beszélő csak a beszédkvantum kimondását követően lesz képes mondandója soron következő egységére gondolni, arra figyelni, és azzal foglalkozni. A Relaxa nyelviskolában a tanár ezeket az egységeket a "mondat-boncolások" során kiemeli az elhangzó beszédből, és értelmezi jelentését, és használatuk csínját-bínját módosítgatva megmutatja."
Kvantum II.
A könyvben rögtön a második oldalon van bekeretezve a kvantum definiciója:
A kvantum (quantum), latin eredetű szó, jelentése, amennyiért, amennyivel. Ma a "mennyiség" és az "egység" értelemben használjuk.
A beszédkvantumok a beszéd lépésegységei, gondolati részegységei (több mint egy szó, kevesebb, mint egy mondat). Beszédünk ugyanis tagolódik, és amikor a figyelmünket egy-egy gondolati egység megformálása és kimondása leköti. Annyira, hogy eközben képtelenek vagyunk a mondanivalónk további részének fogalmazásával, foglalkozni. A kvantum határát elérve - beszédszünetben - kell a repertoárunkból a következő beszéd kvantumot kiválasztanunk, majd kimondását elindítanunk. Mások beszédét is beszédkvantumonként, gondolati egységenként ragadjuk meg, értjük meg. Anyanyelvünkön is, idegen nyelven is!
Ennek a természetes folyamatnak felfedezésére és számos más fejlesztési eredményre épül a QLL nyelvtanítási-nyelvtanulási rendszerünk.
Kvantumfizikai jelenségekkel nincs dolga a kvantum nyelvtanulásnak.
Kvantum III. - Saját értelmezés
Minták: ha jól értem a szerző mondatait (kezességet a helyességért nem vállalok)
(1) Az "I'd like to" tiszta sor
(2) Ha "I'd like to ask you"-t mondasz, de meggondolod magadat és you helyett "him"-et akarsz mondani, akkor Makara azt mondja mintha, hogy nem a "you" a kvantum, hanem a megismételt komplett "I'd like to ask him" a kvantum.
(3) Ha vonzatos ige van és az ige és vonzatos használat közé kerül egy újabb kvantum, akkor a későbbi vonzat-használat egy szűkített kvantum-repertoár egy eleme.
Két adalék a kvantumhoz és érzékeléséhez, a könyv alapján:
(1) Tévéreklámhoz egy magyar mondat, 7 db kvantummal:
Használható nyelvtudás, / ha sürgős, / akár 14 nap alatt! A titok annyi, / hogy megváltoztattuk / a nyelvtanulási szokásokat / teljesen.
(2) Korábbi Dialóg-fejlesztési fázisban egy kvantumos minta-párbeszéd (vég nélkül folytathatóan, akármilyen kiinduló ponttal).
Esik az eső - Tessék? - Esik. Azt mondtam, hogy az eső esik. - Azt mondod? - Igen, azt. - Azt, hogy esik? - Igen azt. - Most? Most esik? Éppen most is esik? - Mondtam már. Igen. Most esik. - Nem örülök neki. - Nem örülsz? - Nem. Szeretném, ha nem esne. - Azt mondod, hogy jó lenne, ha nem esne? - Azt. Azt, hogy jó lenne. Bizony jobb. - De esik. Sajnos esik. - És szerinted nem lenne jobb, ha nem esne? - De. Jobb lenne.De kit érdekel, hogy szerintem mi lenne jobb? - Hogy kit? Hogy kit érdekel? Például engem. Engem érdekel. - Értem. Szóval téged érdekel.
Ami még érdekes, a kvantum-dolog szakirodalmi párhuzamosságai.
* A szintagma csak szimpla szószerkezet egy "jelentés-mezőben" azaz nem kvantum.
* A kommunikációs fragmentum meg azért más, mert nincs kitüntetett fontossága a "figyelem"-nek, Makara szerint (míg nála a "figyelem" központi fontosságú).
Kvantumot sokkal rugalmasabban kezeli Makara. Ráadásul nem célja a tömeges explicit leképezés, hiszen nincsen rá szükség. Olyan példákat hoz, hogy mi magunk is másképp "kvantumozunk" azzal akivel félszavakból is megértjük egymást. Az ő üzenete annyi a témában, hogy kvantum az a konkrét ember számára, amennyire egy menetben "azonosidejűen" fókuszálni tud. Ad absurdum az "I'd like" + "to" két kvantum is lehet (sejtésem szerint).
Ahogy én értelmezem, a kvantumos alapmotiváció az volt, hogy egy-egy villámtréning után másképpen szólaltak meg a diákok. Igen ám, de Makara-alapelv, hogy nem égetünk diákot mások elött való megszólalással, a rossz érzések kivédése miatt. Viszont a külön egyéni személyreszabott tanár meg drága. Legyen akkor egy szűkebb kvantum-repertoár (általános teljeskörű megszólalás helyett). Első lépésként legyen 240 darabos explicit kvantum-készlet. Amit viszont már csoportban is mondhat a diák.
Válasz kvantum-példák: Absolutely, Sure, You never know, No question about it, What do you think, I can't tell you, Ask someone else, Unlikely, I wouldn't have thought that you were interested in this, I think so, Maybe, Perhaps, No way, I don't think so, It's a secret, I'd rather not say, How should I know, I have no idea, Good question, etc.
Ezután a következő lépés, ami a BECS-es kísérletben 2002 már szépen működött (lásd lentebb még). Makaráék vittek magukkal echte amerikai (pl.: néger) srácokat, diákokat és amíg ment a csoportnak a villámozás, mindenki egyesével 5-10 percet tölthetett a diákokkal. Az amerikai diákok ki voltak képezve hogyan irányítsák a diskurzust, a BECS-es diákok meg spontán megszólalhattak feszengés nélkül. De az lényeges volt mindig, hogy a 4 hetes kurzus teszemazt felénél volt legelőször spontán megszólalás, merthogy egy másik Makara-elv az, hogy "amíg nem tud valaki arabusul, az ne beszéljen arabusul", mert csak kínlódást, rossz érzést, félreértést szül.
Nekem személy szerint a kvantummal kapcsolatban az nem bajom, hogy nem újkeletű esetleg, vagy nincs szakirodalmi levezetése. Az viszont bajom, hogy nem érzékelem a gyakorlati fontosságának "kellőségét", potenciálját, (1) kontextusban és (2) tömeges léptékre vetítve.
* Kiknél működik, kiknél nem?
* Mekkora igénybevételt/áldozatot jelent az intenzív tanulás (minél rövidebb távon kellene ~600 óra)
* Milyen arányban, mekkora plusz munkával jön össze egy átlagembernek a középfokú szóbeli (mert annyi nem elég infónak, hogy "volt akinek sikerült").
A könyvből sem kaptam meg az engem érdeklő válaszokat.
By the way Makara termékelnevezéseivel mindig rengeteg probléma volt, értelmezésemben.
"Relaxa agykontroll" az alfa-hullámokkal évekre riasztott el emberek tömegeit, köztük engem is.
A "villám" sem volt sikeres másodjára (sok a félreértés is vele kapcsolatban, pl.: NEM a villámgyorsan elérhető nyelvtudásra kell gondolni, hanem a villámként érkező AHA-élményre).
A "kvantum" sem látszik triviális ügynek, hiszen a laikusnak nehéz felfogni, kontextusba helyezni.
Miután kiolvastam/felfaltam, mondhatni egy menetben, a tárgybeli könyvet, azt kell mondjam nagyon érdekes volt.
Pár érdekesség:
* Van egy adat, amit NEM hiszek el Makarának, szerintem elírás/nyomdahiba kell legyen. "Magyaországon 2011-ben vagy 2012-ben az alapfokú és középfokú oktatási költségek több mint egy harmadát - mintegy 220 millió forintot - a nyelvoktatásra költötték el." A HARMAD-ot el tudom képzelni, a MILLIÓ-t nem, nagyságrendileg többnek kell lennie, szvsz.
* A spéci fejtámaszos babzsák fotel fejlesztési projektje a napi 8 órás tréningekhez, saját nyelviskolájában. Mire volt képes odafigyelni Makara :)
* Korábban vásárolt/licence-lt hangvágó/studió szoftverrel dolgoztak, majd fejlesztettek egy célszerszámot saját maguk, saját igényeiknek. Ettől is dobtam egy hátast. Számomra, informatikusnak, ez f-e-l-f-o-g-h-a-t-a-t-l-a-n. Nem a saját célszerszám fejlesztés, ilyet én is bőven csináltam/csinálok, hanem, hogy egy "triviális" feladatra miért kell saját eszköz.
* Nem tudom mennyire közismert, nekem abszolút új volt: a Duna tévén (Pekár István elnök idejében, aki az ötletbefogadó) volt egy Sherlock Homes epizód angol tanulásos megvalósítása Makara módszerrel 7 részben. Fogtak egy Conan Doyle novellát (fontos volt, hogy a törvényes 70 év szerzői jogi határidőnél/limitnél korábbi legyen a szövegalap). Csináltak két menetben mint kiderült pénzelfogyás miatt torzón részeket. Az utolsó rész az ismétlésesnek lett szánva, abból már semmi nem készült el, ha jól értettem. Többször is lement a Duna TV-n. A Youtube-ra maga Makara tette fel az első részt.
Közérthető VillámAngol TV nyelvlecke – „Botrány Bohémiában” 1. epizód
Makarának gondolom elsődlegesen az volt a célja, hogy
(a) ne uncsi sablon tankönyvi dumákkal nyisson, egy Sherlock-novella nyilván izgibb
(b) bármilyen angol nyelvtudásos előélettel be lehessen csatlakozni.
(c) panelek, minták, kvantumok minden szövegből elő tudnak jönni.
Az viszont látnivalóan NEM volt célja, hogy hagyományos videókurzust készítsen.
Sokat gondolkozva a Sherlock-videón, az én konklúzióm is az, hogy ez így bizony kontraproduktív. Fárasztó így nézni, nincs perspektíva, hogy a belefektett munka elég a szintlépéshez. Az egész egy torzó.
* Volt Makara 25 éves pályáján rengeteg kudarc meg vakvágány. Mondja is, hogy a sikeres vállalkozás alapja a kudarctűrő képesség. Én azt képzeltem eredendően, hogy ez egy nyílegyenes, fonalas projekt volt 95%-os sikerrel, 5% overheaddel. A könyv olvasása után nekem 65-35% jött le arányként, komoly kitérőkkel, buktákkal.
* Volt egy nagyon érdekes norvég-kísérlet (migránsok nyelvoktatása angol-norvég alapokon), Makara módszerrel. Mivel norvég nyelvtanárok kezdeményezték annyira nem volt pénz, hogy nem juthatott el el érdemi fázisig, pedig Makara nagyon nyomta egy darabig saját pénzből is (érthető miért volt fontos neki). Mindezt úgy, hogy a norvég állam sok pénzt költ e téren is a migrásonkra és tudhatóan nagyon rossz hatásfokkal.
* Számomra legfontosabb/legérdekesebb továbbfejlesztési irányt, ami Makara szerint a mesterséges intelligencia bevetése a dialógusoknál, beszédrutin fejlesztése céljával. Konkréten tudható, hogy mára már nemhogy angolul, de már magyarul is (sőt gyenge telefonhangon keresztül is azaz nemcsak CD-minőségben!), lásd Nextent és Aitia-fejlesztéseket, mégha nagyon költségesen is egyelőre, de nagyon jó hatásfokkal érthető/dekódolható az emberi beszéd, előzetes hangtanulás nélkül is(!!!! bár ez ugye esetünkben nem alapkövetelmény, hanem csak kellemes opció), használják is ügyfélszolgálatoknál hang->szöveg real-time(!) konverzióhoz, lásd korábbi blogposztokat idevágóan, például. Márpedig, ha ez adott (és azt gondolom ez a legnehezebb része a dolognak), akkor már csak egy "ugrás a Sugár" :) repertoárokból teszőleges szintű/mélységű dialógusok tudhatnak kibomlani gép elötti egyedüli tanulás során is.
* Egy érdekes sztori a Makara-könyvből, Graphisoft/Archicad, vezetője-megálmodója Bojár Gábor. Egyik legnevezetesebb magyar szoftvercsapat és vezetője. Bojár Gábor is, felesége is nagyon régóta, nagyon pengék angolból (nyilvánvalóan/tudhatóan)
Mégis amikor kinnvoltak Amcsiban, feltételezhetően még bőven az internetes fellendülés elött és nézték tévében az amerikai sorozatokat üres perceikben, kezdetben nem értették a szükséges mértékben, nem állt rá a fülük. Hiszen amikor angolul tárgyaltak, mindig alkalmazkodtak hozzájuk, ehhez az "alkalmazkodásos" beszédhez volt hozzászokva a fülük. Míg a sorozatokban meg ugye tojtak arra, hogy nem echte amerikai hogyan érti meg. Majd három nap illetve feleségnél talán picit később már ráállt a fülük, teljesen természetes lett minden. Volt egy kapcsoló, ami korábban piros lámpára állított volt. Utána meg zöld lett minden.Úgy értették mintha ők is amerikaiak lettek volna. Magyarán az üzenet, rá kell érezni az ízére.
* Kinek íródott, ki a célközönség?
"Engem első körben az érdekelne, hogy mi Makarának ezzel a könyvvel a célja, miért és kinek szánta ezt. Meg mi ez úgy egyáltalán? Gondolom nem egy nyelvtudományi mű. Vélekedések a nyelv működéséről és a nyelvtanítás lehetséges módjairól? Mit vár ettől? 20 éve aktív kábé, és ugyanolyan réteg dolog maradt a Relaxa, mint az elején volt. Minimális szinten sem sikerült a szakmába beférkőznie, teljesen elszigetelt jelenség maradt." - bloggazda kérdésfeltevése.Nehéz kérdés-komplexum.
Azt gondolom Makara az olyan laikus olvasónak szánta a könyvet, mint amilyen például én vagyok. Ezért is faltam fel órák alatt :) Nincs benne felesleges szó, inkább rákérdezne az ember egy.egy bővebb kifejtésre. A könyvet meg egyszerűbb és élvezetesebb elolvasni akár kedvcsinálóként is (bár hangsúlyoznám NEM marketing anyag a könyv, hanem inkább visszatekintés), mint nekiülni és napi 8 órában "villámozni". Szerintem szükségszerű volt a könyv megírása és megjelenése, mert egyébként nehéz a téma, sok homályos ponttal, amit egy-egy interjúban lehetetlenség kifejteni, pláne röviden (ezt mások is mondták Makarának).
Szerintem Makara tett egy utolsó kísérletet saját hozzáadott értékeként, hogy kontextusba helyezze ezt az egész meredek, bizarr, mindent felforgató nyelvtanulási paradigmaváltását. Kikivánkozott belőle, leírta, útjára bocsátotta.
Nem memoár a könyv. Egyrészt csomó küzdelmes/packázásos rész kimaradt (túllépett rajtuk a szerző is, az élet is). Nem volt cél evvel terhelni az olvasót. Ilyen értelemben nem történelmi emlékezés. Másrészt csak a pozitív tartalmú dolgokat tartotta meg (egy-egy negatív jelzést leszámítva, azt is "csak az ízéért"). Eredendően 6-700.oldalas könyvnyi kéziratot írt Makara, azt metszette vissza 170 oldalra.
Mindenből van egy kicsi a könyvben. Vannak bőségesen nyelvtudományi szakirodalmi hivatkozások is, de a fókusz nem ezen van. Leginkább szellemtörténeti utazás/összegzés hogyan mivel kísérletezett milyen motivációval, milyen sorrendben/egymásra épüléssel, mi lett siker, mi lett kudarc.
Hogy mire jutott Makara a világgal? Ahogy én értelmezem van egy optimista és pesszimista olvasat az ügyben
Az optimista az, hogy a hivatalos ELTE Nyelvészetről többen egymástól függetlenül is felkérték rendes egyetemi előadásokra, amik sikeresek voltak. Voltak konferenciák ahol plenáris előadást is sikerült tartani volt ahol csak szekcióülést és volt ahol csak ketten voltak. Volt ahová sikerült publikálni is és volt ahol személyi félelmek/presztízs miatt nem sikerült. Azaz volt párbeszéd több menetben is összességében, de ugyanakkor túl nagy falat a szakma összességének az egészhez való viszonyulás (mint minden rendes paradigmaváltásnál).
Vannak általános iskolák ahol így tanították/tanítják a diákokat. Vannak hátrányos helyzetű diákcsoportok, vagy nyugdíjas klubok ahol sikerült oktatást szervezni, de mindig Makarának kellett szervezni, azaz legritkábban felkérés alapján önszerveződött a dolog. Van 2-300 Makara módszerrel tanító tanár az országban. A brand ismert, a kritikus mennyiségű szervező erő azonban hiányzik.
A pesszimista az, hogy Makara lemondott a világ meggyőzéséről, útjára engedte a cuccot, a saját sorsára bízva. Lemondott győzködésről, költséges marketingről. Tegyük hozzá immáron 75 évesen lassan 30 év után. Elvette tőle az önkormányzat a mintaboltját, nincsenek már terembérletek, egyedül a központi iroda van már csak. Az internetes verzió két kudarcos együttműködése után is takaréklángra került egyelőre.
Egy jellemző adalék volt egy nyelvtudományi akadémiai doktori tézis nyilvános megvédése, ahol Makara kvázi semmivel nem értett egyet a kiinduló doktori disszertációban. A kérdések órjában felsorolt vagy 7 db kérdést a dolgozathoz kapcsolódóan. Kapott egy uszkve 20 perces választ, ami 19 percben szólt a konszenzusos szakmai álláspont ismétléséről, amit ugye Makarától kezdve mindenki tudott, senki nem kérdezte, senki nem volt rá kiváncsi, de az összetartozás "meleg akol" feelingjét megadta az kérdés rejtett üzenetfejtegetésének rovására. Majd az utolsó mondatában a doktorira aspiráló egy poénnal elütötte Makara kérdéseit.
Az egész kommunikáció mindkét irányban való elhalási sztori üzenetének egy olvasata az: hogy tudunk Egely György (pl.: örökmozgó), Széles Gábor (nullponti energia) etc, amiket a szkeptikus hivatalos akadémiai vonal "áltudományok" közé sorol. Az a nagy büdős kérdés, hogy Makara módszere áltudományossága miatt vagy az akadémiai vonal védhetetlen szellemi erőtlensége/igénytelensége miatt kerül kiközösítésre (értsd elhallgatásra). Kvázi olyan, mintha matematikusok nem volnának hajlandók foglalkozni egy egyenlettel, pusztán csak azért, mert nem tudják megoldani (és ezért olybá veszik, mintha nem is létezne). Míg azonban a nullponti energiához többségünk nem tud érdemben/relevánsan hozzászólni se pro, se kontra, addig a nyelvtanulás tömegeket érintő nemzeti kérdés. Olyan mint a foci, amihez "mindenki ért".
PS: A nyelvészeti kutatások és idegennyelv tudás/-tanulás két téma, ám azért a nyelvészet azért befolyásolja az idegennyelvtanítást, sokszor éppen félrevezetően, ahogy Makara gondolja és egyébként is ad idevágó szakirodalmi hivatkozásokat a könyvében.
További témábavágó érdekességek:
* Maratoni angol tanulás Makara Módszerrel, "BECS"-es kísérlet, ~30 perces dokumentumfilm
Különösen azért nehéz a dolog, mert Makaráék azt mondják, hogy a sikeres előrelépéshez meg az időigény miatt is, sok órában intenzíven kell csinálni a dolgot. A BECS-es kísérletnél (lásd youtube) egy hónapig napi 8-10 órában nyüstölödtek a diákok sokezer mondattal. Ennek munkaigényét, elkedvetlenítő hatását azért megintcsak nehéz előre felmérni, látatlanba.
* Pár napja volt egy kilenc perces ATV-interjú Makarával.
Ebben három érdekes állítás van (minimum):
- 2020-ig el kell érni, hogy a középiskola végére két középfokú nyelvvizsga kell a diákoknak.
- 2020-ig el kell érni, hogy az egyetem végére két felsőfokú nyelvvizsga kell legyen a diákoknak, amiből az egyik szakmai felsőfokú.
- Makara szerint óvódától áltisi 8-ig egy középfokú és egy alapfokú nyelvvizsga elérhető a módszerével, ha nyelvórákon az ő módszerével tanítanak.
Apróbetűs nem témábavágó komment: azt gondolom méretes lázálom már megint az állam felöl. Hatásanalizis, erőforrás-hozzárendelés nélkül, olyanoktól, akik nem értenek a témához, vágyaik vannak csak és kötelezni tudnak/akarnak. Úgy, hogy láthatóan sokszor fogalmuk sincs a való életről. Miközben a legjobban/leginkább a korrupcióhoz van affinitásuk.
Azt gondolom (én is) két csoportja van az embereknek:
(1) akiknek kvázi mindegy hogyan (milyen rosszul) tanítják nekik az idegennyelvet, felszippantják a nyelvtudást.
(2) és van a maradék kínlódók akik küzdenek a nehezen felszippanó ám gyorsan felejtődő nyelvtanulással, sokszor a legjobb esetben is csak hasba bebeszélt örömmel.
Én a BECS-es kísérlet alapján a Relaxa QLL-t tartanám legígéretesebb módszernek érzésre, amennyiben tényleg szerezhető vele nyelvtudás (nem tudom, egyúttal nagyon erős szkepszisem van ez ügyben).
Mint módszert nézve csupa előny sorolható vég nélkül:
- Nem terhelő a tanárnak ugyanakkor tud együttlélegezni az osztállyal.
- Ezt együtt tudja végezni az egész osztály, eltünik a gyerekek közötti különbség, mind nyelvi előélet, mind képesség tekintetében, mindenki tudja hasznosítani.
- Nincs stressz
- Nincs üresjárat, az egész egy belátható elvégezhető feladat(sor).
- 45 perc a gyerekeknek is kibírható.
- Ki lehet egészíteni otthoni feladatokkal, ha nagyon zükséges és/vagy opcionálisan.
Egy nagy hátránya lehet: lehet diák (lehet nem is kevés), akit halálra idegesítene az egész és azt bizony respektálni/tolerálni kéne, esetleg alternatív út biztosításával, ami azonnal alapjaiban kérdőjelezné meg az egészet.
A másik ötletem: nyelvtanulás legyen opcionális az iskolában. Abból kiindulva/elismerve, hogy lehetetlen eléggé jól/hatékonyan csinálni az iskolai nyelvoktatást. Alapvető feeling benne a kínzás és terméketlenség. Ha valaki önálló, akkor legyen/lehessen saját felelőssége, hogyan szerzi meg a nyelvtudást. By the way ebben az esetben az alternatív nyelvtanulási módok is könnyebben lennének implementálhatók az iskolákban, feltéve, hogyan sokan választanák az otthoni nyelvtanulás opciót, az iskolai kínlódások helyett.
* Relaxa QLL - Tangó, 279.000 forint teljes kiépítésben.
Voltam egy szerdai bemutatón, nagyszerű 70-80 percet tölthettem el ott aktívan, köszönhetően a Relaxás nyelviskolai tanárnak. Hálás köszönet érte ezúton is. Viszont az értékeléshez ez kevés volt. Feeling volt, konkluziót nem lehetett vonni ennyiből (számomra).
A kedvenc nyelvtanulásos blogom boggazdája szerint, ha jó a cucc, akkor reális az ár. Én azt mondom abszolút értéken lehet (nem tudok hozzászólni), de relatíve nézve a dolgot szerintem más a leányzó fekvése. Az alapanyag (107 CD, 16 könyv) kerül 99.000-be jelenleg. És a korlátos (hardverkulcsos, hárman használhatják csak, ők sem egyidejűleg, plusz nincs olcsóbb 1 lincence-s kiadás) Tangó-szoftver kerül közel 300.000 forintba. Én ennek "jogosságát" vitatom, nyilván csak teoretice. Az én arányérzékem szerint ez a Tangó-cucc kb. 150.000 Ft körül reális. A 279.000 Ft maximum akkor elfogadható, ha "garantált" a siker, mondjuk egy középfokú szóbeli nyelvvizsga formájában, de ezt a vásárlónak előre kéne jeleznie homályos információk alapján (honlapos "mások mondták" jellegű infókból nehéz személyreszabott konklúziót vonni). Gaál Ottó-nál a 27 db különböző Origó nyelvvizsga azért már elég erős bizonyíték. Makara gondolom úgy árazott, hogy 50 egyéni óra (á 5-6.000) alatt nem lehet megtanulni angolul, tehát bőven jó a vétel.
Számomra eléggé rettenetes kinézetű vizuális interface-ileg a Relaxa Tangó szoftver, hogy extra profittal terhelten erősen túlárazott. Azt gondolom 1-2 emberhavi munkával open source alapon is reprodukálható a dolog egy közepes programozó által is (ha maga a hanganyag adott, amiről megint nem tudom mennyire és mire elégséges).
Nekem Makaránál az fáj a legjobban, hogy nem is törekszik az optimális ár*példányszám szorzat megtalálására, segítve az országot a nyelvtanulásban, tömeges léptékben. Számomra az egésznek egy elitista feelingje van, black box effect-tel kombinálva (vaktában tapogatozunk az értékelésnél). Mindez így együtt visszariasztó hatású elegy tudhat lenni. Arról a csekélységről már nem is beszélve, hogy a Google találati listán is nagyon harmatosan szerepel a Relaxa Tangó. Azért az kemény, hogy ez a blogposzt is milyen előkelő helyen tud szerepelni. ;)
* Van a Tangóban egy plusz lépés. Ugyanis adott egy konkrét lépés, majd nemcsak a konkrét lépéssel kell csak foglalkozni, hanem az n-1-dik lépéssel is (tangó táncnak a "vissza"-lépésére utal a dolog). Kipróbáltam egyébként kísértetiesen érdekes, egészen különleges a feelingje. Persze egzaktan értékelni megintcsak nem tudom a dolgot. És persze van a Tangóban kétirányú fordítás is (mint Gaál Ottó egyébként szintén túlárazott Online Gyakorlójában), az írás gyakorlására. Összesen 7 skill-állomás van a Tangó szoftverben.
Ez a tangólépés - nekem úgy tűnik - nem más, mint egy SRS-re épülő feature (spaced repetition system/software - időnkénti/időzített/ütemezett ismétlés, aminek legelismertebb flashcard software implementációja egy japán srác által fejleszett ANKI).
Azonban a neten azt írják (igaz messze nem teljes konszenzussal), hogy az igazi jó SRS logaritmikus/exponenciális időskálával dolgozik. Vagyis epxonenciális skála mentén kell az időnek telnie rákérdezések között, hogy minél biztosabban bennmaradjon a memóriában.
A Tangó csak egy SRS-fázist "kényszerít ki" (a mondatrengeteg miatt többre nincs is idő, illetve eleve unalom határáig kel foglalkozni a mondatokkal). Viszont hiába a legfontosabb legelső fázist, mégis csak egyetlen SRS-fázist jelent.
Ráadásul annak a legelső SRS-nek az időintervalluma sem annyira szofisztikáltan (értsd precíz algoritmus alapján) determináltnak tűnt a Tangó-bemutató kapcsán, hanem szimplán felhasználó-függően lineárisnak (de tévedhetek).
Oldalág (rövidsége miatt nem érdemel külön posztot):
* A poszt kezdetén linkelt blogposztban fontos meglátás számomra, hogy a Gaál Ottó-féle "Kreatív" tananyag "elszigetelt"-en dolgozik, amit sok nyelvtanár, köztük a bloggazda is nem szeret(het). Egyébként számomra hasonló módon, mint Dohár Kis angol nyevtanának végén lévő 2.500 mondatában.
Én úgy dekódolom a dolgot, hogy azt akarja megmutatni, hogy a magyar mentalitás, magyar nyelvi gondolkodás hogyan tud leképződni idegen nyelvre leggyorsabban. Értsd legkevesebb előzetes rátanulással, majd kommunikációnál legkevesebb agyfárasztással, kvázi automatikusan Támad egy gondolatunk magyarul és szeretnénk idegen nyelven megfelelő érzelmi hőfokkal közölni. Nem az idegen nyelvet akarja megérteni és közelhozni a tanulóhoz, hanem a diák magyar mondandóját akarja odatranszformálni "ráeröltetni" az idegen nyelvre kellően flexibilisen. Az a mondás, szvsz, ha ezt a 3-6.000 mondatot végigküzdi az ember, akkor álomból felverve is ki tudja fejezni magát (Origo nyelvvizsga korlátainak szintjén biztosan).
Érdekes kérdés a "nyelvtanulás állami támogatással" topikban, hogy mi lenne, ha az elfuserált és korrupciós melegágyú "diplomamentő" helyett, ha pl Makarától (is) megvennék a kifejlesztett eszközö ingyenes letölhetőségének jogát. A Relaxa Tangót, hogy mindenki szabadon használhassa. (Én ugye áltisiben nagyon el tudnám képzelni a használatát. Mai fejjel kifejezetten örültem volna, ha a nyelvben való első lépéseimet így tehettem volna meg).
Vajh mennyi lenne a tisztességes és egyúttal költwségkímélő kivásárlási ár?! Ugye a felső korlát 10 milliószor 279.000 forint lenne azaz 2.790 milliárd. Ez nyilvánvalóan érezhető túlzás. Én úgy számolnám ki, az tartanám korrektnek, hogy venném a kifejlesztés költségeit és megszoroznám mondjuk kettővel (100%-os megtérüléssel kalkulálva). Nyilván a reprodukálás költségei jóval kisebbek, mint a tévutakkal is fűszerezett göröngyös fejlesztési út, de ez sem lehet több összhatásában egy újabb kétszeres szorzónál. Azaz a képlet legyen mondjuk 4 * (reprodukálási) fejlesztési költség.
Sajnos a további konkrét számolgatást nem nagyon tudom folytatni, mivel lövésem nincs mekkora lehet egy Relaxás hanganyag kifejlesztése.
- Ha tippelnem kéne 3-4 ember minimum 1 évi munkája (és ebben az anyanyelvi lektor és szövegfelmondó is benne van ugye).
- Én egy emberre alsó hangon bruttó 5 milliót számolnék 1 évre, piaci alapon. Az tehát 20 milla.
- A szoftver lehet egy további 2 milla, ha erősen fog a ceruza.
- Ha mindezt szorozzuk 4-gyel, akkor 88 milla jön ki, amit fel lehet kerekíteni 100 millára (és akkor még extrák is beleférhetnek a csomagba esetleg).
- Ha én tudatos állam vagyok, ennyit megér (sokkal többet költünk, sok sokkal nagyobb marhaságra)
- Ennyivel el lehet ismerni az erőfeszítést, amit Makara tett
- Ha valaki értő ember azt mondaná, hogy elég csak 50 milla azt én "cipőkanál-effektus"-únak érezném ekkora mennyiség mellett, akkor már érdemesebb Makarától független "community edition"-ben gondolkodni. A másik végén 150 millát is el tudom hinni, ha hiteles hozzáértő mondja. Nagyságrendileg többet viszont nem igazán tudnék perpillanat elképzelni, bár minden érvelésre nyitott vagyok.
- Kiváncsi vagyok másnak milyen számok jönnének ki. :)
.jpg)