FINA Vizes Világbajnokság MEGNYITÓ, szubjektíven

FINA Vizes Világbajnokság, 2017.07.14-30, Budapest & Balatonfüred, MEGNYITÓ-Esszencia (HD-1080p)

Érdekesebb témábavágó linkek (többnyire "érfelvágós" kommentekkel):
index: Ez volt a vizes világbajnokság megnyitója, pici hanghibával, kicsit magyarosan , FB
comment:com: Dokumentumműsornak is beillik a vizes vb megnyitójáról készült paródiavideó , FB
comment:com: Az MTI szerint a vizes vb nyitóünnepségével foglalkozik a nemzetközi sajtó
comment:com: Egy baj volt a vizes vb megnyitójával az Echo TV szerint: a dagadt néger  , FB
B1-blog: A vizes vb megnyitója megmutatta, mennyire önbizalomhiányos, kis nemzetnek gondoljuk magunkat

* Elsőrendű célom volt
+ fogyasztható formában
+ emléket állítani 
+ hol tartunk, mi magyarok, 2017-ben, az államilag támogatott művészetben.
Tetszik-nem tetszik valós és aktuális művészi célú lenyomat / mementó, ez a FINA megnyitó, ami feltétlen kell(ene) legyen elemzés és dialógus tárgya.

* Saját szempontjaim a YT-ra feltöltésnél (JVC-release-t használtam, köszönet érte ezúton is)
+ Legyen legalább egy olyan listázatlan videó
+ Ami HD-1080-as
+ Csak a művészi lényeget tartalmazza. Így lett 2:45:10-ből fele a nettó játékidő: 1:23:16
+ Zavaróan idegesítő audiókommentár nélkül
+ Klikkelhető időtábla/timetable - ha már tudok ilyet csinálni blogposztban is :DDDD
+ Tudható alapinfókkal kiegészítve a leírást.

* Az első comment:com-os blogposzt sixx-től Guinness-rekordot döntött, amennyiben 70%-ban offtopik a címhez képest. :DDDD. Ebben ugye az az érdekes, hogy hol érdemes dialógust folytatni komment-folyamban (a címbeli paródia tárgyát illetően).
- A YT eleve kiesik, hiszen a feltöltött videókat jó eséllyel szokták törölni, szerzői jog miatt.
- FB-n hihetetlenül rossz komentelni (rettenetes filterelés, kicsi specifikus közönség, stb.)
- Lehetőleg minden oldal kaphasson szót moderálás mellett (lehetőleg cenzúra nélkül)
- Nem véletlen a fentiek figyelembevételével, hogy a kitárgyalás tárgya+ideje illetve apropója érdekes kölcsönhatásban van egymással. :)
Más kérdés, hogy alig-alig volt ontopik, televíziós blogba illő szakmai/tárgyi komment. A lila köd intenzíven borította elfele az agyakat.

* Tévé hiányában, csak torrentezve és alaposan pörgetve szívtam magamba az élményt - ignorálandó a 20+ perces zászlózást vagy a borzalmas beszédeket, pláne két nyelven is. Plusz a rettenetesen idegesítő, produkcióba is erőszakosan belefolyó audiókommentárt is kikapcsoltam.
- Az örök negatív referencia: amikor Czigány György és kompániája a rádiós vallásos félórákból csinált annó műsorközvetítést. Úgy, mintha az elhangzó istentiszteleti énekek (korálok) az ő szövegének háttérzenéje lenne.  Alig-alig sikerült 1 CD-nyit megmenteni többévtized termésnyi - például - Lutherániás éneklésekből: permanens alápofázások nélküli - legalább versszak szinten teljes - énekekből.
- Na szóval ilyen könnyítésekkel próbáltam kihüvelyezni a művészi lényeget, az első megsasoláskor (amely ilyetén módon alapját képezte a linkelt videó-esszenciának).

* Így HD-ben és sallangtalanítva sem éreztem, hogy én ebbe mégegyszer bele akarnék nézni, talán az egyszem finálét leszámítva. Azt gondolom az egész show egy (elsősorban koncepciójában-zeneszerkesztésében) fantáziátlan, tartalmatlan felvágós rongyrázás volt az ország-gatyából kilógó fenék elfedésére. Analógiában kb. olyan volt, mint a morfium: "elterelő hadművelettel ne fájjon annyira a valóság!" És persze nyilván egyszeri adag tartósan nem bír elég lenni, így folyamatosan kell nyomatni az ilyen szereket.

* A dolog másik fele, főleg az elmúlt napok tapasztalatai alapján, hogy ab ovo képtelenek vagyunk olyan nemzeti tematikájú rendezvény megszervezésére, ami felett békésen tudnánk beszélgetni. Sajnos ez rám is igaz (most mindenképpen): akármennyire próbáltam disztingváltan fogalmazni részletességre törekvő kritikámban, így is túl sokszor, túl mélyen ragadtak el az érzelmeim éles megfogalmazásaimban.
 
* Bántóan üres, egy srófra járó lett az egész. Az egész Fina-megnyitó összességében, amolyan torzítottan megjelenő "alkalmazott" (és nem inspirált inherens művészeti lényegű) letudandó, megélhetési produkció lett. Pénzen - rezsim-politika determinálta erőből - nem lehet készen vásárolni színekkel teli megjelenésre képes alkotóerőt, maximum produkció-generáló erőt. A képzelet, az alkotóerő, a művészi nagyvonalúság hiányzott „csak” az egészből: minden - egyébként feszes, közönségbarát - látványossága ellenére is.

* Ezzel együtt is azt gondolom egyszer végig lehetett nézni, amolyan "szvitként", Flatley-típusú showként, a nettó 72 percet (én biza szeret(t)em többnyire Flatley dolgait, érdekes élmény volt látni, hogy honnan hová jutott a nemzeti fűszerezésű világzenei alapozású műfajban: ahol az alapmérce számomra mindig is az volt, hogy hányszor nézhető-élvezhető, mely tételeket skippelem egy idő után).

* Ha giccses is, nem ízléstelen, sőt azt mondanám, hogy egyenesen koherens volt az egész produkció. Mégha egysíkú is az egész, ettől ez a konzisztensen stílustartó koherencia még erény (ezt is el lehetett volna külön rontani). Ami egyedül kivezetett ebből a koherenciából az a külföldi sztárvendég volt, de ezt a sztorit az élet is írta külön szálon.

* Nemzeti tematikát (Flatley-nek is bőséggel vannak kritikusai), és hozzá pláne magyar tematikát eleve sokkal nehezebb szinpadra állítani, na pláne modern köntösben, mint az analógiában szereplő ír tematikát. Ráadásul mindehhez kicsi, nyelvében is sokszor elszigetelődött, történelemtől is jelentősen frusztrált nemzet-népesség vagyunk, ebben a sokszor kiégettnek érzékelhető posztmodern kavalkádban.

* Számok: 
+ Az index a "Sokkal drágább volt a pénteki show, mint gondoltuk" cikkében 72 percről (=4.320 sec) beszél a Show művészi részének nettó tiszta játékidő-alapja kapcsán.
+ Mivel 3.4 milliárd az 3.400 millió, így nagyságrendileg 1 show-másodperc az 1 millió forint-os lélektani határt ostromolta.
+ Amúgy ez összhangban van a HVG másik korábbi számával (1 perc 28 millióval), ami pont úgy a fele nagyjából a 60 milliónak, ahogy én feleztem a Megnyitó játékidejét a feltöltött videóban.

* Kiváncsi lennék hány ember mennyit áldozott volna rá, hogy élőben lássa. Mondjuk egy műfaj-azonos, meg kb. azonos játékidejű Flatley-show költségeinek illetve belépőjegyárainak arányos felskálázásával összevetve. Jelzem, annó, amikor Flatley Budapesten járt, 30.000-es teltház mellett volt 1 millió euró a teljes jegybevétel, illetve legdrágább jegy emlékeim szerint 50-60.000 Ft volt. Ugye a mostani 3.4 milliárd forint tükrében, gyorsszámolással, uszkve 10x-es szorzóval érdemes kalkulálni, azaz a legmenőbb fanatikusoknak félmillát is ki kellett volna csengetni (feltéve a fizetős 30.000-es érdeklődés meglétének ismétlődését). Potenciális előadás-számra, turnéra ki sem térnék... ;)

* A lézershow-k, épület-fényfestések, látványosak, szépek voltak. Egy ilyen épület-fényfestést nem is olyan régen a Vörösmarty téren láttam. Annak aláfestő zenéjét egyébként akkor Pejtsik Peti szolgáltatta. Szakmából is tudom, meg lehetett is olvasni infókat: hogy az ilyen épület-fényfestésesdi bizony nagyon költséges hobbi, a sok-sok manualitás-igény miatt, no és az infrastruktúra sincs ingyen hozzá.

* Számomra óriási csalódás volt Eötvös Péter műve. Szarkasztikusan/cinikusan mondhatnám, 12 évesen volt még hová fejlődnie. Számomra egy komplett zenei értelmetlenség volt az egész mű, még hangfestésnek is gyenge volt, nemhogy koherens zenei mondandót kifejtő zeneműnek. Magával a performance-szal nem volt gond, kifejezetten jobb része volt az egész produkciónak.

* A Ben-Hur OST körüli hype-ot sosem értettem, de már gyerekkorom óta.
+ Nem kellemetlen zene, csak szerintem nem elég érdekes, nem visszatérően hallgatható. Ráadásul mára túlhaladott is lett: nem-véletlenül nem lett az előadói "kánon" része, ritkán kerül elő (összevetve például egy Morriconé-val).
+ OST-vel, mint műfajválasztással amúgy semmi problémám (sőt), de a "Ben-Hur köntösnél" nem-feltétlen kellett volna leragadni, az "ez-az" élményért, érdemesebb lett volna mélyebben gondolkodni.
+ Mindevvel együtt a most játszott Savona-Prelude 3+ perce, a messze legjobb tétele az 5CD-s(!!) Score-nak / Soundtrack-nek (ilyen léptékű kraft tuti nem volt / nincs a Ben-Hur OST-ben).

* Ritmikus sportgimnasztikás lánycsapat engem a Vesta-szüzek sztorira emlékeztettek távolról / halványan, és mint ilyennek helye volt az aquincumi tételben (értékelésemben). Arról már nem is beszélve, hogy jó volt látni a lányokat. A show-ból picit kilógtak, de az eklektikába még éppen befértek, ráadásul ontopik volt, tematikában is, "sportszerűséget" nézve is. Az is mindenképpen dicséretes, hogy a produkcióra rásegítő "költségkímélő" öltöztetésük nemcsak ízléses volt, hanem összhatásában sikeresen hangsúlyozta a művészi irányt a Népszavás tempóval kritizált kultúrálatlan "húspiaci" szemlélettel szemben. Jó volt, na! :)

* A sámános tánc volt az egyik, amit nem nagyon tudtam hovátenni (a huszáros jelenet a másik). Végülis nézhető tétel, akár többször is. De volt neki némi nem-kellemes mesterkélt mellékíze. A giccs-jelző nálam itt világított legjobban.

* A reneszánsz tömegtánc (a felvezető lézershow-val illetve a végén a népdalos össznépi forgataggal együtt) mindenképpen a jobban sikerült tételek közé tartozik. Kifejezetten nézhető, hallgatható volt, sőt többször is élvezhetőnek tűnik. Mondjuk művészi szempontból talán legkönnyebben abszolválható kihívás volt (nem nagyon lehet eltévedni/elrontani), szemben az Experidance megoldhatatlannak ígérkező nehéz huszáros (vagy a korábbi sámános) kihívásával. Az utóbbi kettőnél számomra érdekesen merül fel az a kérdés, hogy Flatley befogadna-e egy ilyen performance-t a showjába (ahogy az orosz tematikát - "Az orosz dervis / The Russian Dervish" - befogadta, már a Riverdance-től kezdődően is).
A felvetésem nem nyugatmajmolós, kishitű megközelítés. Flatley évtizedeken keresztül, organikusan és mintát adóan fejlődött, hitelesen és rentábilisen bizonyított és nemcsak írek körében. Ez a magyaros FINA-megnyitó mindenben pont az ellentéte egy Flatley-Show-nak: alkalmi, szűkkörű, ellentmondásos, stb.

* A két népdalnak muszáj volt helyet szorítani (szerintem is). Kiválasztásuk is dicséretes lett, szvsz. Az első lassú nóta beleszövése kicsit eröltetettnek tűnt nekem. A második gyorsabb nóta már természetesebben, organikusabban került bele a produkcióba. De olyannyira, hogy Flatley-mestert is meghaladó módon téve meg ezt (Flatley-nél az ének sokkal elszigeteltebben jelenik meg, míg itt a tömeg szépen egészíti ki magát az éneket/éneklést).

* A huszáros jelenet mind az íve, mind a fokozásos fináléja nálam végül pozitív mérleggel zárt, annak ellenére is, hogy nekem némileg idegen volt a tétel művi módon stilizált áthallásos koncepciója. Maradéktalanul jó koncepciót a témára én sajnos nem nagyon tudok elképzelni gyarlón szegényes fantáziámmal.

* A Háry-intermezzó közismert tétel, sokszor indokolatlanul rogyásig agyonjátszva (rongálva).
+ Itt végülis parádés tömegjelenetben meg tudott jelenni XXI.századi módon. Azonban hiába szép csicsás külcsínre az egész, ez leginkább egyszer fogyasztható tétel tudhat lenni, szvsz.
+ Mondjuk az kifejezetten előnyére vált a tételnek, hogy az eredeti verzióban 4 perces muzsikát ismétlés-mentesítették.
+ Ahogy a tétel beillesztése is abszolút tökéletesre sikerült, mind a huszáros tánc, mind a II.magyar rapszódia tökéletesen foglalták keretbe.

* A zene érdekes párhuzamban tudhat állni a vicc/humor/standup műfajával. Az utóbbiban is sokszor hiába tudjuk előre a "poén"-t, ugyanazon egy-egy fordulat/íz/(akár csak egy kedvcsináló nevetés) kedvéért, mégis vissza-visszatérően képesek vagyunk akár az egész előadást is újra meghallgatni. Nem volt véletlen annó pl. a Hofi-lemezek népszerűsége. A zenében is megfigyelhető ez a jelenség. Vannak tételek, amik úgy zseniálisak, hogy azért többedjére hallgatva (végtelenítva) rapid módon gyorsítja a hallgatóban a zene elhasználódását, "kiégését". És van ami végtelenítve is annyira jó, hogy egész estés alkalmat lehet rá rendezni, mint a Despacitó-ra: miközben a Velencei tóra meg nem :DDDD [nem saját poén; FB-kommentből loptam]. Na a Háry-intermezzó hiába zseniális, bennem villámgyorsan el tud fáradni.

* Nekem nagyon gyenge, erőtlen és hozzá avitt volt Bogányi Gergely II.rapszódia-kivonata. Az én laikus érzékelésemben Bogányi előadásával az volt a baj, hogy alkalmazkodnia kellett a csodazongorához és ez túl sok (káros) kompromisszummal járt. Nem Bogányi felejtett el zongorázni, hanem így ketten együtt ennyire voltak csak képesek (ilyen körülmények között). Ráadásul Bogányinál tényleg túlzás volt a testbeszéd is, illetve, mintha kép-hang időzítési/szinkronitási problémák is lettek volna. Nekem a rubatói sem tetszettek, ami külön fájni tud egy médiában ennyire túljátszott darabnál.

* A csodazongora is csalódás volt, gyenguska, nem-egyenszilárd hangzásával. A felső tartományos trillázós "csilingelések" sem voltak elég kellemesek, érzékelhető interferálós kásásságukban, indokoltnál nagyobb "vastag"-érzetükben (amiben a leginkább ígéretesnek "látszottak"), míg a pedálozott forte-akkordok meg kifejezetten bántóak voltak az én fülemnek, például "vékonyító" mellékízükkel is. Csodazongorának az a legnagyobb baja – ez már meggyőzödésem, írtam is róla korábban -, hogy amiben jó és előrelépés érzékelődik az együtt jár csomó rossz mellékhatással. Márpedig egy zongorát a leggyengébb része, hangzásbeli láncszeme minősíti. Hiába drága-márkás - teszemazt Fazioli - egy zongora, egyetlen hamisan hangolt billentyű tönkrevághatja az egész élményt. Na itt is kb. ilyesmiről van szó.

* Nem sajnálom a csodazongorától a befektetett közösségi pénzt, meg érdemes is új utakat keresni (inkább ilyen projekt legyen, mert van benne potenciál: hangszerfejlesztés különben is "never ending story"). De ebben a formában én nem vágynék csodazongorás felvételek kottázására (pedig új hangszernél ez triviális alapigény lenne), annyira egyre problémásabbnak tűnő az egész hangszer, jelenlegi hangfelvételi élmények alapján: és ezen az sem lendítene pozitív irányba, ha élőben tényleg varázslatosan hibátlanul szólna: hiszen muszáj felvételekkel dolgozni, kottázásnál.

* Azért az már valami, hogy egyébként a lelkesedő szavazások ellenére Tom és Jerry évtizedekkel korábbi LoFi felvételét jobbnak találta a plebs (velem együtt), mint Bogányiét, 1006:490 arányban.

* És hogy mutassak (saját kottás videós) ellenpéldát, én alsó hangon kb, miképpen képzelném a XXI.században ezt a darabot főleg, ha nem eredeti/teljes verzióról beszélünk, hanem aktualizáltról (mint Bogányinál is, Tom & Jerry-nél is). Üssön a darab rendesen a hallgatóban, karakán, intenzív, hozzá egyedi megszólalással! :)
[Arcadi Volodos] Liszt-Horowitz-Volodos: Hungarian Rhapsody No.2 for Piano
Franz Liszt (1811-1886)
Vladimir Horowitz (1903-1989)
Arcadi Volodos (1972-)
Hungarian Rhapsody No.2 for Piano
Piano: Arcadi Volodos (1972-)
00:00 Lassan
04:59 Friska

* Kék Duna keringő. Az egész show mélypontja, legrosszabbja volt minden szempontból. Triviális, agyonhasznált zene-közhely ilyen tárgyiasításban, rettenetes előadásban, borzalmas vizuális környezetszennyezéssel. Egy fájdalmasan húsbavágó szégyen volt.

* Belegondoltam, hogy ha már egyszer Duna, akkor milyet szól volna - nagy kebel és/vagy intellektuális bátorság kontextusában -, na pláne konkrét magyar vonatkozása miatt is (és milyen kommentfolyamot generált volna a népek nagy barátsága közepette), gyerekkorom nagy kedvence, népszerűsége ellenére is kevésbé elhasznált keringő-zenéje (amit zongorán magam is megtanultam a magam szórakozására, mivel annyira imádtam benne, hogy milyen jól kézreáll, minimális gyakorlás után is).Ion Ivonovici: A Duna Hullámain

Ion Ivanovici (Temesvár, 1845. – Bukarest, 1902. szeptember 28.) román zeneszerzõ, zenekarvezetõ és karmester. Egyes források Josef Ivanovici vagy Iosif Ivanovici néven is említik. Élete során számtalan mûvet komponált. Máig legismertebb mûve A Duna hullámain (Donauwellen) címû keringõ. Ivanovici zene iránti érdeklõdése elég korán megmutatkozott, mivel már gyermekként szívesen játszott különféle fúvós hangszereken. Élete nagy részét azonban katonazenekarok vezénylésével töltötte, de számtalanszor muzsikált zenekaraival a kor igényes szalonjaiban. 1889-ben a párizsi világkiállításon zeneszerzõi díjat nyert. 1902-ben halt meg Bukarestben. A Duna hullámain címû népszerû keringõnek dallama alapjául szolgált Szécsi Pál Egy szál harangvirág címû dalának.

* Isten bocsássa meg nekem, de nagyon nem bírom az operettet, de még Strauss-verzióban sem (még az operát is előbb, pedig az is távol áll tőlem). Az egyetlen szám, amit szeretek a műfajban az a Kálmán Imre (1882-1953): A bajadér (1921) - Jön-e velem nagysád shimmyt járni (Szász Kati+Egri József, Interoperett), (vagy itt) az is csak családi vonatkozások apropóján elsősorban. De a "Vágyom egy nő után"-nak már az első hangjai menekülésre késztetnek.

* Az Anna-bál szépei értelmezésemben a túltolás tipikus esete. Ugyanis lehetetlennek látszik gyors tömegjelenetben a szépen megfelelő tempóban fényképezett egyedi szépségvonások megmutatása. Vagy hiperaktív habzsolás, vagy kifinomult élvezkedés. És a "vagy" kizáró nem megengedő: a kettő egyszerre nem müxik.

* Szégyen ide vagy oda, de a Vízi sportok hőskora tétel zenéjét bár ismerem, de nem voltam képes azonosítani. Ha ez meglett volna, tán a tételt is jobban szerettem volna, így csak frusztrált rendesen a dolog. :) De a Hajós Alfréd rész szerintem mindenképpen menthetetlen eltévelyedés volt az elővezetett formájában.

* "Magyar kabaré" Áder-verzióban. Sírnivalóan tragikus volt.
- Minek vicceskedik az, akinek egész lényétől távoláll a humor, így abszolút rosszuláll neki az anekdotázás (ahogy egyébként egy zuhanyéneklés is önmagában kevés a közönség elötti dalra fakadáshoz). Senki nem volt képes figyelmeztetni Ádert, főleg a közelmúlt - általa is generálódott - viharai tükrében?
- És ennél is van lentebb: Áder képviselte a viccével és viccmondásával az egész megnyitó egyetlen humor-vonását. Én értem, hogy sírva vígad a magyar, vagy hogy még a tönk szélén is búsongó nótára fakad a ködbeveszéssel veszélyeztetett dicsőség megénekléséhez, de lássuk be ez így azért nagyon übergáz volt.

* Egerszegi Krisztina ilyetén szerepeltetése minden határon túlmenően eröltetett volt. Nekem már az meglepő volt, hogy ezt így bevállalta, mégha respektálandó lojalitásból is.

* Radics Gigi & Takács Nikolas nóta rettenetes volt dalszerzés tekintetében.

* CeeLo Green szerintem teljes tévedés volt, minden szempontból kilógott a sokszor tényleg giccses showból. Nem is lehetett másképp, mióta köztudatba került, hogy az első megagigasztár-ötlet a Rolling Stones lett volna.

* A finálé fokozásos tömegjelenete nekem nagyon bejött. Egyelőre ez tűnik számomra leginkább többször nézősnek.

FINA Vizes Világbajnokság, 2017.07.14-30, Budapest & Balatonfüred, MEGNYITÓ-Esszencia (HD-1080p)

0:00:00 01-Víz és élet - Víz, Lézershow
0:02:39 02-Víz és élet - Eötvös Péter-Varró Dániel: A Duna hangja
0:06:33 03-Víz és kultúra - Aquincum
0:06:33 A-Légorgonálás az aquincumi viziorgona hangjaira
0:07:02 B-Rózsa Miklós: Ben-Hur OST, Savina Album-Prelude
0:08:35 C-Ritmikus gimnasztika magyar lánycsapat, benne Kis Alexandra, Váray Mira
0:10:44 04-Víz és kultúra - Honfoglalás
0:10:44 A-Lézershow, a Budai Vár-at is bevonva
0:12:53 B-Sámánok
0:16:00 C-Istenem áraszd meg a vízet - népdal, Herczku Ágnes
0:17:23 05-Víz és kultúra - Reneszánsz Buda
0:17:23 A-Lézershow instrumentális táncra
0:18:37 B-Reneszánsz tánc
0:19:51 C-Elment a két lány virágot szedni - népdal, Herczku Ágnes
0:21:27 06-Víz és kultúra - A huszárok kora, Experidance, Román Sándor vezetésével
0:26:12 07-Víz és kultúra - Kodály Zoltán: Háry János-Intermezzo
0:27:55 08-Víz és kultúra - Liszt Ferenc: II.Magyar Rapszódia (extract) S.244, Bogányi G.
0:31:40 09-Víz és kultúra - Erzsébet királyné, Sissi
0:31:40 A-Ifj.Johann Strauss: Kék Duna keringő Op.314
0:33:49 B-Lehár Ferenc: Mosoly országa - Vágyom egy nő után , Boncsér Gergely
0:35:04 10-Víz és kultúra - Az Anna-bál szépei
0:35:04 A-151 modell, közülük egy neve ismert: Hunyadi Donatella
0:38:55 B-Mihalik Enikő szupermodell belépője
0:40:16 11-Víz és sport - A vízi sportok hőskora
0:44:20 12-Víz és sport - Hajós Alfréd
0:45:21 13-Magyar Himnusz
0:47:49 14-Víz és sport - Versenyhelyszínek és sportágak, lézershow
0:50:26 15-#avizosszekot, tömegbalett
0:55:41 16-Zászlók / Flags (22 perces szakaszból csak az eleje és vége + a magyar zászló)
0:59:33 17-Áder János tréfája
0:59:33 A-Magyarul
1:00:07 B-Angolul
1:00:33 18-FINA-Himnusz
1:03:02 19-Egerszegi Krisztina
1:05:27 20-Radics Gigi & Takács Nikolas: Benned a győztes//Hero Inside you
1:08:17 21-CeeLo Green-sztárvendég
1:08:17 A-Bright Lights Bigger City
1:11:07 B-Crazy
1:14:27 22-Finálé

01-Víz és élet - Víz, Lézershow
* Vízöntő csillagkép megjelenítése

02-Víz és élet - Eötvös Péter-Varró Dániel: A Duna hangja
* Előadja: Cantemus Gyermekkórus (50 fős)
* Zeneszerző: Eötvös Péter (1944-) Kossuth-díjas világhírű magyar zeneszerző 12 éves korában írta
* Szövegíró: Varró Dániel(1977-) kortárs költő új szöveget írt ezen alkalomra

03-Víz és kultúra - Aquincum
A-Légorgonálás az aquincumi viziorgona hangjaira, i.sz.2-3.században volt a fénykor
B-Rózsa Miklós (1907-1995): Ben-Hur OST, Savina Album-Prelude
C-Ritmikus gimnasztika magyar lánycsapat, benne Kis Alexandra, Váray Mira

04-Víz és kultúra - Honfoglalás
A-Lézershow, a Budai Vár-at is bevonva
B-Sámánok
C-Istenem áraszd meg a vízet - népdal, Herczku Ágnes
* Monda szerint a szent madár addig repült, míg tápláló vízet nem talált, ezt a Dunánál találta meg, idevezetve a magyarokat...
* Herczku Ágnes (1975-) Liszt Ferenc díjas énekes
* Népdal szövege:
(1) Istenem, Istenem áraszd meg a vizet,
hadd vigyen el engem apám kapujára!
Apám kapujáról anyám asztalára,
hadd tudják meg immár, kinek adtak férjhez.
(2) Hegyek-völgyek között van az én lakásom,
Csendes folyóvíznek csak zúgását hallom.
Csendes folyóvíz télen megaluszik,
De az árva szívem soha meg nem nyugszik.

05-Víz és kultúra - Reneszánsz Buda
A-Lézershow instrumentális táncra
B-Reneszánsz tánc
C-Elment a két lány virágot szedni - népdal, Herczku Ágnes
* Herczku Ágnes (1975-) Liszt Ferenc díjas énekes
* Népdal szövege:
(1) Elment a két lány virágot szedni,
Elindulának, kezdének menni,
Egyik a mástól kezdé kérdezni,
Ki volt az éjjel tégedet kéretni?
(2) Arany-ezüstért, cifra ruháért,
Leányt el ne végy koszorújáért,
Inkább szeressed jámborságáért,
Előtted való szép járásáért.

06-Víz és kultúra - A huszárok kora
* Előadja: Experidance, Román Sándor vezetésével
* Experidance társulat, Román Sándor (1965-) művészeti igazgató
* Erdélyi magyarság, nem székely népcsoportjai által táncolt tánc
* Legényes / fogásolás / csürdöngölés

07-Víz és kultúra - Kodály Zoltán: Háry János-Intermezzo
* 1926-os a daljáték éve

08-Víz és kultúra - Liszt Ferenc: II.Magyar Rapszódia S.244
* Előadja: Bogányi Gergely (1974-), "csodazongorán"
* Kossuth- és Liszt Ferenc díjas zongorista

09-Víz és kultúra - Erzsébet királyné, Sissi
A-Ifj.Johann Strauss: Kék Duna keringő Op.314
B-Lehár Ferenc: Mosoly országa - Vágyom egy nő után , Boncsér Gergely
* 1867 - Kiegyezésnek van idén a 150 éves évfordulója
* Ifj.Johann Strauss (1825-1899) Kék Duna keringő Op.314 [1866]
* Lehár Ferenc (1870-1948) zeneszerző
* Mosoly országa 1929-es mű
* Előadja: Boncsér Gergely (1985-)

10-Víz és kultúra - Az Anna-bál szépei
A-151 modell, közülük egy neve ismert: Hunyadi Donatella
B-Mihalik Enikő szupermodell belépője
* Zób Katalin (1957-) divattervező
* Zoób Katti divatmárka
* Herendi minták ruhábafoglalását lehet látni
* Első Anna-bál: 1825. július 26.

11-Víz és sport - A vízi sportok hőskora

12-Víz és sport - Hajós Alfréd

13-Magyar Himnusz

14-Víz és sport - Versenyhelyszínek és sportágak, lézershow

15-#avizosszekot, tömegbalett

16-Zászlók / Flags 
* 22 perces szakaszból csak az eleje és vége + a magyar zászló

17-Áder János tréfája

Amikor 1896-ban, Athénban, az első újkori olimpia helyszínén befejeződtek a küzdelmek,  a görög király fogadást adott az olimpikonok tiszteletére. Odament Hajós Alfrédhoz, aki akkor már kétszeres olimpiai bajnok volt és kedélyesen megkérdezte tőle:
- Fiatalember hol tanult meg ilyen jól úszni?
Hajós Alfréd lakonikus válasza a következő volt:
- A vízben, felség.

18-FINA-Himnusz

19-Egerszegi Krisztina
* 2x világbajnok
* 5x olimpiai bajnok
* 9x Európa-bajnok

20-Radics Gigi & Takács Nikolas: Benned a győztes//Hero Inside you

21-CeeLo Green-sztárvendég
A-Bright Lights Bigger City
B-Crazy

22-Finálé 

FINA Vizes Világbajnokság MEGNYITÓ, szubjektíven

index: "Miért beszélni diákok rosszul angol?"

Miért beszélni diákok rosszul angol?

Ez egy rövid poszt lesz. És a legszomorúbb az ebben, hogy azért rövid, mert egyhelyben toporgás, ciklikusan körbe-körbe érő kérdések és válaszok még mindig, ami lejön a túlfizetett médiából, szakmából, közpolitikából... Konszenzus és reményteli terv halvány esélye nélkül.

Egyszerűen olyan alacsonyan van a szinvonal, hogy nincs miről beszélni. Rendszerváltás után ~30 évvel, költségvetési és EU-s milliárdok tömegének eredmény nélküli elégetése után.

"Amíg nem sikerül a diákokkal megértetni, miért érdemes nyelvet tanulni, nem várható sok eredmény" - véli egybehangzóan Rozgonyi Zoltán és Öveges Enikő.

Amíg ilyeneket olvas az ember reménytelen a haladás.

A cikkhez tartozó FB-posztban még rosszabb a helyzet. 1 órán belül 32 komment, amiből ez az alábbi komment kapott legtöbb like-ot (66-ot!!).

Nagyon egyszerű az ok: nem angolul beszélő gyerekeket akarnak, hanem angol nyelvészeket. Teljesen szükségtelen nyelvtani mélységekbe mennek le, miközben a szókincs nulla marad, a kiejtést pedig még csak nem is gyakorolják. Az eredmény: a nyelvtani szabályokat tökéletesen ismerő, ám megszólalni és fogalmazni nem tudó gyerekek és felnőttek. Így nem lehet nyelvet tanulni! Nem a tökéletes nyelvtan a lényeg, hanem hogy megértsem, mit akar a másik és ő is megértsen engem.
A másik nagy gond a magyar és az európai nyelvvizsgarendszer inkompatibilitása. Ég és Föld a két követelményrendszer és a szintmeghatározás. Nem csoda, hogy sz.rt sem érnek a nyelvvizsga-papírok.

Vegyük észre, ha a (konszenzusos) diskurzus rossz, abból nem várható eredmény. Minden ilyen plusz felmérés, mint amilyet most Orbán is generált, csak pótcselekvésre/időhúzásra alkalmas (no meg pénzelfolyatásra).

Nyelvtanulással, nyelvtanítással foglalkozó blogposztjaim:
index.hu: "A hetvenes évekbe tért vissza a tanárképzés" - Angol nyelvoktatásról, nyelvtanulásról
index.hu: "Kamu nyelvtanuló oldalak verik át a naívabbakat"
index.hu: "Nem fair, hogy nyelvvizsga kell a felvételihez"
index.hu: "Nyelvtudásban abszolút utolsók vagyunk az EU-ban"
index.hu: "Miért beszélni diákok rosszul angol?"
blog.hu: Brutális zuhanás: csak a papír nem kell, vagy nyelvtudás sincs?
blog.hu: Nyelvtanulással foglalkozó blog
***
Az Anki-val magolunk-e avagy memorizálunk?
Anki - SM2 algoritmus-variánsa
Ankiban rejlő rendkívüli potenciál
Go Angol: A 7 nyelvtanártípus, akitől menekülj!
Gaál Ottó-féle Kreatív nyelvtanulás
Englishbox: felmérő tesztek (kezdő, közép- és felsőhaladóknak)
Gépi audio2text konverzióról
Effortless English - egynyelvű angol nyelvtanulás
Dr.Makara György: A kvantum nyelvtanulás felfedezése
Disputa: Relaxa Villám / QLL (Kvantum nyelvtanulás)

index: "Van még hova emelni a magyar fizetéseket"

Van még hova emelni a magyar fizetéseket

Megjelent egy nagyszerű interjú az indexen (nem kicsit megkésve a reagálással). Minden betűje aranyat ér és generálja a végiggondolnivalókat, köszönhetően Galgóczi Béla (az Európai Szakszervezeti Szövetség vezető kutatója) tartalmas válaszainak. Azaz miközben ez jó hír azonközben én megfáradt és elkeseredett vagyok a szélmalomharcban. Ugyanis több mint egy hónapja írtam blogposztot Lift Instinct: "Termelékenység" címmel, egy nappal azután, hogy hírt szereztem Galgóczi Béla friss tanulmányáról: Határátkelő blog: "Mennyit keres a magyar?" A sok-sok témával kapcsolatos befutott ellen-kommentről már nem is beszélve.

Hányszor ostoroztam az index primitiv, XXI.században már semmire sem jó "termelékenységes" begyöpösödött fixa ideáit, amit Mészáros Tamás szokott rendszeresen elsütni írásokban (egy durván ócska indexes videó is készült az ügyben). Érzelmi vulkánkitöréseket generálva minden legalább átlagos képességű, de mélyen érintett magyar polgártársban. Az index újságírói viszont sokszor inkább csak írnak, mint olvasnak és tájékozódnak. És persze az őszinteség és mea culpa is hiánycikk náluk.

A linkelt "termelékenység"-es blogposztomban mutattam rá (én is), hogy ha Magyarországnak kezdődik egyedül 2-vel a termelékenysége, akkor alapvető koncepciós és definiciós problémák vannak a témában. Ha már kiinduló zöldkályhánál ekkora problémák vannak, képzeljük el a ráépülő felépítményben mekkora gázok lehetnek.

A legfontosabb mondatok az interjúból:

* A válságig egész tempósan közelítettek a magyar és régiós átlagbérek a német átlagbérekhez, de aztán lelassult ez a folyamat....a nagy autógyárakban és a feldolgozóiparban még most is nagy tartalékok vannak, amiből lehetne hová emelni a béreket. 

* Azt lehet vitatni, hogy a Nemzetközi Valutalap és EU által előírt recept mennyire volt helyénvaló, de abból a szempontból biztosan nem, hogy Magyarországon akkoriban nem a bérekkel volt a probléma elsődleges probléma. Az államadósság szintje messze a régiós átlag felett volt, és a költségvetési hiány is magas volt, de ezek közül egyik sem a béreknek köszönhető. Azzal együtt, hogy a kiadásokhoz hozzátartoznak az állami szféra bérei, amiknek a befagyasztása vagy megvágása egy könnyű és lusta megoldás volt, amit viszont könnyebben végre lehetett hajtani, mint egy komplexebb szerkezeti átalakítást a kiadások és bevételek tekintetében. Nem véletlen, hogy a bérkonvergencia lassulása így Magyarországon látszik a legjobban 2008 után.

* Az már egy érdekes kérdés, hogy Lengyelország, Csehország és Szlovákia esetében, ahol nem volt akkora probléma, és IMF-csomag sem volt, miért lassult le a bérfelzárkózás. Ez azt veti fel, hogy volt egyfajta csordaszellem a kelet-európai országok között, volt egyfajta nyomás, és az is biztos, hogy az eurózóna déli tagállamainak válságkezelése is kihatott a kelet-európai tagállamokra, pedig fontos hangsúlyozni, hogy ebben a térségben a déli tagállamokkal ellentétben nem volt versenyképességi probléma.

* Nincs nagyon egzakt módja annak, hogy ezt meg lehessen mondani (2008-ig tartó felzárkozás okait), de bizonyos elemekről biztosan lehet tudni. Ilyen például a munkaerő elvándorlása, erről az IMF tanulmánya mutatta például ki, hogy pár százalékpontos pozitív hatással volt a bérek változására azokban az országokban, ahonnan a munkaerő elvándorolt.

* ...mert közben   ezek a gyárak rendre alacsonyabb béreket fizetnek annál, amit a termelékenységük indokolna.

* A tanulmány egyik megállapítása, hogy a feldolgozóiparban a termelékenység szintje és a bérek szintje között van egy diszharmónia. Az egy általános probléma az átmeneti gazdaságokkal, hogy vannak termelékenységi szigetek, nagyok az eltérések a gazdaság egyes részei között, tehát nagyon torz egy ilyen gazdasági szerkezet. 

* A nemzetközi cégek kettős aránytalanságot okoznak egy ilyen gazdaságban, ugyanis
+ a munkaerőt a saját termelékenységéhez képest mélyen alulfizetik, de ez
+ a fizetés még mindig jóval magasabb a nemzeti vagy az iparági átlaghoz képest.

* Jobbik:"legyenek európai bérek Magyarországon" => Ez így önmagában egy fából vaskarika érvelés, ami teljesíthetetlen követelés, ez így önmagában egy nagy leegyszerűsítés, hogy ha a pozsonyi Volkswagen-gyárban vagy a győri Audinál német termelékenység van, akkor német béreket is kellene fizetni.
+ Gazdaságokat nem lehet kettészakítani, egységes munkaerőpiac van, amin belül áramlás és kiegyenlítődés van egyrészt,
+ másrészt pedig nem véletlen, hogy ágazati szerződések vannak, mert az ágazati szerződésekben benne van például a jól teljesítő, exportáló multicég, és a csődbe menő fémipari vállalat is adott esetben, és nyilván van egy játéktér a béralkuk során, de a keretek közösek.

* - De összességében akkor azt túlzás kijelenteni, hogy Magyarországon a gazdaság egészében a termelékenységhez képest alacsonyak a bérek, vagy sem?
- Itt azért arról is szól a történet, hogy mi a hajtóerő, tehát, hogy a bér húzza a termelékenységet, vagy a termelékenység a béreket.

*-  ...a bérhányadról érdemes beszélni. A bérarány azt fejezi ki, hogy a teljes GDP-n belül a bértömeg mekkora részt tesz ki.
- Ez Magyarországon 1995 és 2015 között 10 százalékponttal csökkent.
- Igen, ez egyébként egy nemzetközi trendbe illeszkedik, amit azzal szoktak magyarázni, hogy nőtt a tőke alkupozíciója a munka rovására, amit a globalizáció tett lehetővé, hiszen amíg a tőke szabadon mozog a világban, a munka helyhez kötött, tehát az egyik sokkal rugalmasabb, ezáltal jobb alkupozícióba kerül, amikor a termelésből keletkező nyereség elosztásáról van szó.

* A bérhányad a teljes gazdaság tekintetében mutatja a béreket, ezért azt is mutatja, hogy mekkora a foglalkoztatás, és azt is, hogy milyen a bérszint, tehát egy alacsony bérhányad jelenthet nyomott béreket vagy alacsony foglalkoztatást is, vagy mindkettőt egyszerre.

* A visegrádi országok bérhányada jelentősen alacsonyabb, mint a nyugat-európaiaké. 65 százalék körül van nagyjából a nyugat-európai átlag, a visegrádi országoké pedig 53-ra jön ki. Ebből érdekes, hogy Szlovéniában a nyugati-európai átlagnál is magasabb a bérhányad, de kiemelkedően magas Horvátországban és Bulgáriában is.

* Bulgária egyébként minden szempontból kakukktojás, a bolgárok minden ábrán kilógnak: mennek fel a bérek, törés sem volt ebben a trendben, ráadásul a termelékenység növekedésénél nagyobb mértékben nőnek a bérek.

* - Az utóbbi időben nagyon erőteljes volt a munkaerőhiány az egész régióban, ez nem segít ezekben a gazdaságokban kiárazni az alacsonyabb hozzáadott értékű termelést? Arra gondolok, hogy van-e olyan hatás, hogy az alacsonyabb hozzáadott értékre és bérekre szakosodó cégek egyszerűen nem találnak munkaerőt kevés pénzért és csődbe mennek.
- Ez akkor tudna jól működni, hogy a bérdinamika mellett lenne egy jó képzési és iskolarendszer.
- De 2008-ig ez végülis működött is, legalábbis a számok ezt mutatják.
- Igen, és voltak arra utaló jelek is, hogy magasabb hozzáadott érték felé mozdul el a magyar gazdaság.

* - Mintha az Orbán-kormány is próbálkozna valami ilyesmivel. Kitömnek pénzzel egy nemzeti középosztályt, és közben Mészáros Lőrinc már cseh, horvát, meg osztrák cégeket vesz.
- Valamilyen szinten még lehetne ebben logikát is találni, de a haveri kapitalizmus szintjén ez egy totálisan diszfunkcionális rendszer.

* ... most Magyarországon nem a teljesítményt jutalmazzák. Az, hogy Mészáros Lőrinc helyzetbe lett hozva, az egy lutri, mert nem lehet tudni, hogy Mészáros Lőrinc valójában tényleg jó üzletember-e. Lehet, hogy iszonyatosan rossz üzletember, de azért még rengeteg profitot csinál, mert kapja a megbízásokat. Egyébként mindez éppenséggel még sülhet is el jól, ha Mészáros Lőrinc jó vállalkozó, de ez a rendszer nem jó, mert a hozadéka abszolút nem garantált. Azon kívül, hogy ez a rendszer korrupt és igazságtalan, nem termeli ki a jó vállalkozókat, úgyhogy nem hiszem, hogy ez egy modellértékű dolog lenne.

* Abban viszont lenne valami egyébként, hogy a nemzeti tőkét helyzetbe kell hozni, de azt valamilyen szisztematikus módon kéne csinálni. 

The Expert (Short Comedy Sketch)

Egyszerűen zseniális 7:34 perces videó, minden másodpercében. Úgy komplett és tökéletes, hogy nincs mit hozzátenni. Tényleg nem véletlen, hogy 50+ nyelven van felirata. Egyébként most láttam meg kommentszekcióban a linket ennél a blogposztnál:
A legbosszantóbb mondatok, amik elhagyták valaha az ügyfelek száját!

The Expert (Short Comedy Sketch)

Török Gábor: "Elvileg Andorra is nyerhet ma este"

* Török Gábor Facebook-kommentben írta: "Elvileg Andorra is nyerhet ma este", arra a Facebook-posztra, hogy "Cas Mudde szerint az ellenzék - elvileg - nyerhet 2018-ban Magyarországon".
* Számolt be cikkben a 444.hu .
* Ennek nyomán született a meccs után egy szeka-blogposzt, "Nekünk Andorra la Vella kell!" címmel.

Most túl mindenféle ironizáláson (pl.: Schiffer András: "Gábor! Mindig bejönnek a jóslataid?"), van egy érdekes aspektus. Ami nagyon nem vet jó fényt Török Gáborra, a konkrét tévedésen felül sem, akkor sem, ha "csak" poén.

Ez az érdekes apektus az időtényező...

Ugyanis egy focimeccs 90 percig tart, míg országgyűlési választásos kampány meg 1 évig.
+ 90 perc alatt sok minden lehet, ahogy Andorra is elkapott minket, illetve ahogy mi elkaptuk a tavalyi EB-n a nálunk erősebbnek vélt Ausztriát.
+ Nyugodtan ide lehet érteni azt is, hogy a nívós bajnokságokból beérkező túlterheltebb osztrák játékosok ellen a kipihentebb, pozitív kiéhezettségi/önbizalmi spirállal rendelkező magyarok az első fordulóban elkaphatták váratlan módon nagyon is a fonalat a győzelemig vezető úton.
+ Közbevetés: külön elemzői csemege a norvégok elleni kettős győzelem az EB-kijutáshoz.

Ugyanis a lényegi állításom, hogy hosszú távon a pénz/erőforrás a domináns, nem a váratlan meglepetések prolongálódása. Ami "erőforrás"-ba persze beleértem a tudást, kultúrát, beágyazottságot.

A fociban tehát az itthoni előrelépéshez ezért kevés a pénzkötegek puszta elégetése a korrupció ösvényein, nívótlan akadémiákkal / bajnoksággal, kicsi érdeklődéssel / közönséghangulattal, nullához közelítő piaci folyamatokkal.

Illetve a politikában ezért tud kevés lenni a tudás, szemben a pénzzel és társadalmi beágyazottsággal. Most függetlenül a migránskérdés konkrét értékelésétől, azt azért lássuk be, ha csak ez tud a legnagyobb közös nevező lenni pro és kontra, azért az nagyon szomorúan kijelöli a szembenállás legdurvább frontvonalát.

Országgyűlési választásoknál is lehetséges (volt) meglepetésről beszélni: 2002-ben majdnem láttunk egy brutális léptékű fordítást országgyűlési választásoknál (két forduló között, a híres Rákay Philipes "1.5-2 milliós" Kossuth téri tüntetéssel), de az is csak "majdnem" maradt. Miközben ma már egyfordulósak a választások, "pénzkímélésből".

Szerintem a jó analógia nem Andorra és 2018 között van (és ennyiben Török Gábor nagyon mértéket vesztett, szvsz), hanem egy kis csapat bajnokságnyerése és/vagy BL+következő bajnokságban talponmaradása kontra 2018. Lásd ugye Leicester-t a Premier League-ben, 2016&2017 bajnokságok éveiben!

Egyetlen brutális transzfer nyomán A Leicesteres N’Golo Kante-t megvette a Chelsea, 30 millió fontért, 2016 nyarán közvetlenül a Leicester váratlan bajnoksága után -> "mindössze" a Chelsea bajnok lett 2017-ben, miközben egész évben a Leicester kiesés szélén táncolt, korábbi sikeredzőjét meg csúnyán eltávolították (hiába volt egyébként szép BL-menetelés)

Tanulságok:
* Szét kell választani az adhoc kilengést és a közép-/hosszútávú stratégiai minőségtől. Andorra esetében csak "adhoc" váratlan meglepetésről beszélhetünk. Míg az itthoni 2018-as országgyűlési választás totálisan "ortogonális" minőség.
* Abban a pillanatban, hogy egy kiscsapat kiugró eredményt produkál, a nagyok lerabolják a kiscsapatot. Ugyanilyen analógia a politikában, az én értelmezésemben, a Momentum NOlimpia protest-kezdeményezése, ami egyfelöl kiugró/meglepő esemény volt, másrészt hosszútávon semmit nem garantál önmagában, a befullasztott társadalmi párbeszéddel, illetve a párhuzamos mainstream-lejáratásokkal. A pénz/erőforrás dominanciája hosszú távon az erős, talán legerősebb(?), magyarázó változó szerepét megtartja.
* Tágabban nézve tehát egy-egy kilengés után beindul a visszacsatolásos szabályozás a teljes rendszerben. Persze sportban is, politikában is csak alapjáraton, "normál" üzletmenetet feltételezve.
* Tudni kell elemezni rövid és hosszú távon egyaránt: a Leicester látnivalóan nagyon elszámolta magát, ahogy Török Gábor is a teljes kontextust tekintve.
* Tudni kell mi a siker titka és mi okozhat látványos sérülést. Ahogy Kövér László elbizakodott "köteles beszéde" alapvető és magyarázható Fidesz-hiba / beszedett mélyütés volt 2002-ben, ugyanúgy évtizedek óta nem tudnak elemezni sikert/kudarcot, jó/hibás trendeket, rövid/hosszú távok egyikén sem, a labdarúgás pozicióban lévő hazai korifeusai.
* A kiugró eredmény és annak időbeni stabilizálódása ritkán jár jegyben.

A T-Systems ingyenes képzéssel orvosolja az informatikushiányt

A T-Systems nem viccel, ingyenes képzéssel orvosolja az informatikushiányt

"...a vállalat a T-Systems Akadémia tagjai számára fizetést ad. A képzés egy éven át tart, 4 hónapos általános, 5 hónapos specifikus képzéssel, valamint 3 hónap napi 8 órás munkavégzéssel."

Ha 3 hónapig kell dolgozni a T-Systems-nek akkor azért ingyenességről nem beszélhetünk, hiszen, ha valaki a munkaerejét adja bele (valamiféle ellentételezésért) az ugyanúgy erőforrás a képzésért, mint, ha tandíjat fizetne. Nincs ezzel a konstrukcióval semmi baj, nyilván tisztában van vele aki jelentkezik, én csak a címadás bulvárhajhászatát nehezményezem, hogy "ingyenes". Nincs semmi ingyen, a levegővétel sem, az sem, ha közszolgálati tévében politikusokat nézünk.

Mikor válhatsz a T-Systems Akadémia tagjává?
    ha közép- és hosszú távon szakmai jövődet bennünk látod;
    ha felsőfokú vagy OKJ végzettséged van;
    ha 1-2 éve végeztél műszaki vagy IT egyetemen;
    ha agilis vagy és dinamikus;
    ha proaktívan, konstruktívan a legjobb megoldásokat keresed;
    ha érdeklődő, fejlődni és tanulni akaró, nyitott személyiséged van;
    ha tudsz csapatban és önállóan is dolgozni;
    ha precíz és alapos vagy;
    ha jól kommunikálsz angolul (szóban és írásban egyaránt), ha szükséges;
    ha használni tudod a Microsoft Office termékeket.

Ez azért már durva, ugyanis nem mindegy, hogy egy könyvtár-büfé szakos bölcsész is beleesik-e a szórásba a 2-es pontnál avagy nem. Ugyanis, ha nem (3-as pont miatt), akkor nagyon durva követelménybázisról indul a rostálódás. Ha igen, akkor meg tökfelesleges 3-as pont, hiszen magába foglalja a 2-es pont.

A Microsoft Office ilyetén kitüntetett előírása felsőfokú végzettségű & angolul beszélő embereknél nemkicsit hangzik durván. Mintha az lenne a követelmény, hogy ezek mellett ne legyen problémája a szorzótáblával. Azért egy ilyen "akadémia" már a képzésmeghirdetésnél vizsgázik szinvonalból.

Ha nincs a 2-es pont, akkor ez így összességében szerintem nagyon durva előírás, már eleve nagyon leszűkíti a lehetőségeket. Ilyen képességekkel emberek külföldre mennek sokszor, nem tördelik a kezüket, hogy 2.évtől hogyan indul be a T-Systems karrierjük.

"A Magyar Telekom tavaly márciusban közölt összesítése szerint mintegy 300 ezer ember dolgozik a magyarországi infokommunikációs (IKT) szektorban, ugyanakkor mintegy 15 ezer szakember hiányzik. A szektor velük 400 milliárd forintnyi GDP többletet állíthatna elő a cég számításai szerint."

Azonnal jöhetnek a számolások :)

(1) Van 4.000.000 aktív dolgozó Magyarországon. A 300.000 informatikus, azaz 7.5%

(2) 15.000 informatikus, 400 milliárd HUF GDP-többletet állít elő, akkor
1 informatikus 26.67 millió HUF GDP-többletet.

(3) T-Systems akadémiából kikerülők havi 350-750.000 HUF bruttót tudhatnak szerintem keresni (próbaidő után), aktuálisan korszerű friss tudásukkal. Szerintem muszáj ekkora fizetésszórással kalkulálni, mert a képesség (szerzett tudás) is nagyságrendileg várhatóan így fog szórni (még ha van is előzetes szűrés a T-Systems Akadémiára).

* Bérkalkulátor

* Havi szinten:
350.000 HUF bruttóhoz tartozik 232.000 HUF nettó és 432.000 HUF-ba kerül a munkadónak.
450.000 HUF bruttóhoz tartozik 300.000 HUF nettó és 555.000 HUF-ba kerül a munkadónak.
550.000 HUF bruttóhoz tartozik 365.000 HUF nettó és 680.000 HUF-ba kerül a munkadónak.
650.000 HUF bruttóhoz tartozik 432.000 HUF nettó és 802.000 HUF-ba kerül a munkadónak.
750.000 HUF bruttóhoz tartozik 500.000 HUF nettó és 930.000 HUF-ba kerül a munkadónak.

* Éves szinten: 
4.2 millió HUF bruttóhoz tartozik 2.784 millió HUF nettó és  5.184 millióba kerül a munkadónak.
5.4 millió HUF bruttóhoz tartozik 3.600 millió HUF nettó és  6.660 millióba kerül a munkadónak.
6.6 millió HUF bruttóhoz tartozik 4.380 millió HUF nettó és  8.160 millióba kerül a munkadónak.
7.8 millió HUF bruttóhoz tartozik 5.184 millió HUF nettó és  9.624 millióba kerül a munkadónak.
9.0 millió HUF bruttóhoz tartozik 6.000 millió HUF nettó és 11.160 millióba kerül a munkadónak.

* A 15.000 informatikust így osztom fel a fizetésekhez (kevesebbet többen fognak keresni) rendre: 5.000+4.000+3.000+2.000+1.000=15.000, így a munkáltatói költség éves szinten:

25.92+26.64+24.48+19.25+11.16=107 milliárd HUF

* Ha jól számolok, akkor átlagosan 1 HUF informatikusi szuperbruttó bérhez 4 HUF GDP tartozik.

(4) Lineáris skálázással kalkulálva a jelenlegi 300.000 informatikus 8.000 milliárd HUF GDP-t állít elő.

(5) Magyarország GDP-je (2015-ben) 120 milliárd USD, vagyis 36.000 milliárd HUF.

(6) Vagyis 7.5%-nyi informatikus állít elő háromszor annyi 22%-nyi GDP-t.

(7) 8.000 milliárd HUF az nagyjából 1 db PAKS2 + 1 db (bukott) budapesti olimpia kiadása.

Update-1

Különös bukéját adta az elhíresült T-Systems-es e-jegy botrány az egész poszt mögötti történésnek. ;)
Repültek a BKK-ügyben érintett T-Systems-fejesek