index: "Miért beszélni diákok rosszul angol?"

Miért beszélni diákok rosszul angol?

Ez egy rövid poszt lesz. És a legszomorúbb az ebben, hogy azért rövid, mert egyhelyben toporgás, ciklikusan körbe-körbe érő kérdések és válaszok még mindig, ami lejön a túlfizetett médiából, szakmából, közpolitikából... Konszenzus és reményteli terv halvány esélye nélkül.

Egyszerűen olyan alacsonyan van a szinvonal, hogy nincs miről beszélni. Rendszerváltás után ~30 évvel, költségvetési és EU-s milliárdok tömegének eredmény nélküli elégetése után.

"Amíg nem sikerül a diákokkal megértetni, miért érdemes nyelvet tanulni, nem várható sok eredmény" - véli egybehangzóan Rozgonyi Zoltán és Öveges Enikő.

Amíg ilyeneket olvas az ember reménytelen a haladás.

A cikkhez tartozó FB-posztban még rosszabb a helyzet. 1 órán belül 32 komment, amiből ez az alábbi komment kapott legtöbb like-ot (66-ot!!).

Nagyon egyszerű az ok: nem angolul beszélő gyerekeket akarnak, hanem angol nyelvészeket. Teljesen szükségtelen nyelvtani mélységekbe mennek le, miközben a szókincs nulla marad, a kiejtést pedig még csak nem is gyakorolják. Az eredmény: a nyelvtani szabályokat tökéletesen ismerő, ám megszólalni és fogalmazni nem tudó gyerekek és felnőttek. Így nem lehet nyelvet tanulni! Nem a tökéletes nyelvtan a lényeg, hanem hogy megértsem, mit akar a másik és ő is megértsen engem.
A másik nagy gond a magyar és az európai nyelvvizsgarendszer inkompatibilitása. Ég és Föld a két követelményrendszer és a szintmeghatározás. Nem csoda, hogy sz.rt sem érnek a nyelvvizsga-papírok.

Vegyük észre, ha a (konszenzusos) diskurzus rossz, abból nem várható eredmény. Minden ilyen plusz felmérés, mint amilyet most Orbán is generált, csak pótcselekvésre/időhúzásra alkalmas (no meg pénzelfolyatásra).

Nyelvtanulással, nyelvtanítással foglalkozó blogposztjaim:
index.hu: "A hetvenes évekbe tért vissza a tanárképzés" - Angol nyelvoktatásról, nyelvtanulásról
index.hu: "Kamu nyelvtanuló oldalak verik át a naívabbakat"
index.hu: "Nem fair, hogy nyelvvizsga kell a felvételihez"
index.hu: "Nyelvtudásban abszolút utolsók vagyunk az EU-ban"
index.hu: "Miért beszélni diákok rosszul angol?"
blog.hu: Brutális zuhanás: csak a papír nem kell, vagy nyelvtudás sincs?
blog.hu: Nyelvtanulással foglalkozó blog
***
Az Anki-val magolunk-e avagy memorizálunk?
Anki - SM2 algoritmus-variánsa
Ankiban rejlő rendkívüli potenciál
Go Angol: A 7 nyelvtanártípus, akitől menekülj!
Gaál Ottó-féle Kreatív nyelvtanulás
Englishbox: felmérő tesztek (kezdő, közép- és felsőhaladóknak)
Gépi audio2text konverzióról
Effortless English - egynyelvű angol nyelvtanulás
Dr.Makara György: A kvantum nyelvtanulás felfedezése
Disputa: Relaxa Villám / QLL (Kvantum nyelvtanulás)

index: "Van még hova emelni a magyar fizetéseket"

Van még hova emelni a magyar fizetéseket

Megjelent egy nagyszerű interjú az indexen (nem kicsit megkésve a reagálással). Minden betűje aranyat ér és generálja a végiggondolnivalókat, köszönhetően Galgóczi Béla (az Európai Szakszervezeti Szövetség vezető kutatója) tartalmas válaszainak. Azaz miközben ez jó hír azonközben én megfáradt és elkeseredett vagyok a szélmalomharcban. Ugyanis több mint egy hónapja írtam blogposztot Lift Instinct: "Termelékenység" címmel, egy nappal azután, hogy hírt szereztem Galgóczi Béla friss tanulmányáról: Határátkelő blog: "Mennyit keres a magyar?" A sok-sok témával kapcsolatos befutott ellen-kommentről már nem is beszélve.

Hányszor ostoroztam az index primitiv, XXI.században már semmire sem jó "termelékenységes" begyöpösödött fixa ideáit, amit Mészáros Tamás szokott rendszeresen elsütni írásokban (egy durván ócska indexes videó is készült az ügyben). Érzelmi vulkánkitöréseket generálva minden legalább átlagos képességű, de mélyen érintett magyar polgártársban. Az index újságírói viszont sokszor inkább csak írnak, mint olvasnak és tájékozódnak. És persze az őszinteség és mea culpa is hiánycikk náluk.

A linkelt "termelékenység"-es blogposztomban mutattam rá (én is), hogy ha Magyarországnak kezdődik egyedül 2-vel a termelékenysége, akkor alapvető koncepciós és definiciós problémák vannak a témában. Ha már kiinduló zöldkályhánál ekkora problémák vannak, képzeljük el a ráépülő felépítményben mekkora gázok lehetnek.

A legfontosabb mondatok az interjúból:

* A válságig egész tempósan közelítettek a magyar és régiós átlagbérek a német átlagbérekhez, de aztán lelassult ez a folyamat....a nagy autógyárakban és a feldolgozóiparban még most is nagy tartalékok vannak, amiből lehetne hová emelni a béreket. 

* Azt lehet vitatni, hogy a Nemzetközi Valutalap és EU által előírt recept mennyire volt helyénvaló, de abból a szempontból biztosan nem, hogy Magyarországon akkoriban nem a bérekkel volt a probléma elsődleges probléma. Az államadósság szintje messze a régiós átlag felett volt, és a költségvetési hiány is magas volt, de ezek közül egyik sem a béreknek köszönhető. Azzal együtt, hogy a kiadásokhoz hozzátartoznak az állami szféra bérei, amiknek a befagyasztása vagy megvágása egy könnyű és lusta megoldás volt, amit viszont könnyebben végre lehetett hajtani, mint egy komplexebb szerkezeti átalakítást a kiadások és bevételek tekintetében. Nem véletlen, hogy a bérkonvergencia lassulása így Magyarországon látszik a legjobban 2008 után.

* Az már egy érdekes kérdés, hogy Lengyelország, Csehország és Szlovákia esetében, ahol nem volt akkora probléma, és IMF-csomag sem volt, miért lassult le a bérfelzárkózás. Ez azt veti fel, hogy volt egyfajta csordaszellem a kelet-európai országok között, volt egyfajta nyomás, és az is biztos, hogy az eurózóna déli tagállamainak válságkezelése is kihatott a kelet-európai tagállamokra, pedig fontos hangsúlyozni, hogy ebben a térségben a déli tagállamokkal ellentétben nem volt versenyképességi probléma.

* Nincs nagyon egzakt módja annak, hogy ezt meg lehessen mondani (2008-ig tartó felzárkozás okait), de bizonyos elemekről biztosan lehet tudni. Ilyen például a munkaerő elvándorlása, erről az IMF tanulmánya mutatta például ki, hogy pár százalékpontos pozitív hatással volt a bérek változására azokban az országokban, ahonnan a munkaerő elvándorolt.

* ...mert közben   ezek a gyárak rendre alacsonyabb béreket fizetnek annál, amit a termelékenységük indokolna.

* A tanulmány egyik megállapítása, hogy a feldolgozóiparban a termelékenység szintje és a bérek szintje között van egy diszharmónia. Az egy általános probléma az átmeneti gazdaságokkal, hogy vannak termelékenységi szigetek, nagyok az eltérések a gazdaság egyes részei között, tehát nagyon torz egy ilyen gazdasági szerkezet. 

* A nemzetközi cégek kettős aránytalanságot okoznak egy ilyen gazdaságban, ugyanis
+ a munkaerőt a saját termelékenységéhez képest mélyen alulfizetik, de ez
+ a fizetés még mindig jóval magasabb a nemzeti vagy az iparági átlaghoz képest.

* Jobbik:"legyenek európai bérek Magyarországon" => Ez így önmagában egy fából vaskarika érvelés, ami teljesíthetetlen követelés, ez így önmagában egy nagy leegyszerűsítés, hogy ha a pozsonyi Volkswagen-gyárban vagy a győri Audinál német termelékenység van, akkor német béreket is kellene fizetni.
+ Gazdaságokat nem lehet kettészakítani, egységes munkaerőpiac van, amin belül áramlás és kiegyenlítődés van egyrészt,
+ másrészt pedig nem véletlen, hogy ágazati szerződések vannak, mert az ágazati szerződésekben benne van például a jól teljesítő, exportáló multicég, és a csődbe menő fémipari vállalat is adott esetben, és nyilván van egy játéktér a béralkuk során, de a keretek közösek.

* - De összességében akkor azt túlzás kijelenteni, hogy Magyarországon a gazdaság egészében a termelékenységhez képest alacsonyak a bérek, vagy sem?
- Itt azért arról is szól a történet, hogy mi a hajtóerő, tehát, hogy a bér húzza a termelékenységet, vagy a termelékenység a béreket.

*-  ...a bérhányadról érdemes beszélni. A bérarány azt fejezi ki, hogy a teljes GDP-n belül a bértömeg mekkora részt tesz ki.
- Ez Magyarországon 1995 és 2015 között 10 százalékponttal csökkent.
- Igen, ez egyébként egy nemzetközi trendbe illeszkedik, amit azzal szoktak magyarázni, hogy nőtt a tőke alkupozíciója a munka rovására, amit a globalizáció tett lehetővé, hiszen amíg a tőke szabadon mozog a világban, a munka helyhez kötött, tehát az egyik sokkal rugalmasabb, ezáltal jobb alkupozícióba kerül, amikor a termelésből keletkező nyereség elosztásáról van szó.

* A bérhányad a teljes gazdaság tekintetében mutatja a béreket, ezért azt is mutatja, hogy mekkora a foglalkoztatás, és azt is, hogy milyen a bérszint, tehát egy alacsony bérhányad jelenthet nyomott béreket vagy alacsony foglalkoztatást is, vagy mindkettőt egyszerre.

* A visegrádi országok bérhányada jelentősen alacsonyabb, mint a nyugat-európaiaké. 65 százalék körül van nagyjából a nyugat-európai átlag, a visegrádi országoké pedig 53-ra jön ki. Ebből érdekes, hogy Szlovéniában a nyugati-európai átlagnál is magasabb a bérhányad, de kiemelkedően magas Horvátországban és Bulgáriában is.

* Bulgária egyébként minden szempontból kakukktojás, a bolgárok minden ábrán kilógnak: mennek fel a bérek, törés sem volt ebben a trendben, ráadásul a termelékenység növekedésénél nagyobb mértékben nőnek a bérek.

* - Az utóbbi időben nagyon erőteljes volt a munkaerőhiány az egész régióban, ez nem segít ezekben a gazdaságokban kiárazni az alacsonyabb hozzáadott értékű termelést? Arra gondolok, hogy van-e olyan hatás, hogy az alacsonyabb hozzáadott értékre és bérekre szakosodó cégek egyszerűen nem találnak munkaerőt kevés pénzért és csődbe mennek.
- Ez akkor tudna jól működni, hogy a bérdinamika mellett lenne egy jó képzési és iskolarendszer.
- De 2008-ig ez végülis működött is, legalábbis a számok ezt mutatják.
- Igen, és voltak arra utaló jelek is, hogy magasabb hozzáadott érték felé mozdul el a magyar gazdaság.

* - Mintha az Orbán-kormány is próbálkozna valami ilyesmivel. Kitömnek pénzzel egy nemzeti középosztályt, és közben Mészáros Lőrinc már cseh, horvát, meg osztrák cégeket vesz.
- Valamilyen szinten még lehetne ebben logikát is találni, de a haveri kapitalizmus szintjén ez egy totálisan diszfunkcionális rendszer.

* ... most Magyarországon nem a teljesítményt jutalmazzák. Az, hogy Mészáros Lőrinc helyzetbe lett hozva, az egy lutri, mert nem lehet tudni, hogy Mészáros Lőrinc valójában tényleg jó üzletember-e. Lehet, hogy iszonyatosan rossz üzletember, de azért még rengeteg profitot csinál, mert kapja a megbízásokat. Egyébként mindez éppenséggel még sülhet is el jól, ha Mészáros Lőrinc jó vállalkozó, de ez a rendszer nem jó, mert a hozadéka abszolút nem garantált. Azon kívül, hogy ez a rendszer korrupt és igazságtalan, nem termeli ki a jó vállalkozókat, úgyhogy nem hiszem, hogy ez egy modellértékű dolog lenne.

* Abban viszont lenne valami egyébként, hogy a nemzeti tőkét helyzetbe kell hozni, de azt valamilyen szisztematikus módon kéne csinálni. 

The Expert (Short Comedy Sketch)

Egyszerűen zseniális 7:34 perces videó, minden másodpercében. Úgy komplett és tökéletes, hogy nincs mit hozzátenni. Tényleg nem véletlen, hogy 50+ nyelven van felirata. Egyébként most láttam meg kommentszekcióban a linket ennél a blogposztnál:
A legbosszantóbb mondatok, amik elhagyták valaha az ügyfelek száját!

The Expert (Short Comedy Sketch)

Török Gábor: "Elvileg Andorra is nyerhet ma este"

* Török Gábor Facebook-kommentben írta: "Elvileg Andorra is nyerhet ma este", arra a Facebook-posztra, hogy "Cas Mudde szerint az ellenzék - elvileg - nyerhet 2018-ban Magyarországon".
* Számolt be cikkben a 444.hu .
* Ennek nyomán született a meccs után egy szeka-blogposzt, "Nekünk Andorra la Vella kell!" címmel.

Most túl mindenféle ironizáláson (pl.: Schiffer András: "Gábor! Mindig bejönnek a jóslataid?"), van egy érdekes aspektus. Ami nagyon nem vet jó fényt Török Gáborra, a konkrét tévedésen felül sem, akkor sem, ha "csak" poén.

Ez az érdekes apektus az időtényező...

Ugyanis egy focimeccs 90 percig tart, míg országgyűlési választásos kampány meg 1 évig.
+ 90 perc alatt sok minden lehet, ahogy Andorra is elkapott minket, illetve ahogy mi elkaptuk a tavalyi EB-n a nálunk erősebbnek vélt Ausztriát.
+ Nyugodtan ide lehet érteni azt is, hogy a nívós bajnokságokból beérkező túlterheltebb osztrák játékosok ellen a kipihentebb, pozitív kiéhezettségi/önbizalmi spirállal rendelkező magyarok az első fordulóban elkaphatták váratlan módon nagyon is a fonalat a győzelemig vezető úton.
+ Közbevetés: külön elemzői csemege a norvégok elleni kettős győzelem az EB-kijutáshoz.

Ugyanis a lényegi állításom, hogy hosszú távon a pénz/erőforrás a domináns, nem a váratlan meglepetések prolongálódása. Ami "erőforrás"-ba persze beleértem a tudást, kultúrát, beágyazottságot.

A fociban tehát az itthoni előrelépéshez ezért kevés a pénzkötegek puszta elégetése a korrupció ösvényein, nívótlan akadémiákkal / bajnoksággal, kicsi érdeklődéssel / közönséghangulattal, nullához közelítő piaci folyamatokkal.

Illetve a politikában ezért tud kevés lenni a tudás, szemben a pénzzel és társadalmi beágyazottsággal. Most függetlenül a migránskérdés konkrét értékelésétől, azt azért lássuk be, ha csak ez tud a legnagyobb közös nevező lenni pro és kontra, azért az nagyon szomorúan kijelöli a szembenállás legdurvább frontvonalát.

Országgyűlési választásoknál is lehetséges (volt) meglepetésről beszélni: 2002-ben majdnem láttunk egy brutális léptékű fordítást országgyűlési választásoknál (két forduló között, a híres Rákay Philipes "1.5-2 milliós" Kossuth téri tüntetéssel), de az is csak "majdnem" maradt. Miközben ma már egyfordulósak a választások, "pénzkímélésből".

Szerintem a jó analógia nem Andorra és 2018 között van (és ennyiben Török Gábor nagyon mértéket vesztett, szvsz), hanem egy kis csapat bajnokságnyerése és/vagy BL+következő bajnokságban talponmaradása kontra 2018. Lásd ugye Leicester-t a Premier League-ben, 2016&2017 bajnokságok éveiben!

Egyetlen brutális transzfer nyomán A Leicesteres N’Golo Kante-t megvette a Chelsea, 30 millió fontért, 2016 nyarán közvetlenül a Leicester váratlan bajnoksága után -> "mindössze" a Chelsea bajnok lett 2017-ben, miközben egész évben a Leicester kiesés szélén táncolt, korábbi sikeredzőjét meg csúnyán eltávolították (hiába volt egyébként szép BL-menetelés)

Tanulságok:
* Szét kell választani az adhoc kilengést és a közép-/hosszútávú stratégiai minőségtől. Andorra esetében csak "adhoc" váratlan meglepetésről beszélhetünk. Míg az itthoni 2018-as országgyűlési választás totálisan "ortogonális" minőség.
* Abban a pillanatban, hogy egy kiscsapat kiugró eredményt produkál, a nagyok lerabolják a kiscsapatot. Ugyanilyen analógia a politikában, az én értelmezésemben, a Momentum NOlimpia protest-kezdeményezése, ami egyfelöl kiugró/meglepő esemény volt, másrészt hosszútávon semmit nem garantál önmagában, a befullasztott társadalmi párbeszéddel, illetve a párhuzamos mainstream-lejáratásokkal. A pénz/erőforrás dominanciája hosszú távon az erős, talán legerősebb(?), magyarázó változó szerepét megtartja.
* Tágabban nézve tehát egy-egy kilengés után beindul a visszacsatolásos szabályozás a teljes rendszerben. Persze sportban is, politikában is csak alapjáraton, "normál" üzletmenetet feltételezve.
* Tudni kell elemezni rövid és hosszú távon egyaránt: a Leicester látnivalóan nagyon elszámolta magát, ahogy Török Gábor is a teljes kontextust tekintve.
* Tudni kell mi a siker titka és mi okozhat látványos sérülést. Ahogy Kövér László elbizakodott "köteles beszéde" alapvető és magyarázható Fidesz-hiba / beszedett mélyütés volt 2002-ben, ugyanúgy évtizedek óta nem tudnak elemezni sikert/kudarcot, jó/hibás trendeket, rövid/hosszú távok egyikén sem, a labdarúgás pozicióban lévő hazai korifeusai.
* A kiugró eredmény és annak időbeni stabilizálódása ritkán jár jegyben.

A T-Systems ingyenes képzéssel orvosolja az informatikushiányt

A T-Systems nem viccel, ingyenes képzéssel orvosolja az informatikushiányt

"...a vállalat a T-Systems Akadémia tagjai számára fizetést ad. A képzés egy éven át tart, 4 hónapos általános, 5 hónapos specifikus képzéssel, valamint 3 hónap napi 8 órás munkavégzéssel."

Ha 3 hónapig kell dolgozni a T-Systems-nek akkor azért ingyenességről nem beszélhetünk, hiszen, ha valaki a munkaerejét adja bele (valamiféle ellentételezésért) az ugyanúgy erőforrás a képzésért, mint, ha tandíjat fizetne. Nincs ezzel a konstrukcióval semmi baj, nyilván tisztában van vele aki jelentkezik, én csak a címadás bulvárhajhászatát nehezményezem, hogy "ingyenes". Nincs semmi ingyen, a levegővétel sem, az sem, ha közszolgálati tévében politikusokat nézünk.

Mikor válhatsz a T-Systems Akadémia tagjává?
    ha közép- és hosszú távon szakmai jövődet bennünk látod;
    ha felsőfokú vagy OKJ végzettséged van;
    ha 1-2 éve végeztél műszaki vagy IT egyetemen;
    ha agilis vagy és dinamikus;
    ha proaktívan, konstruktívan a legjobb megoldásokat keresed;
    ha érdeklődő, fejlődni és tanulni akaró, nyitott személyiséged van;
    ha tudsz csapatban és önállóan is dolgozni;
    ha precíz és alapos vagy;
    ha jól kommunikálsz angolul (szóban és írásban egyaránt), ha szükséges;
    ha használni tudod a Microsoft Office termékeket.

Ez azért már durva, ugyanis nem mindegy, hogy egy könyvtár-büfé szakos bölcsész is beleesik-e a szórásba a 2-es pontnál avagy nem. Ugyanis, ha nem (3-as pont miatt), akkor nagyon durva követelménybázisról indul a rostálódás. Ha igen, akkor meg tökfelesleges 3-as pont, hiszen magába foglalja a 2-es pont.

A Microsoft Office ilyetén kitüntetett előírása felsőfokú végzettségű & angolul beszélő embereknél nemkicsit hangzik durván. Mintha az lenne a követelmény, hogy ezek mellett ne legyen problémája a szorzótáblával. Azért egy ilyen "akadémia" már a képzésmeghirdetésnél vizsgázik szinvonalból.

Ha nincs a 2-es pont, akkor ez így összességében szerintem nagyon durva előírás, már eleve nagyon leszűkíti a lehetőségeket. Ilyen képességekkel emberek külföldre mennek sokszor, nem tördelik a kezüket, hogy 2.évtől hogyan indul be a T-Systems karrierjük.

"A Magyar Telekom tavaly márciusban közölt összesítése szerint mintegy 300 ezer ember dolgozik a magyarországi infokommunikációs (IKT) szektorban, ugyanakkor mintegy 15 ezer szakember hiányzik. A szektor velük 400 milliárd forintnyi GDP többletet állíthatna elő a cég számításai szerint."

Azonnal jöhetnek a számolások :)

(1) Van 4.000.000 aktív dolgozó Magyarországon. A 300.000 informatikus, azaz 7.5%

(2) 15.000 informatikus, 400 milliárd HUF GDP-többletet állít elő, akkor
1 informatikus 26.67 millió HUF GDP-többletet.

(3) T-Systems akadémiából kikerülők havi 350-750.000 HUF bruttót tudhatnak szerintem keresni (próbaidő után), aktuálisan korszerű friss tudásukkal. Szerintem muszáj ekkora fizetésszórással kalkulálni, mert a képesség (szerzett tudás) is nagyságrendileg várhatóan így fog szórni (még ha van is előzetes szűrés a T-Systems Akadémiára).

* Bérkalkulátor

* Havi szinten:
350.000 HUF bruttóhoz tartozik 232.000 HUF nettó és 432.000 HUF-ba kerül a munkadónak.
450.000 HUF bruttóhoz tartozik 300.000 HUF nettó és 555.000 HUF-ba kerül a munkadónak.
550.000 HUF bruttóhoz tartozik 365.000 HUF nettó és 680.000 HUF-ba kerül a munkadónak.
650.000 HUF bruttóhoz tartozik 432.000 HUF nettó és 802.000 HUF-ba kerül a munkadónak.
750.000 HUF bruttóhoz tartozik 500.000 HUF nettó és 930.000 HUF-ba kerül a munkadónak.

* Éves szinten: 
4.2 millió HUF bruttóhoz tartozik 2.784 millió HUF nettó és  5.184 millióba kerül a munkadónak.
5.4 millió HUF bruttóhoz tartozik 3.600 millió HUF nettó és  6.660 millióba kerül a munkadónak.
6.6 millió HUF bruttóhoz tartozik 4.380 millió HUF nettó és  8.160 millióba kerül a munkadónak.
7.8 millió HUF bruttóhoz tartozik 5.184 millió HUF nettó és  9.624 millióba kerül a munkadónak.
9.0 millió HUF bruttóhoz tartozik 6.000 millió HUF nettó és 11.160 millióba kerül a munkadónak.

* A 15.000 informatikust így osztom fel a fizetésekhez (kevesebbet többen fognak keresni) rendre: 5.000+4.000+3.000+2.000+1.000=15.000, így a munkáltatói költség éves szinten:

25.92+26.64+24.48+19.25+11.16=107 milliárd HUF

* Ha jól számolok, akkor átlagosan 1 HUF informatikusi szuperbruttó bérhez 4 HUF GDP tartozik.

(4) Lineáris skálázással kalkulálva a jelenlegi 300.000 informatikus 8.000 milliárd HUF GDP-t állít elő.

(5) Magyarország GDP-je (2015-ben) 120 milliárd USD, vagyis 36.000 milliárd HUF.

(6) Vagyis 7.5%-nyi informatikus állít elő háromszor annyi 22%-nyi GDP-t.

(7) 8.000 milliárd HUF az nagyjából 1 db PAKS2 + 1 db (bukott) budapesti olimpia kiadása.

Update-1

Különös bukéját adta az elhíresült T-Systems-es e-jegy botrány az egész poszt mögötti történésnek. ;)
Repültek a BKK-ügyben érintett T-Systems-fejesek

Eördögh Árpád: A félreértett globális felmelegedés, 2011-12-05, blogposzt

A félreértett globális felmelegedés

Már sokadszor kapom meg magánlevelezésben a fenti linket és link mögötti hosszú cikket.

Minden ilyen cikknél problémám, hogy

(1) ha nincs név és dátum. Itt kerülő utakon megtudható, hogy a szerző Eördögh Árpád amatőr tudós és 2011.december 5-én publikálta ezt az írását.

(2) ha már dívik a világban, hogy mindenki saját elmélettel jön elő, segítve az egymás mellett elbeszélést, kevéssé támogatva a konszenzus esélyét, akkor az a minimum, hogy kapcsolódási pontokat ad meg a kívülről érkező validálási kísérletet segítendő.

Minimálisan a definiciók szintjén. Nem lehet üvegházhatásról, pláne ignorálásáról beszélni úgy, hogy valaki nem definiálja mi az, hogy üvegházhatás az ő fogalmi rendszerében. "Occam borotvája" működik itt is, ha definició szinten nincs egyetértés konszenzus, akkor magasabb "felépítményi" szinten sem lesz esélyesen. Nem azt mondom, hogy kizárt/esélytelen, hanem csak azt, hogy ez erősen hátráltató tényező. A megismerési-elfogadási-ismeretkristályosítási folyamat úgy fog kinézni, hogy elszigetelt emberek nézeteket fogalmaznak meg, szerethetnek beléjük, de símán elképzelhető, hogy mindannyian (akár triviális) hibára futhatnak, aki hibára rá tudhatna mutatni az meg feléjük sem fog menni, a definiciós probléma miatt.

Érdekes idegondolni Miskolczi Ferenc klímamodelljét. NASA-s, hat évtizedet átfogó, légköri mérések adatbázisán végzett sugárzásátviteli számolásokat (számítógép segítségével), meglepő (korábbiaknak magyarázhatóan ellentmondó) outputokkal, amire épített axiómákból generálódó kvantitatív fizikai modellt. Se a kiinduló alapadatbázis hitelességét nem sikerült érdemben kétségbevonni, sem a fizikai számolások helyességét (vagy validált alternatívát felmutatni), ami egyedül vitatott az a ráépített következményelmélet problémái. Mindaddig, amíg a "felépítményen" megy csak a (egyébként kétes tisztességű, vallásháborús medret meghatározó) validáló diskurzus sosem lesz megnyugtató konszenzus, hiszen a validálást elsőként az alapokon kell elvégezni, ami (munká)t viszont mindenki meg akar spórolni. Miskolczi Ferenc légkörfizikus a NASA-ig is elmenő teljes (szakmai) életét tette fel kutatásaira, egzisztenciális hátrányokat is vállalva, amit tisztességtelen emberek odavetett félmondatokkal igyekeznek diszkreditálni. Vegyük észre azonban, hogy az alapok, legalábbis implicite nézve rendben vannak, csak a generálódott tudományos következtetésekben/következményekben van eltérés.

Eördögh Árpádnál, mivel hiányoznak a közös alap megteremtésének feltételei, a definiciók hiányában, így hiába vannak amúgy értékes és tapasztalattal egybe vágó észrevételei, egészen egyszerűen a tárgyalt ismeretszerzési folyamatok közepette nem vállhatnak konszenzussal elfogadható mainstream tudássá. Ha pedig valaki deklaráltan eliminálná/elutasítaná az ez irányú igényeket (mármint, hogy legyen konszenzus!), úgy aztán végképp nincs miről beszélni az én értelmezésemben.

Definiciós szint, ami meghatározza a kereteit a témát illető dialógusban (az én felfogásomban).
+ Napból rövidhullámú sugárzás (energia) érkezik a Földre (légkörön áthatolva), a Földet melegítve
+ A földön felgyülemlett hő egy része hosszúhullámú sugárzás révén távozik a kozmikus térbe
+ Míg a másik részét üvegházgázok (vízgőz, co2, ch4/metán, stb.) úgy nyelik el, hogy mivel tárolni nem képesek, így mondhatni változatlanul szétsugározzák.
+ Azonban míg a föld felfelé sugároz, az üvegházgázok mindenfele sugároznak, bízony a föld felé is. Az üvegházhatás ez a "vissza-pingpongozott" csapdába esett hő.
+ Az üvegházhatás pontos egzakt fizikai definiciója a légkör optikai mélységéből vezethető le. Vagyis a sugárzás elnyelési/áteresztési képességből. Szabályozandó azt, hogy hősugárzások milyen hullámhosszon hogyan nyelődnek el, eresztődnek át a légkörön. Eddig teljes konszenzus van a tudományon belül, az én legjobb tudomásom szerint.
+ Miskolczi Ferenc elementáris erejű, paradigmaváltást előrevetítő új eredménye (2006-ban), hogy ez az üvegházhatás=optikai mélység Föld esetében konstans: 1.841 (konstans érték körül szabályozódik 60 év mérési adat alapján, légkör-dinamikai folyamatok révén), noha a légköri CO2-koncentráció drasztikusan nőtt 100 év távlatában.
+ Megjegyzendő, hogy az "üvegházhatás", üveg- és üvegház-képe a legelső elképzelések nyomán maradt ránk, az utókort is rendesen összezavaróan. Szó nincs arról, hogy a Föld körül merev üveglap-szerűségek lennének.

Rátérve Eördögh Árpád cikkére:

A rendszerlogikai látásmód felfedi, hogy az ember az egyetlen élőlény, amely a technikai civilizációja segítségével túlélte azt, amit egyetlen más faj sem: túlszaporodott, és mégsem halt ki. Hogy ezen felbuzdulva, vagy másért, az ember istenhez hasonlítja magát, és úgy gondolja, hogy bele tud szólni abba, ami az egész bolygóval, vagy a bioszféra egészével történik, és a saját tevékenységének tulajdonít olyan változásokat is, amelyeknek nem oka, az egy más kérdés. Már itt leszögezzük, hogy könnyen belátható: az ember a közvetlen környezetét tényleg életre alkalmatlanná tudja tenni, de csak a maga számára. Az élet egésze számára nem. Az élet mindig alkalmazkodik, mindig túléli, ha az ember, vagy csak a társadalma nem is....Magyarul, az ember csak saját magát képes kipusztítani a szűk környezete tönkretételével. Az egész bolygóra azonban nincs kihatása.

Értelmezésemben, ez egy kulcsfontosságú bekezdés Eördögh Árpádtól. Én maximálisan azonosulni tudok vele, jobban/tömörebben én sem tudtam volna megfogalmazni. Egy apró finomítást tennék hozzá: kézi vezérléssel nyilván nem tudja az ember a maga képére formálni a bolygó működését, ahogy egyébként komplex-rendszereket sem, annak kezelhetetlen mellékhatásai miatt: de pontosan ilyen durva mellékhatást tudhat tenni. Még éghajlat-befolyásolóan is, a szimpla "köztudott" tönkretételen felül is. Magyarán irányítani nem tud, de durva behatást közölni a bolygóval igen.

A rendszerlogikai szemlélet szerint globális felmelegedés van, és klímaváltozás is van. Ez nem is kérdéses. 

Hozzátéve, hogy jelenleg van felmelegedés, klímaváltozás mindig.

Egy korábbi írásunkban már bemutattuk, hogy az üvegházhatáshoz szükséges egyetlen feltétel sem áll rendelkezésre, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy olyan globális üvegházhatás, amelyet a tudomány feltételez, nincs.

Itt dobja le a bicikliláncot a saját magát jóindulatúnak gondolt külső szemlélő.

A témába vágó blogposztok, itt a blogon:
Laszilo: Gondolatok Dr. Miskolczi Ferenc üvegházelméletéről
****
Mi az, hogy "klímaszkeptikus" és hogy viszonyul a "termogeddonista pánikkeltőhöz"?
Gyorsuló üvegházhatást nem kéne végre újragondolni az IPCC-nél?
Körösi Csaba: Klímaváltozás – Mindenki Akadémiája, 2016-12-01
Hetesi Zsolt leértékelődése hét év távlatában
Az "intelligens" Antalffy Tibor 
Eördögh Árpád: A félreértett globális felmelegedés, 2011-12-05, blogposzt 
index.hu: "Tényleg bebizonyította a gép, hogy nem is az ember okozta a klímaváltozást?"
Prediktálás börtönfenyegetettség árnyékában?
Klímaváltozás: előrejelzési visszásságok
Klímakatasztrófa előrejelzése 

VB-selejtező: Andorra-Magyarország 1:0

Az Andorra elleni égés legmegdöbbentőbb statisztikája

Az UEFA mérkőzésoldala szerint az andorraiaknak összesen
+ 44 sikeres passzuk volt a mérkőzésen.
+ 98 passzkísérletből hozták össze,

+ 45% passzpontosság
+ 12 szerelés
+ 8 kapura lövés
+ 1 gól

A magyarok:
+ 70%-ban birtokolták a labdát
+ 339 sikeres passzuk volt (8x-es szorzó).
+ 387 passzkísérletből hozták össze. Arról sajnos nincsen mutató, hogy mennyit passzoltunk hátrafelé, pedig elég beszédes adat lenne.
+ 88% passzpontosság
+ 12 kapura lövés
+ 0 gól

Biztos sokan sok okosat mondanak. Nekem például nagyon tetszettek az alábbiak:
+ Jámbor András írása a kettős mérce blogon: Szégyen, de Andorra legalább szénné zúzta a magyar futball hamis álmait!
+ Ághassi Attila is kitett magáért az indexen: Visszajött a rossz érzés
+ Szergej Pub mint mindig most is remek (tisztességesen író): Kur-va gyen-ge
+ Jávor Bence az index-ről szintén nagyot jót s jól írt:  Elapátlanodott futballnemzet

Ami az én fixa ideám a témában, hogy a foci és a társadalom megfigyelhetően szoros korrelációban van, nálunk is világban is. Hangulataik kölcsönhatásban van, akkor is, ha siker van, akkor is, ha bukás van.

* 1954-ben az Aranycsapat fantasztikus menetelése utáni bukott berni döntő után villamos-borogatások voltak a durva Rákosi-rezsimben, majd 1956-ban nyíltszini forradalom.

* 2017-ben az andorrai-vereség jelezhet valamit a félelmetes társadalmi feszültségből.

+ Nagy csapatok is zakóztak már kiscsapatoknál, ahogy a magyarok is kaptak el már nagy halat. Ez se pro, se kontra nem kellene égindulást kiváltson, valahogy meg kéne tanulni értékén mérni a meccseket is, a háttérfolyamatokat is, ami itthon Magyarországon nem nagyon szokott sikerülni.

+ Az igazán nagy gáz nem a 0:1, hanem a hatása és a mögöttes felfoghatatlanul pusztító társadalmi folyamatok, amik részben a konkrét focink állapotában is megfigyelhetők.

+ Be kéne látni, pénzzel ám rossz költéssel, erőszakos akarhatnámsággal, személyi kézi vezérléssel hosszútávú eredmény nem csikarható ki. Márpedig a hosszútávú eredmény az, ha értjük a győzelmeket is, a vereségeket is, az utunkon, amin haladunk érdemben jól tudunk közbeavatkozni.

+ Szeretünk személyben és karizmában gondolkozni, noha ha valahol, akkor a fociban társadalomban érdemes gondolkodni.