"Policy Analysis" és vonzatainak egy olvasata

.

Data Scientist állásinterjú.
A srác CV-jében skill: „policy analysis”
Gondoltam rákérdezek, ha már fogalmam sincs mit takar ez.
Tegye fel a kezét, aki továbbolvasás nélkül tudja mi fán terem a „policy analysis”? ;)
Na akkor megosztom: (Köz)politika elemzése
Ilyen kérdésekre próbál többek között választ keresni, parlamenti azonnali kérdések, interpellációk stb. alapján, hogy mennyire (másképp) aktív az egyéni listán bejutott képviselő a listás képviselővel szemben.

**********************************************

"Üzleti" szempontból van-e ilyen kutatásnak értelme, egyéni képviselőt szembeállítani a listással? hiszen
1) nem az aktivitás függvénye az egyéni kontra listások aránya, ezért nem látom az eredmény-magyarázóváltozó közötti összefüggést ebben a vizsgálatban
2) nem tudom, hogy az interpelláció az egyetlen és megbízható indikátor a teljesítménymérésben (lehet olyan, hogy háttérmunka, vagyis a képviselő nem szólal fel de ettől még dolgozik, pl. fogadóórákat tart stb)
3) arra lehet jó egy ilyen, hogy kiértékeljük a számokat. de akkor ez egyszerű leíró statisztika, nem?
+1 kötözködés: policy helyett inkább a politics lenne a helyénvaló mert a policy alatt olyat kell érteni mint pl. Obamacare. szerintem.

Az alábbi diskurzus történt a minap. És ugyan értelemszerűen nincs nálam a bölcsek köve, hogy egyértelműen tisztázhassak minden felmerülő kérdést (hiszen biztos vitatható lesz amit mondok), de olyan érdekesek a felvetett kérdések, hogy blogposztért kiáltanak. :)

Kezdem a végével. Nem vagyok a kérdés szakértője. Azonban azt gondolom, hogy "politics analysis" maximálisan félrérthető fogalom. Számomra ez azt jelenti, hogy politológusok elemeznek történéseket objektív/szubjektív alapokon, nulla konszenzus felé konvergálva. Biztos jellemzőjük azonban, hogy az adatbányászathoz semmi közük, hiszen kevés adat miatt intuicióval pótolva az információhiányokat próbálnak elemezni, következtetéseket levonni, data scientist eszköztár nélkül.

A policy analysis viszont komoly tudománynak tűnik, az adatbányászat egy domain-specifikus területeként.

Másik oldalról a policy-nek többféle értelme van/lehet, míg az Obamacare egy valós konkrét policy-dolog, a policy-analysis egy sokkal generálisabb policy-fogalmat takarhat, többféle homonima-konfúzióval.

Azt gondolom abszolút valid felvetés az egyéni kontra listás képviselők elemzése "társadalmi jóság" szempontjából. Ha csak józan ész szerint gondolkozunk, akkor is érzékelhető, hogy különféleképpen jutnak pozicióhoz, más stratégia mentén kell nyerniük, mások a motivációs háttereik.

Egy listás képviselőnek egyedül a párthoz kell "igazodnia", ott kell tűzközelbe kerülnie, hogy még bejutó helyre tudjon kerülni a listán.

Egy egyéni képviselő jó esetben (tehát nem Magyarországon) független tudhat lenni a pártoktól, kvázi csak a körzetétől függhet (kisebb önkormányzatoknál ez még itthon is meg tud valósulni). De ha függ is párttól meg annak jóindulatától, mint mondjuk egy Tarlós István, olyan könnyen nem dobható ki, ha egyébként jól /jobban be van ágyazva a társadalomba, mondjuk egy összekoccanás után (lásd Lázár Jánossal való cicaharcokat).

Ha elfogadjuk tehát, hogy az egyéni és listás képviselő különböző "állatfaj", akkor következő lépésként azt kell meggondolni, hogy a társadalmi jóság célja lehet-e számukra azonos ("célváltozó"), azt gondolom igen: jó eszközökkel kell jó törvényeket hozni, kerülni kell az osbaságot, szemétséget, korrupciót, etc (kb. én ezt várom el társadalmi jóságként). Nyilván ezt egy boolean változóként megfogalmazni finoman szólva is kihívás. ;)

Az én konklúzióm: valid tehát a listás és egyéni képviselők data science szempontú "szembeállítása".

Az interpelláció a következő nagyon nehéz topik valóban. Azt nem mondanám, hogy egyetlen vagy legfontosabb indikátor, de az vezethet konszenzusra, ha azt mondjuk fontos indikátor.

Abban egyetértek, hogy interpelláció úgy lehet látható tevékenység, hogy közben kevéssé hatékony és vagy alkalmas komoly magyarázóerőre. Míg megfordítva, a háttérben machiavellista kavarógép lehet nagyon hatékony, miközben a felszínen semmi nem látszik tevékenységéből. Jó példa erre például Habony Árpád. Tegye fel a kezét, aki ismerte a nevét 2002-2006 között és/vagy most is ismeretlen a neve elötte. ;) Ráadásul még csak nem is képviselő. ;)

A harmadik topikhoz én annyit tennék hozzá, hogy a politikusokról rengeteg betű lát napvilágot. Valódi text majd data mining kincsesbánya :) Nehezen lehet azt mondani, hogy nincs adat. Még magyarországi léptékben is tudhat "big data" lenni, pláne, ha figyelembevesszük az EU-s vonatkozásokat is. Az, hogy a sok információ alapján milyen magyarázó- vagy célváltozókat veszünk modellképzés során, az egyrészt nagyon nehéz feladat, másrészt távolról sem lehetetlen küldetés, szakmailag jót csinálni.

Mostanság, ami nagyon forró topik lehet, korrupció-analízis publikus adatok alapján. Azt gondolom nagyon nehéz alábecsülni a téma jelentőségét.

Komment-1: "A közpolitika elemzés nem csak a vállalt és tényleges politikai tevékenység közti különbséget nézi, hanem az alapvető politikai tevékenység tulajdonságát, meg pl. a policy making folyamatot (milyen jelenségre milyen válasz, külso környezeti változók, stb). Nemzetközi tanulmányok mestert végeztem. Nem mintha sok értelme lett volna..."

Komment-2: " http://www.budapestinstitute.eu/index.php/hu "