Magamról

Saját fotó
Főiskolai, majd egyetemi diplomamunkáimtól kezdve világ életemben, adatok, adatbázisok, adattárházak (leginkább Oracle) környékén mozogtam. Mostanság adattárházasként, adatbányászként élem napjaimat.

2017. március 13., hétfő

"A Big Mac és a Mezítelen Séf (The Naked Chef)"

Joel Spolsky(Fog Creek Software): A Big Mac és a Mezítelen Séf (The Naked Chef)

És rögtön egy új probléma üti fel fejét: az, amit a műszaki területeken a skálázhatóság problémája néven emlegetünk. Az étteremmásolat készítésekor döntést kell hoznod: vagy felbérelsz egy másik, hozzád hasonlóan tehetséges séfet (aki aztán valószínűleg elvárja és kiharcolja magának az általa kialakított profittöbblet nagy részét, ezért aztán minek az egész) vagy felbérelsz egy fiatalabb séfet, aki nem olyan jó, aztán a lelkes vendégek hamarosan rájönnek erre és elkerülik az étteremmásolatodat.

A skálázhatósági probléma legelterjedtebb megoldása az olcsó, hozzá nem értő séfek felbérelése és ellátása pontos előírásokkal, amiket követve „lehetetlen elszúrniuk”. Csak kövesd a szabályokat és igazi ínyesmester lesz belőled!

Probléma: ez nem igazán működik. Egy jó séf több millió olyan dolgot csinál, ami már az improvizáció területére esik. A jó séf az őstermelői piacon megpillant néhány ínycsiklandó mangót és összedob egy mangó-cilantro salsát a nap halsültje mellé. A jó séf képes áthidalni egy burgonyahiányt a helyben kitalált taro-szeletkéivel. A betanított biorobotséf az utasításokat követve képes lehet az adott ételek előállítására, ha minden megfelelően működik és rendelkezésre áll, de igazi tehetség és képzettség hiányában nem lesz képes rögtönzésekre; többek között ezért nem látsz sohasem jikamát a McDonald'snél.

A McDonald's egy egészen pontosan adott fajtájú burgonyát igényel, amit az egész világon termesztenek, és amelyet óriási adagokban előre feldarabolva lefagyasztanak a szűkebb időszakok áthidalására. Az előre feldolgozás és a fagyasztás miatt a hasábburgonya nem annyira jó, mint lehetne, de mindenképpen konzisztens és a séffel szemben nem támaszt semmilyen követelményt. Valójában a McDonald's több száz dologgal is biztosítja, hogy a termékei állandó megbízható minőségben gyárthatók maradjanak, bármilyen képességű személyzettel aki a konyhába helyezhető, még ha a minőség „egy kissé” alacsonyabb szintű is.

Részösszegzésképpen:

  1. Bizonyos dolgokhoz tehetség kell, hogy sikerüljenek.
  2. A tehetség nehezen skálázható.
  3. A tehetség skálázásának egyik elterjedt módszere az, hogy a tehetségesek szabályokat készítenek a tehetségtelenebbek számára.
  4. Az eredményként kapott termék minősége igen rossz.
És pontosan ezt a történetet láthatod lejátszódni az IT tanácsadásban. Hányszor hallottad már a következő történetet?
 

Mike boldogtalan volt. IT szakértők óriási cégét bérelte fel, hogy megalkossák A Rendszert. A felbérelt IT tanácsadók hozzá nem értők voltak, idejüket „A Módszertan” állandó emlegetésével töltötték, és több millió dollárt felemésztve végül semmit sem hoztak létre.

Nagy szerencséjére Mike rátalált egy fiatal programozóra aki tényleg okos volt és tehetségben sem szűkölködött. A fiatal programozó megalkotta az egész rendszert egyetlen nap alatt, 20 dollárért és egy pizzáért. Mike örömét nem lehetett leírni. Minden barátjának javasolta az ifjú programozót.

Az Ifjú Programozó elkezdte kazalba rakni a pénzét. Hamarosan több munkája volt, mint amit el tudott végezni, és ezért felbérelt pár embert, hogy besegítsenek. A jó emberek túl sok részvényopciót akartak, ezért aztán még fiatalabb, frissen végzett programozókat bérelt fel és egy 6 hetes intenzív képzéssel „szintre hozta” őket.

Felmerült a probléma, hogy a „képzés” nem lett egyöntetűen eredményes, ezért aztán az Ifjú Programozó nekiállt szabályokat és folyamatokat lefektetni, amik aztán az I. P. szándéka szerint majd egységes eredményekhez vezetnek. Az évek során a szabályzat egyre nőtt. Hamarosan elérte a hatkötetes álomhatárt és felvette A Módszertan nevet.

Eltelt néhány tucat év és az Ifjú Programozó most egy Hatalmas Inkompetens IT Tanácsadó, akinek van egy nagy M-mel írandó módszertana és sok-sok olyan alkalmazottja, akik vakon követik A Módszertant-t, még akkor is, ha az nem vezet eredményre, mert piszkosul nincsen ötletük arról, mi mást tehetnének, és nem igazán tehetséges programozók - éppen csak jóakaratú műszaki értelmiségiek, akik átestek egy hathetes képzésen.

És a Frissen Hatalmas Inkompetens IT Tanácsadó elkezd hibázni. Az ügyfelek elégedetlenek. És egy másik tehetséges újonnan jött programozó elhappolja az üzletüket és a körforgás ismét kezdődik elölről.

Szükségtelen ezen a helyen neveket említeni, ez a körforgás más több tucatszor lejátszódott. Az összes IT szolgáltató cég beleesik a mohóság bűnébe és megpróbál gyorsabban nőni, mint amilyen ütemben tehetséges embereket képes felvenni, és rétegről rétegre építgeti a szabályait és eljárásait, amelyek segítenek „konzisztens”, ha már nem kitűnő munkákat létrehozni.

De a szabályok és az eljárások csak akkor alkalmazhatók sikeresen, ha minden klappol. Számtalan „adat-bázisú honlap” tanácsadó cég ütötte fel fejét az elmúlt években és töltötte fel sorait gyorstalpalókon átpaszírozott totál kezdőkkel, akiknek éppen elmagyarázták az adat-bázisú honlapok készítésének 14 alapvető tudnivalóját („figyu, öcsi, itt egy select állítás, építs belőle honlapot!”). De a dotkomok önmagukba omlanak és egyszer csak igény támad professzionális grafikus felhasználói felület programozásra, C++ tudásra és valódi számítástechnikai tudományra, és azok a pajtik akik fegyvertárában csak a select állítás lapul egyszerre túl meredeknek találják az áttérés ütemét és leszakadoznak. De továbbra is próbálkoznak, követve a 17. fejezet adatbázisok normalizálásáról szóló szakaszát, ami valamilyen rejtélyes oknál fogva nem jön már be az Új Világban. E cégek zseniális alapítói persze képesek alkalmazkodni az új világhoz: Tehetséggel megáldott informatikus-tudósok ők, akik bármit képesek megtanulni, de az általuk épített cégek nem képesek alkalmazkodni, mert a tehetség helyett szabályzat-alapú működésre váltottak, és a szabályzat nem követi az új idők szelét.

Tanulságos szösszenet, felskálázás és módszertan témában. Én jellemzően pont a másik oldalt szoktam képviselni írásaimban, mindkét témában (hiszek abban, hogy lehet jól csinálni, maximális haszonnal, minimális költséggel).

De azt kell ismerni mindkettőt lehet rosszul csinálni, és bőségesen van rá rossz tapasztalat is, a való életből.

2017. március 3., péntek

Brutális zuhanás: csak a papír nem kell, vagy nyelvtudás sincs?

Napicsart Blog: Brutális zuhanás, csak a papír nem kell, vagy nyelvtudás sincs?



*Információk:
+ Mindezt úgy, hogy az állam milliárdokat égetett el EU-s meg költségvetési forrásokból (pl.: diplomamentés)
+ Időben hosszan, közel kvázi monoton csökkenő felére zuhanás, azért nem semmi.
+ Kellene tudni, azt is hányan kísérelnek meg nyelvvizsgát. Mert ha az stagnálna vagy nőne, akkor van csak igazán gáz a nyelvtanításunkban, nyelvtanulásunkban. Mivel ez fontos kérdés, így később a "Dataset"-szekcióban kitérek rá.
+ Életkort tekintve is gáz a dolog, mert
(a) nekik van a legnagyobb szükségük nyelvudásra,
(b) miközben fiatalok, életerősek,
(c) nekik volt a legkönnyebb elkezdeni nyelvet tanulni, mire ebbe a korba érve nyelvvizsgáznak,
(d) legjobb eszközökkel, olcsó, számítógéppel támogatott, egyéni úton is.
(e) legkevesebb potenciálisan felesleges körökkel,
(f) elvben trendi idegen nyelven (mint az angol).
(g) mi lehet a lemaradó középrétegekkel, merül fel a kérdés.
+ Az rendbenlévőnek tűnik, hogy 19 éveseknél több a nyelvvizsga, mint a 24 éveseknél (felül van a görbéjük).
+ Az is kedvező tényező lehet, hogy például munkahelyen pillanatok alatt könnyen felmérhető, hogy az állásra pályázónak elégséges-e a tudása. Más kérdés, hogy fordított esetben, az állásra pályázónak előzetes mérlegelésnél nem áll ilyesmi ilyen könnyedén rendelkezésre.
+ Jó a linkelt blogposzt címe: fedi a valóságot, miközben önmagában ütős a valódi kérdés feltevése.

* Dataset :
+ Azt fájlalom a blogposztban, hogy nincs adatforrás-link, sőt közelebbit/pontosabbat sem tudunk a datasetről (mi van benne, mi nincs), ahogy a kommentekből is jól kiviláglik.
+ Egy későbbi kommentelő ezt a korosztály-létszámos táblázatot írta (/halmozottan/hátrányos helyzetűek aránya nélkül), ami azért elgondolkoztató:
14-19 eves a ksh szerint
2005: 759.865; 10.25%
2006: 752.384; 8.23 %
2011: 693.788; 8.50 %
2013: 664.366; 7.05 %
2015: 619.978; 7.91 %
+ Vagyis a legjobb évben 10.25%, legrosszabb évben 7.4% nyelvvizsgázott ebben a 14-19 éves korosztályban.
+ Érettségi 2011-ben, 18-19 évesekre: 98.753 fő (693788/3-ra vetítve: 43%)
+ Az én tippem/intuicióm az, hogy ez a 7.4%-10.25% olyan kevés, hogy az emelt érettségi nem tartozhat bele, már csak azért is, mert a statisztikában ennek külön sora is lehet (adminisztrációs okból).
+ Az elöbbinél is egy picit biztosabb vagyok abban, hogy ez csak az itthoni és csak az akkreditált nyelvvizsgaközpontos nyelvvizsgák száma. Ugyanis, ha a bloggazda foglalkozott volna a nemzetközi nyelvvizsgás megkülönböztetéssel, az neki esélyesen plusz meló lett volna, amire kitért volna a blogposztban.
+ De ha már ennyit beszélünk róla, miért nem nézek utána magam a neten, merül fel a kérdés. ;)
+ Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ(NYAK) statisztikái szerint:

+Ugyan nem stimmelnek a pontos számok, de a csökkenések/növekedések az inflexiós ponttal együtt jónak tűnik, összhangban lévővel a linkelt bloggal. Azaz látszik, hogy a NYAK-os adatokról van szó.
+ Jó hír, hogy 2016-ra picit jelentősebb javulás látszik a nagyon fontos 14-19-es korosztályban, emelkedő trendben (2012-re visszakapaszkodás)
+ Viszont, ha a legerősebb, legfontosabb 14-19 éves korosztály (ami a népesség 8-10%-a), csak a szintén 8-10%-a nyelvvizsgázik, az szerintem semmiképpen nem tud jól hangozni. Nyilván tudhatnak többen nyelvet, akár jobban is, mint a nyelvvizsga megköveteli, de ez akkor sem sikersztori, szvsz.
+ Hopp, azért óvatosan a számokkal. A 14-19 éves korosztály 6 évet fed le. A nyelvvizsgaszám viszont éves szintű azaz jóval több lehet a letett nyelvvizsga a tovagördülő évek intervallumában.
+ Egy-egy emberen belül a lehetséges szintek meg poliglottság miatt tovább differenciálódhat a kép. Azaz egy embernek több sikeres nyelvvizsgája lehet.
+ És ha már itt vagyunk pár további érdekesség.







*Problémák/találgatások:
+ Nem tudom mennyire hiteles a grafikon, én megbízhatónak érzem. 
+ Ha tényleg az elvándorlók okozzák a különbséget az Magyarországnak éppen úgy nem jó.
+ 2005-6 környékén valami durva történés lehetett... (legmesszebb és legközelebb esik a két görbe, de fordított irányból, hiszen a 20-24 évesek nőttek amikor 10-19 éveseké lecsökkent.)
+ Érdekes lenne tudni, hogy történt-e valami érdemi/szignifikáns 2014-ben (kicsi emelkedőbe-fordulásnál).
+ Ennyire nem fogy a magyar, hogy ez a zuhanás a népességfogyással lenne magyarázható.
+ biztos szégyenteljes amit mondok, de számomra nem teljesen világos, hogy az államnak (pontosabban a most regnáló rezsimnek) mennyire éri meg (mennyire prioritás), hogy az állampolgárok jól tudjanak nyelveket, hogy felszívja a tudásukat, erőforrásaikat a globalizmus.

* Papír-fontosság.
Vannak különbségek "papírok" és "papírok" között egy CV szempontjából.
Mivel ez a nyelvvizsga-papír:
+ egy általános jellegű papír
+ mindenképpen előnyt ad, releváns hátrány nélkül, mert referenciának tekinthető minden hibái meg korlátai ellenére is.
+ érdemes "belemenekülni", hogy legyen annak, aki "megélhetési" nyelvtanuló, sok minden gyarlóságot elfedhet vele, potenciális egyéni előnyökért cserében.
+ nyelvtanuló kap egy érdemi referenciális visszajelzést hol tart egyénileg és társadalmilag nyelvtudásban.

* Nehéz elképzelni, hogy
+ a papír-megszerzési motiváció és lehetőségei csökkentek ennyire.
+ a nyelvvizsga értéke, formája devalválódott/avult volna ennyire.
+ fentiekkel összehangban a nyelvvizsga megszerzésének fontossága csökkent volna.

* Sokkal elképzelhetőbb legalábbis számomra, hogy 
+ a régi követelmények szerinti tudást összességében nehezebb lett elérni.
+ mintha sokkal drágább lenne mára a tanulás a tömegek szintjén, sokkal messzibbre került az a célvonal (pontosabban nőtt a startvonal és célvonal távolsága), ami célvonal átszakításával relevánsan magasabbra lehet törni a tudásalapú társadalomban. Egy Gauss haranggörbén a csúcs felé orinteálódna már a nyelvvizsga is (kevesebben szerzik meg ugyanazt a papírt).
+ feszültséget, stresszt okozhat az is, hogy úgy gyorsul eszement módon az élet, hogy maga a minőségi nyelvtanulás nem lett könnyebb, kevésbé időigényes, sőt a külső-belső elvárások növekedhettek. Miközben a Facebook-jellegű figyelemelvonók mennyisége és hatása nőtt volna.
+ Pareto-hatékonyság is okozhat magyarázó-változó problematikát. Egyfelöl egyre inkább érezhető pressing a piacról (tanulj gyorsan, hatékonyan a tanulási görbéd mentén, 80% hasznossággal, 20% erőforrás-befektetéssel), másfelöl a nyelvvizsgához, pláne valós érdemi nyelvtudáshoz szükséges minden 80% feletti 1% növekedés, sokkal brutálisabb, fáradságosabb erőbefektetést igényel (nehezebb, kisebb látható eredménnyel, esetleg nagyobb felejtéssel is kombinálva). Ez különösen angol tanulási görbénél van így. Ami aztán mind egyénileg, mind társadalmilag okozhat feszültséget.
+ Hátráltató tényező lehet, hogy rengeteg és növekvő számú "egyforma/redundáns" és rossz tankönyv van a piacon, a kiadványszám és összpéldányszámuk nő, miközben egyre inkább zajt, problémát jelentenek stressz szinten.
+ Mindenki saját feje után nulláról csinál valami oktatóanyagot, és jobbítást segítendően nem tud összeadódni a társadalmi tapasztalat.
+ mintha egyre nagyobb egyéni erőfeszítés kellene (egyre kevésbé jó társadalmi támogatással a háttérben), egyre kisebb/gyengébb/nehezebb érvényesülési perspektiváért (azaz leszakadás állna a háttérben).

Nyelvtanulással, nyelvtanítással foglalkozó blogposztjaim:
index.hu: "A hetvenes évekbe tért vissza a tanárképzés" - Angol nyelvoktatásról, nyelvtanulásról
index.hu: "Kamu nyelvtanuló oldalak verik át a naívabbakat"
index.hu: "Nem fair, hogy nyelvvizsga kell a felvételihez"
index.hu: "Miért beszélni diákok rosszul angol?"
blog.hu: Brutális zuhanás: csak a papír nem kell, vagy nyelvtudás sincs?
blog.hu: Nyelvtanulással foglalkozó blog
***
Az Anki-val magolunk-e avagy memorizálunk?
Anki - SM2 algoritmus-variánsa
Ankiban rejlő rendkívüli potenciál
Go Angol: A 7 nyelvtanártípus, akitől menekülj!
Gaál Ottó-féle Kreatív nyelvtanulás
Englishbox: felmérő tesztek (kezdő, közép- és felsőhaladóknak)
Gépi audio2text konverzióról
Effortless English - egynyelvű angol nyelvtanulás
Dr.Makara György: A kvantum nyelvtanulás felfedezése
Disputa: Relaxa Villám / QLL (Kvantum nyelvtanulás)

2017. március 2., csütörtök

A középosztály végét jelentheti a mesterséges intelligencia?

Cade Metz cikke a Wired magazinban

"A '80-as évek óta azzal a kihívással néz szembe az amerikai társadalom, hogy az egykor széles középosztály egyre keskenyebb réteggé szűkül.  Az Egyesült Államokban az ipari állások száma 1979-ben tetőzött, azóta folyamatos csökkenés tapasztalható. Ezzel egy időben az ágazat töretlenül növekszik, az Egyesült Államok több terméket állít elő, mint bármely másik ország – leszámítva Kínát."

"A Trump-adminisztráció ígérete szerint Amerikát azzal fogják újra naggyá tenni, hogy külföldről visszahozzák a régi típusú gyári állásokat." A mesterséges intelligencia kutatói tudják...ezek a munkakörök már nem hozhatók vissza – részben éppen az ő tevékenységük miatt...a középosztály süllyedésének...oka a technológia.

"1980-as évek óta határozott csökkenés figyelhető meg a középosztálybeli munkahelyteremtésben. Napjainkban a legtöbb új állás a fizetési skála alján vagy a tetején található. A kutatók vitatják, hogy ez a trend megfordítható lenne, és a gazdaságok felülemelkedhetnek a technológiai változásokon például az oktatás fejlesztésével vagy a vállalkozói kedv serkentésével."

"Az viszont kétségtelen, hogy a mesterséges intelligencia térnyerésének korlátozása nem jelent valódi megoldást – ez egy kicsit ahhoz hasonló elképzelés, mint visszahozni a régi ipari állásokat"

Külső link, Orbán-párhuzamhoz: "Európa nagy hibát követ el azzal, hogy megtagadta keresztény gyökereit, és nem a munka elismerésén alapuló társadalmat épít. A társadalmi romlást szemléltető résznél megemlítette a titty 'cici' és az entertainment 'szórakoztatás'."

Külső link, alapjövedelem, globalizmus csapdája, állami csöcsön élők szórakozása: "A basic income gondolata az Amerikai Egyesült Államokban jelent meg az 1980-as években, s kezdeményezői között ott volt James Tobin és Milton Friedman is. 1995-ben Zbigniew Brzezinski egy New York-i konferencián írta le a 20-80-as társadalomról szóló jövőképét: a technikai, technológiai fejlődés következtében a munkaképes embereknek csak 20 százaléka fog ténylegesen dolgozni, 80 százaléknak nem marad más, mint a „tittytainment” (titty: az anyamell becézése, tainment: a szórakozás szó második tagja). Vagyis ez olyan munkanélküli- és szociális segítőrendszer, amely biztosítja a rendet: a hozzáférést a filmekhez, az állandó internetkapcsolatot, hogy kellő mennyiségű játékhoz lehessen hozzájutni. Ez a rendszer biztosítaná egyben az ember fogyasztói létét is."

Mit is lehet ehhez hozzátenni röviden.

* A cikkbeli 80%-20% a klasszikus Pareto-hatékonyság számai. Az a sejtés, hogy ez tovább fog durvulni a technológia meg AI/MI kapcsán, egyáltalán nem megalapozatlan. Globális szinten símán lehet, hogy tartunk már, itt.

* Nálunk ugye 60%-40% már most a cikkbeli arány (4 millióan dolgoznak aktívan, adózóan). Ez egészül ki avval, hogy
+ van értelmetlen és korrupt "rabszolgatartó közmunka",
+ rengeteg inaktív
+ 20.000-es nagyságrendű betöltetlen állás csak informatikában.
+ nem tud közeledni a kereslet és kínálat a munkaerőpiacon.

* Nem nehéz azt prognosztizálni:

(1) Egyre több lehet a várható munkanélküli 60%-40% eltolódhat 80%-20% felé, nálunk is. Azaz nemcsak globál-szinten, hanem lokális szinteken is bekövetkezik pareto-hatékonyság durvulása.

(2) Ezzel párhuzamosan összességében egyre kevesebb ám egyre nagyobb követelményeket igénylő állások sejthetők a jövőben, nem arányosan növekvő jövedelmekért (a jól fizetők között). Úgy szakértelemben, mind munkabírásban, mind monotónia-, stressz- meg egyéb tűrőképességben.
+ Sokkal nehezebb lesz szinten maradni hosszú távon, a munkaerőpiacon, többek között a túl specifikus és/vagy túl nagy avulásos tudás miatt.
+ Pár éve még jövedelempótlék járt nyelvtudásért, ma már triviális alapelvárás tud lenni. Egy  Google-nek már nem elég az egyetemi diploma, PhD-seket szereti favorizálni.
+ Régebben jobban volt tér munka mellett valódi életet élni, ma már egyre könnyebben egybefolyik/túlnyúlik a munka a privátszférába.

(3) Egyre több nem megfizetett állásban lévő munkát meg el kéne végezni, de esélyesen egyre kevesebben fogják elvégezni, ha még (munka-, és adó) rendszeren kívül létezni is "gazdaságosabb".

(4) Egyre kevésbé fog találkozni a munkaerőpiaci kereslet és kínálat. Hiába lesznek sokan nem dolgozó munkaképesek és hiába lesznek betöltetlen állások, nem pörög be a "match"-ük, ha ott is egyre komolyabb szakértelemmel, egy többet kell dolgozni, egyre kevesebbért, egyre rosszabb körülmények között, a globalizmus öldöklő szorításában.

(5) Lehet elmenni rabszolga-típusú közmunka irányába, ezt látjuk itthon (mindegy mit, de dolgozzanak a leszakadtak) vagy el lehet menni alapjövedelem és szórakozás irányába (ez ugye a híres tittytainment).

(6) Akár USA-ban, akár itthon nehéznek látszik visszafordítani a történelem kerekét, viszont vaktába rohanhatunk nagy sebességgel valami robbanás-veszélyes helyzetbe.

(7) Az emberiség ijesztően nem hatékony meg képtelen nehézségelosztásra horribile dictu az önszervezés minőségibb formáira.
Évtizedeken átívelően
+ csúcsosodik a jövedelmi piramis, mint egy rossz MLM-ben
+ nőnek a társadalmi különbségek
+ szakadnak le egyre nagyobb tömegek
+ egyre mélyebbre

(8) Az AI/MI úgy brutálisan erős jelenleg is, potenciálban is, hogy egyre nehezebb lekövetni társadalmilag.

Azt kívánom ne legyen igazam a fentiekben, és csak  rossz lázálom legyen mindez. Én lennék az első aki aláírnám.