A munkahelyi stressz forrásai
Alaptopik, de nem emlékszem volna, hogy röviden, közérthetően valamennyire azért csak mélyen tárgyalta volna a modern ember egyik legnagyobb problémáját. Még ha lehet is kiegészíteni bőven a cikket, akkor is nagyon tanulságos és by the way adatolt olvasmány.
* A munkahelyi stressz elméletei
1. Követelmény-kontroll modell* A tisztelet a kölcsönösség általános igénye ellenére sem azonos mennyiségben terjed.
2. Erőfeszítés-jutalom egyenlőtlenség modellje
3. Igazságtalanság a munkahelyen
* A munkahelyeken a termelékenység változásán(visszaesésén) keresztül jól mérhető a stressz hatása.
* Pszichoszociális kockázatnak mindazok a hatások számítanak, amelyek a munkavállalót a munkahelyén érik:
- Konfliktus* E kockázatok befolyásolják a hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg amelyekkel összefüggésben stressz, munkabaleset és lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.
- Munkaszervezés, munkarend
- Foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága
- Túlzott munkaterhelés
- Ellentétes igények, és a szerepkörök nem egyértelmű meghatározása
- A munkatársak kihagyása az őket érintő döntésekből, s a munkafolyamatok fejük fölött történő átalakítása
- Rosszul sikerült szervezeti változás, a munkahely bizonytalansága
- Gyenge hatékonyságú kommunikáció, és a menedzsment által a munkatársaknak nyújtott támogatás hiánya
- Pszichés és szexuális zaklatás, erőszak
* Az Európai Unió értelmezése szerint a leggyakoribb munkahelyi stresszorok a következők:
- túl- és alulterheltség
- a munka elvégzéséhez nem elegendő idő
- nem egyértelmű feladat
- az elismerés hiánya
- a büntetés aránytalansága
- nincs lehetőség panaszra
- sok felelősség
- kevés döntési lehetőség
- az együttműködés hiánya
- kevés kontrollélmény
- bizonytalanság
- károsító környezet
- a képességek kihasználatlansága
* 2013-ban a munkahelyi depresszió éves költségét az unióban közel 616 milliárd (=0.6billió) euróra becsülték. Ugyanebben a 2013-as évben - szerintem nagyon érdekes párhuzamként - 2,1 billió dollárt költött a világ informatikára
- Távollét (272 milliárd euró)
- Termelékenység-csökkenés (242 milliárd euró)
- Egészségügyi és szociális ellátások (63+39 milliárd euró)
* Magyarországon szintén uniós becslés szerint pedig mintegy 440 milliárd forint vész el
* Az 1998-ban megkérdezettek <50% számolt be róla, hogy havonta legalább egyszer durván bánnak vele. Arányuk 2011-ben 55 százalékra, 2016-ra pedig 62 százalékra nőtt.
* Az elvesző munkaidő 80 százaléka valamilyen "civilizálatlan" (barátságtalan, durva, agresszív, megfélemlítő, zaklató, megalázó) esemény miatti aggodalomhoz köthető.
* A civilizálatlan viselkedés
- kimerítheti az immunrendszert, aminek folyománya lehet (lelki egészség romlásán felül):
- kardiovaszkuláris betegség
- rák
- cukorbetegség
- emésztőrendszeri fekély
- Az erős és tartós stressz hozzájárul a hosszan fennmaradó gyulladáshoz, amely pedig szívbetegséghez, asztmához, autoimmun betegségekhez és más rendellenességekhez vezethet.
Pár kiegészítő jegyzet, saját kútfőből:* Függetlenül attól, hogy megrendül-e a mentális vagy fizikai egészségük, sokan elhagyják a stresszes munkahelyeket, és a legtöbbször nem közlik kollégáikkal, hogy miért.
* A rosszul kezelt emberek 12 százaléka állította, hogy a civilizálatlanság miatt hagyta el a munkahelyét
* A stressznek kitett munkavállalók háromszor kisebb valószínűséggel segítenek másoknak, illetve fele annyian osztják meg tapasztalataikat másokkal.
* Az európai munkavállalóknak legalább a fele tapasztalja, hogy a stressz közönséges "tartozéka" a munkahelyüknek, ami egyébként az elveszett munkanapok legalább a feléért okolható.
* Világszerte 20.000+ munkavállalót érintő kutatásai alapján - a nem mellesleg nagyon gyönyörű - Christine Porath állítja, hogy azoknál, akiket a vezetőjük tiszteletben tartott,
+ 92 százalékkal magasabb összpontosítást* Ki kell szűrni a mérgező embereket
+ 55 százalékkal nagyobb elkötelezettséget
+ 56 százalékkal jobb egészséget mértek
+ 72 százalékkal nagyobb bizalmat és biztonságot
+ 89 százalékkal nagyobb élvezetet és elégedettséget éreztek cégükkel és munkájukkal kapcsolatban.
* EU tagországai közül Magyarország a legutolsó volt abban, hogy a vizsgált cégek, intézmények, szervezetek hány százalékánál volt cselekvési terv a munkahelyi stressz megelőzésére.
- Eléggé mellbevágó cikk. Az adatokat nem tudom validálni, a probléma nagyságát viszont mindig is éreztem, sőt megéltem (tudnék mesélni róla bőségesen, de nem publikus). Maradjunk annyiban, hogy érintett voltam mindig is, egészségem alakulásán is visszamérhetően.
- Bár a cikk a főnökre hegyezné ki a dolgot, a probléma ennél többrétűbb. De még a főnök esetében is minimum kettéágazik: (a) saját emberi gyengeségei (b) környezet káros/torzító nyomása, üzenetei.
- Fontos a másik oldalon megemlíteni, hogy (káros) stresszre kisebb-nagyobb mértékben hajlamosak az emberek. Vannak, akik egyenesen élvezik, hogy biztosítás nélküli kötéltánc idején is lazák és vannak, akik kvázi ok nélkül is képesek magukat bestresszelni. (Sajnos én az utóbbi csoportba tartoztam mindig is: ezen egy következő életben mindenképpen javítanom szükséges :DDDD)
- Fontos stresszfokozó tényező a globalizmus, több tényezőn keresztül is.
- Egészséget károsító minden határon túlra pörgetett verseny
- Termékek szemétté válása értékké válás helyett, mindezt egyre rövidebb időtávokon (még ha jó is egy termék). Inkább új fejlesztése, mint meglévő hasznosítása/használata, "időnyerés" paradoxon céljával (problémák időben kitolásával).
- Tervezés rovására rövidtávú lokális - sokszor blackbox - döntések sorozata, döntések közül is csak azok, amik égetőek és/vagy direkt pénzvonzatúak (lásd agilis módszertan kártékony mellékhatásai)
- Minőség csökkenése, progresszív felfutású költség növekedéssel (és persze stresszes idegeskedéssel). "Kedvenc" példám a Talend, amit egyszerre tartok a legkiválóbb koncepciójú ETL-eszköznek, ugyanakkor végtelen erőforrásokat felzabáló,kritikán aluli szemét (ipari hulladék) szoftver-implementációnak, egy maga brutális stresszor ;).
Szomorú konklúzióm: miközben elképesztő tudományos-technikai fejlődésen ment keresztül az emberiség, azonközben elképesztő primitív, periódikusan visszatérően analfabéta hibák elkövetésére is képes egyúttal, a hétköznapi élet lassú folyamában (sokszor elképesztően kicsire rövidülő periódushosszal). Törvényszerű, a mindent megmérgező, ráadásul fokozódó stressz. Tragédia....