A bizalom egyes adatbányász aspektusai

A minapi elöző Projektvezetés és scope-menedzsment posztomhoz egy hosszabb komment érkezett nemrég, és mivel izgalmas inspiráló felvetések voltak a kommentben, ezért külön posztban igyekszem reagálni.

* Azt hiszem ami a legfontosabb lenne a BIZALOM ami a mai világban egyre inkább kiveszőben látszik.
* ...elveszíteni a bizalmat sokkal könnyebben, gyorsabban lehet, mint visszanyerni
Sőt megnyerni is könnyebb a bizalmat, mint visszanyerni.
*...pillanatnyi előnyökért változtatnak...

A bizalommal kapcsolatban fentebb írtakkal nagyon egyetértek, illetve sok minden továbbit is lehetne még említeni. Tényleg jóval nehezebb elnyerni pláne visszanyerni, mint eljátszani a bizalmat, és a mai modern pörgésben a rövidtávú nyereség vágya (aka kapzsiság) sokszor gátja a hosszútávó stabil bizalomnak.

Ami a tárgyunk szempontjából viszont izgalmas, hogy a bizalom (1) alapvetően "intuicióorientált", (2) bár közvetlenül nem derült ki az előző posztból, de én alkatilag elsődlegesen "analizisorientált" személyiség vagyok. Engem pont az izgat, hogy hogyan lehet lehetőleg minél praktikusabban "objektívvé" tenni a bizalmat, hogy milyen stratégia mentén érdemes bizalmat adni.Egyszer jó lenne erről is hosszabban beszélni.

A bizalommal kapcsolatos másik fontos momentum - a létén, nemlétén kívül -, hogy megérte-e. És itt is nagyon hiányzik a visszamérés, az én analizisorientált szemléletemnek.

Bizalom kapcsán, meg ha már adatbányászatról van szó külön szót kell ejteni a Jevons paradoxonról is (szabad szóhasználattal élve hiába ez egységnyi  hatékonyságnövekedés, ha mennyiségi összességében sokszorosra nő a veszteség).

Ha volt valaha valami unszimpatikus nekem az adatbányászatot illetően, az az, hogy az adatbányászeszközöket nem reális termékelőállítói profitra méretezve árulták, hanem a vásárló ügyfelek várható hasznának léptékére (magyarán indokolatlan extraprofitra). A vásárló ügyfelek aztán "előre a medve bőrére" címszóval megvették - előre kifizetve - ezeket az eszközöket. Az adatbányász konzulensek aztán például első körös logisztikus regresszióval "csodákat" varázsoltak a megrendelőiknek. És a legcsúnyább, hogy mivel ez eléggé gyorsan megvolt minden egyes alkalomra, ezért mindezt a többi - iparágon belüli - konkurens cégnél is elsütötték.

Tehát a megrendelők kvázi még a komparativ előnyüket sem tudták kihasználni a nagy felpörgésben. Kik jutottak extraprofithoz a szabad piac farkastörvényei alapján? Az eszközgyártók, meg a konzulensek. És relatíve kinél volt a legkisebb lecsapódó haszon, akik megelőlegezték a bizalmat, és megfinanszírozták az egészet előre.

A dolog ott üt vissza, hogy a megrendelők előbb-utóbb megtanulnak számolni és visszamérni következésképpen egyre nehezebben egyre munkaigényesebb (akár nullához konvergáló profittartalmú) projektekhez lehet csak hozzájutni, pláne így válságokkal terhelt időkben. Számomra mindebből az a tanulság, hogy mind a bizalmat, mind a munkakapcsolatot új alapokra (mint a farkastörvények) kell helyezni a jövőben. Az előző posztomban is ennek szerettem volna hangot adni (más megközelítésben).

Emlékszem olyan saját tapasztalatra, amikor egy cég új terméket hozott be, és a többi, már neves termékhez képest fél! áron adta. Ez jó is volt, és egyben rossz is... jó, mert így talán könnyebben meri kipróbálni az ember, mert úgy gondolja, hogy ennyit még szán rá, ha ki is dobja végül, viszont rossz, mert talán épp a "túl olcsósága" miatt nem meri kipróbálni, mondván, ebből az összegből minőségi termék nem állítható elő.

Az új termék és marketingje egy érdekes téma az adatbányászatban is. E. Rogers 1975-ös tankönyve a vásárlók alábbi kategóriáit különbözteti meg. Az egy érdekes adatbányász-feladat, hogy minél hatékonyabban megtalálni az innovátorokat, akik (1) szívesen kipróbálják az újat, sőt vállalják a kezdeti nehézségeket is vele (2) pozitív valamint intenzív mennyiségű & minőségű üzeneteket adnak tovább a náluk lassabb - nagyobb tehetetlenségi erővel rendelkező - többieknek.

03% innovators (venturesome);
14% early adopters (respectable);
33% early majority (deliberate);
33% late majority (sceptical);
16% laggards (traditional).

...nem megtartani akarják a kuncsaftot, hanem elcsábítani...

A helyzet az, hogy mind az ügyfélmegtartás, mind az ügyfélmegszólítás komoly adatbányászati iparág, hatalmas arzenállal. Mindkét végről megy a harc az ügyfelekért. ;)