Árajánlat-csalás Mesterházy-Nagy Zsolt (InterPorta bt.) módra II.

 .
 v2014-08-03, vasárnap délután volt az utolsó módosítás a blogposztban.

Informatikus-adatbányászként nem egy árajánlatot készítettem, illetve vettem részt készítésükben, így aztán mindig érdekesnek tartom, ha szembesülök, hogy más szakmák (képviselői) ezt hogyan csinálják. És így kézenfekvően nyílik lehetőség, hogy az ember végiggondolhassa a témával kapcsolatos generális/standard illetve specifikus aspektusokat is.

Egy konkrét - velem megesett - horrorsztori kapcsán annyi információ gyűlt össze, hogy muszáj volt négy részre szétvágni az eredetileg egy blogposztnak szánt írásomat.

Téma felbontása:

Az első részben az árajánlatkészítési folyamatot általában - esettől függetlenül - járnám körül.
Árajánlat-csalás Mesterházy-Nagy Zsolt (InterPorta) módra I.

A második részben magát az árajánlatot általánosságban - esettől függetlenül - járnám körül.
Árajánlat-csalás Mesterházy-Nagy Zsolt (InterPorta) módra II.

A harmadik részben a konkrét sztorit írnám le, ami velem esett meg
Árajánlat-csalás Mesterházy-Nagy Zsolt (InterPorta) módra III.

A negyedik részben pedig az eset kapcsán világrajött konkrét árajánlatot elemezném.
Árajánlat-csalás Mesterházy-Nagy Zsolt (InterPorta) módra IV.


Mit tekintek én egy korrekt árajánlatnak, milyen ismérvei vannak, milyen információknak kell benne lennie? Amik egyike sem teljesült gyakorlatilag a konkrét elemzett esetben, egyébként.

- Fizetős árajánlatot egyeztetési fázisban meg kell előzzön egy korábbi minta árajánlat elküldése (neveket kitakarva), hogy tényleg megéri pénzért árajánlatot csinálni. Ezzel bizonyítja a szolgáltató a korrektségét, meg javarészt megelőzheti a későbbi vitát. Ha ezt magától nem teszi, akkor azonnal kockáztatja a saját szakmai-tisztességet illető hírnevét, azonnal rávetül a csalás gyanúja, ráadásul igen megalapozottan.

-Az árajánlatnak megrendelő ügyfél által érthetőnek, értelmezhetőnek kell lennie, hiszen azért készül, hogy az ügyfélet támogassa döntésében. Lényeget nem befolyásoló szakhalandzsa kerülendő.

- Az árajánlatnak nem csak érthető nyelvezeten kell készülnie, hanem minden olyan előzetesen is tudható információt kell tartalmaznia, ami a megrendelő ügyfél döntését befolyásolhatja, általuk megalapozhatja bizalmát a szolgáltató felé.

- Az ügyfél felé közvetítendő - pláne fizetett - plusz információknak, lényeginek/relevánsnak, hozzáadott értéket tükrözőnek kell lennie. Az ügyfelet nem érdekli, hogy a piaci kofa Mari néni sárga vagy piros cipőben szedte az almát. Ha az ügyfélnek elég egyetlen végösszeg is (döntéséhez), akkor ezt árajánlatkészítés során előre tisztázni kell, különösen így van ez pénzes árajánlat esetén. Nem feltétlenül indokolt a pénzes árajánlat, ha elég egy nagyságrendi összeg (ami adott esetben lehet túl nagy is, túl alacsony is, hogy további részletek fontosak legyenek)

- Árajánlatnak tükröznie kell, hogy a szolgáltató meg akarja csinálni a szolgáltatást. Ha nem akarja, akkor ne is kérjen pénzt.árajánlatért. Önmagában az árajánlatnak nincs értéke egy ügyfélnek. Hiába adja Pista bácsi fele áron az almát a piacon, ha nincs neki eladható almája. ;) Az meg végképp nonszensz, hogy pénzért tudja meg az ügyfél, hogy Pista bácsi fele annyiért adja azt az almát, amiből nincs is neki eladó.

- Az árajánlatnak pénzes esetben is kell lennie ingyenes alternatívájának. Amit otthonról számítógép mellöl megadhat a szolgáltató, arra az esetre, ha nem akar extraköltséget emiatt magára vállani a megrendelő, árajánlati fázisban.

- Egy árajánlat lehet testreszabott egyedi árajánlat, és lehet általános célú árajánlat (standard sablonokkal). Nyilván az utóbbiért tisztességtelenség pénzt kérni.A piacon Mari néni sem pénzért
mondja meg, hogy mennyiért adja az almáját.

- Az árajánlatban az ár egy fontos tényező, de nem csak az egyetlen tényező, ami alapján dönt egy megrendelő.Továbbá, ha több árajánlatot vet össze egy megrendelő akkor az árajánlatoknak összevethető sarokpontjai alapján szeretné döntését meghozni. Ha egy szolgáltatás bonyolult és/vagy specifikus, akkor ez hatványozottan igaz. Ha ráadásul pénzes az árajánlat akkor meg aztán végképp.

- Teljes csere olcsóbb lehet egy pont után (túl sok javítás esetén) utóbbi már nem éri meg egyszerűen. Ennek komoly aspektusai vannak a fizetős árajánlatra nézve is. Nincs releváns információja az ügyfél felé egy felesleges és drága javítgatás árajánlatban való kirészletezésének. Sőt egyenesen megkérdőjelezheti a fizetős árajánlat létjogosultságát is. Korrekt szolgáltató ezt ingyen és előzetesen elmondja.
 
- Kell szerepeljen egy árajánlatban

* Ár, fizetési ütemezéssel, -feltételekkel.

* Átfutási idő. Mégpedig szakaszoltan/ütemezetten.

* Hányan dolgoznának a projekten, milyen ütemezéssel. Informatikában CV-t is kell mellékelni. Ezt egy egységáras (tömeges jellegű) burkolásnál nyilván nem kellene megtenni, de fizetős árajánlatnál már azt gondolom igen. Nem kerül sokba a szolgáltatónak és mégis hasznos lehet az ügyfélnek (ha extra költségekbe veri magát már árajánlat szintjén is).

* Anyagárnál tételesen bontani kell mennyiség*egységárra. Megmelíteném, hogy ilyen információkat én ingyen is megkaptam iparosoktól az elmúlt időszakban többször is (írásba foglaltan).

* Tételesség általánosan is. Ha több (pl.: burkolat)hibát kell javítani, akkor tételesen kell feltüntetni
az egyes hibák javításának költségeit. Triviális elvárás, hogy javítás esetén csökkentendő lehessen a végösszeg: csak egyes fontosabb /és/vagy olcsóbban javítható hibák kerüljenek kijavításra.

* Előzetes (pláne fizetett) felmérés információi 
+ miért volt indokolt/fontos a felmérés
+ miben segíti az ügyfél döntését
+ mi volt tapasztalható
+ minek mi a következménye
+ mi várható
+ ha fényképek készültek, akkor azok dokumentumba illesztése
+ stb.

* Szolgáltatás teljeskörűsége. Engedélybeszerzés szükségességénél, például.
+ Lehet jelezni, hogy szolgáltatói ilyetén műveletvégzésnek mennyi a tarifája.
+ Lehet jelezni ELŐRE a megrendelőnek, hogy ilyen kihívásokkal kell küzdenie megrendelés esetén, ennek függvényében kérjen (pénzes) árajánlatot.
Magyarországon komoly hendikep a (sokszor felelsegesen bürokratikus és drága) engedélybeszerzés, projektek létrejötte múlhat rajta. Ezzel viszont nem szabad visszaélni, csalni (pénzes) árajánlatnál a megrendelő kárára.

* Megrendelőt terhelő szolgáltatói elvárások részletezése
+ lakáskulcsot kell-e adni
+ szomszédok informálása, egyeztetési szükségességek
+ mikor hogyan lehet - nem lehet közelekedni a lakásokba
+ stb.
 * Van-e nehezítő, drágító körülmény konkrét esetben, ami emeli a szokásos árat?  Ha igen, akkor mi és hogyan?!

* Projekt-kockázatok külön szekcióban való precíz kirészletezése.

* Referencia

* Csinált-e egyáltalán valaha olyasmit amire árajánlatot ad a szolgáltató, ha igen mennyit (mennyire rutinszerű a dolog)?

* Árgarancia kérdése. Nyilván van infláció meg egyéb árgaranciát befolyásoló tényező.
+ Ezeknek a tényezőknek a realitások talaján kell maradnia. 1 hónap árgarancia mindenképpen kevésnek hangzik, pláne, hogy neadjisten háborús vis maior is megakadályozhatja a szolgáltatót a szolgáltatás teljesítésében. Pro és kontra egyaránt fontos a realitás.
+ Rövidebb árgarancia határidő helyett számolási algoritmust célszerű adni (pl.: HUF-CHF árfolyamhoz kötéssel). Tehát ne az legyen, hogy csak egy hónapnyi szavatossággal bír egy drága pénzen vásárolt árajánlat.
+Beépített indokolatlan árnövelést nem tartalmazhat az árajánlat, azaz fixnek kell lennie az árnak a lehetőségek legvégső határáig.Nyilván további megrendelői igények növelhetik a végső árat. És lehetnek előre nem látható de reálisan nem valószínűsíthető műszaki problémák, ezeket viszont be kell árazni szintén.