Coursera-Introduction to Data Science - oklevél

Megérkezett a tárgybeli elvégzett Coursera online kurzus "Statement of Accomplishment"-je, ami kurzusnak feladatairól oly sok szó esett itt a blogon az elmúlt hetekben.

Az oklevélből nem derül ki, de az ottani személyes profile-omban látszik, hogy 95, 4%-ot teljesítettem. A Tableau-feladatoknál vesztettem egyetlen pontot, időhiányból származó figyelemetlenségem miatt (jogosan).

Az "intelligens" Antalffy Tibor

v2.0, jelentősen átdolgozva, bővítve és tömörítve
Utolsó módosítás: 2013.08.05 11:00

Előző, "Kedves Lóránd"-nak szentelt, blogposztomban előkerült Antalffy Tibor(=AT) "intelligenciája". Sajnos a Lóránddal való beszélgetés egyelőre félbemaradt, ami ezt firtatta volna.

Érdekes ugyanakkor a sarkos véleményed Tibor báról. Természetesen létezik az intelligenciának olyan definíciója, amelynek nem felel meg, de a felsorolt negatív jellemzők a köznapi „unintelligens” kategóriához tartoznak, míg Tibor bá esetében szerintem nem erről van szó. Röviden: gondolkodási alaptörvényei zárnak ki bizonyos irányokat, és a keletkező feszültség jelentkezik támadásként. Túl sok beidegződést kellene elengednie, és ez nagyon durva törés tud lenni. Ahhoz képest, amit a falai megengednek, kifejezetten rugalmas társalgó, kívánok neki még sok évet ilyen szellemi frissességben.

A másik lényeges előzmény, hogy a site-ján, régebben AT gyakran hivalkodott avval, hogy mennyire "intelligens", mert hogy papírja van arról, hogy a Mensa IQ-teszten milyen jól teljesített. Ezt az utóbbi időben már el-elhagyta, nyilván többen mondták neki, hogy mennyire izléstelen.

De addig is, míg folytatódik a fent említett Lóránddal való beszélgetésünk, felelevenítem minapi tárgybavágó - AT-intelligenciával szembesítő - személyes élményemet, úgy is mint személyes adalékot. :)

1. Időrendben haladva, 2013.06.28-án  az AT-site-on született egy blogposzt "Gyorsuló klímaváltozás" címmel.. Mivel az AT-blogról el szoktak tünni a posztok ("frissítés" apropóján), így ez a link is előbb-utóbb halott lesz, ebből kifolyólag legalább három picinyke "gyöngyszemet" idéznék a posztból, hogy legalább itt megmaradjon az utókornak örök mementónak. ;)

"Az első megjegyzésre érdemes tény, hogy a klímaváltozás következményeinek az előrejelzése krónikusan optimista volt a múltban (és gondolom a jelenben is)"
"Az 5 éves unokád keserves kínhalált fog halni, és nagy valószínűséggel mindenki, aki 2000 után született, hacsak nem viszi el előbb a halál."
91.komment: "BAZD MEG! Hülye vagy, mint a segg...
Amit belinkeltél a tipikus tudományos semmitmondás, amit 20 helyről olloztak össze. Hangulatvétele pedig tipikus templomi prédikáció.

2. Erre reagáltam az indexes "Peak Oil" topikban, 2013-07-01-n. Ezt nem idézem, helykímélés céljából. Ez a hozzászólás úgy marad meg, hogy én sem tudom módosítani... ;)

3. Erre született AT említett blogposztjában egy AT-komment, 2013-07-02-n

"tnsnames.ora kedves!
Tudom, hogy titokban ide jársz legelni az írásaimon, akkor most direktben neked.
Ha nekem nem hiszel, akkor talán James Hansennek elhiheted, mert pillanatnyilag ő a világ No 1 klímatológusa: http://www.youtube.com/watch?v=X6KhGoPlahA Igen, én azt írtam, hogy unokáitok kinhalált fognak halni. Ő finomabban fogalmazott. Az “adaptáció elképzelhetetlen”.
Az velem a bajod, hogy kiméletlenül megmondom az igazat. Nem engedem, hogy álomban ringassátok magatokat? Ha tényleg egy agyament vén hülye lennék, ahogy te beállítasz, akkor fütyülnél rám. Azért foglalkozol velem, mert tudat alatt (vagy egy kicsit feljebb) pontosan tudod, hogy igazam van.
De különben is. Nekem nem az a dolgom, hogy vigasztalgassak. Nekem az a dolgom, hogy megírjam az igazat, a valóságot. Aztán ezzel mindenki azt tesz, amit akar. Te szart keversz vele a hátam mögött.
Arról pedig nem tehetek, hogy 80 éves vagyok. Ez nem ok arra, hogy befogjam a szám. Ha 30 éves lennék, akkor is ezt írnám, mert az én megfigyelésem szerint ez a VALÓSÁG."

Na és akkor a kommentjeim, ehhez a fentebbi tömény "intelligenciához", alkalmazkodva AT szabadszájú stílusához, ezzel is segítve a megértését problémáimnak, ha már ennyire nem megy át egyetlen üzenetem sem. ;)


BEVEZETÉS:

AT fordítva ül a lovon.
Ha valaki olvas egy blogot azt alapvetően "titokban" csinálja, nincs nyoma (hacsak nem tudja a site-gazda a folyamatosan lecserélt internetszolgáltatóm aktuálisan nekem kiosztott ip-címét).
Ellenben ő, ha ír rólam, akkor vagy linkelhette volna a topikomat (amiről - régen legalábbis - tudott), persze nyilván nem teszi, mert elhallgatni az én hozzászólásomat, amire reflektál(?), egyszerűbb.
Vagy legalább annyira megtisztelhette volna, nem engem, hanem az olvasótáborát hogy megírja miről jutottam neki eszébe. Ugyanis néhány indexes pikolajos hozzászólón kívül senki nem tudja már kit takar a nickem (nem mintha enélkül nem lehetne létezni, persze). Annyi (nagyságrendileg 4-5) év telt el, hogy utoljára hozzászóltam a site-ján, miközben az olvasótábor eléggé kicserélődött ugye. ;)
Azaz lehet választani:
(A) Vagy az internetszolgáltatók jelentik az aktuális IP-címemet AT-nek és onnan tudja, hogy mikor "legelek" nála.
(B) Vagy vissza-visszanéz az általam látogatott két topikba és akkor elhallgat lényegi dolgokat, szembemenve alapvető kultúráltsági elveknek..
Az mindegy, hogy én mit valószínűsítek a homályos történésekben, így rábízom a választást AT-re ;)
Egyébként nem túl "titkos" infó rólam: ezen a blogon kívül összesen az említett két fórumra irogatok rendszeresebben és immáron évek óta, a sajátoméba és a pikolaj topikba, sehova máshova.
Szóval azt gondolom, hogy ez a "titokban", nem pont úgy sült el, ahogy az AT által szánva lett volna... És ekkor még csak a harmadik szónál járunk nekem címzett AT-kommentben.... :DDDDDD

Nem szoktam "legelni" (én inkább "monitorozni"-t mondanék, ebben a "legeléses" kegyben csak én részesülök, a Jövőnk: Antalffy Tibor valódi arca, pár hónappal korábbi forrásánál még megvolt a "monitorozás" szó ismerete AT-ban).
Pláne hogy egyre kevesebb érték van az AT-site-on, egyre nagyobb zajból bányászható ki egyre kevesebb érdemi infó, az idő múlásával. Azt se felejtsük el, hogy az AT által gyilkolászott ottani fórum még ebben a csökevényes formában is képvisel értéket, egyre többször egyre nagyobbat, mint az eredeti posztok.

Nem sikerült "direktbe" mondani, tökvéletlenül akadtam rá erre a reakcióra is, eredendően Dorka hozzászólása miatt néztem vissza, azaz ez a visszanézés Dorka "véletlen" érdeme ;) A "direkt" abban az értelemben sem ül, hogy AT valami teljesen másról beszél, a saját gondolataira válaszolva.


De mindez szóra sem lenne érdemes, így térjünk a LÉNYEG-re! :)

AT alapkoncepciója, hogy uszkve 60 éven belül hőhalál vár ránk a földőn, a klímaváltozás miatt. Ezt súlykolja visszatérően posztjaiban és társít számokat a klímaváltozás miatti globális felmelegedés nagyságára; +2-4-6-8 ° Celsius-ig minden volt már olvasható a site-ján.

AT olyan, mint a közismert viccbeli nyuszika, azaz fejben játssza le előre az elöttünk álló életet (és "természetesen" más kontójára)

Nyuszika kertjében nagyra nõtt a fû - ámde elromlott szegénynek a kis fûnyírója. Mit lehet ilyenkor tenni? Hát ugye, a szomszéd farkasnak, akivel nem túl jó nyuszi viszonya, van egy fûnyírója. Nyuszi így morfondíroz magában:
- Csak ideadja nekem a fûnyírót a farkas, igaz, hogy nem vagyunk túl jó viszonyban, de azért csak megszán engem a bajban.
Na, el is indul, már a saját kapujához ér, amikor ezt gondolja:
- Azért a farkas egy töketlen fazon, tutira le merem fogadni, hogy nem adja ide azt a vacakot - és már fordul is vissza a házába.
Otthon a kis házában eképp morfondíroz magában:
- Hát, mégsem esélytelen, hogy ideadja nekem a fûnyírót a farkas, elvégre ha ronda, gazos a kertem, az neki sem szép látvány.
Bátran nekilódul, és már épp a farkas kapujára teszi mancsát, amikor ez jut eszébe:
- Végül is miért adná nekem oda azt a drága gépet, hiszen semmi haszna nincs belõle, sõt, akár még el is ronthatom, azt is gondolhatja! - azzal zsupsz, hanyatt-homlok iszkol haza.
Otthon a nappaliban még midíg a fûnyíró jár a fejében:
- Áhh, próba szerencse, elvégre már én is tettem szívességet a szomszédnak, hát csak ideadja azt a fûnyírót!
Szépen, komótosan átmegy, becsönget, farkas kijön, megszólal:
- Szia nyuszika! Hát te miért jöttél?
- Tudod mit, farkas, bazd meg a fûnyíródat!!!

E +2-4-6-8 ° Celsiusos számháború közepette rója fel tehát AT a klímaváltozás miatti előrejelzések optimizmusát.
A gond az, hogy ami "történelmi" optimizmusról AT nyilatkozni tud, az csak jelen pillanatban teheti meg, viszont köztudomásúlag az ipari forradalomtól csak 0.5-0.7 ° Celsius volt az emelkedés, tehát nincs meg az alapja az optimizmus firtatásának, azaz "csupáncsak" az érdemi alapjai hiányoznak az adott kontextus tárgyalásának... ;)
Az uszkve 60 évre előre projektált AT-fantazmagória, meg még tényszerűen nem történt meg, ugye. Ami meg ezért problémás optimizmus-pesszimizmus vonatkozásában, "kicsit". ;)
Az AT-féle "gondolom" meg rendesen árulkodik  AT tudatalattijának és kommunikációjának méretesen ellentmondásos mivoltáról.. ;)

Felelőtlenségre és aberrált lelkületre vall "rakásra döglenek az utódok"-kal stresszelni/sokkolni az olvasókat, tudományos előrejelzés köntösében, mert haszna/értelme nulla, kára viszont nagyon sok. Ezért is szántam egy szakmai blogon is teret a témának.
AT azt a fiatalabb generációt bántja jóvátehetetlenül, aki egyrészt  ártatlanabb a témában, mint például az ő - egyébként mostani nyomorúságunk haszonélvező - generációja is, másrészt úgy kiszolgáltatott, hogy érdemben nem igazán van e folyamatokra ráhatása, azt gondolom ez az életerő elleni garázda támadás ártás.És igen ebben a kontextusban hangsúlyozandóan egy 80 éves embertől.
AT ezen kardcsörtetése, inkvizitori hevülete, emlékezteti az embert, a közismert latin mondásra:

"Si tacuisses, philosophus mansisses"

AT megirigyelhette Hetesi Zsolt híressé vált mondását. AT csak nem tromfolni akart? Most következne egy smiley, ha nem lenne végtelen szomorú a téma. :(

"Ha az olvasó 1960 után született, nagyon jó esélye van rá, hogy erőszak, járványok vagy éhínség végezzen vele."

A téma nem hit, hanem tudomány kérdése: kaotikus rendszerre (klíma), 60 évre előre, nem prediktál komoly ember (szakmai körökben konkréten kiröhögést lehet vele kockáztatni). "Rakásradöglést" meg pláne nem.
Se 80 évesen, se 30 évesen. Aki idősebb, önmagában csak azért, mert idősebb, nem jobb előrejelző, ugyanis

Ha ez a sokkoló előrejelzés még páratlan agresszivitással is párosul, azt csak AT csinálja a világon, senki más. Ki kell jelenteni,hogy attól, hogy valaki hangosabb és erőszakosabb, még nem lesz hitelesebb a mondandója, mert úgy tűnik, hogy ez nem triviális. Van az a közismert mondás, hogy nem jó ha a hülyeség akaraterővel párosul. AT tökéletes eglatáns modell-példa erre.

Azóta fejlemény (AT újabb keletű, 2013-07-09-i blogposztjában): + 6° Celsius. Amiben a "számháborún" túl az az érdekes, hogy évekkel korábban sokáig csak + 4° Celsius volt a várható felmelegedés uszkve 60 év-re előre. A pár nappal korábbi posztban a maximum +5° Celsius volt. De ezt a "számháborút" még én is tudom folytatni: az egyik író (talán Lovecraft?)  +8° Celsius globális hőemelkedést vetített elő, amiről AT is írt annó posztot. Úgy látszik ennek a +8° C felelevenítésének még nem jött el az ideje.. ;)

Csak nekem tűnik olybá, mintha AT nagyon várná, hogy mielőbb bekövetkezzen, hogy még megláthassa, hogy még elmondhassa - e világról eltávozta elöttt -, hogy "na ugye"?! Rossz hírem van: annyi esélye van, minthogy feldobott pénzérmére eltalálja, hogy fej vagy írás, vagyis nagyjából közelítőleg 50% ;)

Valaki elmondhatná AT-nek (tudom-tudom, inkább a kínhalál, mint ez), hogy attól még, hogy [1-12] ° Celsius intervallumban mindenki mond egy számot, akkor egyrészt 99%-ban eltalálja valaki az igazságot, ugyanakkor ennek információtartama (és ezáltal értéke) - védhető alátámasztó érvelés nélkül - egy hatalmas NULLA. Lehet hirdetni "optimista-pesszimista versenyeket", ahogy AT teszi. De az előrejelzés-ipar - pláne tudományosan korrekt verzióban - azért nem így működik... ;)

Tudom, hogy sok ember ringatja magát abban a hitben (nemcsak AT), hogy diszkrét mért adatok alapján (utóbbi 100 évben volt ugye 0.5-0.7 ° Celsius emelkedés, konszenzusosan) megmondja a nagytutit, azaz e progresszív felfutás előtt, milyen/mekkora végeredményű felfutás lesz a következő 60-évben (és persze mi másra mint egy kaotikus rendszerre).
De lassan eljön a szembesülés ideje is, hogy nemvéletlenül vonják ezt nagyon sokan kétségbe a világon. ;)
Kívánom, hogy AT egészségben élje meg ezt. ;)

Nem! Nem az a bajom, hogy AT megmondja az igazat. Az a bajom,hogy nem az igazat mondja és árt vele. Magam részéről tudatosan tudom, hogy egészen biztosan nincs "igaza" AT-nak klímaügyben. Már a kiindulása rossz. Rossz alapokra nem lehet építkezni, hiába mond adott esetben részigazságot is (amik aztán így féligazságokká torzulnak). És ráadásul ez spékelődik meg az ártó tálalással.

Innentől érdektelen már az AT által emlegetett "álomvilág" is, de AT el sem hiszi milyen jól alszom a AT-féle klíma-rémképektől, és ami fő mennyire tudatosan (és sajnálom azt, aki nem ilyen szerencsés).És nem azért, mert nem 2000 után születtem, hanem mert átlátom a téma ezen aspektusát, szemben vele. Csak én AT-vel szemben tisztában vagyok, hogy mennyire korlátozott a tudásunk, hogy lényegi dolgokat mondhassunk teljes bizonyossággal a témában, hogy lehet tévedni is a részleteket illetően.

Ami a "templomi prédikáció"-t illeti, itt az inkriminált magyar nyelvű tudományos írás, a klímaváltozásról szóló diskurzusról. Ezt nem ragoznám túlságosan, helykímélés miatt sem.
Azt gondolom a magam részéről, hogy a vonatkozó linkelt tudományos cikket AT vagy nem olvasta (akkor minek minősíti), vagy nem tudja mi az, hogy "templomi prédikáció".
Az is érdekes, hogy a cikk szerint 9.000 phd-zett ember írta alá a klímaszkeptikus peticiót. Nem tudom igaz-e az állítás, de a mamut IPCC-ben is csak 2.500 tudós és politikus van.
Klímaváltozás: diskurzusok a katasztrófától a kételkedésig (2. rész)
Érzésem szerint AT-nek ez fáj nagyon a fenti írásból:

"...a tudományban is komplexebb, konstruktívabb párbeszédre, a tudományos eredmények reflexívebb megértésére, feldolgozására lenne szükség."

Olyat, hogy "vén hülye", sose írtam, sose írok. Mindig konkrét problémákat sorolok. Azokra viszont sosem érkezett/érkezik válasz... ;) Mert hát lássuk be például "szarkeveréssel" illetni másokat, pláne akik nem tudják megvédeni magukat, vagy elhallgatni a másik oldal véleményét nyilván könnyebb, mint ontopik módon belegondolni a felmerült konkrétumok valóságába. ;)
Végezetül egy kis nyelvtani eszmefuttatás (sose gondoltam, hogy ilyet valaha is teszek, mert útálom a nyelvtan-náciskodást). Úgy vélem, hogy ha valaki konkrét hülyeséget mond, még nem hülye. Aki konkrét bunkóságot csinál még nem bunkó. A konkrét hülyeséget és konkrét bunkóságot azonosítani lehet és kell is, a potenciális épülés érdekében. A "szarkeverés"-sel illetés/vádolás úgy bunkóság, hogy túl általános.

Levezetés gyanánt még pár APRÓSÁG:

"Jópofa" ez a No.1 klímatológus bulvárfordulat. Ez sztárságra megy? Ki állapítja meg ezt a rangsort? És kinek kellene elfogadnia? ;)

Helytelen nézetnek tartom, hogy "azt tesz vele amit akar". Kábítószert is lehessen árulni, nem kötelező venni és élni vele? Hadd emelhessem fel a szavam a "kábítószer" ellen!

Na ha valamit sose igényeltem egy AT-típusú figurától, az az, hogy "vígasztalgasson". Ha valamit elvárnék, hogy konkrét problémákra, konkréten reagáljon. De már azt sem várom el, immáron évek óta. ;)

Senki nem mondta,  hogy az baj, hogy valaki megéri a 80-at. Az a baj - ismétlem - amit mond, ahogy mondja, ahogyan árt periodikusan visszatérően, amilyen kárt csinál vele. És ez független az életkortól.

Sajnos az AT írásokból nem az jön le,hogy "az én megfigyelésem szerint ez a VALÓSÁG", hanem az, hogy "aki evvel nem ért egyet az menjen a k*rva anyjába" (extrapolálva; mielött). Ez a baj.

"bazd meg te segg hülye vagy" primitív stílusa. Ilyet kulturált ember saját site-ján nyitott kérdésben (amilyen a klíma) nem mond, csak, ha "unintelligens". Nem jó jel egy agnosztikus ateistától, hogy ennyire nincs benne semmi kétség, ennyire dogmatikus gondolkodású, inkvizitori hevületbe ágyazva.



Ha az olvasónak még van TÜRELME, akkor pár további elvi megfontolás:

Ami a "szarkeverést" illeti.  AT "érdekesen" - hogy ne mondjam kapitális bunkósággal - áll ahhoz, ha valakinek ellenvéleménye van. ;) Beteg elme következtethet csak arra (előzmények tudatában), hogy "szart keverek". Mondhatnám azt is, hogy kikérem magamnak, ha ez nem lenne teljesen felesleges és értelmetlen ilyen AT-típusú "intelligenciával" szembesülve. Egyébként meg igen, ennek a hozzászólásnak valóban szemtől-szemben lenne a helye, csak nincs olyan hely ahol ezt megtehetném, rajtam kívülálló okok miatt, ugye.
 
Ami a szarkeverés előzményeit illeti: jelen voltam az AT-site-on évekig, ahonnan nagyon durván, ocsmány ordenáré módon el lettem küldve, őrzöm a vonatkozó (magán)levelezést. Egyetlen ottani olvasó/topiklátogató sem gondolná mennyire durván, én is nagyon meg voltam lepve annó. Egyébként az onnan "finoman" kitaszajtottak elsők egyike lehettem. Tudomásul vettem, hogy az ottani fórum AT-fórum, ahogy azt is, hogy ott torz AT-szabályok érvényesek, amiket mivel nem fogadok el (hadd ne kelljen már elfogadnom őket), nem teszem be oda többé a lábamat. De szerencsére az internet egésze nem áll AT fennhatósága alatt, van még lehetőség gondolatokat publikálni, akár tetszik ez AT-nek akár nem.

Tök mindegy, hogy Hansen-nek vagy másként hívnak valakit. Ha valaki hülyeséget beszél, akkor hülyeséget beszél, nem lehet tekintettel lenni a tekintélyére, a tekintély ugyanis nem hitelesít. AT-nek az legfőbb baja, hogy hiteltelen (klímatémában legalábbis mindenképpen, miközben Jancsika jótékony hatását tudta magába integrálni orvosi témákban, így ott a naprakészsége például hitelesnek fogadható el, számomra laikusnak). Egy állításnak saját lábán kell megállnia, "egymilliárd légy nem tévedhet", ugye.... ;) Márpedig itt a kiinduló állítás bizonyíthatóan hamis, az én levezetésem szerint.
By the way, szegéy Hansennek meg óriási a hendikepje, hogy AT nyomja. ;)

Igyekszem AT-t reálisan és objektíven nézni. elismerni az egyre fogyó erényeket, rámutatni a folyamatosan képződő problémákra. Megtehetem, mert évtizedes távlatból van már rálátásom. Az AT-könyvek életem részét képezték, ez talán magyarázat arra is, hogy miért nem fütyülük az egészre. Ami meg az érdeklődésem fennmaradását illeti még, érdekes látni, hogy egy alapvetően ellenszenves ember tud-e jót/fontosat mondani az idő hosszú távlatában. Hogyan korrelál a rokonszenv és mondandó/üzenet. AT jó modellalany ehhez a vizsgálódáshoz. Egyébként nemcsak AT nem érti, mit keresek az AT-site-on csak "átfutás"-jelleggel is. ;)


ZÁRSZÓ:

Azért pár sorban ennyi hibát véteni, mint AT tette, azért nem kis "intelligencia-teljesítmény". ;) És különösebb tágabb értelmezésű intelligencia sem kellene nagyságrendileg jobb teljesítményhez.

Azt gondolom, aki ír nagyobb nyilvánosságnak, nem árt, ha van benne némi jóindulat, empátia, hozzáértés, horribile dictu felelősségérzet. AT-nek egyik sem jött össze ezeknél a klímaposztoknál.

Sajnos.


PS: 

Ha már ennyit kritizáltam valamit klíma-témában, akkor a korrektség jegyében leírom a saját álláspontomat is a klíma-témában, hogy én is kritizálható legyek. :)

(1) A természet kétszázmillió év munkáját rakta bele abba a fosszilis energiahordozó kincsbe, amit nagyjából kétszáz év alatt felélt az emberiség, legalábbis a könnyen hozzáférhető részből. Lássuk be ez úgy ész nélküli mohóság, hogy nem fenntartható jelenlegi körlmények között.

(2) Nem csoda, hogy a fenti ész nélküli kapzsi fossziliaégetés nyomán, lélektani határt áttörve 400 ppm fölé nőtt a légkör CO2 koncentrációja (és ki tudja hol áll meg). Ez az ütemű növekedés bármiféle üvegházhatás nélkül is roppant egészségtelen és kerülendő rossz.

(3) A szibériai permafrost egy ketyegő bomba ebben a nagy melegedésben. A metán 20-szor rosszabb üvegház gáz, mint a CO2.

(4) Még ha jó is a Miskolczi Ferenc által készített klímamodell (optikai mélység konstans és ez perdöntő tényező a témában), akkor is kellhet teljesülnie peremfeltételeknek, ahhoz, hogy ne legyen végzetes pozitív visszacsatolás az üvegház hatást illetően. Nagyon nehéz ügy mérget venni arra, hogy nem lesz pozitív visszacsatolás, bírjon ki bármennyit is a klímarendszer ott fenn a légköri magasságokban lévő része. Illetve érdemes "drukkolni", hogy Miskolczinak (akit AT szerint az olajlobbi fizetett le, Zágoni Miklóssal együtt) igaza legyen, mert ekkor lenne legkönnyebb elkerülni a pozitív visszacsatolás miatti hőhalált.
dr.Miskolczi Ferenc modelljéről annó volt egy szenzációs cikk lasziló billentyűzetéből a virtus.hu-n. Sajnos a site azóta bezárt :((((

(5) Mérjék akárhogyan az átlagos globális hőmérsékletet és emelkedését, 50.1%-ban én is a melegedést valószínűsítem intuitive, hosszabb távon.

(6) Az egyetlen perspektivikusan, potenciálisan jó hír talán az lehet, hogy már a peak oilnál is megmutatta az emberiség, hogy alkalmazkodással nagyon sokat ki tud bírni nehéz helyzetekben (ott igények visszavágásával, hogy ne nyíljon tovább az olló).Ha csak magamból indulok ki, évekkel ezelött az első forró nyárnál (30 fok éjszaka), levegő után kapkodtam, izzadtam mint egy ló és természetszerűleg alig-alig tudtam aludni. Ma már szinte élvezem a forróságot, kis túlzással. Rendesen tudok dolgozni légkondi nélkül is, a legjobb része meg az, amikor hideg vízzel fejet mosok kétóránként. Én csak annyit akarok ezzel mondani, hogy 60 év távlatában sok minden történhet a hőhalál elkerülése témájában.

(7) A legfontosabb, hogy a cél NEM szentesíti az eszközt. Attól még, hogy nem kéne fossziliát égetni ész nélkül, nem következik az, hogy a cél érdekében, tudomány leple alatt, hülyeségeket beszéljünk, vagy a politikusok kedvelt marketing eszközeivel és/vagy szektás inkvizitori eszközökkel vallást csináljunk a kérdésből.Mert ebben a vallásban még annyi öröm sincs/lenne, mint az AT által állandóan és oly nagyon kárhoztatott kereszténységben.

Utóirat utáni utóirat:

Elgondolkodva Lóránd kommentjén  ("érik bennem egy komolyabb zárszó"), azt hiszem hasonlatos módon nekem is le kéne vonni AT-vel kapcsolatban a végső konklúziót, leszámolni az utolsó illúzióval.

Főleg, azóta, hogy megjelent az alábbi poszt:

Antallfy Tibor: (VM-184) Védekezés (2013.07.27)

Az első állandó partnernőmmel mind a ketten 17 évesek voltunk, és mi más, mint a coitus interruptus űztük, jobban mondva én gyakoroltam, ami furcsa módon akkor egyáltalán nem zavart. Csakhogy ez az interruptus minden egyes alkalommal néhány ezrede másodperccel később következett be. Eredmény? Egy év után terhesség a Ratkó-korszak kellős közepén. A kedves mama rohangált fűhöz-fához, a végén valami javasasszonynál kötött ki, aminek következménye egy életre szóló meddőség, és persze örök-harag. Ez viszont nem volt méltányos, mert a kedves mama pontosan tudta, hogy éjjel-nappal dugunk, és egy büdös szót se szólt, legalább is nem tudtam róla.

Egyfelöl, valahol értékelendő dolog az ekkora őszinteségi roham (még ha kicsit megkésett is, még ha eső után köpönyeg jellege van is), másfelöl azt gondolom, hogy akinek a múltját ilyen bűn terheli, annak nem ártana csendesebbnek lennie. Amiről AT ír, az a pokol olyan mélysége, ahová még "monitorozás" jelleggel sem vágyik már az ember. Ilyen áron már nem kell semmilyen információ AT-től az embernek, meg kell lenni tudni nélküle.

Kedves Lóránd, avagy a prófétaság mibenléte korunkban...

A címbeli úriember 1973-ban született, azaz kilenc évvel fiatalabb nálam. Magam részéről kollégának tekintem, hiszen informatikus, rendszerszervező, sőt adatbányász vonalon komolyan is melózott valakiről beszélünk.. Életének ez az adatbányász aspektusa megér egy linket itt a blogon: Datascope. Ha valaki a részletekre is kiváncsi, az ő saját szavaival, itt a "Hajnalvilág" elnevezésű honlapja (egyébként, jól strukturáltan ám rengeteg betűvel, többekközt rendesen megírt könyvekkel is)

A neve fogalom (ezért is szerepel a poszt címében) egy szubkulturában, amit én most meglehetősen pontatlanul "peak oil"-nak hívok. Ezt talán mindenki érti valamennyire, talán nagyon nem is tiltakozik ellene senki, jobb megjelölés viszont most nem jut eszembe.

Mindig érdekes olyannal "találkozni", akivel egyrészt egy jól definiálható közös vastag talapzaton futunk össze (értsd, nem véletlenszerűen), ugye mint amilyen az informatika, rendszerszervezés, adatbányászat, viszont annyira különbözünk egymástól, aminél jobban már nem is különbözhetünk.

Ha egyetlen bekezdéseben akarnám érzékeltetni a kettőnk között lévő különbséget, akkor Lóránd az, aki mer hatalmasat álmodni és életét ennek az álomnak szentelni évtizedeken keresztül. Én meg vagyok az az ember, aki munkahelyen , ha mondok egy ötletet, vagy kritikát és nem "megy át", akkor azt gondolom, mentalitás szintjén, hogy rossz volt az ötlet/kritika, jobb is, hogy nem kellett a világnak  és/vagy én követtem el valahol hibát (gondolat gyökerénél, kitalálásnál, tálalásnál stb.). A legtávolabb áll tőlem, hogy a világot meg akarjam változtatni, pláne, hogy az én saját képemre.

Kedves Lóránd nevével az Antalffy-site-on találkoztam először. Antalffy Tibor ugyanennek a "peak oil" szubkultúrának másik nagy megmondó embere, Lóránd javára írva, hogy AT alapvetően unintelligens módon teszi mindezt (intelligencia alatt nem a közismert IQ-tesztek pontszámára gondolok, hanem az emberi szellemi és lelki képességhalmaz teljességére).Lámpással kell keresni az olyan embert, mint AT-t, aki a hülyeségeket ilyen hatékony és állhatatos erőszakossággal tudja terjeszteni (egy-egy gyöngyszemet itt a blogon is veséztem már). Míg Lóránd álmába, legalább belegondolni érdemes.

Lóránd kommunikációja számomra roppant ellenmondásos:

- Az én olvasatomban súlyos árat jelent a fent jelzett "marketing": AT-site-on való megjelenésért cserébe túl nagy ár az Antalffy-bélyeg "skarlát-betű"-je.

- Stílus: Felszín. Válasz. Érdektelen. Azt kértem, merengj rajta – ha egyáltalán érdekel. Ezt én úgy értelmezem (extrapolálva), hogy "vagyok én, aki értek és tudok valamit, és van a massza, aki nem ér fel hozzám". Szerencsére Lóránd eddig ritkán nyúlt ilyesmihez, de sajnos mintha növekvő tendenciában. Valamiféle fáradás jele lenne?

- Terjengősség.Itt egy 1h45m programozási előadásának linkje Lórándnak. Ez az az előadás, amiről én 10 perc után felállok és kimegyek, kockáztatva a bukást is egy képzeletbeli egyetemen. Hiába vág szakmába.

- Kódoltság: az említett terjengősség ráadásul kódoltsággal kombinálódik végképp elriasztva a potenciális érdeklődöket. Lóránd írásait, így aztán nagy erőfeszítés/kihívás elolvasni, és hogy mennyire "éri" meg, abba bele sem akarnék most gondolni. Emlékszem Jancsika az AT-site-on, aki aztán tényleg remek komponya (itt a blogon is másodközöltem tőle), ő is a feléig jutott talán Lóránd anyagának. Ha ő eddig jut, mástól mit várhat az ember, teszem fel a költői kérdést? Előbb-utóbb tehát automatikusan vetődik fel a kérdés, kinek is szól ez a mondandó? A szerző magának ír, letisztázva saját gondolatait (amivel semmi baj nincs egyébként), avagy másoknak (is)?

- A mérleg másik serpenyőjében viszont tényleg ott van, hogy remek gondolatokat, meglátásokat oszt meg, ráadásul rendszerszemléletben , sőt a sorok mögött látható, érzékelhető Lóránd remek íráskészsége. A baj csak az, hogy a végeredmény egy roppant nagy, komplex és zajos információ-tömeg lesz (az én értelmezésem szerint).

Mivel Lóránd eddigi életműve tágabb kontextusban is figyelmet érdemel (azon kívül is, mint amire ő maga fókuszál), érdemes lehet néhány dolgot megvizsgálni egy ilyen perifériális blogban is.

Ehhez kiindulási pontnak Lóránd bekezdéseiből, rövidség érdekében, önkényesen válogatva, az alábbi sorokat választottam.

Dust - vezetői összefoglaló

Cél egy olyan informatikai környezet kialakítása, amely szembe képes fordulni az üzleti megközelítéssel, az információt (adatot és algoritmusokat, programokat egyaránt) saját törvényei szerint kezelni, elfogadni és kihasználni fizikai korlátoktól való függetlenségét, megoszthatóságát. Megalkotni azt a környezetet, amely szabványosítja az információ megjelenítését és felhasználását minden embercsoport számára (hely és nyelv függetlenség, lokalizáció lehetősége), amely a jelenlegi kereteknél jóval mélyebb szinten absztrahálja az információ környezetét (hardver, operációs rendszer, futtató rendszer, szolgáltatások, nyelv), ezáltal lehetőséget biztosít a lényeges tartalom megjelenítésére és használatára ma elavultnak számító eszközökön is.
...
Másrészt bizonyíthatná, hogy az üzleti szemlélet, amely a leghatékonyabbnak bizonyult egy feltáratlan világ meghódítására, képtelen kezelni, és természeténél fogva rettenetes pazarlást indukál egy véges, már belakott világ esetén – ez nem csak az informatikára igaz, hanem egész bolygónkra is alkalmazható állítás.

-Szabad-e?
Miközben a cél támogatandó (első olvasásra mindenképpen), bennem felmerül a kérdés "szabad-e" ekkora ugrásban komolyan gondolkodni, anélkül, hogy "veszélyeztetnénk" környezetünket, mivelhogy kiszámítatlan mert kiszámíthatatlan aspektusok is lehetnek a koncepció mögött?
Tágabb kontextusban akarhat-e egyetlen ember ekkora figyelmet allokálni saját magának ilyen horderő szavakba öntésével?

- Idea vs hatékony megvalósítás
Mi a fontos? Az idea avagy megvalósítása? Elég-e a mindig a legjobbra törekedve a legtöbbet kihozni a lehetőségekből? Mi a fontosabb álmot kergetni avagy élni vessződségekkel?

- Nyelv
Jézus a maga idejében egyértelműen a tömegek nyelvén beszélt. Másképp nem is érhetett volna célt illetve másfelöl egyúttal pozitív példával is szolgál a lehetségességre. Azonnal kérdés tehát, hogy gondolatainknak közléséhez milyen nyelvet használjunk: amit ért a tömeg vagy amit kellő szintű absztrahálás után csak én, meg pár beavatott ért? Meg kell-e küzdeni azért, hogy értsék-e a tömegek a mondandót?
Én mondjuk képtelen lennék évtizedeket valami olyanra áldozni, amit csak egy szűk réteg ért. Akkor már inkább elaprózom sok kicsi foszlányra a nagy egészet, hátha valami célbaér, a statisztika erejében is bízva. Azon ritka eset, amikor az AT-site pozitív tanulsággal szolgálhat. ;)

- Rövidség
Globalizált internetes világunkban m-u-s-z-á-j röviden fogalmazni, pláne ilyen töménység mellett, különben az ember a vicc közepén találja magát ("aki sokat beszél, egyéb galádságra is képes"). Persze itt, megint bagoly mondja verébnek szindróma állhat fenn, ha magamba nézek, hiszen én is rengeteg betűt írtam már le az életem során (én kézzel írt 25 A5-oldalas leveleket is írtam, az internet elötti időkben). Az én egyetlen mentségem, hogy én azon az áron is törekszem a rövidségre, hogy esetleg menetközben érthetetlenné válok (bízva a kérdezés erejében).
Azt gondolom minimálisan és egyúttal teljesen beszélni úgy nagy kihívás, hogy cél is. Azon ritka (másik) eset, amikor az AT site pozitív tanulsággal szolgálhat. ;)

- Felülről vezéreltség problematikája
Én a magam részéről egészen egyszerűen nem hiszem el, hogy Lóránd "léptéke" kontrollálható és zártan tartható egyetlen ember vagy egy-két ember által.
Analógiaként vegyük a pénzügyi rendszert: érezzük, hogy a mostani sok problémával küzd, de van egy nagy előnye, hogy működik így-úgy, míg az álmok világából érkező reformjavaslatoknak lehet sok jó tulajdonsága, de mivel még senki nem próbálta, így minimum fekete doboznak tekinthetők csak. És akkor ezen felül még nem is szóltunk a tervezhetetlen sérülékenységről. Hiszen hiába jó valami célkitűzésében, ha támadható, megkerülhető rossz céllal.
Miközben fontosan tartom a társadalmi hierarchiát, meg a bölcsek tanácsának létjogosultságát, ezzel párhuzamosan én abban hiszek, hogy több-kevesebb előrelátással bíró emberek kezet fognak a valóságban, de konkrét ügyekért  és együtt viszik előrébb a világot a saját hozzáadott értékükkel, "meritokratikus" értelemben.

Az viszont biztos, hogy nekem eszembe nem jutna egyedül keretrendszert álmodni mögé



UPDATE(1) - 2013/07/21 - 10:00

Lóránd 1.kommentje

Mea culpa maxima! Hogy visszaélek bloggazdai lehetőségeimmel. Válaszolni szerettem volna, de csak 4096-karaktert lehet, így update-lem a blogposztot, hogy egyben legyen az álláspontom.

Kedves (Kedves) Lóránd! (Téged, hogyan kell megszólítani?)

Nagyon szépen köszönöm a reflektálást, már csak ezért érdemes volt megírnom a posztot 

Külön óriási élmény volt a tömörséget élvezni (élvezeti érték csökkenése nélkül), különösen, hogy így is nagyon sok mindenre sikerült kitérni.

Bevallom férfiasan bennem soha fel nem merült volna, hogy egy mondatban szorosan egymás mellett tud szerepelni „adatkocka” illetve „spam aktivitásra”, amivel csak egy baj van, hogy aztán elkezdi pörgetni rajt az ember az agyát. 

Van a közismert(?) vicc: kétféle ember van, a normális, meg a turista.
Azt gondolom a „peak oil” egy valós, eljött, jól definiálható dolog életünkben, továbbá problémacsaládot fed le, hogy ne mondjam részben generálta is azt, illetve világosan látható választóvonal van azok között, akiket megcsapott a szele és akiket nem, vagy éppenséggel, akik belegondoltak a meglévő összefüggésekbe és nyomukban generálódó következményekbe és akik „ellenkeznek”. Ha mindez olyanba is lecsapódik akár, hogy valaki vidékre költözik fenntartható életet élni vagy a gondolkodását állítja át egy más pályára, ez az értelmezésemben szubkultúrához vezet. Elfogadom, hogy nem jó a „műfaj” vagy az általam adott „peak oil” megjelölés, de mindenképpen akartam ezt valahogy jelezni a posztban, egyrészt mert szerintem az informatikusok társadalma semmiképpen nem homogén a témában, ha és egyáltalán hallott a dologról.

’Felszín.Válasz’. Lehet, hogy nyertél egy választ, de milyen áron? Pláne, ha véletlenül tendencia is lenne mögötte? Én a helyedben biztosan végiggondolnám ezt a „nyers elmarás” dolgot. Lehet kritikát, olykor éles kritikát megfogalmazni, lehet ilyen-olyan poént elsütni, de olvasatomban meg kell különböztetni, hogy a célzás alanya jelenség-e avagy ember-e. Az emberhez csak és kizárólag szeretettel szabad szólni, az ő (a másik) gondolatkörében mozogva reagálni az igazi kihívás és teljesítmény illetve vezet el a hatékony kommunikációhoz. Persze elismerem ez egy idő után kimerítő egy olyan témában, ahol mindenkinek van véleménye (nem csak szűk körben tehát), ráadásul csoportérdekkel ellentétes. Erre meg az lehet a gyógyszer, hogy ha szeliden és szeretettel nem megy, akkor azt „durván” már nem is érdemes tovább firtatni. Ez vezethet el a „hasonló a hasonlóval” – mondjuk most így hálózat-csomósodáshoz (részgráfosodáshoz). Ekkor maximalizálódik a belső kohézió, aztán ekkor nyílik terep érdemibb „játék”-ra

Ha mesterévé akarsz válni valaminek, az tiszteletreméltó dolog, ahogy írtam is, de az akkor csak rólad szól. Én csak annyit mondok, hogy ha ebből a „körből” kilépsz, ott már más játéktér van, más (végiggondolandó) szabályokkal.

Érdekes gondolat a hütőszekrény-analógia 90%-9%-1%-a.
Ellenpontként felvetném E.Rogers 1975-ös alábbi kategorizálását. Van-e köze hozzá a peak oil-nak és indokolt-e a százalékos arányok ekkora eltolódása? ;)
Én egyébként azt gondolom a témában, hogy az attitűdöt és a képességet szétválasztanám. Az attitüdre én jónak érzem az 1975-ös megfogalmazású arányokat, a képességekre már jobban érzem a 90%-9%-1%-oa felbontást.
És akkor ottvan a kikivánkozó kínzó kérdés, te az utóbbinál hovásorolod magadat (illetve én hova pozicionálom magamat)
03% innovators (venturesome);
14% early adopters (respectable);
33% early majority (deliberate);
33% late majority (sceptical);
16% laggards (traditional).

Bár hosszú cikk, de maradéktalanul egyetértek a „végső kérdéseddel”. És AT ehhez sem kognitív disszonanciával viszonyul, hanem unintelligenciával. ;)

Az „ötlet-hatékony megvalósítás” dologban akkor nem értünk egyet ;). A te esetedben meg különben is ott érzem az igazi választóvonalat, hogy egyedül avagy társadalomban. Azt is hangsúlyoznám, hogy az én problémáim kifejezetten a kiinduláshoz köthetők, te viszont későbbi fázisokról (is) beszélsz. De azonban ellenben a refactorálós-aspektusba ettől még érdemes mélyebben belegondolni, mert ez eddig kívülesett az én gondolatmenetemen.

Szerintem a kognitív disszonancia mindannyiunkat érő jelenség, és alapjában véve valóban nem „unintelligens” dolog. A jelenségre adott válaszreakció(sorozat), főleg a jelenség tudásának birtokában, főleg a magas (közismert féle) IQ-rangsorolás tükrében lehet unintelligens. Az erőszakoskodás, a primitív megmondás, kulturálatlanság ez számomra mind AT és mind „unintelligens”.

„túl sokat beszélek” illetve „egyeztetés nélkül, önfejűen dolgozom” dolgot nem igazán értettem. Szerintem ezek tudnak egymás mellett létezni, ráadásul rossz kombinációban is.


Végül egy kérdés is. Jól láttam, hogy nem lehet a blogodnál kommentelni?



UPDATE(2) - 2013/07/21 - 23:30

Lóránd 2.kommentje

Köszönöm a linkeket megnéztem a videót ezeken a pontokon.

Magam részéről sosem voltam nagy barátja az OLAP-nak. Úgy tekintettem rá mindig is, mint a "bizniszmen"-ek egyszerű eszközére, amit egyszerűsége miatt sokan könnyedén átlátnak és látványossága miatt perkálják is a milliókat érte.A commercial termékek számomra mindig erősen túlárazottak voltak (mind a hasznosság, mind a technológia oldaláról), míg az open source közösség meg nagyon lassan illetve felemásan köhögte ki magából az OLAP-szervert és -klienst, akárcsak az adatbányászattal is szembeállítva :) Élek a feltételezéssel, hogy nem véletlenül. Ami bajom még volt vele, hogy túlságosan rugalmatlan az élet változásaival szemben (üzleti gyakorlatot tekintve), illetve a kombinatorikus robbanást (dimenziók hatványozódása) próbálja ugyan kezelni, de nem eléggé hatékonyan az én ízlésemnek. Azaz nekem műfajilag van problémám az OLAP-pal.

Ami eszembejut a témával kapcsolatban az két dolog:

(1) Adatrosta, a SZTAKI-ban, úgyis, mint a stream mining egyik korai kísérlete, ahol, ha jól emlékszem sikerült 90%-os specfikus tömörítést elérni

(2) Az ipari léptékű stream-mining, ahol aztán minden korábbinál jobban tudhatnak dőlni az adatok (például mérések formájában), és amire ez a stream-mining is próbál egyre jobban fókuszálni. Meglátjuk mit hoz a jövő :)

Keménység-topik. Nem értünk egyet, de elmondtuk az álláspontjainkat. Én a magam részéről nem akarnék többet hozzátenni. :)

Az 1%-9%-90% témában szellemes választ adtál, de valahogy úgy érzem egy kicsit félrevivő a tekintetben, hogy azért sokkal több ember tekinthető valamiben mesternek, úgy, hogy nem feltétlen részei az "1%"-os elitnek. A 1%-9%-90% "szélsőséges" határát sem értem, továbbra sem (azt értem, hogy így nagyobb "poén").

Nagyon nem értünk egyet AT-t illetően.
Azok a "falak" ultrabrutál szűken lettek méretezve, ami párosodik egy "bunkó, ki ha én nem, a pökhendi tévedhetetlen macsó" mentalitással, stílussal. By the way nála is bepróbálkozhatnál a zen/csan irányvonallal. ;)
A poén az, hogy az én időmben, azaz jóval előtted (amikor még ott voltam a site-ján: amúgy legelső könyvétől minden könyvét olvastam megjelenése környékén, azaz évtizedes léptékű rálátásom van a tevékenységére), még elviselhetetlenebb tudott lenni. Hiába na, öregszik és szelidül ő is :)  Velem szemben csak egyszer volt durván szinvonal alatti, az is magánlevelezésben (amit nyilván nem vállalt a honlapján), amikor ott is hagytam egy életre, de másokkal szemben úgy, hogy az ember saját magát érezte frusztrálva miatta.
Noha valóban nagyon sokáig, valóban átlagon felül őrizte a szellemi frissességét, látnivalóan épül már le szellemileg, és ez bőven detektálható írásaiból, kommunikációjából. Lehet, hogy nem ugyanazt a site-ot olvassuk? ;)
Semmi baj nem lenne vele (velünk is így lesz, és meglehet sokkal hamarabb, mint nála), csak éppen tudni kéne egy bizonyos intelligenciaszint után visszavonultan élni a békés öregkori napokat. De sajnos a bővülő és mélyülő sületlenségeivel (pl.: klíma), vagy erőszakosságával,  vagy a fiatalabb generációk életerejének gyengítésével, óriási károkat okoz, hiszen lássuk be, sokakat érdeklő témák miatt tényezőnek tekinthető az egyszemélyesen felépített honlapja.

Azt sem igazán értem miben látod intelligensnek! Értem, hogy a kognitív disszonancia miatt új összefüggések feszültséget okoznak nála. De ettől még színes a világ, lehet új témákat hozni, új aspektusokat, új analógiákat stb. Az ő saját keretein belül is. Hol van ez? Mert mit lát az ember? Ha már sz*rba van nyomva az ember feje pl.: klíma kapcsán, ő még jobban belenyomja, hogy érezze az olvasótábora a "törődést".

Poénból kiadtam a kuglinak, Firefox v21 alól (itt a munkahelyemen): "Antalffy Tibor" blog
Érdekes a találati lista a keresőkifejezésre:
(1) http://www.antalffy-tibor.hu/
(2) http://www.jovonk.com/apps/blog/show/19770038-antalffy-tibor-valodi-arca
(13) http://hajnalvilag.blogspot.hu/2011/04/kapcsolatkereses-antalffy-tibor.html
(33) http://liftinstinct.blogspot.hu/
Arra nem vállalkoznék, hogy minősítsem a kugli súlyozási minőségét, de a második találat legalább megmutatja azt, hogy nem vagyok egyedül az álláspontommal. ;)

Igen én megoldás-orientált vagyok... :)

A kommentelés egy újabb terület akkor amiben nem értünk egyet. Ami egyébként AT-nál is kritikus pont. Számomra mindig fontos volt cenzúramentesség és a társalgás

Támad a Facebook, védekezzünk!

Támad a Facebook, védekezzünk!

Akármilyen szigorú beállításokat alkalmazunk, akkor is lesznek olyan dolgok, amiket szinte csak akkor úszhatunk meg, ha nem is regisztrálunk a közösségi oldalra.

Ritka, mint az albinó pingvin, hogy az index.hu-n értelmes cikk jelenjen meg, horribile dictu még blogposztot is generáljon, ráadásul rövid időn belül a másodikat. ;)

A fenti mottó önmagában komment nélkül is megállja a helyét, oly mértékig zseniálisan lényegretörő (noha egyébként végtelenül szomorú). Nem véletlen, hogy kivételesen nagyobb betűtípust használtam az idézetnél.

Az utóbbi időben felpörgött ez a blog is, több minden ujdonságban, okosságban igyekeztem meglátni a pozitívumot, előrevívőt. De, ha van valami, amivel a világból lehet kiüldözni, az a Facebook. Az egész téma oly mértékig kétélű, amennyire talán semmi más.

Egyrészt van a "social network" mint funkcionalitás.Milyen nagyszerű, ha keretében, osztálytalálkozók tudnak létrejönni, vagy hogy saját példámnál maradjak, ha tudnék egy hasonló oldalt menedzselni a kottás videóimnak.Ugyanakkor másrészt lássuk be komoly addiktivitási kockázata van a dolognak, amikor lassan minden más értelmeset kiszorít az ember életéből, annak révén, hogy egyre több lényegtelen információ jut el egyre több ember hirdető táblájára.

Aztán ott van a központosítottság. Akkor jó, ha monopolhelyzetben van egy ilyen honlap, hiszen mindenkinek csak egy helyre kell regisztrálni, és így ér el legkönnyebben, legvalószínűbben másokat. Régen Iwiw, ma Facebook (kicsiny hazánkat tekintve). Most képzeljük el a hatékonyságot, ha csillió ilyen kis honlap lenne. A social network lényege veszne elé. Ugyanakkor másrészt lássuk be, ez a hálózati topológia a legsérülékenyebb, ez csábít leginkább visszaélésre. Én azt mondom, ha érintve akarok lenni a témában, akkor Diaspora-szerűség ("distributed social network"'), és semmi más.Pláne nem Mark Zuckerberg Facebook-ja.

És ezzel elérkeztünk a harmadik ponthoz. Lassan 30 éve nyomom az IT-t (szakdolgozatomat is beleszámítva), de John McAfee után a második legvisszataszítóbb - hatalommal bíró - figurája az egész IT-biznisznek, Mark Zuckerberg, lekörözve a Microsoft-os Bill Gates-t vagy éppen az Oracle-s Larry Ellison-t, pedig ők is roppant visszataszítók.Ha lenne macskám, az alomcseréjét nem bíznám rá(juk).

Nincsenek kétségeim, nem véletlenül hatékony például egy Google, a személyreszabásban. Ők is magasról tesznek az ingyenesség égisze alatt, az adatvédelemre (pontosabban humanoid lények adatainak védettségére, ugye) Mégis legalább a látszatból, legalább valamit megőriztek. Míg az új generációs Mark Zuckerberg látványosan ment eddig szembe minden ilyen szempontnak, a saját önző érdekei mentén. És, ami külön nagyon szomorú, lényegében meg is tehette.

A Facebook jelenleg a csúcson van. Sokan vannak ott, nem látszik vészes lejtmenet, és a legkritikusabb problématengerben a mobiltelefon-káoszban is utat látszanak törni. Mégis fel merem tenni a költői kérdést, hogy hány éve van még a Facebook-nak, mert hosszútávon én nem érzem életképesnek a kialakult infrastruktúráját?!

Jah egyébként, nem hogy nem regisztrálok a Facebook-ra, de személyemben legalább ellendrukkere is van a cégnek, ha ez nem lett volna világos a posztból - no nem mintha ennek lenne bármi jelentősége...

Mondom ezt egyébként úgy is, hogy a hálózatok adatbányászata egyébként szintén nagyon érdekes téma, csak egy "szimpla" Netflix ajánlórendszert tekintve is. ;)

Számítógép fedte fel J. K. Rowling titkát

Számítógép fedte fel J. K. Rowling titkát

Nemrég jelent meg a The Cuckoo's Calling című detektívregény, egy bizonyos Robert Gailbraith tollából: nem produkált hatalmas eladásokat, de jó kritikákat kapott. Aztán kiderült, hogy a valódi szerző a Harry Potter-sorozat írója, J. K. Rowling. Miután a Times kérdőre vonta, Rowling elismerte, hogy valóban ő a szerző.

Ez bizony nem sci-fi, meg nem "brittudósos" marhaság, még ha az indexen is olvastam. :)

Amikor annó sok évvel ezelött beleugrottam az "adatbányászat" nevű mélyvízbe, ez a szövegbányászati feladatcsalád volt számomra az egyik legizgalmasabb, legkedvesebb.

Előzmény: index.hu-s fórumolásoknál, az ottani permanensen inkorrekt moderatúra miatt értékes nickek vesztek el a beszélgetésekből, akik más nickeken visszatértek és azonnal lehetett tudni, hogy mely nickek mögött ugyanaz a személy. A kérdés csak az volt mindig is, hogy gépi tanulással is detektálható-e a dolog, Ha igen, hogyan miképpen? Mi az a dologhoz szükséges minimális információtömeg, ami maximalizálja a prediktálási valószínűséget? Egyáltalán hogy korrelál a két dolog (alapszöveg és a reáépülő prediktálási minőség) egymással.

Sajnos azóta sem tudtam mélyebben foglalkozni a témával. De van egy sejtésem, amit talán egy ilyen blogposzt elbír.

Közkeletű axióma adatbányászoknál, hogy a több adat nem feltétlen jobb (hiszen, ha zaj a több, akkor éppen hogy rosszabb), sőt nemegyszer a kevesebb relevánsan több, akár csak az átalános dimenzióredukciós módszereket alkalmazva is.

De nem így ennél a feladatcsaládnál talán. Itt a "több"-et egyetlen ember generálja és nem pedig "gép(ek)/emberek". Az egyetlen ember meg (agyi és pszichológiai) korlátot jelent a tanuló algoritmusok zaj általi megzavarásában. Egy ember minél többet beszél annál többet árul el magáról. Nem véletlen, hogy rendőrségi nyomozásoknál is élnek a "mennyiségi kényszer"-rel, kihallgatásoknál, vagy pszichológiai jellegű kérdőíveknél egy szempontra többször többféleképpen kérdeznek rá.

A konklúzióm/sejtésem tehát: Az ember hibázik és időben távolodva egyre nehezebben tudja koherensen becsapni a gépet (gépi tanuló algoritmusokat).

"2.1 billio dollárt költ a világ informatikára" (index.hu)

http://index.hu/tech/2013/07/16/2_1_billio_dollart_kolt_a_vilag_informatikara/

Nem tudom a közölt adat "konfidencia-szint"-jét. ;)
De abban azért eléggé biztos vagyok - nézve iparági folyamatokat -, hogy durván nagy része olyan, mintha a kukába öntenék ki... ;)

Mi a legfontosabb (a sikerhez vezető úton)?

Az igazi vasember

Most olvastam a fenti cikket.
Egy bekezdése nálam megér egy villám posztot.
Az áthallás, kifejezetten nem a véletlen műve. ;)

"Kedvenc könyve a Galaxis útikalauz stopposoknak: „Megtanít arra, hogy az igazán nehéz dolog a megfelelő kérdéseket feltenni. Ha az megvan, a többi már gyerekjáték" – mondta egy interjúban, a regény klasszikus viccére, a 42-re utalva"

Tableau: Eset a NEM-létező egzotikus nagygépes adatpiaccal

Folytathatnám a megkezdett "Mindennapi Tableau-örömök" sorozatot, de arra gondoltam az olyan uncsi lenne. Ráadásul ezt a cím-poén-t a világért sem akartam volna kihagyni, még ha vele úgymond "felmentést" is adok a www.bi.hu -nak, hogy kitegye blog-ketrecébe ezt a blogposztot, például a cím hosszúsága miatt.  :)

Ismét sikerült beleszaladni egy real-world Tableau-projektbe, amit aztán már nem volt nehéz általánosítani, ennek rövid leírása következik alább. Nem hinné az ember, de az élet tele van Tableau-kihívásokkal és persze az ember nagyon örül neki, hiszen Tableau-val foglalkozni JÓ.:)

A Tableau közel 40 különböző dedikált adatforrásféleséghez tud kapcsolódni. De mi van - merül fel a kérdés -, ha véletlenül ez sem elég. Mert például van egy olyan egzotikus, mondjuk most így, nagygépes adatbázisunk  - azért ehhez már "tudni" kell megfelelő helyeken forgolódni :) -, amihez véletlenül nincs még ODBC-elérés sem. Az egyetlen amiben bízhatunk, hogy a nyers táblák a pöre valóságukban kiexportálhatók TXT-kbe.

Igen ám, de nem akarnánk megelégedni a zajos-szemetes nyers txt-file-okkal, szeretnénk adatpiac-szerűséget, némi transzformációkkal. Mi sem egyszerűbb ODBC Text-driver segítségével (ami minden korszerű Windows-os gépen ott lapul, de vigyázat 64-bites Windows-ok esetén is a 32-bites ODBC-t kell/célszerű használni), a Tableau-ból kiadható tetszőleges, SQL-92-es ANSI-szabványú Custom SQL. Sőt az implementált szenzációs oszloptömörítésnek köszönhetően feleződött-harmadolódott röptiben a tárigény is, millió rekordok, 100+ MB-os állományok esetében (kellemes mellékhatásként)!

Ez azért már nagyon finomnak hangzik, de máris hallom a kérdést, hogy nem lesz ez lassú?! Egy i5 processzoros Windows8 alatt az említett 100MB+ plusz-os text-ek 30-60 másodperc alatt beolvasódtak Tableau-ba. Az SQL-ben volt minden, mi szemszájnak ingere: outer-join, union, inline view-k, szűrések, and-or-ral kacsolt logikai feltételek, sorfüggvény stb.

Az igazsághoz egyetlen apró negatívum hozzátartozik, és nem lennék igazságos, ha nem említeném meg.

A nagygépes TXT-extractoló olyan "nagytudású", hogy véletlenszerűen sortöréseket helyez el a TXT-extractokba.Sajnos a Text ODBC-driver és/vagy a Tableau csont nélkül (hibaüzenet nélkül) felolvassa ezeket, amikre kiadott custom-sql-ek így persze tudnak "érdekes" outputokkal szolgálni, amik ugye természetüknél fogva, nem is jönnek szembe azonnal és triviális módon.

De még ha fel is készülünk, hogy ezeket az extra sortöréseket létezhetnek, a kiszedésük már nem olyan triviális Mondjuk azért nem is olyan bonyolult "data scientist hacking" kell hozzá, még ha valaki nem is közvetlen barátja a *nix.es például SED-nek. Elég egy egyszerű reguláris kifejezéssel minden NEM mezőhatárolót törölni és csak azokkal a sorokkal foglalkozni, ahol több-kevesebb (pontosabban több VAGY kevesebb) mezőhatároló marad. De még ezen is átlendül(ne) az ember, de azt már nehezen "bocsátja meg", hogy egy szimpla MS-Access képes magától is hibatáblába rakni ezeket a sorokat, külön extra molyolás nélkül is. ;)

Folytatva megkezdett gondolatmenetünket; máris merül fel a következő nagy kérdés:

Adva van egy üzleti felhasználó, aki nem szereti az SQL-eket, különben ugye nem vonzódna annyira a Tableau-hoz, vagy a Tableau-hoz hasonló felhasználóbarát eszközökhöz sem :), és akinek így van egy Tableau-ja (mert mi mása legyen, ugye? Na jó ez csak vicc volt).

Meg van az IT, aki biztosítaná a nagygépes adatpiacos adattömeget, de neki meg nincs Tableau-ja (költségtakarékosság elérte a képzeletbeli cégünket, IT-nek nem jutott sajnos Tableau, az ott dolgozók legnagyobb sajnálatára).

Magyarán aki tudná csinálná a Tableau-etetést, annak eszköze nincs, akinek van Tableau-ja, az meg nem tudja/nem akarja csinálni, például mert van jobb dolga is.

Feloldható-e az ellentmondás?

Ahogy kedvenc főnököm szokta ilyenkor mondani, Tableau esetén, már hogy a viharba ne lehetne feloldani az ellentmondást?! :)

Két dolog kell hozzá:

(1) Tetszőleges ODBC-elérést biztosítani tudó programozási nyelv-környezet. Nem könnyű olyat találni az Assembly-től mondjuk Erlangig terjedő spektrumon, ahol ez nem megoldható. Az internet tele van legkülönfélébb egyébként pársoros sample-code-okkal, ahol a dsn-connection és Custom SQL hatására resultset-et ad vissza.

(2) A fenti demó kódot kell összeintegrálni egy másik rövid demó kóddal, amit viszont már a Tableau-biztosít, API révén. Ennek segítségével az előbb kapott resultsetből felépíthetjük a TDE(=Tableau Data Extract, ez az oszloptömörítéses remek fileformátum) struktúrát is, meg bele is tolhatjuk az adatot.

Ezek után tetszőleges finomságú és mélységű adatpiac adható át az üzleti felhasználónak szíves felhasználásra (adott konkrét kontextusban a létező legoptimálisabb formában, ugye), ahol semmi egyéb (eszköz-)költség nincsen, a fent taglalt egyszeri integrációs feladat költségén felül, mint a magas szintű "absztrakt" rétegben való SQL-programozás és -futtatás/-üzemeltetés.Ha valaki ezzel a kicsi integrációs feladattal sem akar foglalkozni, annak elég lehet csak jó kapcsolatokkal rendelkezni... :)

Természetesen percenként frissülő, 24/7-es, idősoros, petabyte-os adatpiacokra ez nem életképes megoldás, de ilyeneket, ne is akarjon az ember "levegőből" elővarázsolni. Aztán meg különben is esete válogatja, mikor mi a jó megoldás. Lássuk be az adatpiac-építés komoly tudomány és vannak akik ebből (is) élnek.... ;)

PS1: Akinek ennyi varázsszó, hogy ODBC nem lenne elég, annak mesélném, hogy ennél komplexebb a világ. ;) Mind az "SQL-Engine", mind a Tableau oldaláról konfigurálható/finomhangolható/"customizálható" az ODBC-elérés, nem is kicsit.
Itt van, hogy miket illetve, hogy konkréten hogyan lehet állítgatni:

http://kb.tableausoftware.com/articles/knowledgebase/customizing-odbc-connections

http://msdn.microsoft.com/en-us/library/windows/desktop/ms711681%28v=vs.85%29.aspx

PS2: Természetesen, ha marketinges lennék, azt mondanám, hogy Tableau mindenek elött és venni kell egyet, ha még nincsen, mert élni nélküle lehet, csak teljességgel értelmetlen :)

De a módszer teljesen analóg módon használható még olyan "távoli konkurrens" esetén is, mint az SPSS Clementine. Csak ott nem TDE-be, hanem SAV-ba mentünk, ami persze nem olyan maró hatású, mint amilyennek hallatszik :)

Lehet, hogy a világon tök egyedül vagyok vele, de én adatpiacot kifejezetten nem szeretek Clementine-transzformációkkal építeni (ez akkor elmegy, ha az ember saját magának dolgozik, pláne kisebb projekt esetén, de enterprise környezetben egy szint felett már tud ciki lenni), hanem sokkal inkább SQL-lel. Persze az SPSS Clementine is ad némi SQL-támogatást, de nem annyit amennyit én egészségesnek tartok ;)


Eddigi TABLEAU-blogposztjaim:
2013.06.17 - Data Science: Tableau-feladatok
2013.06.22 - Tableau: Egy vizualizációs stratégia lehetséges szubjektív sarokpontjai
2013-07-05 - Tableau: Mindennapi örömök
2013.07.09 - Tableau: Eset a NEM-létező egzotikus nagygépes adatpiaccal
2013.11.16 - Tableau: Aktuális Pros/Cons egyenleg
2013.11.17 - Tableau: Text Table

Ha valaki egy nemlétező egzotikus nagygépes adatpiacból szeretne vizualizálni Tableau-val :), de még nincs meg neki a szoftver, miközben szeretne engedni a birtoklási csábításnak, az alábbi mail-címen egy kedves, fiatal, aranyos kolléganő igyekszik hatékony és konkrét eszközök segítségével ápolni minden Tableau-vonzatú kapcsolatot.
hello@tableausoftware.hu

TOP-10 adatbányász algoritmus

Top 10 algorithms in data mining

A 37.oldalas Springer által is megjelentetett cikk 2007 év végi, azóta lassan hat év is eltelt.
De én sajnos csak most botlottam bele.;)

A TOP-10-et egy 2006-os konferencia határozta meg, és az volt a kiválasztási szempont, hogy mely algoritmusok gyakorolják a legnagyobb hatást a kutató közösségre.

És azonnal dobtam is egy hátast tőle.

A TOP-10 adatbányász algoritmus, a cikk 15 szerzője szerint:
01.C4.5
02.k-Means
03.SVM,
04.Apriori
05.EM
06.PageRank
07.AdaBoost
08.k-NN
09.Naive Bayes
10.CART

* A döntési fa család két algoritmussal is képviselteti magát (C4.5, CART). Számomra új, hogy a C4.5 ekkora fókuszt kapjon, mégha a C3 zseniális megalkotója (Quinlan), a szerzők között is van.

* Logisztikus-regresszió hiányzik, ami egyszerre népszerű, elterjedt, sőt még párhuzamosítható is, mint kiderült. Talán nem véletlen, hogy ez összejött. ;)

* Ahogy én tudom a Logitboost sokkal inkább fókuszban volt/van (versenyeken is), mint az Adaboost. Egyébként is a bagging, boosting, "ensembling" etc.nagyon-nagyon forró topik, szvsz. Ebből kiemelni az Adaboost-ot, történelmi elsősége(?) miatt, hát nem tudom.

* Pagerank szerintem (1) nem klasszikus adatbányász-algoritmus (2) zárt a Google révén (minden részletét illetően). A ranking-prediktálás az igen, de az nem a Pagerank.

* Collaborate filtering teljes hiánya, a Netflix verseny idején. ;)

* Klasszikus neurális hálók teljes mellőzése. Az RBM(=Restricted Boltzmann Machine), kvázi minden versenyen elő szokott kerülni, a leglehetetlenebb(nek látszó) módon is. Talán nem véletlen.;)

* Semi-supervised algoritmus-vonal teljes hiánya is furcsa nekem.

Tableau: Mindennapi örömök

A Tableau-nak ma is sikerült egy óriási örömet szereznie nekem, ráadásul nem is akármilyet, egy igazi real-world projektben.

Hiszen olyan feladat oldható meg egy funkcionalitásával, amire nem készülhettek a Tableau-fejlesztők, mégis a helyes gondolkodás illetve fejlesztési elvek mentén való fejlesztésnek köszönhetően még ez is "kiesik" a rendszerből, ugyanazért a vásárlási árért.... :)

Adva van egy SAP/R3, meg egy általános célú, egy SAP BW-hez képest roppant költséghatékony Windows-os ODBC-driver, első verzióban egyszerűsített SQL-lehetőségekkel, ami remélhetőleg akár már a következő főverzióban, közel full-featured lesz, egy oldalági Antlr-os fejlesztésnek köszönhetően. A mostani verzióban azonban még nincs például SQL-UNION-lehetőség

Adva van tehát egy SAP/R3 tábla (amire rá tud csattanni az előzőleg említett ODBC-driver), ahol repülési útvonalak vannak tárolva, többekközt honnan-hová.

Kellene egy olyan térképes Tableau-vizualizáció, amin az útvonalak szépen megmutathatók, de ehhez sajnos követelmény, hogy a honnan-hová ne rekordon belül legyen tárolva, hanem rekordokban.

Peremfeltétel, hogy hiába nincs UNION, nem lehet Data Science-s előfeldolgozós hackeléseket csinálni, csak Tableau-n belül szabad dolgozni, elegánsan és dokumentáltan előírt kattingatással.

Sebaj Tóbiás, idézhetjük fel a mesét. A Tableauban van egy olyan nagyszerű lehetőség, hogy meglévő adatforrást ki lehet egészíteni vadiúj rekordokkal, file-ból.

Ez a funkció azért jött létre, mert a való életben számtalanszor van olyan, hogy a fő adatok valamilyen adattárházból jönnek, és szeretnénk rágörgetni a legfrissebb adatokat, amik egyelőre még csak Excel-ben vannak. Nem akármilyen figyelmesség, sokkal nagyobb mint, egyáltalán implementálni/leprogramozni. :)

Ezek után mi lehet egy megoldás? SAP/R3-ból lekérdezni Custom-SQL-ekkel külön-külön a "honnan"-t és a "hová"-t, majd az "Add file" funkcióval össze lehet őket mergálni.


Eddigi TABLEAU-blogposztjaim:
2013.06.17 - Data Science: Tableau-feladatok
2013.06.22 - Tableau: Egy vizualizációs stratégia lehetséges szubjektív sarokpontjai
2013-07-05 - Tableau: Mindennapi örömök
2013.07.09 - Tableau: Eset a NEM-létező egzotikus nagygépes adatpiaccal
2013.11.16 - Tableau: Aktuális Pros/Cons egyenleg
2013.11.17 - Tableau: Text Table

Annyi szó volt már róla, és ha valaki véletlenül talán az elérhető legjobb kondiciókkal akar vásárolni forintért hivatalos magyar viszonteladótól Tableaut és/vagy érdekli az SAP/R3 ODBC-driver részletei, akkor ezen a mailcímen szívesen várnak minden érdeklődést:
hello@tableausoftware.hu