Magamról

Saját fotó
Főiskolai, majd egyetemi diplomamunkáimtól kezdve világ életemben, adatok, adatbázisok, adattárházak (leginkább Oracle) környékén mozogtam. Mostanság adattárházasként, adatbányászként élem napjaimat.

2017. november 18., szombat

index.hu: Kocsis Zoltán és a Fideszes kulturkampf

index.hu (Kolozsi Ádám): "Hatástalan a fideszes kultúrkampf"
FB-index.hu (Kolozsi Ádám): "Hatástalan a fideszes kultúrkampf"

Mint Kocsis Zoltán nagy tisztelője, életművének évtizedek óta követője, és mint adatbányász elemző egyszerre nagy érdeklődéssel olvastam a fenti index-es cikket. Természetesen azonnal igyekeztem kapcsolatos gondolataimat írásos formába önteni, sajnos a Facebook automatikusan és nyom nélkül törölte a szokásosnál hosszabb kommentemet (egy YT-link miatt). :(

Nagyon nem szeretek elveszett kommentet újraírni, mert a tapasztalat azt mutatja a második verzió sokkal gyengébb, hiányosabb. Most a téma érdekessége, fontossága, no meg "érintettségem" miatt megteszem itt a Google-platformon. A várható hiányosságoknak elébemenve, jóval nagyobb terjedelemben. :)

Kiindulás:
216-tal vezeti a legtekintélyesebb "ismertek és elismertek" toplistáját Kocsis.
74%-kal toronymagasan vezeti az "ismeri és kimagaslónak tartja" listát, a 63%-kal 2.helyezett Nobel-díjas Kertész Imrét.
11%-kal toronymagasan vezeti a "ismeri és elutasítja" listát is, a 14%-kal második Nádas Péter elött.

Ez kiugróan sikeres szereplése egy művészünknek, egy olyan nívós MTA szociológiai-vizsgálatban, aminek sem szinvonalában, sem elfogultlanságában nem nagyon van ok kételkedni (megbízhatónak érződik). Sikeres, hiszen merthogy mind a három legfontosabb kategóriában egyszerre került élre, illetve merthogy eléggé egyértelműen került élre. Mindez magyarázatért kiált :)

Milyen "magyarázó változókat" kéne mérlegelni, a sikeresség ilyetén nagyságának megértéséhez:

* Kulturkampf
- A vizsgálat azt hozza ki ugyan, hogy kulturkampf nem tudja relevánsan befolyásolni a művészek megítélésének kulturkamp-motívációjú torzítását.
- Azt azért meg kell állapítani, hogy Kocsis pont hogy felette állt 
+ mindenféle kulturkampfnak (azaz, pont, hogy nem volt mi torzítson),
+ jobb vagy baloldali (politikai) "tematizálásnak", de még a
+ népi-urbánus szembenállásoknak is.
- Egy interjújában ugyanis saját magát nevezte mosolyogva angyalföldi proletárnak.
- Ő bizony kifejezetten alulról jött, abban az értelemben, hogy onnan nem szoktak a magas zene világába ennyire mélyen beleágyazódni, kezdve rögtön az általános iskolájával illetve a nagyon is megtapasztalt visszahúzó közeggel. (Maga Kocsis mondta volt esély az elkallódására, sőt történtek is ilyen jellegű történések az életében)

* Politikai oldal felé elköteleződés, "függőségig" menően.
- Állítom mindkét nagy - rendszerváltás utáni - politikai oldal úgy kezelte őt, mint Rákosi Kodály Zoltánt. Tehetsége, elismertsége okán "érinthetetlen volt", nem tudták benyálazni, beszennyezni őt, szerencsére motiváció se nagyon volt erre.
- Kocsis kivívta a megkérdőjelezhetetlen önazonos autentikusság jogát. Ez odáig menően így van, hogy neki nem került erőfeszítésébe oldal-függetlennek lenni, sőt az élet kvázi megkönnyítette neki az oldal-függetlenség választását. Rásegítve a megítélésében az érvényrejutott tehetség minél nagyobb szelethez jutására.

* Zene súlya, tekintélye, magyarázó ereje kultúrán belül
- A zene nagy előnye, hogy non-verbális műfaj. 
- Miközben minden kulturkampf alapvetően verbális gyökerű. 
- Zenében egészen egyszerűen nincs értelme kulturkampfolni, megfordítva, ha van kulturkamp, akkor kizárólag verbális oldalpályán van.
- Ráadásul ennek ott van igazán súlya, hogy míg egy társadalomban a zenét/művészetet relevánsan kevesebben, addig a verbális megnyilvánulásokat sokkal többen értik, egyébként sokszor félre- és persze egészen reflexióig menően is. Zenében gondolhatunk Varnus Xavér vagy Schiff András verbális megnyilvánulásaira.
- Míg a non-verbalitás előny, addig a magas művészetben a zene súlya, tekintélye, hatóköre pont a kevésbé érthetősége és így időben való - szerintem progresszíven négyzetesen - "elavulása" miatt egyre visszább szorul. Kocsison kívül fasorban sincs még egy zenész az MTA-vizsgálatban.
- Megváltoztak a prioritások, egyre inkább rétegműfaj a komolyzene, egyre inkább "skanzenesedik". Kihalni sosem fog talán, de a kritikus tömegét (hallgatói bázisát) folyamatosan egyre inkább veszti el. Nem segíti ebben az sem, hogy a komolyzene, egy Mahler VIII.szimfónia előadása messze legdrágább produkció, még szimplán alaphangon való megszólalásban is (egységnyi fizető hallgatóra vetítve).
- Ellenpróbaként érdemes megnézni, hogy ami tömegeket mozgat meg, pl.: André Rieu, ott a modern kornak megfelelést csak izlésficammal látjuk párosodni.
- Én elemzőként azt állítom, hogy Kocsis ilyetén sikeres szereplése a vizsgálatban nem pusztán tehetség és nem pusztán zenei gyökerű. Kell lenni ott más egyébnek is.

* Ismertség 
- Kocsis - Puskás-kontextusban is tárgyalható - ismertségét a világban, alapvető módon az internet elötti nyugodtabb időkben szerezte. Akkoriban jóval költségesebb volt egy CD-kiadása, jóval kevesebb művész jutott hozzá, jóval nagyobb eladott példányszámok mellett, ráadásul mindenki nemzeti vonalat próbálta erősíteni a külföld térnyerésével szemben.
- Az, hogy Kocsis utat tört magának ebben a világban (pl.: Philips), ez egyértelműen (manifesztálódott) tehetségének köszönheti. Hálózatelméleti értelemben vett külföldi és belföldi beágyazódását a magas zenei világba ez alapozta meg. Ami különösen nagyon fontos, hogy mindezt Magyarországról indulva és Magyarországon maradva innen kiteljesedve.
- Természetesen (akkoriban még jóval komolyabb súlyú tévés) média-generálta eseményekkel spirálban még tovább felerősítve.

* Elismertség
- Ugye ezt nagyban gyengíti, mint szó volt róla, hogy a zenét társadalmi szinten jóval kevésbé értjük, mint az irodalmat, színházat, vagy akár festészetet/építészetet.
- Hiába nagyszerű zenész Kocsis, ha a tömeg nem érti, a tömegnek nem átélhető élménye ez.
- Kocsis esetében annyira (1) evidencia volt a (2) konszenzusos tehetsége, hogy ez kitört a zenészek/szakértők köréből a társadalom szélesebb rétegei felé.
- De annyira, hogy a zene mint műfaj által keltett hendikepet is behozta Kocsis, mint egyetlen más zenész esetében sem volt látható ilyen, még csak hasonló sem.

* Elkerülhetetlen verbalitás
- Noha a zene ugye non-verbális műfaj, de láttuk, hogy oldalpályán komoly szerepe van a verbalitásnak.
- Kocsis nagyon sűrűn nyilatkozott az irott és képi médiában, különösen a 2012-es szívműtétje után, amiről nyugodtan mondhatjuk, halálközeli esemény volt életében.
- Mindig
+ nagy műveltséggel, tárgyi tudással.
+ bölcsen,
+ kevés szóval lassan, érthetően.
+ trivialitásokat kerülve, aktuálisan és érdekesen,
+ világot keblére ölelően minél kevesebb megbántással, ám
+ őszintén,
+ problémákat nem megkerülve 
szólt.

Egyéniség
- Olyan érvényes és meggyőző egyéniséget mutatott fel, hogy az elutasítók is érezték ennek erejét.
- Kocsisnak még egy-egy megosztó zenei tevékenysége is erénnyé tudott válni, növelni tudta a legendaképződés erejét.
- Ha csak a Chopin keringőkre gondolunk, még zongoristaként is megtudta osztani a zenei világot. Az biztos, hogy ilyen Chopin-keringőciklus se azelött, se azóta nem volt.
- Mennyivel fokozottabban így van a karmesterségével. Miközben konszenzus volt mindig is abban, hogy a zenéről magáról talán Kocsis tudja a legtöbbet, ennek átvitele a zenekarra sosem volt problémamentes és hiánytalanul sikeres, szintén megosztottságot generálva a zenei világba.

Megjelenés
- Ne legyünk álszentek! 
- Kocsis a hullámos hajával, gyerneki huncutságra képes arcával, elhízástól távol álló kiváló megjelenésével, mindig lenyügözte a társadalom női felét. Bár Kocsis maga mindig tagadta ezt a szálat (Presseréket, rockzenészeket felhozva ellenpéldának, hol voltak az ő lehetőségei hozzájuk képest), meg nyilván visszafogottan mesélt magánéletének kalandjairól, azért az a szélsőséges példa, amikor egy zongoraművésznő (Soltész Enikő) saját Kocsis-gyereket akart kreálni a saját életébe és a világ tudomásába: na ez azért kell, hogy mutasson valami erős indikátort ebben a női topikban/threadben is.

* Jótékonyság, társadalmi szerepvállalás.
- Kocsis erős marketingértéke folytán az ilyetén - egyébként kiválóan - súlyozott tevékenysége is pozitívan tudott megjelenni a világban. Lásd Gyermekmentő Szolgálatnak évenkénti koncert születésnapján, vagy lásd első feleségének Hauser Adrienn kezdeményezésének támogatását (Tiszadobi Zongorafesztivál).

* Kiteljesedő tehetség, mint fő magyarázó változót zavaró motívumok, az "elutasítottság" kontextusában is:
- Bőven voltak ilyenek Kocsis életében: Fesztiválzenekar körüli balhék, ÁHZ Muzsikus-válogatás, Soltész Enikő ügy, Süddeutsche Zeitungos rasszista motivációjú denunciálási kísérlet. De hiába a sok "kaland", Kocsis identitása, renoméja mindig épen maradt, megnyerve a bírósági pereket (és a pénzt jótékony célra felajánlva).

* A fenti általános szempontokon túlmenően érdemes lehet megemlíteni a szomorú aktualitást is: pár napja volt Kocsis Zoltán halálának egyéves évfordulója (2016.11.06). A nemzeti "oldal"-mentesen, a zeneművészet műfajmentesen (lásd Presser megjelenését a ravatalnál), szépen és mélyrehatolóan rótta le kegyeletét,talán mondhatni emlékezetbe (előhívhatóan) véső módon.

Ismét linkelném a párperces In Memoriam-os kottás videómat. Állítom, hogy Kocsis valami olyat vett észre, és formált meg interpretációjában a világ számára e Schubert-darab kapcsán, amit más korábban sosem.
[Kocsis Zoltán (✝2016.11.06) R.I.P.] Schubert: Impromptu in f for Piano Op.142/4
https://www.youtube.com/watch?v=bhLUawdcGcM

14 megjegyzés:

  1. Kedves Monlár Miklós Úr!

    Sajnálattal látom, hogy Ön nem nézett utána a tényeknek, mert olyasmit írt, ami nem felel meg a valóságnak...(legalábbis ami személyemet illeti,én pert kezdeményeztem Zoltán ellen aki hazugságokkal akart lejáratni Fáy Miklós nevű bértollnokával íratott könyvében, ezért bepereltem volna, de miután időközben megbetegedett, megsajnáltam és a pertől elálltam.... Ezenkívül messze nem "kaland" volt a nagyjából 16 évig tartó kpcsolatunk, ezt fényképek, tények igazolják...valamint, szegény Zoli interjúját is megcfoltam (most is elolvashatja HVG 2005), amikor azt nyilatkozta, hogy (nagyjából) "Soltész Enikő, ugyan, zongoraművész?....stb. és Ön is láthatja, hogy sikert-sikerre halmozó zongoraművész vagyok....De ezeket Istennek köszönhetem, ahogy azt is, hogy Vele szemben mégis erköcsi győzelemet arattam, függetlenül attól, hogy Ő mind ismertségben, mind lehetőségekben, anyagi javakban dúskált, amikor én egy vagyontalan ember voltam.... gy gondolom, elég az oldalaimra, rólam írt cikkekre nézni, és máris kivilálik a valóság...Sajnálom szegényt, nyomaszt is a halála, de -ami a magánéletét illeti- tuduk, hogy sokunkat megtévesztett... Ettől függetlenül sok gyengédség és empátia is volt Benne, sajnálatos, hogy ilyen hamar be kellett fejeznie...

    VálaszTörlés
  2. (Elnézést kérek, most láttam, hogy néhány hiba csúszott az írásomba)

    VálaszTörlés
  3. Még annyit tennék hozzá, hogy -ahogy említettem is- én csak azért nem indítottam el a peremet, mert megsajnáltam a súlyos szívműtéten áteső Kocsist, és keresztyénként, emberként is "természetesnek" vettem, hogy bárhogy is profitálhattam volna belőle, -mert nyilván profitáltam volna a személyiségi jogaimat sértő, hamis írások alapján-, de- egyrészt sajnáltam, másrészt pedig egy ilyen beteg emberrel szemben nem tartottam volna etikusnak ezt a fellépést. Ezt az ügyvédje nagyon resptktálta, azt mondta: "Enikő, Ön egy nagyon rendes ember" (bár sok hibám van, de ezt természetesnek tartottam).

    VálaszTörlés
  4. Engem -egyébként Őmaga (Kocsis Z.) is zseninek tartott, ismerte a különleges képességeimet, tehetségemet, melyet munkásságommal itthon és külföldön egyaránt bizonyítottam, és a mai napig bizonyítok. Üdvözlettel: Soltész Enikő

    VálaszTörlés
  5. Kedves Enikő!

    WoW! Sok mindenre számítottam, csak arra nem, hogy komment érkezik a poszthoz és, hogy öntől. Bár általában örülök a kommenteknek és megköszönöm őket válaszaimban, de itt ebben az esetben nagyon félek, hogy sok öröm nem lesz a válaszomban.

    Azt még láttam a neten annó, hogy volt minimum 1 meghirdetett zongora-koncertje, azaz zongorázni biztos tud koncertadás szintjén (ez szerintem nem is kérdés). Bár szívesen meghallgattam volna pl.: a Youtube-on néhány felvételét, de ott csak nagyon sokkoló videók vannak önnel pl.: Csernus Imrével (végignéztem még annó).

    Arra is emlékszem, hogy Kocsis Zoltán nyilvánosan kétségbevonta zongoraművésznői kvalitásait. Amennyire én érzékeltem Kocsis Zoltánt figyelve: egyrészt kétségtelenül erőteljesen tudott fogalmazni, ha művészi minőségi problémája volt (volt belőle nem kevés konfliktusa). Viszont ez elképesztő rapid módon csökkent élete vége fele. Kétségtelen a 2012-es szívműtéte nagy vízválasztó volt, meg impulzust adó lehetett ebben. Miközben az önök története meg ezelött íródott, ugye: jelentősen árnyalva a történet ezen szálát.

    Viszont ugyanakkor értelemszerűen nincs megbízható (független és ellentmondásmentes) explicit információm Kocsis Zoltán és ön személyesebb és főleg intimebb kapcsolatáról. Én a posztomban csak az önök kapcsolatából esetleg származó lánygyermekről írtam, akiről Kocsis azt mondta nem az övé, és az itteni kommentekben ön sem mond ellent ennek az információnak (hogy a lánya nem Kocsistól van). Azaz ebben a pillanatban a posztom önt illető része egyelőre még konzisztensnek látszik a valósággal.

    Három dolog nem tudhat összejönni reálisan szerintem, a publikus infók alapján, az ön által mondott verzióban:
    - 16 évesnek mondja Enikő, Kocsis Zoltánnal való kapcsolatát, ami nagyon hosszú idő.
    - Ilyen hosszú idő alatt nem lehet sem félrevezetni önt, mint nőt (világtól hermetikusan teljesen elzárva: kettejükre korlátozva kettejük teljes kapcsolatát)
    - Ha viszont nem volt hermetikus elzárás, akkor kellett valamit beszélnie Kocsisnak önről a környezetének, erősen pozitív kontextusban is. Márpedig Kocsis bitang erősen felvállalta az ön negligálását (mind művészi, mind kapcsolati vonatkozásban).

    Hálózatelméleti kontextusban, tehát
    - sem az nem valószínűsíthető, hogy Kocsis éveken át két arcát mutatta, önnel kapcsolatban (egyiket - a pozitívat - önnek, másikat - a publikusan felvállalt negatívat - a környezetnek)
    - sem az nem valószínűsíthető, hogy ha csak egy (pozitív) arcát mutatta önnek is a világnak is, akkor azt Kocsis utólag ennyire kategórikusan letagadja. Hiszen akkor a környezetből biztos bukkanna fel olyan ember (önön kívül is), aki felhívja az ellentmondásra a figyelmet. És a beperelt lapok készséggel meg is szólaltatták volna őt a botrány tupirozása érdekében. De nem volt ilyen, sőt a lapok elvesztették a pert, és fizethettek, mint a katonatiszt.

    Ha csak egy titkos éjszakáról lenne szó, akkor lehetne koherenssé öszerakni úgy a sztorit, hogy lehessen kételkedni Kocsis verziójában, de 16 évet képtelenség konzisztensen hazudni, még egy Kocsis Zoltánnak is (mindkét potenciális őszintétlenségi szcenárióban).

    Fáy Miklós

    Én nem voltam nagy "barátja" Fáy Miklósnak és írásainak (sőt!), amíg a nyomtatott sajtóban (pl.:Népszabadságban) publikált. De ahogy megszűnt a Népszabadság és az indexes blog-hu-n blogot nyitott, ahova rendszeresen és sokat publikál, 180 fokos fordulatot vett a véleményem irányába. Nyilván nem értek egyet minden betűjével, de kifejezetten egyenes, őszinte embernek tartom, aki "kivívta megszólalási jogát" (azaz van fedezete a mondandójának). Számomra azt, hogy bértollnok lenne, nagyon nehéz eladni, főleg csupán bemondásra.

    VálaszTörlés
  6. Tisztelt Molnár úr! Örülök, hogy nem szorulok rá az ön felé való bizonyításnak, hála Istennek a rólsm, illetve művészi kvslitásaimról írt cikkek,koncert, és színházi önmsgukétt beszélnek. Emellett fotót is láthst Zoliról, mely az otthonombsn készült, de ön annyi fáradságoz sem vett, hogy bárminek is utánanézzen.rengeteget talalkoztunk a Vigadóbeli teremben, valamint nálunk is gyakran megfordult.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Magam részéről a legjobbakat kívánom magán- és művészi életére! Üdvözlettel: Molnár Miklós

      Törlés
    2. Köszönöm szépen, én is kívánom a legjobbakat Önnek! Üdvözlettel Soltész Enikő

      Törlés
  7. Elnézést kérek a hibákért, utólag nem javítom
    Üdv.

    VálaszTörlés
  8. Még annyit, szerinem ne foglalkozzon olyadmivel, amiről nem sokat tud, javaslom, előbb tájékozódjon...hogy hitelesebb lehessen...Minden jót kívánok

    VálaszTörlés
  9. Ezenfelül Zoli maga mondta, hogy így "tönkremegx az image-e", úgyhogy az érdekeinek az felelt meg, hogy eljátsza a "tisztes családfőt". Nekem viszont korábban kellett volna "kapcsolnom". Már mindegy...

    VálaszTörlés
  10. A fenti bejegyzést Soltész Enikő írta.

    VálaszTörlés