Magamról

Fotóm
Főiskolai, majd egyetemi diplomamunkáimtól kezdve világ életemben, adatok, adatbázisok, adattárházak (leginkább Oracle) környékén mozogtam. Mostanság szabadúszó adatbányászként élem napjaimat.

2010. augusztus 4., szerda

Barabási Albert-László - Villanások


Bevallom férfiasan, miután a szerző Behálózva című könyvét nagyon szerettem, nagy reményekkel kezdtem el olvasni ezt a friss új könyvét, a címben említett Villanásokat.És nagy csalódás lett a vége. :o(

Mind szerkesztésileg (szerintem ritka szerencsétlen húzás volt így szétszabdalni Dózsa György történetét, illetve az egyes esettanulmányokat -> vagy ha  ez mindenképpen szükséges, akkor egy plusz alternatív tartalmi struktúra biztosítása lehetett volna egy jobb - olvasóbarátabb - megoldás). Mind a szakmai szempontból nagyon karcsúra sikerült tartalomért (amit a bő lére eresztett, sokszor redundáns témavezetés sem tudott elfedni). És ha mindez nem lenne elég, akkor egyes konkrétumokat illető ellenérzések megfogalmazódása miatt (Pl.: "Poisson azért tudott olyan eredményes lenni kutatásaiban, mert prioritásokat állított fel").

Eleinte azt terveztem, hogy hosszabban fogok szólni a könyvről, de ennyi negatív érzés után, végleg letettem erről. Az egyetlen pozitívum, amit meg tudok említeni a könyv kapcsán, hogy a téma érdekes, és érdemes a további kutatásra; mindenképpen hiányérzetem lett volna, ha nem olvasom el.

Egy vélemény a netről (attilamagic), ami nemkicsit vág egybe az enyémmel:

Most pénteken a könyvhéten megvettem ezt a könyvet. Egy szuszra végigolvastam, mert nagyon olvasmányos volt, DE… minél jobban közeledtem a könyv végéhez annál erősebb volt bennem a gyanú, hogy nem fog szólni semmiről. És beigazolódott! Az írásból megtudjuk, hogy milyen volt a Dózsa felkelés (biztosan van, akit ez is érdekel) és, hogy ehhez mi köze volt az író ükapjának. A művében felsorol egy csomó technikai vívmányaink által begyűjtött adathalmazt, amiből azt a végkövetkeztetést vonja le, hogyha ismered a szomszédod mindennapi elfoglaltságait, akkor képes leszel olyan messzemenő jóslatok létrehozására mint pl: megtudod jósolni, hogy meddig fog aznap dolgozni és kb. mikor fog a gyerekkel hazaérni az óvodából. Annyira vártam, ahogyan elkezdte azt a rengeteg adatot kivesézni a könyvben, hogy lesz valami csattanó, de semmi. Csak egy sima mezei nyersanyag pazarlás lett ez a könyv! Nagyon sajnálom!!!

Viszont van a könyvben egy bekezdés (280.oldal), amit betűhíven kiemelek ide, azoknak akik szeretik Antalffy Tibor honlapján is megtapasztalható, jövőt firtató, idegborzolóan vérlázító stílust/hangulatot. Nem mellékesen megemlíteném, hogy két könyv is említődik ebben a bekezdésben, ami előfordult már többször is itt a blogon: (1) Ian Ayres: Super Crunchers és a Stephen Baker: Numerátorok . Könyvkiadásban is lennének "villanások"? ;)

És nemcsak a mozgásaink annyira szabályosak, hogy előrejelezhetők legyenek. A Netflix és az Amazon előrevetítik vásárlási döntéseinket, a bankok kiszámítják pénzügyi megbízhatóságunkat, a biztosítók pedig előre jelzik, hogy milyen eséllyel lesz autóbalesetünk. Újabban több olyan könyv jelent meg - például Ian Ayres Super Cruncherse és Stephen Baker Numeratija - amely jól dokumentálja, hogy az adatbányászat hogyan aknázza ki mélyen gyökerező kiszámíthatóságunkat, és ölel fel az üzleti élettől, az egészségügyig mindent.

(Közbevető apróbetűs megjegyzés:: A humán dinamika és az adatbányászat közti különbség a következőképpen foglalható össze: az adatbányászat a tevékenységi mintázataink alapján jelzi előre a viselkedésünket, anélkül, hogy az algoritmusok által feldolgozott mintázatokat meg akarná érteni. A humán dinamika kutatói viszont olyan modelleket és elméleteket próbálnak kifejleszteni, amelyek arra keresnek választ, hogy bizonyos rendszerességgel végzett tevékenységeink miért, mikor és hol zajlanak le.)

Valóban, amerre csak nézünk mindenütt a technika köszön vissza, így minden vágyunk és igényünk merőben pénzkérdéssé válik. A mindent átható adatbányászat a vásárlás, utazás, szórakozás, szerelem, betegség, kapcsolatok, jótékonyság területére, egyszóval életünk  minden kérdésére kihat. Stelarc ábrándja, tehát nem annyira valóságtól elrugaszkodott dolog - meglehet hamarosan tényleg parányi szerkezeteket viselünk majd véredényeinkben is.

BTW, avval erősen vitatkoznék, hogy az adatbányász ne akarná megérteni a mintázatokat. Ha csak praktikus oldalát nézzük a dolognak: a megértés igényének teljes elhagyásával a vakvágányokra tévedés kockáztatódik, igen jó eséllyel. Arról már nem is beszélve, hogy az egésznek a sava-borsa, egyik fő élvzeti forrása, a mintázatok mögötti valóság adekvát megértése. Nélküle a stratégia-alkotás is könnyen bohózatba tudhat fulladni.

A szerző valószínűleg arra gondolhatott, hogy például egy logisztikus regressziós algoritmus jól meg bírkózhat adott esetben az adatokkal és az adatok mögött lévő mintázatokkal, anélkül, hogy 'paraméterként meg kéne adni a mintázatok (humán) megértését'. De az adatbányászat nem csak szimpla - példánál maradva - logisztikus regressziós futtatást jelent. Nem mindegy milyen adatokon, milyen előkészítés után, az algoritmus-arzenál mely algoritmusát futtatva, milyen következtetéseket szűr le az ember, egy komplex iteratív folyamat akárcsak egyetlen lépéseként is.
Bejegyezte: dátum: 19:48

15 megjegyzés:

  1. Már beszéltünk róla, hogy szerintem ez a könyv messze nem a szakmának szól, hanem a nagyközönségnek. A Libriben pl. felkerült a 20-as népszerűségi listára! A polcon is főhelyre rakták, ahol könnyen szembetűnik. Én csak beleolvastam ott, és valóban olvasmányos, könnyen érthető, gördülékenyen írt.
    Sajnos az utóbbi időben egyre több az ehhez hasonló könyv, ahol elismert tudósemberek írnak úgymond "bestsellereket"... talán, hogy a nevük jobban a köztudatba ivódjon, vagy, egy plusz pénzkereseti forrás legyen. Az is lehet, hogy a kiadó ösztönzi őket, a nagyobb példányszám eléréséért. (Amúgy szerintem a korábban elemzett Helen Fisher könyvek is ebbe a körbe tartoznak, - azaz a szakmának kevés újat mond -; illetve épp tegnap olvastam hasonlóan rossz kritikát Szendi Gábor paleolit táplálkozásról szóló könyvéről)
    Tehát ez mondhatni egy "tendencia" lehet...(?)

    A legfontosabb kérdés, hogy maga az író kiknek szánta, és mi volt a célja vele?!
    VálaszTörlés
  2. Ez jó sok felvetés, alig győzöm megválaszolni. :o)

    - Szendi Gáboros paleolit táplálkozást cincáló írást én is olvastam a könyves blogban. Sajnos a témához nem tudok hozzászólni.
    (1) Fogalmam sincs mi egészséges ebben az egészségtelen világban.
    (2) Mindennek és az ellenkezőjének is van irodalma.
    Nekem most kéne filóznom (igazságot tennem) abban, hogy egészséges-e például tejet innom, miközben esetleg húsz év múlva halok bele, nem harminc év múlva (ha addig nem történik semmi kataklizma).
    Laikusként ennél már az is jobban idegesít, hogy akár lejárt szavatosságú, máshova nem kellő szemetet etetnek velünk multis láncok, a környezetszennyezés meg génmanipuláció "csodáiról" már nem is beszélve.

    - Helen Fishernél számomra előny, hogy az írását a konkrét tapasztalatommal is jobban tudtam ütköztetni, mint Szendi Gábor felvetéseit.
    Továbbá Helen Fisher témájánál a lobbik-ellenlobbik harca sem olyan domináns, mint a táplálkozásnál (lásd például a klasszikus margarin-vaj szembenállást).
    Barabásival összevetve,
    Helen Fisher (1) ugyanolyan olvasmányosan ír, (2) ugyanúgy valós, egyén által átélhető problémákról, (3) még a közös adatbányász gyökerek is szépen felfedezhetők munkásságukban.
    Helen Fisher mégis jóval több és használhatóbb információt oszt meg olvasóközönségével, konzekvens módon plusz jóval szimpatikusabban tálalva. (Számomra)

    - Én nem azt vártam el a Villanásoktól (szakmailag), hogy holnaptól aprópénzre tudjam váltani a benne lévő információkat. De ha tud a szerző koherens könyvet írni, és a tudományos világ elismert alakjává nőtte ki magát az elmúlt években, akkor az elvárások nem csökkenhetnek vele szemben. Az én szememben az még nem siker (akár a mainstreammel szemben is), hogy tud olvasmányosan írni, és sokan veszik a drága könyvét.
    VálaszTörlés
  3. A főtémához annyit, hogy Szendi Gábort abból az aspektusból említettem, mint a munkájában amúgy elismert szakember ír CSAK a népszerűség miatt egy kevésbé szakmai, és kevésbé hiteles könyvet...

    A résztémához (mármint ami előkerült):
    Szendi Gábor könyvével nekem az a gondom, hogy olyan példákat hoz fel, ami egyszerű "józan paraszti ésszel" megcáfolható. Pl. miszerint az ősember nem evett más gabonát, csak zabot. Én úgy emlékszem tanulmányaimból, hogy egyik fő táplálék volt a gabona :)))
    És ez szokott problémát okozni nekem bármely táplálkozástudománnyal kapcsolatos bestsellerrel. Amint találok benne egy ehhez hasonló csúsztatást, már nem érzem hitelesnek a többi mondanivalóját sem, bármi légyen is :)

    A szavatossági időről annyit, hogy önmagában engem nem szokott zavarni a lejárata :)
    Nem azt tartom problémának, hogy egy élelmiszernek lejár a szavatossági ideje, és én azt fogyasztom, hanem olyan élelmiszernek jár le, ami televan E-kkel, (ízfokozók, tartósítószerek stb...)
    Anno gyerekkoromban ha nyár közepén vettem tejszínt, volt, hogy mire hazaértem, már megsavanyodott :)))
    Ma egy hónapig is eláll, de ha megromlott valami iszonyú keserű, és kimondhatatlanul rossz íze lesz :(
    Azaz nem a tejszín romlik meg, hanem a sok "E".
    Megsavanyodott tejet régen szívesen ittam, sőt, végülis abból készül a joghurt, egy igazi sajtot néha majd egy évig érlelnek... ami ugye szintén romlott tejből készül ;)))

    A Villanásokra visszatérve:
    egy egyszerű gondolkodású betörő is tisztában van azzal, hogy az átlagember szokásait könnyen meg lehet figyelni, és kiszámítható... ;))))
    Erre építenek ugyanis.
    VálaszTörlés
  4. Ja, és ahogy elnézem te is küzdesz a hozzászólás elküldésével ;)))
    Pocsékul megoldott rendszer.
    VálaszTörlés
  5. Ráadásul, lehet, hogy most én is csúsztattam... nem volt kedvem konkrétan utánanézni a "zabos" témának... esetleg, ha gond, akkor újra nekifogok.
    VálaszTörlés
  6. Én nem tudom megítélni Szendi Gábort, mennyiben motiválta a pénz, népszerűség. Még csak azt sem, mennyire hiteles. Azzal egyetértek, hogy a hitelesség viszont kulcskérdés az ilyen könyveknél.

    Paleolit korban lehet, hogy tényleg ismeretlen volt a gabona. Az is kérdés, hogy gabona címén mennyire fontos az öntözéses földművelés (ami jóval későbbi találmány), vagy engedjük meg a "vadgabonát", vagy tudom is én minek hívják a cuccost.

    Szavatossági időt illetően ezek szerint másképp gondolkodunk, még ha van is benne puffer, meg rövidítheti is azt amit mondhatsz. Én ezzel sosem kísérleteznék, gyógyszereknél sem. Az aludttejet is másnak érzem ebben a kontextusban, hiszen az egy másik élelmiszer, másik szavatossági idővel.

    Barabási könyvében azért kicsit többről van szó villanások címén, már csak azon túl is, hogy egy emberen túlmenően tömegeket vizsgál a kérdéses aspektusból. :o) De az asszociáció abszolút jogos.

    Google ide vagy oda, tényleg katasztrófa ez a blogrendszer. XXI.században, a informatika kőkorát idézi, hogy stílszerű maradjak... :o(
    VálaszTörlés
  7. Előszöris elnézést, hogy ilyen mértékben terelem el a szót a főtémáról :)
    De ha már felhoztam, ismét Szendi Gáborral kapcsolatban folytatnám a gondolatmenetemet:
    Mélyebben nem foglalkozom általában „táplálkozástudománnyal” azon felül, hogy mint minden nőtársam, és is állandóan fogyókúrázom. Úgy tudom, szakmai körökben eddig Szendi neve jól csengett, elismert volt. Úgy tűnik a népszerűséget ez a könyv, ez a módszer hozta neki…
    Nem szeretem az újabbnál újabb fogyókúrákról, táplálkozásról szóló reformötleteket, mert a legtöbb alapvető hibákra épül, és olyan magyarázatokat tartalmaz, amire az egyszerű ember is rá tud cáfolni csak az általános ismeretei alapján.
    Ebben a „paleolit táplálkozás” témában is túlzott elmélyedés nélkül is több ilyen problémára bukkantam:
    - az első azonnal, maga az „evolúció” fogalma, ami nem csak folyamatos fejlődést jelent, hanem változást, a változó megújult körülményekhez való alkalmazkodni tudást. Valóban az evolúció során az ember szervezet folyamatosan alkalmazkodik az újféle élelemforrásokhoz. Sőt itt még területi eloszlást is meg lehet figyelni. Mert bármely korban is élt az ember más földrajzi környezetben más élelmet tudott hasznosítani.
    Éppen ezért ez nem jelenti azt, hogy a tejet mindenki szervezete egyaránt elfogadja, és hasznosnak is tartja, de ez szerintem inkább egyénfüggő, mint, hogy az őseinkre hivatkoznánk.
    - És akkor el is jutottunk a második gondolathoz: az egyénfüggőséghez. Minden ember szervezete valahol más, egyedi, így bár a legtöbb dolog hasonlóképpen hat az átlagra, mégis elmondható, hogy lesznek kivételek. Ami hasznosul az egyik ember szervezetében, az lehet káros is akár egy másiknál… ( a vércsoport diéta pl. bizonyos szempontból épp erre épül: ott azt mondják, hogy a vércsoport határozza meg, mit hogyan tud hasznosítani a szervezetünk)
    - Aztán az életmód: a paleolitikum embere teljesen másképp élt, mint a mai ember. Úgy gondolom, a legnagyobb probléma az elhízás tekintetében a jelenkor modern életvitele, a kevés mozgás, a rossz levegő...stb Tessék kimenni a vadonba, és nekiállni vadászni, halászni, gyűjtögetni… azaz a táplálkozáshoz válasszuk az életformát is.
    - Végül az élelmiszerek, ami összefügg az előzőekben leírtakkal is: mára az élelmiszerek is megváltoztak. Egy részük szintén az evolúció kapcsán, de sokat mi magunk mesterségesen alakítottunk: ahogy írtad „génmanipulációval”… azaz vissza kéne térni a vadon termő növényekhez, a vadon élő állatokhoz…

    És mindezek után hasonlítsuk össze önmagunkat az akkor élő emberekkel… Milyen célt akarunk elérni ezzel a táplálkozásformával? Egészségesebb, hosszabb életet? Nézzünk csak vissza, akkoriban mennyi is volt az átlagéletkor?! ;)))
    VálaszTörlés
  8. Hát, még szerencse, hogy előrelátóan másutt írtam le gondolataimat, és csak bemásoltam ide, mert kétszer is elment... :(
    Viszont a tördelést megváltoztatta a rendszer, így most kevésbé átlátható, mint eredetiben volt. Bocsi érte
    VálaszTörlés
  10. Elmondani nem tudom mennyire örülök ennek a kiegészítésnek, nagyon szépen köszönöm.
    Abszolút szívemből szól, minden sora, minden szava.

    És bár a táplálkozástudományhoz én aztán tényleg nem értek, de az adatbányász szem azért meg tud akadni az "egyénfüggés" kulcsszaván. Olyannyira, hogy külön postot érdemelne csak ennek az egy mellékszálnak a vesézése. (Nem tudom mikor lesz rá erőm, ha lesz egyáltalán.)

    Mégegyszer köszönm!
    VálaszTörlés
  11. Hát, szívesen olvasnám, hogy egy "adatbányász" mit tart fontosnak, mire gondol, az [b]egyénfüggés[/b] kulcsszó kapcsán ;)
    Mi mindent lehet kihozni a gondolatból...
    VálaszTörlés
  12. Bocsi, úgy látom, itt a BB kódok nem alkalmazhatók... csak kipróbáltam :)
    VálaszTörlés
  13. Na megszületett Szendi Gábor ellenirata jó hosszan, az említett 'könyves'-blogposztra. Nagyon jól megírt cikk (érzelmi túlfűtöttségét leszámítva), a hitelességvizsgálatot meg meghagyom másnak. :o)

    Külön élvezet volt olvasni,hogy nem mindegy, hogy "milyen adatokból milyen következtetést vonunk le", ami ennek a blognak is egyik kulcsmottója.

    És azt is jó volt olvasni, hogy "...hosszú távon, 40-50 év után károsítják komolyan az egészséget", ami hozzánemértőként az egyik hangsúlyos észrevételem volt a témában.

    Mi a bloggazdai konklúzió, mondjuk Helen Fisherrel összevetve? Hát, hogy továbbra is fennáll, hogy a szerelem/társkeresés témában több blogpost is íródott már itt, míg táplálkozástudományt illetően, itt a kommentek között vívok szélmalomharcot az információcunamival. :o)))

    Hiába vannak mindkét szerzőnél kutatási módszertant érintő adatbányászat szempontból érdekes aspektusok, ha egyszer az egyik témához alapjaiban nem tudok hozzászólni, ott sarlatanság bármit kijelenteni (részemről).

    Na ezért sincs igaza Barabásinak, amikor azt mondja, hogy az adatbányászt nem izgatja a "mintázat eredete", ahogy a blogpost utolsó soraiban próbálom jelezni.

    A konkrét felmerült kérdésre válaszolva, pedig:

    A Villanások könyv egyik "humán dinamikai" vonulata pont azt próbálja fejtegetni, hogy tök mindegy, hogy valaki sokat utazik vagy sem, tömeges méretben is jól előrejelezhető, hogy hol lesz egy jövőbeli időpontban. Azaz nem utazási szokásokkal összecsengően "egyénfüggő" a dolog.

    Amikor "egyénfüggésről" beszélünk két lényeges dolog van. (1) ennek detektálása (2) ennek kiküszöbölése, ha problémát okoz az adott feladatban. Na ilyesmiken agyalnék abban a tervezett blogposztban.
    VálaszTörlés
  14. Köszi a jelzést, rátaláltam, és én is elolvastam a cikket.
    Mindkét fél csúsztat erősen. Csak Szendi "tudományosabban" fogalmaz, amit első olvasatra nehezebb megcáfolni, de azért én továbbra is érzek cáfolható részeket. Tartom pl. ezután is, hogy ehhez a táplálkozáshoz az életmód ilyetén megváltoztatása is szükségszerű :)))
    Nem mondom, hogy a mai társadéom egészséges életmódot folytat, de nem csak a táplálkozásunk a probléma.... (de nem akarok ismét belemélyedni a témába, ennyire részletekbemenően, hiszen a poszttól egyre távolodunk)
    Különben ez után az írás után a másik nagy mumus jutott az eszembe: a "globális felmelegedés projekt" :)))
    Mindkettő erősen pénz orientált, lobbikhoz kötődik, telis-tele féligazságokkal, amik egyaránt könnyen bizonyíthatóak, és cáfolhatóak is.

    Az ""egyénfüggés" témájában pedig érdeklődéssel várom az új posztodat ;)
    Ugyanis izgalmasan hangzik a téma...
    VálaszTörlés
  15. Abszolúte! :o)

    Szendi-ügyben ha valaki, akkor én biztosan nem teszek igazságot. Meg lehetne próbálni sok-sok szöveget átrágva, hogy implicit következtetéses utakon valahogy kideríteni valami alapvető hamisságát az egyik oldalnak, mint tettem a klímakatasztrófa előrejelzésnél, ahol szintén sikerült állítanom egy olyat, egy olyan témában (domainben), amihez szintén nem igazán értek.

    De ennek nyomán ettől még ugyanúgy nem oldódna meg számomra a "jó" táplálkozás kérdése, mint ahogy továbbra sem tudom, hogy most akkor kb. 50 év múlva klímakatasztrófa következtében kipusztul-e az élet itt a Földön, mint ahogy állítják ezt egyesek oly nagy öntudattal. ;)

    Így van, szerintem is tökéletes asszociáció a globális felmelegedés témája, ott is hatalmas pénzek mentén lobbiznák a felek, és ott is nagyon nehéz tisztán látnia a földi halandónak.
    VálaszTörlés

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)