Magamról

Saját fotó
Főiskolai, majd egyetemi diplomamunkáimtól kezdve világ életemben, adatok, adatbázisok, adattárházak (leginkább Oracle) környékén mozogtam. Mostanság adattárházasként, adatbányászként élem napjaimat.

2011. február 2., szerda

Beszéd, mint a sikeres párkapcsolat prediktora?

.
Sikerült egy "igazgyöngyöt" találnom a hatalmas indexes napi forgatagban, mondhatni "zajban". :o)

Mire nem jó (még) a (szöveg)bányászat. :o) Ha már itt a blogon oly hangsúlyos volt többször is a szerelem meg társkeresés jövőjének fürkészése, nemcsak és főleg nem teoretice, hanem konkrét egyedi párkapcsolatok vonatkozásában, matematikai/numerátori alapokon, akkor röviden szót ejtek erről is.

A beszédstílus a jó párkapcsolat alapja

Az érintettek beszédmódja alapján nagy biztonsággal megjósolható egy párkapcsolat jövője, állítják az új módszert kidolgozó pszichológusok.

Azok a párok, akiknek beszédje szinkronban van, négyszer nagyobb valószínűséggel szeretnének máskor is találkozni, mint azok, akik nem egy nyelvet beszéltek, derült ki a Texasi Egyetemen diákok bevonásával végzett vizsgálatból. A kutatók a szavak mondatokká fűzéséhez nélkülözhetetlen funkcionális szavakra koncentráltak.

A kutatás első fázisában 40 pár gyors, mindössze négyperces randevút bonyolított le, és beszélgetésüket rögzítették. A második fázisban már rendszeresen találkozgató párok hétköznapi beszélgetéseit és üzenetváltásait vizsgálták 10 napon át, és a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a beszédmodor és az írás stílusa jó indikátor lehet arra nézve, hogy sikeres lesz-e vagy sem egy kapcsolat.

A dolgot ugye nem tudom leellenőrizni, maximum csak fejben végiggondolni.  És részben pozitív gondolkodásomból fakadóan, részben tapasztalatom alapján azt kell mondjam: erősen el tudom képzelni, mint reális lehetőséget.

* A kutatásnak értelme is van, lásd csökkenő házasodási és gyerekvállalási kedv (fejlett nyugaton).

* Nem "brittudósi" hülyeség, már első olvasatban sem. Például mert egybevág a józan paraszti ész tapasztalatával.

* Ha én állítanék fel csapatot társkeresési honlap alapításához, én is nagyon támaszkodnék pszichológusokra. Már az óriási segítség lehet, hogy mik lehetnek a releváns felteendő kérdések.

* Négyszeres szorzó az már nagyon komolyan hangzik (ha valós). Ez előrevetíti minden adatbányász örök álmát, a talált prediktor erős magyarázóerejét.

* A említett indikátor tipikusan nem az a prediktor, amit az emberek oly könnyen befolyásolni tudnak. De még ha igen, akkor sem látszik, hogy milyen irány lenne jó stratégiailag/taktikailag. Azaz a prediktor eléggé ígéretes módon őszintének tűnik, mint a hormonok is, dr. Helen Fishernél, nehéz vele hazudni. ;) Ez az én olvasatomban talán a legkritikusabb pont, bármiféle algoritmusokkal támogatott társkeresésnél.

* Egy dolog látszik csak problémásnak számomra: hogy lehet számokkal mérhetővé tenni a beszédmodort.

Társkeresés és adatbányászat témát érintő blogpostjaim:
Társkeresés adatbányász alapokon
Társkeresés - Numerátorok
Dr. Helen Fisher mint a szerelem "brittudósa"?
Dr. Helen Fisher kérdőíve társkereséshez
Dr. Helen Fisher - Zárszó
Társkeresés adatbányászati támogatással
Beszéd, mint a sikeres párkapcsolat prediktora?
COMMENT:COM: "Házasság első látásra"

9 megjegyzés:

  1. "Egy dolog látszik csak problémásnak számomra: hogy lehet számokkal mérhetővé tenni a beszédmodort."

    Hát, például, lehet, hogy nem számokban kellene gondolkodni.... hanem akár említett Helen Fisher módszeréhez alkalmazkodva, alaptípusokat keresni, és azok között összefüggést, viszonyt feltételezni.

    Biztosan vannak ilyen alaptípusok. Egyébként szerintem a beszédstílust is sok egyéb tény befolyásolja. Ki milyen környezetbe született, hol élt, mennyit, és milyen irányban tanult.... akár mérhető lehet az idegen szavak, kifejezések használata, káromkodások.... egyebek :)

    VálaszTörlés
  2. Az adatbányászok alapvetően számokkal szeretnek dolgozni, lásd "numerátorok". ;)

    dr. Helen Fisher módszere a típusokkal egy nagyon jó osztályozási metódusnak tűnik valóban. Míg azonban a hormonoknál - biológiából következően - négy egyenrangú, egyformán szerethető osztály tudott létrejönni, most itt "beszéd"-dolognál nekem az jön le, hogy csak két - asszimmetrikus - kategória van: illeszkednek-e potenciális párok avagy nem. Ennek minden előnyével és hátrányával.

    Az egy további lépés annak akit érdekel, hogy a egy-egy ember beszédét mi és hogy befolyásolja, ahogy te is írod. Azt viszont nem érzem feladatnak társkeresésénél (első körben), hogy ha valakik nem illeszkednek egymáshoz, akkor tisztázzuk a hátteret és ad absurdum "eröltessük",hátha mégis tudhatnak illeszkedni.

    Persze kritikus pont már ott van, hogy szerelembeesés elött avagy után van párkapcsolati-sikeresség-előrejelzési vizsgálat, illetve ha "utána", akkor nem illeszkedés esetén mi legyen a következő lépése a párnak.

    Mindazonáltal én nem durvítanám el ilyen irányba és mélységbe az egészet. Mi emberek különbözőek vagyunk különböző esetekkel/élethelyzetekkel, miközben itt valami általánosat akarnánk megragadni.

    A cikk alapvető üzenete számomra, hogy amikor egy potenciális pár két személyisége találkozik majd természetes humán módon benyomások, ösztönök, külső jelek, interakciók, stb. alapján formál véleményt majd dönt jól vagy rosszul (első- vagy másodfajú hibázással), akkor ezekhez tartozhatnak-e objektív, nemigazán befolyásolható, számokkal reprezentált magyarázóváltozók (ugyanerre a döntési feladatra). Ha tartozhatnak releváns magyarázóváltozók, akkor a nagy kérdés, hogy a humán módi lebonyolítása elött/alatt/után akar-e evvel bárki szembesülni. ;)

    Az én személyes véleményem - továbbra is - az, hogy ha valaki nagyon vágyik hosszútávú kapcsolatra, például erős monogám beállítottsága, kötödési vágya, stb. miatt, akkor a kiválasztási esélyeit tudhatja növelni ilyen numerátori forrásokból érkező információkkal (elsősorban statisztikai relevanciával).

    VálaszTörlés
  3. Kevered ;)
    HF-nél is két lehetőség van: illeszkednek vagy nem...
    Van négy alaptípus, amiket összevet egymással, és felvázolja viszonyokat.
    Itt is hasonlóképp gondoltam volt: beszédstílus alapján típusokba lehet sorolni az embereket, és összevetni, hogy mely beszédstílusú egyén melyikkel tud kommunikálni, és ki az akit ki nem állhat. Mondjuk ez egyszerűbb, mert egy választékos beszédű egyértelműen nem fér meg az alpári stílusúval... :)

    A másik, amit rosszul magyarázhattam, hogy épp fordítva gondoltam, ok-okozatilag:
    azaz nem egy potenciális párról kívánnám eldönteni, hogy a beszédük alapján összeillenek-e, - mert ha már egymásra találtak, akkor azt önmaguk is megérzik egymással való kommunikációban - hanem pl. HF által felállított párosítások további szelektálására, mielőtt a társkeresőben ajánlanánk egymásnak a két embert....

    VálaszTörlés
  4. Vagy pedig a "gyöngyszemed" mégiscsak zaj kategória... ;)

    VálaszTörlés
  5. Tartom amit eredetileg is mondtam: minőségileg nem mindegy, hogy egyetlen dologban van-e vagy nincs illeszkedés avagy négy (vagy több) egyenrangú kategória egyikébe kell valamit besorolni. Magasabb szinten persze mindkettő ugyanúgy osztályozási feladat.

    Én az alapvető különbséget ott látom, hogy a beszédhez ott kell lenni mindkét félnek, HF-es hormon-megközelítésnél meg vizsgálhatók egyedileg is az emberek. És ez persze lehet hatással a társkeresési projektek, nagyszámosságú mintán alkalmazott párkapcsolat-sikeresség optimalizálás algoritmusaira. :o))) Hiszen egyedileg sokkal több ember vizsgálható (előzetesen), mint ahány beszélgetésre sort tud keríteni egy társkereső ember.

    Az ok-okozat csere problémát nem igazán értem.
    Mivel mindkét metódusnál lényeges, hogy kívülről nehéz beavatkozni (hazudni), illetve egymástól lényegileg függetlenek (lehetnek) így kiegészíthetik egymást. Mind társkeresésnél, mind később párkapcsolat-elemzésnél. Szerintem.

    Nem tudom miért lenne zaj a téma/cikk. Szerintem (1) fontos ügyben, (2) voltak infók, (3) továbbgondolható az egész. Persze nem kell velem egyetérteni. :o)

    Az persze probléma, hogy a cikkből nem igazán érzékelhető, hogy a beszédmodor, a stílus, a funkcionális szavak, az összhang (esetleg például gördülékenység), a szinronitás hogyan ragadható meg a kérdéses osztályozási feladatban, ehhez valószínűleg el kéne olvasni az eredeti szakcikket.

    VálaszTörlés
  6. Az utolsó bekezdésedben összpontosul mindaz, amit eddig próbáltam mondani ;)))
    [pontosabban erre kerestem a választ én is]

    VálaszTörlés
  7. Legalább azt is kipróbálom, hogy ide tudok-e linket beszúrni:
    http://divany.hu/intim/2011/02/25/a_hasonlo_beszedstilus_a_tartos_kapcsolat_titka/

    Megvallom, még nem olvastam, épp csak ebben a pillanatban láttam meg a cikket, és eszembe jutott ez a posztod :)))

    VálaszTörlés
  8. hááát, beszúrni lehet, csak nem értelmezi...
    mindegy, van rá módszer, hogy megnézd :)))

    VálaszTörlés
  9. A jozan ésszel, megfigyeléssel egybevág itt is a megfigyelés - mindez jelentős bulvárköritéssel megfejelve :o).

    A kérdés igazándiból továbbra is az, hogy mennyire lehet a potenciális lehetőséget kiaknázni, azaz prediktálásra használni egymást nem ismerő emberek esetében.

    VálaszTörlés