Társkeresés adatbányászati támogatással

.
Dr.Helen Fisher antropológust érintő posztjaimban már adtam tanubizonyságát, hogy mennyire izgatnak a társkeresés módszertani kérdései. Annál is inkább, mert érző emberi lényként is, adatbányászként is izgalmasnak találom a témát.

Itt az alábbiakban egy v0.0.0.1ß initial draft verzióban megpróbálom körbejárni a témát "domain-centrikusan", úgy ahogy első nekifutásra eszembe jutott, amit egy blogposzt keretei megengednek. Kéretik elnézni az esetleges hibákat, pontatlanságokat. Esetleg konstruktív hozzászólásokkal javítani a minőségén. ;)


NÉMI ELMÉLETI HÁTTÉR:

A párválasztás elsősorban szellemi-lelki-testi/fizikai, tehát „emberi” és nem „tudományos” téma, amit roppant nehéz mérni, egzaktan „materialistán” megközelíteni. Nem véletlen, hiszen a perdöntő első benyomás az „első szerelem”-hez kötődik gondolkodásunkban, nem pedig a hideg racionális számításhoz, ahol úgy érezzük a művészetnek van maximum érvényessége leginkább megszólalnia, semmint a tudománynak. Ebből azonnal következik, hogy a tudománynak nem lehet célja például a szerelem hőfokának valós számra való leképezése, ami metódust egyébként az adatbányászok oly nagyon szeretnek. :o) Mégis lehet ígéretes terep a témában még a tudomány (azon belül adatbányászat) számára is: például a hasonlóságok elemzése.


Ha absztrahálunk, akkor a problématérben egy társkereső
(1) rendelkezik preferenciákkal (potenciális társat illetően), illetve
(2) rendelkezik lehetőségekkel (adottság, környezet).
Az angol terminológia hangzásilag éredekes módon egybecsengő „meeting” és „mating”-gel jelzi a megkülönböztetésüket.


A társválasztási preferenciák két nagy csoportba sorolhatók, két elmélet mentén:

(1) Hasonlóság keresése a másikban (kulturális megközelítésnél).
Vonzalomelmélet. Kulcsmomentumok: „suba a subával, guba a gubával”, homogámia és homofília.
Az idevágó hasonlósági törekvéseket érdemes firtatnia egy adatbányászati (társ-)ajánlórendszernek

(2) A legjobb tulajdonságok keresése a másikban (társadalmi-gazdasági megközelítésnél).
Csereelmélet. Kulcsmomentumok:, „tulajdonság-, faktorpiac”.
A preferenciális csereelmélet (pl.: jövedelem) érvényesítési terepe továbbra is a hagyományos "egzakt" keresés.

Csak erős idegzetűeknek egy kifejtés: az elmélet szerint az emberek hasznok és költségek alapján alakítják ki, illetve szakítják meg kapcsolataikat: azokkal alakítanak ki kapcsolatot, akik a legnagyobb hasznot biztosítják, és a legkisebb költséget okozzák. Ha nincs megfelelő kapcsolat, egy szükséges különbség-küszöbre, akkor marad egyedül az ember. Minél magasabb a jutalmak és költségek különbsége az egyén referencia szintjéhez képest, annál kielégítõbb a kapcsolat. Ha egy potenciális alternatív kapcsolatban nagyobb a különbség, mint az aktuális kapcsolatban, akkor az egyén az aktuális kapcsolatból átlép az alternatívba. Az egyének a legmagasabb értékû társat keresik, annak alapján, hogy minden embernek van egy hozzávetõleges piaci értéke, annak arányában, hogy milyen mértékben rendelkezik elõnyös tulajdonságokkal (szépség, az intelligencia, a báj, a vagyon, és a társadalmi státusz). A rendszer úgy nyeri el stabilitását, hogy a közelítõleg egyenlõ értéket birtokló egyének egymásra találnak.



A reménység szerint nem „brittudós” kutatók számtalan vizsgálat után azt vélik, hogy társkeresésnél:

(1) Az emberek hosszú távú kapcsolataik során elsősorban
(a) „magukhoz hasonló megjelenés”-t keresik a másikban (homogámia) – például a fenotípusos illesztés specifikus idegrendszeri mechanizmusával - illetve
(b) „miben hasonlítanak” (homofília) jegyében választanak

(2) A homogám párválasztási preferenciák kialakulásában tanulási folyamatok is részt vesznek, nevezetesen imprinting jellegű mechanizmusok. A gyerekkori tapasztalatok hatására például a fiúk internalizálják anyjuk fenotípusát,  és ezt, mint egyfajta mentális modellt, használják fel későbbi párválasztásuk során. Hasonlóság figyelhető meg ellentétes nemű szülő és partner között, sőt a hasonlóság erőssége korrelál a gyerekkori szülővel való érzelmi kapcsolat szorosságával, a pozitív tapasztalokkal.

(3) De az említett korreláció megfigyelhető még a személyiség jegyek Big Five skáláin is mérve.
(a) Extroverzió (kifelé fordulás: társaságkereső, aktívkodó, önérvényesítő, szeretetközpontú, élménykereső, pozitív érzelmeket hajtó formákban)
(b) Neuroticitás (emocionális stabilitás/labilitás)
(c) Együttműködés
(d) Lelkiismeretesség
(e) Nyitottság

(4) Arcmetrikai mérések  - azaz az arc egyes méreteinek, arányainak vizsgálatai - közvetlen adatokat szolgáltatnak arról, hogy a partner – ellentétes nemű szülő közötti hasonlóságok ténylegesen fennállnak az arc bizonyos területein. Úgy látszik, hogy a nők elsősorban apjuk középső arcterületeit modellezik, a férfiak pedig az anyjuk arcának alsó részéről származó jellegzetességeket használják fel a mintavételre.

Minél igazabbak a fentiek, annál inkább kincsesbánya a terep az adatbányásznak. :o)

Szociálpszichológusok vizsgálatai ha valakivel gyakrabban találkozunk, azt jobban kedveljük, azaz a közelség vonzalom kialakulásához vezet. Van olyan konkrét megfigyelés is, hogy egy egyetemi kollégiumban a barátságok kialakulásának legjobb magyarázó tényezõje az volt, hogy milyen távol helyezkedtek el a szobák az épületben. Sőt a helyzet sokkal durvább. Az a sejtés, hogy ha több kapcsolatot alakítunk ki azokkal, akikkel gyakrabban találkozunk („közelség szindróma”), akkor, ha gyakrabban találkozunk olyanokkal, akik tõlünk valamilyen tekintetben különböznek, gyakoribbak lesznek a tõlünk különbözõekkel kialakított (heterogén) kapcsolataink. Azaz a „közelség” felülírja a „homogenitást”. Azaz érdemes lehet törekedni a „közelség” implementálására, ha a homogenitásra törekvés már túl nagy korlátokat emel.


A társkeresés algoritmusokkal való támogatása interdiszciplináris tudomány:
(1) Szociológia
(2) Pszichológia
(3) Kvalitatív („piac”)kutatás
(4) Adatbányászat (mesterséges intelligencia).
...határmezsgyéin.


GYAKORLAT

Külföldi minták számítógéppel támogatott társkeresésre:
* Parship
* Chemistry.com
* Match Affinity
* eHarmony
etc.


Kiindulás (az elméleti összfoglalás konklúziója nyomán)

(1) Hasonlóság(arc-, vélemény-, stb.) keresésére redukálódik a fókusz (mind köznapi, mind adatbányász értelmezésben), a piaci csereelmélet teljes ignorálásával.

(2) Invariáns, hogy egy társkereső mennyire népszerű az ellenkező nem körében. A lényeg, hogy ne a gyors/azonnali/kézreeső társkereső-választ keresse, hanem a fókusza a leghozzáillőbb megtalálásán legyen. Az a lényeg, hogy ha minél több a (hozzáillő társat komolyan kereső) felhasználó, annál reálisabb énképet tud adni a lehetőségekről és korlátokról az egyénnek, felesleges évek elvesztegetése nélkül.

(3) Az absztrakt értelemben vett "közelséget" (annak érzetének kialakulását) meg kell próbálni támogatni, valóságot minél jobban közelitő módon. Vö.: otthonosság komfortérzete.

(4) Mélyebben kell megérteni a vonzalmat és szabályait ("rules of attraction") a gyakorlati alkalmazhatósághoz.

(5) Az igazmondó és a hazudós jelöltekből is ki kell tudni préselni az igazságot. Inkább kevesebb, de megbízható legyen az információ. Rossz alapadatok, rossz következtetésre vezetnek.


Cél nem az, hogy az társ-ajánlórendszer minél többet ajánljon és az előfizető ezáltal minél többet perkáljon, hanem pont ellenkezőleg:
(1) minél kevesebbet ajánlani (rögtön elsőre a legmegfelelőbbet)
(2) minél inkább a társkeresők álmait megközelítően
(3) mindenki sikeresen találja meg az élete párját (már aki keres a rendszerben, mert még nincs neki), hogy éljen boldog párkapcsolatban, és ne maradjon társ nélküli előfizető a rendszerben

Scope:
Az algoritmusok által ajánlott párjelöltek kontaktus-felvétele pl.: e-mail cím cseréjével. A többit (randevú megszervezésével kezdve) oldja meg az élet vagy más.

Párválasztás sikeressége:
(1) A pár tagjai ugyanabban az időintervallumban gondolkozzanak (egyéjszakás,alkalmi,ásó-kapa-nagyharang)
(2)  A pár ugyanazt keresse (levelezőpartner,barát,lelkitárs,tartós-együttjárás,élettárs,házasság)
(3) A felek pozitívan ítéljék meg.


Adatbányászati támogatás előnyei:

(01) Mindenki elvben 3.5 milliárd párjelöltből válogat, ami nagyon sok. Ha valaki komolyan veszi a nagy szerelem, az igazi társ keresését, annak minden lehetőség effektív kipróbálása, óriási szellemi-, lelki-, mentális próbatétel lehet, míg másik oldalról minden egyes kudarc meg károsan torzító. A tehermentesítés tehát potenciális előnnyel kecsegtet.

(02) Azoknak előnyös, akik mélyebb azonosságra („rokonlélekre”) vágynak. Társválasztás önmagában óriási kihívás, rengeteg buktatóval. Érdemes lehet fókuszálni nem (csak) triviális random lehetőségre, hanem a hatékonyságot növelve eleve már az indulásnál az ígéretesebb párjelölti halmazokban is keresni. Ezek a halmazok viszont semennyire nem behatárolhatók a hagyományos társkeresésnél.

(03) A nagy szerelem („álompár”), vonzalom alapján jöhet könnyebben, amit viszont a preferenciális keresés támogat kevésbé.

(04) A több információ nagyobb pontossághoz konvergál. Minél több minden tudható egy jelöltről, annál tévedhetetlenebbül lehet róla nyilatkozni (őszinteség,koherencia aspektusokban): Pár darab - pláne önbevalláson alapulú és/vagy közhelyes - preferencia/motivációból  ezt nem igazán lehet megbízhatóan felderítenie senkinek. Köznapain szólva minél többet kell beszéltetni a másikat. A jelöltről az objektíven megtudható információk, az aktivitásai, véleményei beszélnek legpontosabban (mennyiséggel arányosan pontosabban).

(05) Elemi ésszel is beláthatóan a hasonlóság-elemzés hatalmas és kiaknázatlan terep a hagyományos keresési metódusokban, méretei, nehézségei, komplexitása miatt.

(06) Heterogénebb környezet potenciálisan „kalandosabb” kihívásai, „kísértései”, például akár a homogámia kontextusában is.

(07) Önbeteljesítés (párválasztás sikerességének) potenciális lehetősége

(08) Potenciálisan felesleges előítéletek jobb ignorálhatósága: „tudatlanság” -> „kedvező kép”-pé kiegészítés irányába való elmozdulása

(09) Az első lépések  potenciális sutaságainak csökkentése

(10) Azonnal adódik párjelölteknek az első randevú potenciális témája :o)


Alapvető adatbányászati metódusuk ehhez:

(1) Látens szemantikus indexelés, rejtett, akár nem is magyarázható, faktorok általi összerendeléssel

(2) Más (pl.:Netflix) ajánlórendszerrek mintájára, azok a párkeresők akik hasonlóan ítélnek meg párjelölteket, potenciális párjelöltjeik az ő általuk legjobban kedveltek köréből kerüljenek ki.

(3) Társjelöltek távolság/közelség mérték minél használhatóbb definiálása, lehetőség szerint a priorizálást legjobban támogatva. (megfelelési-százalékkal, kizáró feltételek sértésének mérésével)

(4) Statikus preferenciák mérlegelését felváltó viselkedés/aktivitás megközelítésű dinamikus hálózatelemzés. Érdekes idevágó szakmai eredmény: Barabási és Albert [1999] kimutatta, hogy a perferenciális kapcsolódás (preferential attachment) mechanizmusa skálafüggetlen hálózatok kialakulásához vezet.


Adatbányászati támogatást implementáló társajánló honlap fontosabb ismérvei:

(01) Extenzíven sokan, minél többen legyenek rajta. Az algoritmusok nagyobb halmazokon pontosabban tudnak működni.

(02) Ne csak azok legyenek fenn rajta akik keresnek, hanem akik már megtalálták életük párját. Fontos mintát tudnak adni

(03) Intenzíven: minél részletesebb (nem pedig minél gyorsabb) legyen a párjelöltekről való információmegadás. Az algoritmusok nagyobb halmazokon pontosabban tudnak működni. Minél több az infó valakiről, annál könnyebb a koherencia/mellébeszélés kiderítése.

(04) Minél kevésbé támadható legyen, mindenfajta „megkerülések” által. Azaz a résztvevők minél jobban, minél automatikusabban tudjanak benne megbízni.Ehhez kell, hogy az igazmondóktól és a hazudósoktól is az igazságot lehessen megtudni a kérdezések, firtatások, tesztek során.

(05) Ösztönözzön az őszinteségre, szemben az okoskodó „hackeléssel”.

(06) Ösztönözzön a minél nagyobb részletezettségű információadásra (hiszen a "több" "pontosabb " eredményre vezethet hosszabb távon). Aki magáról/több sok infóval segíti a rendszert, annak nagyobb rálátása lehetne például a többi jelöltre (mindenkire aki ugyanannyit vagy kevesebbet adott meg magáról)

(07) Optimális mennyiségben se túl sokat, se túl keveset ne ajánljon, lehetőleg priorizálva, ahol a priorizálás a valóságot minél jobban közelíti, kezelve, hogy az álompárok kezdetben nem feltétlen kommutatív-jellegűek. Ha nem jön össze egy ajánlás, akkor a következő kört, lehet, hogy meg kell előzze egy finomhangolás (dinamikus iteráció keretében).

(08) Népszerűek ne legyenek túlterhelve ajálatokkal, kiegyensúlyozott ajánlásokkal.  A „nincs”-et is vállalni kell hozzá.

(09) Humor és játék(osság) kísérje az egész folyamatot, mindenféle stresszet ignorálva.

(10) A társkereső felek - például képcsere - protokolljainak megfelelő idejű és jóminőségű kitalálása.

(11) Kevés induló felhasználónál is lehessen már a párosítás.


Szóbajöhető társkeresési (explicit) faktorok, elsőkörös gyűjtése

Egzakt faktorok

* Nemi irányultság (hetero-, bi-)
* Milyen távú kapcsolat kapcsolat keresése (alkalmitól, életreszóló egyetlenig)
* Városi-vidéki származási kategória
* Hely/távolság-tolerancia (azonos megye elég-e például)
* Életkor-intervallum
* Magasságlimit
* Súly, molett-sovány
* Végzettség
* Jövedelem
* Csillagjegy
* IQ (Raven-pontszám)
* Érzelmi intelligencia
* Szociális intelligencia (Guilford-féle SIT-teszt)
* Kreativitás (Torrance és Klein-Barkóczy)
* Dr. Helen Fisher kategorizálás (Fisher-Rich-Island Neurochemical Questionnaire (FRI-NQ) 56 kérdése)
* Mi a fontosabb a hasonló érdeklõdés vagy az egymást kiegészítõ szükségletek.
* Előbb a másik belső értékeinek felderítése avagy előbb a másik külsejét kell látni ismerkedésnél
* Hol lakik szívesen: nagyváros, külváros, hegy teteje
* Mi az első ösztönös kérdés egy ismerkedésnél: mivel foglalkozol, mire gondolsz, kit ismersz, mit érzel
* Mi dobbantja meg inkább a szívét, ha a másik: laza-energikus, lágy, hivatalos, magas-vékony
* Milyen földi élvezeteket szeret
* Inkább beszélni vagy inkább hallgatni szeret
* Politikai irányultság: magyar viszonyok között nagyon mérgező tud lenni a témabeli  alapvetően különböző mentalitás
* Vallás beágyazodás iránya és mélysége, ~szokások
* Házassághoz való viszony (társkapcsolat kellékeként)
* Szabad idő együtt vs. magánélet a társkapcsolatban

Inegzakt, képlékeny faktorok

Faktorok, amiket közel lehetetlen összevethetően mérni:

* Fizikai vonzerő; első körben fényképre redukálva, legyen egész alakos, pontos készítési dátummal (aznapi újsággal?), hozzátartozóan, pontos születési dátum.
* Társadalmi státusz
* Tudás (esetleg párkereső által preferált témában fokozatosan nehezedő tesztek kitöltése)
* Humorérrzék mérése: esetleg szövegek, viccek, képek, filmrészletek alapján
* Hűség
* Családközpontúság, gyerekekhez hozzáálllás
* Kellemesség (agreeableness)
* Érdekesség
* Megbízhatóság
* Pontosság
* Dolgosság, munkamánia
* Romantika
* Extroverzió (kifelé fordulás: társaságkereső, aktívkodó, önérvényesítő, szeretetközpontú, élménykereső, pozitív érzelmeket hajtó formákban)
* Kifelé nyitottság, barátságosság
* Neuroticitás (emocionális stabilitás/labilitás)
* Együttműködés
* Tisztesség
* Lelkiismeretesség
* Társasági természet

Faktorok, amikre könnyebb direktben rákérdezni, könnyebben jön őszinte válasz, mert nincs "jó" válasz.

* Váratlanhoz, ismeretlenhez, ujdonság kereséséhez való viszony
* Óvatosság, kockázatvállalási hajlandóság
* Optimizmus
* Lelkesedés
* Nyugodtság
* Barátságosság
* Szabálykövetés
* Társaság-összetartás
* Határozottság
* Logikusság
* Versengés
* Bátorság
* Hálózatos gondolkodás
* Képzelőerő
* Altruista önzetlenség, nagylelkűség
* Érzelmi gazdagság
* Utazási affinitás
* Szélesebb általánosabb mélyebb specifikusabb érdeklődés
* Analitikus és szintetizáló gondolkodáshoz való viszony.
* Alkalmazkodás, öntörvényűség
* Hagyomány- , tekintélytisztelet
* Rendszeretet
* Energikusság
* Aprólékos tervezés
* Hideg fejjel gondolkodás
* Rugalmasság változtatásnál
* Empátia
* Ábrándozás
* Bohémség
* Dominancia, kalaphordási affinitás
* Konkliktuskezelésben mérlegszerep
* Vitatkozási affinitás, vita élvezete
* Művészetek iránti affinitás

* Mi kötelező elvárás
* Milyen az ideális másik
* Milyen áldozatra kész a nagy szerelem érdekében
* Milyen tehetségeket ad be a közösbe
* Gyakorlatiasság (főzés, barkácsolás)
* Szerelem első látásra létezik?
* Mennyire sok együttjárás egymás megismerésére, "kiértékeléséhez"?
* Létezik-e nagy szerelem, vagy másik végletként lényegében bárhol bármikor csak el kell kezdeni egymáshoz csiszolódni?
* Vélemények adott témában (zaj nélkül) és értékelése mi áll közel hozzá

Eddigi társkeresési blogposztjaim:
Társkeresés és adatbányászat témát érintő blogpostjaim:
Társkeresés adatbányász alapokon
Társkeresés - Numerátorok
Dr. Helen Fisher mint a szerelem "brittudósa"?
Dr. Helen Fisher kérdőíve társkereséshez
Dr. Helen Fisher - Zárszó
Társkeresés adatbányászati támogatással
Beszéd, mint a sikeres párkapcsolat prediktora?
COMMENT:COM: "Házasság első látásra"