Coursera: Introduction to Data Science

v3.0, 2013-07-02, Oracle kiegészítés az "IGEN-érvek" szekcióban és peer-to-peer dolgozatjavítási adalék.

Coursera: Introduction to Data Science (Bill Howe-University Washington)

Épp ma gondoltam bele, hogy annyira öreg vagyok már, hogy egy olyan felsőoktatási intézményben tanítottam évtizedekkel(!) ezelött és éveken át - 99,99%-ban lányokat :) -, amely intézmény a több évtizede létező nevét ("Könnyűipari Műszaki Főiskola=KMF"), illetve státuszát azóta legalább 3-4-szer változtatta, a rendszerváltási hevület nagy kavarásaiban. A www.kmf.hu url már nem is él. ;)

A másik érdekes dolog idevágóan, hogy olyan témában végeztem a minap online kurzust, aminek a tárgya (data science), még úgy volt ismeretlen az én egyetemi éveim alatt, hogy még az "előzménye" vagyis az adatbányászat is ismeretlen volt, megnevezésében is, tananyagában is (egy hang sem volt róla, noha akkor már létező dolog volt angol nyelvterületen)

Mindezt csak azért említem, mert végigcsinálva a címbeli és link mögötti online kurzust, a fentiek miatt hallgatói és oktatói szemmel egyaránt érdekes számomra, egy pillanatra megállni a nagy pörgésben, és némi konklúziót vonnom. A videó-leckéken, a neméppen triviális kvízeken, a kitűzött feladatokon, megoldásukon, értékelésükön teljeséggel túl vagyok, a certificate-t még ugyan nem kaptam meg (ha megkapom egyáltalán), de ez már nem oszt és szoroz a kialakult véleményemben.

Több - tárgyba vágó nemcsak Coursera-s - kurzusba néztem bele: és úgy ítélem meg, hogy 2013 tavaszán két kurzus emelkedett ki toronymagasan a mezőnyből. A címbeli valamint Coursera: Machine Learning (Andrew Ng-Stanford University). Az utóbbi előadóról sokat elárul, hogy az egyik nagytömegű Kaggle-versenyt az ő - társszerzőként jegyzett - cikkének algoritmusával nyerte meg a győztes (szememben ez nagyon nagy dolog), úgy hogy az élboly többi versenyzője teljesen más algoritmusokkal kísérletezett. Valamint Kaggle-versenyzők sokasága emlékszik meg róla nagy szeretettel.

Mindazonáltal Bill Howe kurzusa még az ővénél is kellemesebb emlékeket jelent majd számomra.
- Eredeti módon gondolkodó, szellemes figura volt az előadó, nagyon élveztem a mondandóját (azt is amit tudtam, azt is, ami új volt nekem).
- Jól választotta meg a tematikát.
- Remekül alakította ki a feladatokat(ráadásul volt opcionális és kötelező, ami szintén piros pont nálam). => kvízek, programozási feladatok, tankörtársas kiértékelésű feladatok, projekt, verseny.
- Fontos volt neki, hogy a hatékonyság érdekében "funny" legyen a munka, és én ebben maximálisan igazat adok neki (én is ilyen voltam oktatóként, jóval szerényebb kiadásban). Más kurzusnál az izzadságszag sokkal inkább dominált.
- Messze a legkönnyebb(nek érzett) kurzus volt teljesíthetőség szempontjából.
- Mégis komoly(abb) hozzáadott értéket tudott nyújtani.Vesd össze "nem dolgozni kell, hanem produkálni!"
- Sokat - sőt szerintem rengeteget - tanultam, fejlődtem, formálódtam magam is a kurzus által. Ami perdöntően Bill Howe érdeme, olvasatomban.
- Sok ötletet generált bennem az egész kurzus.
- Naggggyon jó volt angolozni általa. Erről szólok később is.
- Voltak letölthető prezentációk
- Voltak angol nyelvű feliratok is a videkhoz.
- Sőt még blogposztokat is generált :)
- Egyetlen negatívumot tudok csak mondani: a vendégelőadók nyomába sem értek Bill Howe-nak, prezentációik is, mondandójuk is nagyságrendekkel gyengébb volt.Semmi kifogásom a vendégelőadók ellen, lehetnek jó választások is, itt nem azok voltak. ;)

Hogy negatív példát is mondjak (röviden), ez a kurzus viszont borzalmas volt (az én értelmezésemben): Coursera: Statistics-Making Sense of Data (Alison Gibbs, Jeffrey Rosenthal -University of Toronto). Statisztika témában ez sokkal ígéretesebbnek és életszerűbbnek tűnik:Coursera: Statistics One (Andrew Conway-Princeton University), ami szeptember 22-én indul majd.

Magam részéről mindenkinek javaslom egy ilyen kurzus végig csinálását, meghatározó és döbbenetes élményeket lehet szerezni általa. Két kiegészítéssel.

- Érdemesebb inkább két hónapot rászánni 1-2-3 db párhuzamos kurzusra, mint munka mellett csinálni, akárcsak egyet is. Természetesen a "papír" megszerezhető munka mellett is, de a megszerzett tudás mélysége, "beégetettsége" - ismerve a "bolond", és tapasztalat szerint napi több mint nyolcórás, informatikai melót, projekteket - jobb tud lenni az előző esetben. Hosszú távon nem hiszem el, hogy mindkettőre lehet 100%-ban fókuszálni. Az én kurzusos koncentrációm is exponenciálisan csökkent, amikor beesett egy németországi nagy-projekt a munkahelyemen. "Egy s*ggel nehéz két lovat ülni"

- Ha valaki csak a papírért csinálja, készüljön fel, hogy a technika ördöge miatt nemfeltétlen kapja meg sikeres elvégzés eseténe sem. Konkrét infóm van ilyesmiről is, szerencsére nem velem történt meg, bár még megtörténhet. ;)


Na és akkor lényegről: :)


(1) Coursera típusú (ingyenes?) kurzusok valamilyen sorozata kiválthassa-e a jövőben az egyetemi diplomát?

NEM-melleti érvek:

Engem olyan tanár-óriások tanítottak többekközt, mint Bánhegyi György, Zentai Károly, Benyák Ferenc, Scharnitzky Viktor, Kiss László, Babai László, stb. A tőlük kapott életreszóló élmények reprodukálhatatlanok egy személytelen online kurzus kereti között.

Nagyon nehéz elérni, hogy csalók kívülrekedjenek. Nulla tecőleges részvétellel is lehet papírhoz hozzájutni jelenleg. Nyilván vannak visszaélések a jelenlegi felsőoktatásban is, "puskán" túl is, mégis nagyságrendbelinek érzem a különbséget.

Nagyon nehéz a tudást gépekkel megbízhatóan tudást mérni és minősíteni, mégha vannak is újabb lehetőségként ("peer assigmentek") tankörtársi dolgozatjavítás is. Csak ez az egy téma is óriási perspektívákat, kihívásokat, eredményeket fog szerintem támasztani a következő években.


IGEN-melleti érvek:

Tömegeket lehetne valós módon magasabb szinten oktatni (visszaélési lehetőségek kiszűrése után), objektív értékeléssel, állandó továbbképzés/aktualizálás perspektivájával.

A legjobb módon segíti a szegény tehetségest.

Államvizsga nélkül nem dobódik ki öt "felesleges" egyetemi év, viszonyt nyugdíjasként is csatlakozhat az ember, korlátlanul. Időpillanat helyett időtávban fejti ki jótékony hatását.

Komolyabb szakmai kapcsolatok jöhetnek létre, tudnak karbantartódni a diákok között. Kézzelfogható tapasztalat volt.

Nincsenek feleslegeskörös "szivatások", mint a valóvilágos felsőoktatásban. Az én véleményem megoszlik a szükségességről, akkor is, ha "szivatástengerben" elég jól tudtam lavírozni

Óriási potenciált látok az online kurzusok mellett az Oracle Corp. típusú lerabló, inkorrekt OCA, OCP típusú vizsgák elleni konkurálásban. Egy tisztességes munkáltatónak mindegy kell legyen, hogy Oracle vagy más elismert cég ad papírt Oracle tudásról.. Más szóval amit az Oracle tud tanítani, azt más is tudja tanítani, tisztességtelen extraprofit nélkül is.


KONKLÚZIÓ:
(A) fogalmam sincs, perpillanat, - fogjuk rá, hogy túl friss még az élmény... ;)
(B) nagyon - értsd: naggggggggggyon - drukkolok neki.


(2) Lehet-e tömegeket gépi segítséggel számonkérni, vizsgáztatni, korrekten, objektíven, arányosan, csalásmentesen? 

Ez szerintem óriási és szenzációs topik. Ennek kedvéért vágtam bele ebbe a blogposztba. :)

A téma nyilván gyerekcipőben jár még. Az igazán izgalmas kérdés, hogy meddig juthat el teoretice illetve gyakorlatilag? Mit lehet és mit irreális elvárni tőle?

Nyilván vannak különbségek. Data Science nyilván könnyebben számonkérhető tudomány, mint mondjuk egy szociológia, vagy zongorázás-tudás.

Torrent analógiára a peer-to-peer dolgozatjavításban óriási fantáziát és lehetőséget látok a magam részéről (perspektivikus értelemben). Akkor is, ha magam is idegenül fogadtam kezdetben, akkor is ha van hiba, meg gyerekbetegség a témában. Egyébként egy ilyen javítási feladatsort abszolváltam a háromból, és nálam a javítás 100%-os minőségű volt és én is szívesen javítottam a többiek megoldásait, a kötelezőkön felül is (300%-ban).

Rájöttem ma munkábajövet arra a trivialitásra, hogy ez a peer-to-peer dolgoztajavítás tökéletesen tud működni az idő horizontján.
Egyrészt didaktikailag helyes ha a tanulók dolgozatot javítanak, mert mélyül vele a tudásuk.
Másrészt díjazni kell pontokkal azokat, akik az átlaghoz minél közelebb esően javítanak.
Annak esélye ugyanis progresszíven csökken, hogy sokan egyformán rosszul javítanak és egy valaki jól javít, illetve valaki mindig átlag közelébe javít.
Azaz határértékben az javítók átlaga közelíti a jó értékelést és az átlagtól való minél nagyobb eltérés közelíti a rossz javítást.
Fontos megállapítani, hogy a (névtelen) jó dolgozatjavítás honorálása motiválóan hat a tanulókra.

Akármilyen korlátjai is vannak az online kurzusos gépi számonkérésnek, csak a jelenlegi metódusai is pregnánsan és impresszíven világitanak rá valós való életbeli poblémákra.

Ott van például a Rigó utcai angol nyelvvizsga. Kell-e ember az angol tudás konkrét méréséhez (nyelvtanteszthez már ma sem kell, ugye), merül fel az emberben a triviális kérdés?! Persze a tesztösszeállításhoz már igen, de nem ez itt a lényeg ugyibár.

Világosan kell kell megkülönböztetőleg látni, hogy az ember  nyelvtudásmérésnél...
(1) saját maga is tudni akarja, hogy hol tart pontosan a nyelvtudásban.
(2) de a "karrier-szempontú" nyelvvizsgapapírnak is megvan a maga funkciója.
Nekem mindazonáltal szimpatikusabb a való élet kihívásainak való megfelelés, mert egzaktabb, megbízhatóbb, ösztönzőbb.

 Aki egy angol nyelvű Coursera-s kurzust megcsinál, az nyilván jobbnak tekinthető angolból, mint aki nem. Aki megbízhatóan tud angolul chat-elni, az még nem biztos, hogy átmegy a Rigó utca szóbelijén, de már értékelhető az idegennyelvű kommunikációja, az írásbelin túl is. Ugyanígy aki szakadozó mobiltelefon-vonalon, érdemben tud választékosan vitatkozni filozófiai témáról, ez a dolog nyilván erősebb nyelvtudást feltételez a Rigó utcai vizsgához képest.

A Rigó utca nyelvvizsga az egyén szempontjából egyszerre lehet
(1) felüllövés
(2) alullövés.
(3) mellétrafálás

A Rigó utca nyelvvizsga az én témábavágó megközelítésem szerint:
(1) mesterséges képződmény (nem tud más lenni),  ami egyszerre akar minden igénynek megfelelni.
(2) nem képződik le jó a való életre, illetve
(3) időpillanatra szól, nem időtávra.

Mindez csak az online kurzusuk melleti lehetséges pozitív érvek végiggondolásához lehet adalék.

Szóval hajrá online kurzusok! :)