Dr. Helen Fisher - Zárszó

.

Remélem evvel az utolsó blogposzttal le tudok végre akadni erről a szerelem meg társkeresés - párválasztás témáról. Jó lenne sokkal több mindent írni, részint, mert a téma és újszerű feldolgozása is megérdemli, és részint mert rengeteg minden - tárggyal és módszertannal kapcsolatos - érzés / kérdés / meglátás motoszkál bennem is, de már látom, hogy ez nem fog összejönni. Ehhez túlságosan ki kéne nyíljak, amit jelen helyzetben teljesen kizártnak tartok. Már így is bőven lehet, hogy némely vonatkozásban át léptem azt a bizonyos Rubicont, és lássuk be ebből nem kéne rendszert csinálnom.

Elolvastam a két Helen Fisher könyvet - Miért szeretünk, Te vagy az én párom -, egyenként nettó 260 A5-ös oldal, nagyon jól megírt, érzésem szerint jól fordított, nagyon könnyen, nagyon gyorsan olvasható (bár egyes részeknél akár mondatonként is bele lehet feledkezni), reális áron kapható könyvek. A téma iránt érdeklődöknek, szerintem "kötelező" olvasmány. (Kiadón keresztül 20% árkedvezmény érvényesíthető)

A könyvszöveggel kb. 95%-val egyetértettem, egyedül ezt a korábbi postban említett 'brittudósos' "pornó"-dolgot nem tudom hová rakni: ilyesmiről még csak távolról sem esett szó a könyvekben.

Informatikusként azt kell mondjam fantasztikusan jól kitalált rendszert épített fel Dr. Helen Fisher. Ha egy százalékszámot mindenképpen meg kéne adnom, azt mondanám akár 80%-osan tudhatja fedni ez a konstruált rendszer a valóságot. (Én ezt nagyon jó mutatónak gondolom). Magam és (szubjektíve kiértékelt) környezetemre vonatkoztatva, ez a százalékos megfeleltetés egyenesen 90%-os. Egy horoszkópkészítés sem triviális mutatvány, annak tapasztalatom szerint kb. 50%-os hatékonysága viszont kikukázásra predesztinálja az eredményt (számomra).

Nyílván lehetnek egyéb hatékony szegmentáló szempontok is. Például kezdve a triviális dohányzással, a dinamikus változás vagy páron belüli összhang aspektusain át egészen a - hormonok ellenében/kiegészítéseként - szellemi-lelki struktúrákig, folyamatokig.

Az azonban vitán felül, egészen elképesztő módon, lenyügöző számomra, hogy sikerült egy közös alapot/nyelvezetet találni, egy roppant nehéz szerteágazó témában, (hivatalos) tudományosan megalapozottan (-> állítólag -> erre ugyanis kevés rálátásom / hiteles kontrollom van). Méghozzá kultúrákon, nemzetiségeken, életkorokon átívelő módon, a nemi különbözőségeket roppant praktikusan figyelembevéve.Mindezt alapvetően nem szűkítő, hanem találó és alapvetően a józan ésszel egybevágó módon.

Ha hagyom magamból előbukkanni az adatbányászt is, akkor azt mondanám igen kiváló szegmentálást és ennek nyomán vélhetően nagyon jó klasszifikálás(oka)t is végzett a tudós hölgy, antropológusként. Nyílván nagyon jó (elemzést, statisztikát és adatbányászatot is értő) kollégái lehetnek, erre vonatkozóan lehet találni utalásokat a könyvekben.

Sőt nemcsak szegmentálásban, hanem az adatbányászatban ma divatos un. guide-technológiában is szép eredményt tudott felmutatni a tudós hölgy. Magunk is viszonylag könnyendén ki tudjuk találni, hogy melyik csoportba tartozunk (elsődlegesen, másodlagosan), ezt aztán több szempontból kereszttűz alá vethetjük, szembesülhetünk - a rendszer szerinti és valóságos - erényeinkkel, hibáinkkal ("jé, tényleg" effektussal). De az igazi nagy kaland, hogy tulajdonképpen nagyobb előkészület nélkül másokat is be tudhatunk jó eséllyel sorolni, mások erényeit, hibáit is próbálhatjuk mérlegre tenni, ami akkor is érdekes, ha még kevésbé ismerjük, akkor is, ha a klasszifikáláshoz szükségesnél jobban ismerjük azt a másik illetőt. Akár még egy CRM-est is lázbahozó hatékonysággal. :o)

Az persze egy alapvetően érdekes "stratégia-alkotási" kérdés, hogy az ilymódon 'beszerzett' 'rendszer'-információkra, mennyiben támaszkodunk konkréten mondjuk egy effektív társkeresés kapcsán. Idevágóan azt lehet érdemes megemlíteni, hogy Dr. Helen Fisher érdekesen és (számomra) hitelesen mesél erről a vonatkozásról is. Persze nyílván nem kerülhette meg a kérdést a könyvében. :o)

Ha a magam véleményét próbálom megfogalmazni, akkor én azt gondolom, az egyes embereknél az az érdekes, hogy mennyire gyorsan illetve mennyire ösztönösen/racionálisan döntenek társválasztáskor. Én azt gondolom a férfiak is, nők is alaposan szórnak ezen a téren. Így abban is alaposan szórnak, hogy egy ilyen rendszerben mennyire hisznek és tőle tökéletesen függetlenül mennyiben támaszkodnak rá. (Valaki hihet benne úgy, hogy nem támaszkodik rá, példának okáért)

Zárszóként annyit tudnék írni, rendkívül izgalmas, kevéssé stresszelő, inkább pozitív megközelítésű (adalék: Dr. Helen Fisher szerint az emberek szignifikánsan szeretik elsődleges jegyüket, jól érzik benne magukat), alapvetően elgondolkodtató intellektuális játék a könyv elolvasása és nyomában a valóságra való leképezés végiggondolása.

UPDATE-1.

Máris érkeztek mailben reflexiók. :o)

...kérlek engem mindenképpen, klaszterezzél be a blogodban említett rendszer alapján!

Már magamtól is megtettem a dolgot. De szerencse, hogy azt már nem kérted, hogy mondjam is el a végeredményét... :o)

Elsőre azt hittem, evidens, ki hova tartozik, de már egyáltalán nem vagyok benne biztos. A könyveket olvasva már evidens a besorolás?

Az első reakcióm, ha valaki kétségek nélkül könnyedén el tudja végezni a kategorizálást "evidensen", az azt jelenti, hogy jó Dr. Helen Fisher rendszere. Adatbányászatból jól tudjuk, hogy minden szegmentáció valahol valóságot torzító, hiszen a csilliárdnyi egyedit képezzük le információvesztéses módon pár kategóriára. Nincs annál nagyobb öröm egy szegementáció után, ha mindenki könnyen, gyorsan, és pontosan besorolható. Ennél csak egy jobb van, ha ez géppel is ember által is egyformán hatékonyan megtehető. (A mi esetünkben az elöbbi ugye kizárt, feltéve, hogy a szegmentálandó embereket nem vetjük hormonvizsgálatnak alá).

A dolog másik feléhez: azt gondolom jóval nehezebb pontosan megtippelni, hogy ki mire mennyi pontot ad a kérdőíven, mint a könyv infói alapján effektíve elvégezni a kategorizálást/tipizálást. Magyarán aki ilyen tevékenységre adja a fejét, az "tanulja meg" a könyvet (nem olyan nagy kaland), minthogy hibalehetőségekkel sarkítottan totózzon a kérdőív másik által való kitöltésén. Ami persze szintén érdekes játék. :o)

UPDATE-2.

Két friss link a témában. Az első link videójával kapcsolatban erős ambivalens érzéseim vannak, de a záró anekdota az nagy poén, ha másért nem, azért érdemes rákukkantani (egyébként is az előadás legnagyobb erényei a csattanók és pár jól sikerült konklúzió: míg némely magyarázóanalógián azért érdemes lenne továbbdolgozni). A második link ajánlójában jó volt viszontlátnom azt, hogy más is jut hasonló következtetésekre, mint én. :o)

Angol nyelvű, magyar feliratos, 25 perces videóban, Dr. Helen Fisher beszél a témáról


Egy "szívhez szóló", jókedélyű könyvajánlat a "Te vagy az én párom!"-hoz
 
Társkeresés és adatbányászat témát érintő blogpostjaim:
Társkeresés adatbányász alapokon
Társkeresés - Numerátorok
Dr. Helen Fisher mint a szerelem "brittudósa"?
Dr. Helen Fisher kérdőíve társkereséshez
Dr. Helen Fisher - Zárszó
Társkeresés adatbányászati támogatással
Beszéd, mint a sikeres párkapcsolat prediktora?
COMMENT:COM: "Házasság első látásra"

Dr. Helen Fisher kérdőíve társkereséshez

.
A Társkeresés - Numerátorok blogpostban szó volt arról, hogy Dr. Helen Fisher egy többszáz kérdésből álló kérdőívet töltet ki társat kereső emberekkel, Chemistry szolgáltatásának részeként. - akik f-i-z-e-t-n-e-k ezért a kitöltési lehetőségért. :o))) A tudós hölgy legfrissebb (2009-es) könyvében - Te vagy az én párom - viszont közread egy könnyített, csupán csak 4x14=56 kérdésből álló kérdőívet, hogy az olvasót segítse saját tipológizálásában. Ez fog következni alább.

Dr. Helen Fisher tipológizálását a témában, (még mindig) mindenképpen figyelemreméltónak tartom: egyszerű, elegáns, "magyarázható". Ha van problémám vele, az csak a teljességet és a redundanciát illetheti. Nem gondolnám, hogy a világ végezetéig meg lett oldva a kérdés, de gondolkodási kiindulásnak megfontolandó lehet. :o)

Azt viszont mindenképpen szeretném megállapítani, hogy a kérdőívet páratlanul jól sikerültnek tartom.A téma (szakmai terminológiával domain) érdekességén felül, már csak ezért is (szakmai szempontból is) tartom érdemesnek megemlíteni itt a blogon.

A kérdőívkutatás, az adatbányászati elemzés fontos kelléke lehet több vonatkozásban is, éles gyakorlati projektek tanúsága szerint is.Magam részéről bár roppant nehéz témának tartom, olykor élek nemkevés szkepszissel is egyes implementációit tekintve (hogy mást ne is említsek politikai közvéleménykutatás terén). De tudom csodálni is, látok is benne bőven potenciált is, fejlődési lehetőséget is (pl.: szövegbányászattal támogatott szabad szöveges véleménynyílvánítás irányába).

A sors kegyes volt hozzám, volt olyan munkahelyem, ahol értő kollégák rezdüléseit figyelhettem a témában, segítve annak felismerését, mennyi, de tényleg mennyi mindenre oda lehet és kell is figyelni, a sikeres (megalapozott) eredmények leszűrésének támogatásához.

Persze lelki szemeimmel azonnal látom, hogy (volt) kollégáim, hogyan veséznék ezt a kérdőívet is, jobbnál jobb konstruktív javaslatokat téve, amiért én mégis alapvetően pozitívan értékelem ezt a kérdőívet, az az, hogy például nincs jó ('ideális') kitöltése. Nincs olyan, hogy most ilyen vagyok, és oda szeretnék eljutni. Aztán meg a kérdőív tényleg a kitöltőről szól, nem pedig a kérdőívet készítőről, mint oly gyakran a való világban.

Az meg csak hab a tortán, hogy szerintem (szerelmi) hormonok (ha már folyamatosan szóba kerülnek) bizonyos határok között képesek megváltoztatni az embereket. Ha csak magamba nézek, döbbenetes hogy mennyit változtam, véleménynyílvánításban is, az elmúlt évtizedekben, és szerelem nélkül is. Pedig világéletemben fontos volt számomra a koherens, következetes, időspektrumon átnyúló véleményformálás. Bele sem merek gondolni, hogy szerelem súlya alatt még mlyen változásra lehetek ezután is képes. :o))))



A TESZT 4 skála mentén 14-14 kérdést tartalmaz. Kérdésenként négy lehetőségből kell kiválasztani a leginkább ránk érvényeset.

EN - Egyáltalán nem ért egyet vele
N - Nem ért egyet
E - Egyetért
TE - Teljesen egyetért vele

1.skála
01.Izgalmasnak találom a váratlan helyzeteket.
02.Időnként a pillanat sugallatára cselekszem.
03.Unatkozom, amikor a régi megszokott dolgokat kell csinálom.
04.Nagyon széles érdeklődési köröm van.
05.A legtöbb embernél optimistább vagyok.
06.A legtöbb embernél kreatívabb vagyok.
07.Mindig keresem az új élményeket.
08.Mindig új dolgokat csinálok.
09.A legtöbb embernél lelkesebb vagyok.
10.Hajlandó vagyok kockázatot vállalni, hogy megtehessem amit akarok.
11.Nyugtalan leszek, ha egy darabig otthon kell maradnom.
12.A barátaim szerint nagyon kiváncsi vagyok.
13.Alegtöbb embernél több energiám van.
14.Szabadidőmben szeretem, ha tetszés szerint azt tehetem, ami jól esik.

2.skála
01.Szerintem az ismétlődő szokások biztosítják, hogy életünk rendezett és nyugodt legyen.
02.Minden lehetőséget (többször is) számbaveszek, mielött eltervezek valamit.
03.Az embernek a helyes viselkedés bevett szabályait kell követniük.
04.Szeretek jóval előre tervezni.
05.Általában azt gondolom, fontos, hogy kövessük a szabályokat.
06.Nagyon fontos, hogy vigyázzak a dolgaimra.
07.Barátaim és családom szerint tradicionális értéket képviselek.
08.Feladataimban általában gondosan járok el.
09.Általában óvatos vagyok, de nem félős.
10.Az embereknek erkölcsileg helyes módon kell viselkedniük.
11.Fontos, hogy tiszteljük a tekintélyt.
12.Inkább azt szeretném, hogy hűséges, mint hogy érdekes barátaim legyenek.
13.Régóta bevett szokásokat tiszteletben kell tartani, és meg kell őrizni.
14.Munkámban szeretek célirányosan haladni a feladat megoldásáig.

3.skála
01.Könnyen átlátom a bonyolult gépek működését.
02.Élvezem a vitát.
03.Izgatnak a rendszereket irányító összefüggések és szabályok.
04.A legtöbb embernél analitikusabban és logikusabban gondolkodom.
05.Alaposan és rendszeresen foglalkozom intellektuális kérdésekkel.
06.Meg tudom oldani a problémákat és nem hagyom, hogy érzések befolyásoljanak.
07.Szeretem kitalálni, hogyan működnek a dolgok.
08.Határozott vagyok.
09.A vita jó lehetőséget nyújt, hogy az eszemet összemérjem másokéval.
10.Könnyedén tudok választani, még ha eleinte több megoldás is egyformán jónak tűnik.
11.Ha vásárolok egy új gépet (pl.: fényképezőgépet, számítógépet, autót, stb.), minden műszaki paramétert ismerni akarok.
12.Nem szeretek kertelni, pontosan megmondom, amit gondolok.
13.Szerintem fontos, hogy szókimondók legyünk.
14.Döntéseimben szeretek tényekhez ragaszkodni, nem hagyom, hogy elsodorjanak mások érzései.

4.skála
01.Szeretem megismerni barátaim legmélyebb érzéseit, igényeit.
02.Kapcsolataimban nagyon értékelem a mély érzelmi intimitást.
03.Lényeges döntéseimben a szívemre hallgatok, attól függetlenül, hogy mi lenne ésszerű.
04.Gyakram kapom magam azon, hogy elábrándoztam.
05.Könnyen meg tudom változtatni a szándékomat.
06.Ha megnézek egy érzelmes filmet, gyakran még órákkal később is meghatott vagyok.
07.Élénken el tudom képzelni, hogy csodálatos vagy rettenetes dolgok történnek velem.
08.Nagyon érzékeny vagyok mások érzéseireés igényeire.
09.Napközben gyakran veszem észre, hogy elmerültem gondolataimban.
10.A legtöbb embernél mélyebben élem át az érzéseket.
11.Élénk képzelőerővel rendelkezem.
12.Egy képszerű álomból ébredve beletelik néhány másodpercbe, mire visszatérek a valóságba.
13.Olvasás közben élvezem, amikor az író kitérőt tesz csak azért, hogy valami szép vagy jelentős dolgot elmondhasson.
14.Nagyon empatikus vagyok.


PONTOZÁS:

EN=0 pont
N =1 pont
E =2 pont
TE=3 pont

Majd skálánként külön-külön adjuk össze a pontokat. A skálák pontjait viszont nem szabad összeadni.

A skálák azt mérik, milyen mértékben tartozunk egyes kategóriákhoz:
1.skála -> a felfedezőkhöz
2.skála -> az építőkhőz
3.skála -> irányítókhoz
4.skála -> tárgyalókhoz (egyezkedőkhöz)

A két legmagasabb pontszám határozza meg az elsődleges és másodlagos személyiségtípusunkat.


KIÉRTÉKELÉS:

Felfedező nők választásai:
Drasztikus módon (véletlen alapján várhatót 21%-ban meghaladó mértékben) vonzódnak felfedező férfiakhoz. A többi személyiségtípus felé nem mutatnak szignifikáns vonzalmat vagy elutasítást. Ennek az lehet az oka, hogy a felfedező hajlékony, optimista és egy alkalommal mindenkiben hajlandó megbízni.

Felfedező férfiak választásai:
Különösen (véletlen alapján várhatót 16%-ban meghaladó mértékben) vonzódnak a felfedező nőkhöz. A többi személyiségtípus felé nem mutatnak szignifikáns vonzalmat vagy elutasítást. Ennek az lehet az oka, hogy a felfedező kiváncsi és ujdonságkereső személyiség.

Építő nők választásai:
Különösen (véletlen alapján várhatót 10%-ban meghaladó mértékben) vonzódnak az építő férfiakhoz. A többi személyiségtípus felé nem mutatnak szignifikáns vonzalmat vagy elutasítást. Az irányító férfiakat azonban kerülik, talán mert az építő hajlamos a tekintélytiszteletre és közösségorientált, az irányító viszont tiszteletlen és független ember. Ennek az lehet az oka, hogy az építő mindent szó szerint ért, szabálykövető pragmatikus, a tárgyaló meg pedig metaforikus, rugalmas és idealista személyiség.

Építő férfiak választásai:
Különösen (véletlen alapján várhatót 13%-ban meghaladó mértékben) vonzódnak az építő nőkhöz. A többi személyiségtípus felé nem mutatnak szignifikáns vonzalmat vagy elutasítást. Az irányító nőket kerülik, talán mert az építő társasági és szociális készségekkel rendelkező személyiség, az irányító viszont autonóm és direkt ember. Az építő férfi a tárgyaló nőt is kerüli, aminek az lehet az oka, hogy az építő tényszerű tekintélytisztelő és hagyományos ember, a tárgyaló pedig pedig elméleti, tekintélyt elutasító és nemkonvencionális személyiség.

Irányító nők választásai:
Különösen (véletlen alapján várhatót 12%-ban meghaladó mértékben) vonzódnak a tárgyaló férfiakhoz. A többi személyiségtípus felé nem mutatnak szignifikáns vonzalmat vagy elutasítást. Ennek az lehet az oka, hogy éles eszüek, és a rosszul sikerült ismerkedésből könnyűszerrel ki tudnak lépni.

Irányító férfiak választásai:
Különösen (véletlen alapján várhatót 13%-ban meghaladó mértékben) vonzódnak a tárgyaló nőkhöz. A többi személyiségtípus felé nem mutatnak szignifikáns vonzalmat vagy elutasítást. Építő nőket kerülik, aminek oka lehet, hogy az irányító nemkonvencionális és bátor ember, az építő viszont hagyományos és óvatos személyiség.

Tárgyaló nők választásai:
Különösen (véletlen alapján várhatót 11%-ban meghaladó mértékben) vonzódnak az irányító férfiakhoz. A többi személyiségtípus felé nem mutatnak szignifikáns vonzalmat vagy elutasítást. Az építő férfiakat kerülik, talán mert ők intuitív, rugalmas és elméleti szakemberek, míg az építő mindent szó szerint értő, szabálykövető és tényszerű személyiség. De úgy tűnik kerülik a felfedező férfiakat, bár ez inkább csak sejtés, mint levonható megbízható következtetés. Ha így lenne, annak az lehet az oka, hogy az építő a tárgyaló nőt, a középiskolából, egyetemről, ismert "rossz fiúkra" emlékezteti.

Tárgyaló férfiak választásai:
Különösen (véletlen alapján várhatót 15%-ban meghaladó mértékben) vonzódnak az irányító nőkhöz. A tárgyaló és felfedező nők felé nem mutatnak szignifikáns vonzalmat vagy elutasítást. Az építő nőket kerüllik, talán, mert a tárgyaló elméleti, nemkonvencionális személyiség, aki nem kedveli az időbeosztást és a megszokást, az építő nő viszont tényszerű, hagyományos ember, aki hisz benne, hogy az ismétlődő szokások rendezetté, nyugodttá teszik életünket.

Társkeresés és adatbányászat témát érintő blogpostjaim:
Társkeresés adatbányász alapokon
Társkeresés - Numerátorok
Dr. Helen Fisher mint a szerelem "brittudósa"?
Dr. Helen Fisher kérdőíve társkereséshez
Dr. Helen Fisher - Zárszó
Társkeresés adatbányászati támogatással
Beszéd, mint a sikeres párkapcsolat prediktora?
COMMENT:COM: "Házasság első látásra"

Dr. Helen Fisher mint a szerelem "brittudósa"?

-
Dr Helen Fisher emlékezetes név számomra. És talán e blogot követők is emlékeznek a nevére.

Egy korábbi postomban - Társkeresés - Numerátorok - bővebben foglalkoztam - számomra nem kicsit meglepő - tevékenységével, Chemistry társkereső (módszertan) kapcsán.

Két apropó is adódott mostanság, hogy ismét elővegyem a személyét, sőt még az sem kizárt, hogy egy harmadik blogpostot is szentelek neki. Hihetetlen mennyire kicsi a világ, és mennyire összeér, ami összetartozik. De ne szaladjunk ennyire előre: csak szép lassan sorjában haladjunk...

Az egyik apropó a Nyitott Könyvműhely könyvkiadó. Ez a kiadó adta ki, az ezen a blogon is említett új Barabási könyvet, a Villanásokat. De ők adták ki Richard Dawkins újabb dolgait, köztük a tudományos objektivitást (szerintem) súlyosan sértő, elvakultan elfogult Isteni téveszmét. És ők adták ki Dr. Helen Fisher két könyvét a 2009-es megjelenésű iziben lefordított Te vagy az én páromat, illetve most a napokban, a 2004-es megjelenésű Miért szeretünk írást (szerelem témájában, tudományos megalapozás igényével).

Ha már kezembe került Dr. Helen Fisher ezen két könyve, nyomban rákerestem a neten a vele kapcsolatos magyar nyelvű találatokra. A kapott, nagyságrendileg 5.000, találat nagy része könyvkereskedéssel kapcsolatos (értékesítés, pénz, profit jegyében nem meglepő módon), így önkényesen szűkítettem a "helen fisher" antropológus blog-> guglis keresőkifejezéssel. A 87 találat második adagjába már az én korábbi istenháta mögötti eldugott blogpostom is befért, míg a teljes találati listára nem fértem fel, mondhatni jogosan, a jelentéktelenségem okán, pedig ugye Google-s blogmotort használok :o)

És nicsak a 87 találat első lapján milyen régi, ismerősen csengő nevet látok: Antalffy Tibor. Ő róla már megemlékeztem a Klímakatasztrófa előrejelzése blogpostomban. Nehéz róla - kb. harminc évvel fiatalabban - szólnom; a korkülönbség szem elött tartását meg a kritikai vonatkozásokat egyensúlyban tartva.

Ő az a 80 felé hajló, IQ-fetisiszta publikátor, aki a világvége-vallás (ön) felkent papjaként, inkvizitori lelkülettel osztja az észt a honlapján. Régen az inkvizitorok Giordano Brunot máglyára vetették, neki már csak "szégyen padra" ültetés lehetősége maradt mára (mivel a megégetés nem támogatott tevékenység), néhány magyar tudós nagy megkönnyebülésére. Használati utasítás személyéhez és írásaihoz, hogy világhálóról tendenciózusan összeválogatott előrejelzéseit érdemes nagyon komoly szkepszissel olvasni.

Na ez az idős férfiú bírta a blogján - ráadásul nemrégiben - de mindenféle forrás- és forrásdátum-megjelőlés nélkül publikálni, Dr. Helen Fisherről az alábbi postot (nem tudom meddig él a link, ugyanis a "mester/guru" gyakran szed le rak fel így-úgy módosítva írásokat.)

Szereleméhség

Az alábbi kezdő és záró sorokat a postból külön kiemelem ide, örök mementóként, hogy a vérbeli "brittudósi" mentalitás búlvár szenzációhajhász, egyszerűsítő majd kivetítő/általánosító konkludálása mire nem képes. ;) És ami még megdöbbentő, hogy a blogján hozzászólók ehhez hogyan tudnak asszisztálni. Én a magam részéről csak sajnálni tudom az ilyen embereket, akik a szerelemből ennyit bírnak felfogni és a hormonmolekuláknak ennyire a rabjai.- Másik oldalról megközelítve, azért merülnek fel izgalmas alkérdések: Pl.: mennyire tud hiteles lenni egy katolikus pap egy szerelmes fiatal pár esketésénél. Vagy aki próbálta már például a gruppenszexet is, - mint például Antalffy Tibor is, aki büszkén hirdeti magáról, olvasói érdeklődést kielégítve(?) -, az többet tud a szerelemről? ;)

"A szerelem az éhség és a „mániás-megszállottság rendellenessége” kereszteződése, de én inkább azt mondanám, hogy szexualitással kapcsolatban kiváltott ideiglenes, egzaltált állapot.  Valójában olyasmi érzés, mint a csokoládé majszolás. A szépség pedig a szerelmes ember szemében nem sokat nyom a latba....Ezek után már csak egy kérdés maradt: Mi a fenének akarnak a nők állandóan szerelmesek lenni?"

Persze a nagy kérdés, hogy az én olvasatomban (fentiek miatt is) "brittudós" Antalffy Tibor által vesézett Dr. Helen Fisher mennyire "brittudós"? :o) És igen, jogos a felvetés. Ez adja a Helen Fisherrel való foglalkozás második apropóját.

A pornó gyógyítja a tesztoszteronhiányt

Ebből is idézek, akkor:

"Tanulmányában Helen Fisher az interneten korlátlanul, és jórészt ingyen hozzáférhető pornót ajánlja hormonkezelés és gyógyszerek helyett. A pornó megemeli a nézőjének dopaminszintjét, ami jótékony hatással van a férfi nemi hormon termelésére, és így a természetes öregedési folyamattal járó tesztoszteronhiány ellenében hat."

A cikkből a kedvencem az első komment:. :o)

"De jó.. szóval akkor az, hogy mindenki pornót néz, az az emberek természetes öngyógyítási folyamata.. ó, köszönjük, internet, hogy ezt az áldást elhoztad nekünk."

Hát bizony - ha csak az index.hu nem ferdített el valamit nagyon - meglehetősen árnyalja a képet az egyre menőbb tudósnak számító Dr. Helen Fisherről. Nekem két problémám van a tudós hölgy fenti ajánlatával:

(1) Bár érdemes meggondolnia az embernek, hogy milyen vegyületek beadását engedi meg a szervezetébe, azért azt nem lehet kijelenteni, hogy minden ilyen tevékenység ördögtől való és üldözendő és f-e-l-t-é-t-l-e-n-ü-l keresendő alternatív, "természetes" módszer.

(2) Ha már pornót ajánl egy tudós, akkor részemről az a minimális elvárás, hogy a szokásos közismert szlogent is hozzátegye az illető: "a kokázatok és mellékhatások vonatkozásában tájékozódjon!" Nem akarnék abba a hibába esni (fordított irányba), hogy ha valaki pornót ajánl, akkor én meg kijelentsem, hogy a "pornó káros". Kevésnek érzem magam ilyen végletes és ex cathedra kijelentés megtételéhez. Azt azért megemlíteném, hogy a pornó az én olvasatomban és nagy általánosságban, egy negatív végösszegű játék az összes résztvevő számára. Ahogy a horrornak, úgy a pornónak sem láttam sose semmi - értelmes hozadékot adó - értelmét, a magam életében. A tesztoszteron szintemmel meg majd csak elboldogulok valahogy.

Lassan elérkeztünk e blogpost lényegi mondandójához. Mit üzennek a fenti baklövések egy adatbányász elemzőnek?

* Mindig lesznek izgalmas,érdekes, jól feltett kérdések. Mindig hordozhat magában érdekességeket annak kutatása, hogy mi korrelál mivel és mennyire. Ez jó hír. És bőven adhat jobbnál jobb elfoglaltságot. :o)

* Mindig óvatosan kell bánni a következtetések levonásával. Törekedve az igazságra, definiálva a kontextust, megadva a pontosság/érvényességi határokat. Az én olvasatomban egy adatbányász elemző számára végzetes csapda lehet (ha nem figyel rá tudatosan), hogy az újszerűségért és érdekességért (mondhatni szenzációért) nem szabad az 'igazságot' egy picit sem beáldozni.A szenzáció(vadászat) hozhat pénzt, olvasót, dicsőséget, de könnyen oda lehet az ember hitelessége (lásd Antalffy Tibor blogját).

* Az adatbányászati elemzés folyamata, az azt lezáró végső prezentáció és a nyomában következő lehetséges stratégia-alkotás borzasztóan nehéz és kényes folyamat. (Mi növeli a tesztoszteronszintet és nézzünk-e ezért pornót). Elsősorban, akkor ha az adatbányász beszállító m-i-n-d-e-n-t szállít. Vet fel érdekes kérdéseket (most elkanyarodva a szerelemtől és hormonoktól), ha a beszállító a "stratégia" részeként további adatbányász-kutatásokat lát szükségesnek finanszírozni.

Én továbbra is kitartok abbéli véleményem mellett, hogy Dr. Helen Fisher Chemistry-s - korábbi blogpostomban vesézett - társkeresős módszertana, megalapozott, ígéretes, méltánylandó módszer egy jó cél érdekében, ami megérdemli a végiggondolás fáradságát. Igen, maximálisan el tudom képzelni, hogy a hormonok jó "magyarázóváltozók" a sikeres társkeresés prediktálásához.

Míg a szerelem hormonmolekulákba való erőszakolása nem vezethet máshoz, mint a Dawkins-féle "Isteni téveszme" tévelygésekbe. Én nem vitatom, hogy ez divatos irány, meg vannak követői, pláne a fanatikus evolucionisták között, de én maximális szkepszissel és ezzel párhuzamosan szánakozva nézem ezeket a történéseket.

Társkeresés és adatbányászat témát érintő blogpostjaim:
Társkeresés adatbányász alapokon
Társkeresés - Numerátorok
Dr. Helen Fisher mint a szerelem "brittudósa"?
Dr. Helen Fisher kérdőíve társkereséshez
Dr. Helen Fisher - Zárszó
Társkeresés adatbányászati támogatással
Beszéd, mint a sikeres párkapcsolat prediktora?
COMMENT:COM: "Házasság első látásra"

Adatbányászat és PhD keresztezése

Mottó: Egyre többet tudunk egyre kisebb(specifikusabb) dolgokról, aminek természetes extrapolációja, hogy a végén mindent fogunk tudni a semmiről...

Miért szerezzek doktori fokozatot? Mi lesz utána?

Inspiráló blogpost jelent meg tegnap délelött, szakmai társblogon. Azóta próbálom többszöri nekifutással rendszerezni és valamennyire normálisan formába önteni tárgybeli gondolataimat. Nem mondanám, hogy hiánytalan és megnyugtató sikerrel jártam, de egy első körös draft verzióra rányomtam a sendet. :o)


BEVEZETÉSként annyit mindenképpen szeretnék jelezni, hogy

* a társblogon publikálóktól eltérően, mint ugyan szintén egyetemet végzett, de se (rendszerváltás elötti világ szerinti) kisdoktori/kandidátusi, se PhD tudományos fokozat vonzáskörzetbe sose nem került emberként írom az alábbi soraimat. Mondhatni a dilettánsok bátorságával és be nem avatottságával, de ugyanakkor kívülállóságával.

* hasonlóan az "adatbányászat és etika" témához ezt a témát is szeretném tágabb kontextusban, felülről-lefelé haladva végiggondolni.

* alapvetően külön kéne választani az üzleti kutatást (vállalatok finanszírozzák, piaci kontroll alatt) és a 'publikus' akadémiai kutatást (közpénzen finanszírozódik, eseti adhoc külső tőkével kombinálva, (reflexív) önkontroll alatt). Nyílván érdemes lehet e szétválasztás mentén is firtatni érdekesebb aspektusokat, de ez most nem célom ebben a postban.

* alapvetően külön kellene választani a magyar és nemzetközi PhD-k megközelítését. Ami nálunk van az specifikusan terhelt (1) a rendszerváltás elötti múlttal, (2) országnagyság, -erő miatt merülhetnek fel más szempontok is PhD-képzés meg -érték terén. Az alábbi postban viszont ilyen irányba szintén nem térnék ki részletesebben.

* és persze érdemes lehetne az adatbányász-specifikumokat megnézni a PhD-zés szempontjából. De ezt is csak nagyon érintőlegesen teszem.


PROBLÉMA FELVETÉSE: milyen is a tudományos (azon belül kutató adatbányász) élet egy külső szemlélőnek?

* Az én olvasatomban a ma tudományos kutatása egyre inkább elszakad a valóságtól, és hozzá egyre kevésbé van érdeklődő/értő közönség. Ennek két látványos jele:

1. Intellektuális imposztorok
Benne a híres fejezettel, hogy a két szerző fizikus hogyan publikált egy neves szaklapban egy direkte teljesen értelmetlen tanulmányt, ami minden szűrőn átment (nyomtatásban megjelent)

2. "Brittudósok" búlvár-posványa. Erről már megemlékeztem itt a blogon, most nem veszem elő ismét.

* A régmúlt polihisztorsága és a ma tudományos káosza között nagyon hiányzik egy fontos lépcső az egyetlen emberen ugyan túlmutató, de a káosznál koherensebb összefoglalás, tudományterületenként.

* Mi a tudományos kutatás célja? Lényeges, hasznos, tovalendítő, nagy problémán dolgozni, hozzáadott értéket képezni? Vagy inkább a publikálás, a kéz kezet mos alapú impaktfaktor-menedzselés, a leadminisztrálás, a patinás akadémiai székbe való beleöregedés a cél? És hozzá gyártani a problémát (esetleg megoldással), amit esetleg senkit nem is érdekel? Betűket ontani? Mindezt erőforrás-szétforgácsoló és/vagy rejtett párhuzamosságokkal, redundanciákkal, a hatékonyság és hasznosság egyre nagyobb eliminálásával? Presztízs? Hatalom? Pozició? Hasznosság? Helyes önértékelésre alapozás? Alázat? Miről szól inkább az egész történet?

* Mennyire cél a meglévő tudást aggregálni, jól kereshetővé tenni, közösségi kontroll alá vonni, nyitottá tenni?

* Mekkora a lényeges és felesleges kutatás aránya? Az én olvasatomban kvázi végtelen sok (és csak nő és nő) a művi/gyártott probléma, meg a rájuk elpazarolt pénz és energia. Aminek visszacsatolásos fékentartására itthon előszeretettel alkalmazzák a divatos, de leginkább kártékony módszert, a fűnyíró elve menti költségcsökkentést.

* Én még értelmes hozzászólást nem láttam abban a témában, hogy egy Magyarországnak hány PhD-ző/PhD-zett kutatóra van szüksége, egészségesen? És mennyiért, mi várható el tőlük reálisan, tervezhetően? Vagy a probléma annyira "nyitott végű", hogy egy szót sem érdemel?

* Mennyire van tér a kretivitás kifutásának, vagy éppenhogy mennyire fuldoklik a kötelező terhek súlya alatt?

* Mennyi a jól feltett kérdés aránya az össze feltett kérdések között?

* David Hilbert a múlt század elején felállt egy konferencián és egy évszázadnyi kutatásra elegendő nehéz, de laikust is lenyűgöző problémát vázolt előadásában. Vagy felemlíthetném Erdős Pál híres, saját pénzzel fínanszírozott, nagy kérdéseit/problémáit, meg "nagy könyvét" a matematikáról. Mintha mára eltüntek volna a nagy kérdések. Helyükre kismilliárdnyi, apró, sokszor senkit nem érdeklő kérdés került, főleg a kutató tevékenység "lepapírozására".

stb.


MEGOLDATLAN KÉRDÉSEK lajstromozása:

* Hogyan minősítődjenek a cikkek -> közösségi értékelés, netán feketelista képzéssel, kontraszelekció-ellenes és/vagy publikációs zajcsökkentés célzattal. Egy cikk hasznossága nem abban van, hogy impact-faktort növelhet, hanem, hogy az érdeklődőnek az elolvasás fáradtsága megérte-e. Egy ember relatíve nagyon kevés cikket tud elolvasni a teljes életében

* Közösségi kontroll erősítése dialógusokban való támogatandó részvétel. Erre egy szerintem jó hazai példa az én olvasatomban a Szkeptikus Társaság az önjelölt "parazsenik" és a kutató szféra között.

* Adott kutatási téma, taxonómiába szervezése, információs felaggregálása, ha szükséges akkor moderálása, karbantartása, naprakészen tartása, nyitott kérdések súlyozott nyílvántartásával (izgalmasság vs. nehézség vs. perspektivikusság etc. szempontok alapján), a közösségi erőforrások valamint kontroll jegyében, párhuzamosságok, felesleges overheadek elkerülésének céljával, akár alulról felfelé, akár felülről lefelé is haladva.

* A mennyiséghez képest nem elég sokszínű az én olvasatomban a kutatói társadalom (hierarchiája). A rendszerezést és tapasztalatokra építést sokkal jobb alapokra is lehet helyezni, mint hogy nagy százalékban redundáns könyvek ezrei jelennek meg folyamatosan. Érdemes megnézni, hogy "data mining" címén mi az amazon.com könyvajánlata, a múltra és a jövőre egyaránt. Még a címek elolvasásába is belefárad az ember.

stb.


(SZEM)PONTOK, szubjektív alapon, egy virtuális PhD-ző felé

* Az ideális kutató az én felfogásomban, kezdetben egyedül és/vagy közösségben és/vagy hierarchiában is jól tud dolgozni/kutatni. Míg idősebb korára viszont pozitív inspirációt adni, motiválni, tapasztalatot/tudást átadni/tanítani/megírni, embereket (minél többszörös áttéttel) vonzani tud. Akire figyelnek, aki szavainak súlya van.

* Legyen varázslatos előadó és/vagy író: szakma felé is, laikus külvilág felé is. Hogy mire is gondolok: pár név elhúnyt nagy tudósaink közül: Öveges József, Simonyi Károly (fizika), Scharnitzky Viktor, Nemetz Tibor (matematika). Vagy napjainkból Babai László. Ha a laikusok bevonását nézzük, akkor friss és látványos példa Albert-Barabási László könyvei.

* Helyes (őszinte és pontos) önértékelés elvégzése. Hol helyezkedik el az ember a közösségben, a tehetsége, a képessége alapján, mire lesz elég az ereje.

* A jó kérdések feltevésének tökélyrevitele.

* A mérhető és kontrollálható, számonkérhető dolgok favorizálása, kezdetben versenyeken indulni, későbbiekben versenyt szervezni.

* Az idő helyes kezelése (time-management értelemben).

* Ha van család, akkor szerepének helyes megtalálása. Ne gát legyen. Meg ne kötelező mutatvány/nyűg, hanem inspiráljon, erőt adjon... Ez persze általában véve is (alaptémától függetlenül is ) igaz, de attól még hangsúlyozandó, szvsz.

* Pénz helyének megtalálása. Ésszerű megélhetés illetve pénzcsinálás kontextusának definiálása. A lokális hazai/nemzeti viszonyok figyelembevételével.

* (Anyagi) függetlenség. Ellenállni mind a Google-szerű erődemonstráló pusztító módon lerabló (multis) hiénáknak, mind a kutatói szférában kívűlállónak is érzékelhető kicsinyes koncon marakodásnak.

* Nyelvtanulás szerepének értékelése. Hány nyelvet, milyen szinten, hogyan használva/karbantarva. A Google egyes állásait már PhD-hez szereti kötni, implicit megkövetelve a két nyelv tudását, amit esetleg nem is kell a munkához használni. (Ez az én olvasatomban a munkavállaló energiájának óriási pazarlása: az egyre nagyobb Google és egyre kiszolgáltatottabb munkavállaló kontextusában. A tendencia az, hogy az az ideális jelölt, aki egészséges, nem akar családot, bagóért jön dolgozni, huszonegykét éves, frissen (akár lehetőleg PhD-)diplomázott, de sok éves tapasztalata van már. Egy-két év lerablás után lehet tőle megválni)

* Naprakészség ösvényének megtalálása a világ történéseit illetően. Hogyan, milyen zajszűréssel, mekkora energiával legyen a kutató up-to-date.

* A megfelelő tanár/mentor választása. Ez annyira triviális, hogy különösebben nem is ragoznám. Azt megjegyezném, hogy talán itt is igaz, hogy madarat tolláról... Van mentor, akinél a cím és pozició jön össze könnyedén esetleg identitásilag nehezen vállalható tevékenységek révén. És nemes ellenpéldakánt létezik ez Erdős Pál nevéhez köthető "Erdős-szám" játék. Nem lehet kérdés melyik a rokonszenvesebb.

* Jó kutatásirány megtalálása. Hasznosság, (életre szóló) érdeklődés, tehetség hármasára optimalizálva.

* Egész életre kitartson a munkakedv, energia, lendület, kutatói izgalom a befásulás ellenében. A vicc kategóriája, hogy ezt a pontot le kell külön írni, de a saját tapasztalatom vezérel ebben.

* Kutatói munka overheadjének minimalizálása. Sok felesleges dolgot kényszeríthet az emberre az élet, a felettes, olykor az ember saját hülyesége. Olykor már-már az lehet az érzésünk, hogy az idő haladtával egyre többet. Ez mind-mind az idő értékes hányadát, energiát és a munkakedvet roncsolja.

* A közösség helyes kontextusának megtalálása. Még ha az értékes kutatás is, még manapság is, produkál kírívó aszkézist: Poincaré-sejtés orosz tudósa.

* Közösségi tevékenység, kezdve avval, hogy egy-egy jó/segítő szó kollégának (ez sem triviális, sajnos), konstruktív és nem öncélú szociális háló, blog/fórum/honlap -> web1, web2, webN, ahol 'N' végig fut a természetes számok értelmezhető készletén :o). A későbbiekben (tan)könyvírás, ami szólhat mind a szakmának, történhet beavató céllal az átlagembernek.

stb.

Datamystic Textpipe Pro szoftverről pár szó

.
Bevallom, informatikusként (is) nagyon szeretem a kis, pici, elegáns, ergonomikusra tervezett, átlátható, könnyen és jól használható, mezei usernek is elérhető áru programokat, amiket teljes funkcionalitásban lehet kipróbálni ternmészetesen időkorlát mellett -> hány gusztustalan szoftvertermék van - persze adatbányászoknál is -, amiket kiherélten dobnak a felhasználók elé, valós tesztelés lehetőségét elvéve.

Mindig öröm olyan szoftverbe botlani ami szimplán azt tudja produkálni működése során, amit ígér, de azt tökéletesen, megbízhatóan. Az alábbi terméknél eddigi szoftverhasználatom alatt nem tudtam olyan feladatot még csak elképzelni sem, amit ne lehetne vele megcsinálni, nyílván a saját témájában, persze -> monokinis lányokat triviálisan nem fog a képernyőre rakni. ;)

És ha már van ez a nyögvenyelős blog, akkor írok egy pár sort egy ilyen fentebb vázolt típusú szoftverről, legfrissebb idevágó élményem kapcsán, amibe legutóbbi munkám során botlottam.

Datamystic TextPipe Pro v8.6.1 - Features
Pro Single licence: 400 USD.
/Alapvetően a Pro verziót érdemes nézni, nem sokkal drágább, viszont nagyságrendekkel többet tud a gyengébb lightosabb verzióknál, méghozzá lényegi dolgokban/

Húsz éves tapasztalat van a termék mögött, a gyökerek 1990-ig nyúlnak vissza. Alapvetően - terminológiám szerint - data crunch kategóriájú szoftver, amiben, text és bináris állományokat lehet csócsálni. Ilyen feladatokra a buta ;) windows-usereknek biztosít egy eggyel magasabb szintű eszközt mint egy awk, perl, stb. Megvan a kihívása és szépsége egy több kilométer hosszú például Perl reguláris-kifejezés hegesztésének, pláne, ha nekünk esetleg csak módosítani kell rajta, mivel nem mi írtuk eredetileg. Meg remek ZH-feladatokat is lehet konstruálni a témában felsőfokú tanintézetekben, sokak örömére. De, lássuk be, létezhet azért más megközelítés is. :o)

A termék honlapján többször is bele lehet botlani data mining, textmining, webmining megjelölésekre, de szó nincs itt konvencionális értelemben vett például prediktív analitikáról. Csak arról, hogy a teljes data/text/web mining folyamat egyes lépéseit lehet vele megtámogatni. Adattisztítás, információ-kivonatolás, stb.

A szoftver tehát alapvetően, (szöveges) állományok konverziójára, transzformációjára, információk kikristályosítására jó, akár ipari méretekben is.

Használata során meg kell találni az egyes transzformációs lépéseket (az ő belső terminológiája szerint "filtereket") és megfelelő sorrendben kell őket alkalmazni. Ezek a filterek lehetnek atomiak vagy rekurzívan összetettek (gyári vagy 3rdparty jellegűek). A szoftver lelke egyetlen kis 6+MB-os exe. Valamint a hozzáadott gyári atomi filterek (100-as nagyságrendben). Plusz gyári összetett minta filterek (szintén 100-as nagyságrendben). Amikor új verzió jön ki a termékből, akkor fejlődik az exe, fejlőd(het)nek az atomi filterek, fejlőd(het)nek az összetett filterek egyaránt. Ezeket a filtereket nem szabad lebecsülni, ha programból kell gyorsan például csak egy ebcdic/unicode karakterkészletet váltani, nagyon jól jöhet egy kész jó karakter-mappelés. Tudnék mesélni közelmúltbeli szívásos élményeimről a tárgyban. :o)

Mint sejthető komoly szellemi kihívás rejlik összetett filterek megírásában, amiben az a szép, hogy nem feltétlen kell hozzá programozói tudás, csak logikus, fegyelmezett, tervszerű gondolkodás. Természetesen van lehetőség 3GL típusú procedurális programozás bevezetésére is a Textpipe-ban, de a szoftver ad mintát arra is, hogy hogyan kerülhető el ez. Persze nyílván nem könnyű detektálni mihez kell már "nélkülözhetetlenül" 3GL kódolás. Hasonlóan például egy Oracle RDBMS-nél, hogy SQL avagy PlSql kell egy feladathoz (vagy mi az ami SQL-ből megy, és mihez kell már "natív" adatbányászat).

Közbeszúrásként mesélem: egy kedves régi emlékemet sok évvel ezelöttről, amikor még Oracle tanfolyamra jártam, az oktató hozott egy példát, mihez elég az SQL, mihez kell már PlSql programozás. A híres Oracle emp táblán 10% fizetés emelést eszközölni update-tel arra triviálisan elég az SQL, de 20.000 dollár "bértömeget" szétosztani a fizetések arányában már nem lehet SQL-lel. Mondta az oktató. Aztán egy kollégám megmutatta, hogy azt is lehet SQL-ben is. :o)

Az alapalkalmazás (textpipe.exe), Delphiben íródott. Ez maga után von néhény következményt.

Bár tökéletesen működik 64-bites Windows XP alatt (én ezalatt dolgoztam vele), de ha extra funkcionalitást akarunk vele kicsikarni, nem árt tisztában lenni, hogy mivel a Delphi jelen állapot szerint csak 32 bitre forduló kódot tud prezentálni, így a kiegészítőknek is 32-biteseknek kell lenni, még ha van is belőlük 64-bites kiadás.

A másik következmény egy érdekesség, hogy ne mondjam perverzitás, hogy a TextPipe belülről is sciptelhető Delphi 3GL scripttel (pl.:Dream Scripter), de kívülről szimplán Delphiből is meghajtható a TextPipe a Windows OLE-n keresztül. Egyszerre tudja az OLE Server és OLE Automation funkcionalitást. Hasonló módon a TextPipe-ból hívható külső program, de maga a TextPipe is hívható máshonnan.

Ha már itt járunk nézzük hányféleképpen hajtható ki a TextPipe Pro funkcionalitás.
- Alap GUI-n keresztül
- Comment-line Interface (CLI), akár batch-programozással megfejelve (pl.: VBScript, JScript)
- Delphin keresztül OLE-vel.
- TextPipe-ból generált teljes VBScript vagy JScript kóddal
- TextPipe-ból generált Javascriptes html-lel.

TextPipe Pro belső 3GL programozást támogató lehetőségei -> igazándiból minden olyan nyelv, amihez elkészítették a WSH(=Windows Scripting Host) környezethez szükséges (dll)interface-t. A teljesség igénye nélkül: VBScript, JScript (ezek alapból ugye), ActivePerl, ActivePython, ActiveRubyScript, ActivePHPScript, Object Rexx, Basic, Tcl, stb.
Windows Script(ing) Host

Érdekesebb TextPipe Pro lehetőségek
* Adatbáziskapcsolat kiaknázása
* File merge/join és -split
* Feltételfüggő restrikciók, subfilterek által hierarchiaképzés a transzformációs lépésekben.
* Makrók: például filenév, filedátum, clipboardtartalom, randomizálás, környezetiváltozó-függő dolgok kerülhetnek bele a file-ba outputoldalon
* c <-> pascal forrásfile konverzió. Ebben például túlmutat a szokásos Text Mining funkcionális lehetőségeken.
* XLS-ből CSV generálás, ha már egyszer van OLE
* Helyesírás-ellenőrzés inputfile-okra.
* Bináris, bináris-text vegyes állományok kezelése
* XML-transzformációk.
* HTML-manipulációk.
* ZIP-tömörítvények kezelése
* Rekurzív könyvtárbejárás
* Trial-futás begépelt demó-szövegre
* Drag and drop (bár én ennek kevéssé örülök)

TextPipe Pro felületéről pár szó:
Négy nagy fül van:
* A felhasználható atomi és összetett filterek fába szervezve, konkrétan választott filtereink rendezett fája, valamint az egyes filterek paraméterállítási lehetőségeinek panelje.
* A feldolgozandó file-okkal foglalkozó fül
* A Tria Run area két nagy dobozzal (input, output)
* Status/Log

TextPipe Pro előnyök:
* Teljes faltól-falig megoldás, ütemezéssel, jobbal, stb.
* Jól konfigurálható, testreszabható.
* Letisztult, praktikus felület/GUI.
* Ahogy ígérik tényleg nagyon gyors működésű a szoftver, Delphinek is köszönhetően. (A generált kód nyitó kommentje. :o) -> "...was generated by TextPipe Pro - the fastest search and replace tool on the planet")
* Van debug-lehetőség
* Nagyon jól dokumentált wizardokkal, tutorialokkal, samplek-kal, stb.
* Nagyon jó és gyors support, azonnal válaszolnak (és még (h)ideglelést sem kaptak a kérdéseimtől). Elvben még chat is van a programon belül, azt nem próbáltam.
* Elemi filterek: Convert, Add, Remove, Replace, Extract, Special, Maps, Restrict, stb. kategóriákban.
* Perl reguláris kifejezések mellett van egy saját fejlesztésű un. EasyPattern cucc, ami javíthatóvá meg átláthatóvá teszi a fejlesztést, miközben abszolút évezetes használni.
Példák a teljesség igénye nélkül:
"whatever" :o), "[optional digit]" "[3 digits]" "[1+ digits]", "[or]", "[not]", (letter,digit) for groups, "[hexdigit]", [uppercaseLetter], "[leftBracket]", "[leftAngle]", asc(code), "[mustNotBeginWith(...)]", "[whitespace]", "[DOSnewline]", "[MACnewline]", "[wordDelimiter]", "[lineStart]", "[controlChar]", "[printableChar]", "[typewriterChar]", "[HTMLTag]", "[EmailAddress]", "[IPAddress]" , "[QuotedString]" , "[Hyperlink]", "[PipeField]", "[Dayname]", "[Monthnumber]" és még tengernyi

TextPipe Pro hiányosságok:
Én kettőt tudok felhozni, amibe belefutottam a munkám során:
* Sajnos bináris a saját belső file-formátuma (.fll). Ha valaki metaszinten copy-pastek-kel akarna belenyúlni a vezérlő filterekbe akkor ezt itt nem tudja. De azért van némi megkerülési lehetőség. Egyfelül text-ben kiexportálható az egész, másfelöl a generált VBScript és JScriptben már lehet így (metaszinten) is dolgozni.
* EasyPattern amilyen nagyszerű, annyira furcsa és kár, hogy a Find/Replace párosban csak a Findnél használható. Én értem, hogy ez a gyakorlat másutt is. De így ugyanannak a dolognak két olvasatát kell megtanulni és használni.

A TextPipe Pro alkalmazás struktúrája:
* A gyökérkönyvtárban van maga az EXE(6.2 MB) hozzá a CHM(1.3 MB), hozzá TLB(OLE-hez szükséges állomány) egy sound.wav, ami megszólalhat vége a futásnak (első dolgom volt kikapcsolni), uninstallhoz szükséges két állomány, valamint a Delphi Zipmaster két dll-je.
* Sample állományok (txt, csv, tab, html, xml)
* (Összetett) Filterek -> 3rdparty, Coding, Conversions, Database, Email, Etext, Fun, Html, Mainframe, Publishing, Report Extraction, Script filter, Subfilters, SysAdmin, TaskMenu, Tutorial, Web site mining
* Maps -> karakterkódolásokhoz
* Wizardok html-ekben
* Languages -> ha valaki magyarítani akarná a szoftvert, egyetlen állományt kell editálnia. :o)
* Minden féle vegyes txt, rtf, doc, url, pdf, dolgok