Magamról

Saját fotó
Főiskolai, majd egyetemi diplomamunkáimtól kezdve világ életemben, adatok, adatbázisok, adattárházak (leginkább Oracle) környékén mozogtam. Mostanság adattárházasként, adatbányászként élem napjaimat.

2019. december 20., péntek

Klímahiszterizálók színvonalesése: Hetesi Zsolt -> Litkai Gergely

Utolsó módosítás  2020. február 9. 11:00 
- Új: "Klímapornó" beemelése
- Jánosi Imre Miklós botrányos 2020.január 21-i előadása révén a dialógusképtelen IPCC-akolba került át)
- fizikus-csoportosítás a végén,
- számbűvészkedés szekcióval bővülés
- kiegészítések, formázások 

Nemrég paradigmaváltást vizionáltam (vagy csak illúzióba ringattam magamat?), a termogeddonista klímahiszterizálókkal szemben, egy némileg reálisabb, korrektebb klímahozzáállás, -szemlélet irányába való elmozdulással összefüggésben, lásd hozzá a poszt végén a linkgyűjteményt.

Most alkalom van e kívánatos józan oldallal szemben álló hiszterizálókkal foglalkozni, hiszen napról napra kézzelfoghatóbb az elképesztő szinvonalesés. Az apropót az alábbi szekunder szégyent generáló videó adja.

Litkai Gergely: Mi közöm hozzá? | TEDxBudapestSalon

Régebben lényegében csak az anti-evangélista, "horrorizátor", Hetesi Zsolt, PhD-zett fizikusként haknizta végig a tévéket/médiát, tömegpánikot igyekezve kelteni klímatémában, magyar nyelvterületen lényegében egyedülállóan.

Futottak még kategóriában voltak
* a klímavallás-inkvizitor Antalffy Tibor (AT) szélsőséges, ócska, trash-tevékenysége mindig is megmaradt a periférián, fénykorában sem törte át a kritikus tömeget, de azóta inkább csak elhagyták az olvasói, bárdolatlanul agresszív primitív moderatúrája miatt.
* Kőrösi Csaba köztársasági elnöki megbízott, akinek a nevét is csak a legszűkebb - téma iránt érdeklődő - réteg ismert.
Mindhármójuknak szenteltem már blogposztot itt a blogon, lásd lentebbi linkeket.

A szórásból viszont kimaradt a "trendi" Greta Thunberg, Mika János, Ürge-Vorsatz Diána IPCC-alelnök, CEU-tanár, meg nem személyként a zöld index.hu, utóbbi az idén 2019 szeptemberében, ámokfutásszerűen/kényszeresen 30 napon keresztül naponta ontotta magából nívótlan hülyeségeit klímatémában (összes érdemi kérdést elkerülve).

Hozzájuk csatlakozik - ki érti milyen alapon - a mostani megszólalásomat triggerelő jogász és humorista (pontosabban humoristaként is pénzt kereső), de felkészültsége alapján tökéletesen inkompetens Litkai Gergely is. 12 évvel később ugyanabban a budapesti Eötvös József Gimnáziumban érettségizett, mint én. Hová süllyedt az alma materem, poénkodhatnék, ha nem lenne az egész végtelenül szomorú.

Korábban konkrétumokba és részletekbe menő kritikát fogalmaztam meg az inkriminált posztokban. Azonban ezt a vonalat immáron elhagynám. Tökértelmetlennek látszik a szaporodó és lefelé nivelláló felhozatalban egyesével cáfolgatni, így most ebben a blogposztban megkísérlem - adatolva meg linkelgetve - a közöset megragadni,  a klímahiszterizálók káros tevékenységében.

Mi az alapprobléma?

# Csak a németek billió (ezer milliárd) euró nagyságrendben kívánnak elkölteni jelen állás szerint a dekarbonizációra, a CO2-hisztéria jegyében.
# A Bill Gates(Microsoft) fémjelezte Global Commission on Adaptation, 2019 szeptemberében, 10 évre (2020-2030), a klímaalkalmazkodásra: 1.8 trillion, magyarul 1.8 billió elköltendő dollárt irányozott elő 7.1 billió dollár haszon reményében.
# Ez bizony nem kevés pénz, nemcsak innen Magyarországról nézve (540.000 milliárd HUF, évi 20.000 milliárd kiadási főösszeggel számolva, 27 év teljes magyar kiadása, jelen árakon). A teljes Földbolygót nézve is jogos igénynek látszik ekkora összegnek a legjobb/legcélszerűbb elköltése.
# A klímahiszterizálók a jelen pénzügyi erőforrásait akarják megdézsmálni, felélni, egy jövőbeli tudományosan nem bizonyított (pl.: dekarbonizációs) ügyre.
# Pont ugyanaz a sokba kerülő ám értelmetlen, urizáló, rongyrázó, nagyzási hóbort, mint kicsiben itthon az ezermilliárd forint kaliberű stadionépítések. Bödöcs Tibi mutatott rá egyik  standupjában, hogy az egyiptomi fáraók piramisépítéseit juttatja az ember eszébe (többekközt). Persze a stadionépítéseket is megelőzte a balliberális oldal tökértelmetlen pesti 4-es metrója (560 milliárd forint), vagy napjaink őrülete most kezd szárbaszökkenni 9 és 11-dikesek idegennyelvi célországban való kéthetes üdültetése, évi(?) 90 milliárdból. Hiába no, erős tapasztalat, hogy a hatalmon levők nem tudnak optimalizáltan legtöbb hasznot kihozni egységnyi pénzből.
# CO2-kvótától kezdve hatalmas biznisz a klímavédelem. Orbán Viktor miniszterelnökünk is a minap azonnal sorba állt (dekarbonizációs) pénzért. Miközben eddigi reakciókból ítélve legalábbis nem retteg a klíma összeomlásától. Trump se másért fog esetleg visszamenni a párizsi klímaegyezményhez, hiszen a pénz jelentős motivációs tényező, megelőzve mindenféle "felesleges" morális allürt.

Mik a klímahiszterizálók közös védjegyei?

* Klímavédelem és környezetvédelem keverése, zavart keltő összemosása. Litkai elsütötte a  poént a hűtőgép erdőbevitelével. Nyilván a szemetelést egyetlen klimarealista sem fogja helyeselni. Persze, hogy mi a klímavédelem konkrét, valós, érdemi probémái (pro és kontra megvilágításban), arról Litkai már nem beszélt.

* Klímaszkepticizmus degradálása az éghajlatváltozás tagadására, majd párhuzam a laposföldhívőkkel (és persze a szokásos "poénkodás").

Ez a laposföldhívőségi-analógia védhetetlenül szégyenteli  húzása Litkai Gergelynek is.
# Egyrészt a blogposzt-címben levő nívótlanság legsúlyosabb faktora ez az analógia/degradálás, merthogy tökéletes tájékozatlanságot, műveletlenséget sugároz a külvilág felé.
# Másrészt az analógia cáfolásához elég lehet megnézni (lásd hálózatelmélet!), hogy hány MTA-tudós klímarealista és hányan nyomják még 2019-ben is az IPCC-süketelést (lásd poszt végén a fizikusok csoportosítását). Miközben hány MTA-tudós laposföld-hívő.

Ha már laposföld-hívők, az pont hogy az IPCC akolra igaz, mert nem elég a sok befuccsolt jóslat (James Hansen, Guy R. McPherson, Sam Carana etc.), még mindig hisznek tagjaik az újabb és újabb megfutási jóslatokban, az egész IPCC rettegtető/hiszterizáló-iparág erre van alapítva, és nem fizikára.

* Klímapornó kimaxolása
Warm Words: How are we telling the climate story and can we tell it better?, 2006, 32 oldal
dr. Gács Iván: Klíma és  energia, 2013.február, 21-22.oldal
Az előzőekben bemutatott folyamat – a globális felmelegedés – egy igen súlyos, de esetleges veszélyeket rejtő folyamat. Mítosszá attól válik, ha a valóságelemeket keverjük a fantáziánk szülte rémképekkel. Ez a klímapornó. Ezt a fogalmat az angol Institute for Public Policy Research kutatóintézetnek az Origó honlapján 2006. augusztusában idézett véleményéből ismerhetjük meg. Eszerint a média „…a klímaváltozás témakörét rendszeresen a "klímapornó" szintjén használja. Ezzel arra céloznak, hogy egyes orgánumok úgy teszik ki címlapjukra - öncélú csalogatónak - a klímaváltozást bemutató kataklizmatikus képeket és grafikonokat, ahogy a meztelen nőket szokás a pornóújságok esetében. Ennek a gyakorlatnak igen káros következményei is lehetnek.
* A tudományos megalapozottságot/alátámasztást ignorálva, féligazságok hangsúlyozásával (mint Litkai Gergely is tette az ábrás CO2-felfutással meg laposföld hívők elutasításával), a hatásvadászat kimaxolásával akarnak az érzelmekre, manipulatív célzattal hatni.

Szarka László Csaba, a minapi (2019.09.17) MTA székfoglalójának prezijében (25.dia, lásd alább) a CO2 és hőmérséklet együttes felfutásának IPCC-s túlspilázását figurázta ki gyönyörűen a csokizabálás és Nobel-díjasok együttes felfutásával (rengeteg egyéb példa lehet), rámutatva, hogy a korreláció nem feltétlen jelent ok-okozati összefüggést (koincidencia) illetve ha van, akkor az irány se mindegy, hogy mi az ok és okozat (lásd paleoklimatológiai jégfurat-elemzéseket).
Ha tehát van konkrét függvénybeli vagy egyéb ok-okozati összefüggés akkor arra explicit rá kell mutatni, amit aztán Hetesi-Litkai bagázs rendre "elfelejt". (Magyarán annyi nem elég "kapocsnak", hogy a CO2 vagy CH4 üvegházgáz).


Hetesiék annyit érzékeltetnek mindössze (explicit módon nem nagyon túlmagyarázva, csupán implicite sejtetve), hogy a CO2 üvegházgáz TEHÁT úgymond 2x annyi CO2, az 2x akkora üvegházhatást (és felmelegedést produkálna lineáris esetben). Azonban ennél a linearitásnál nem is állnak meg, mert a CO2 üvegházgáz által pluszba csapdába csalt plusz hő is hőcsapdába esik foglyul még további hőmérsékletnövekedést generálva (exponenciális bepörgést, klímamegfutást okozva. Merthogy komplex (klíma)rendszerben a linearitás kevéssé lenne hihető).
By the way
(1) az említett preziben benne van, hogy 2007-től már maga az IPCC is másképp áll hozzá a klímamegfutási jóslatokhoz.
(2) Már az üvegházhatás wikipédia-szócikk is jelzi, hogy
"Ezért üvegházgázok koncentrációival az üvegházhatás nem lineárisan nő, hanem – amint ezt Arrhenius üvegházhatás-törvénye kimondja – egy aszimptotikus, úgynevezett telítési görbe mentén."
* Csak a felszínt kapargatva, nem fárasztják a részletekkel a hallgatóságot, szimplán csak hit(vallás)kérdést csinálnak az egyébként fontos és nehéz témából.

Ennek a felszínkapargatásos metódusnak van logikus magyarázata (ami persze nem menti az eljárás inkorrektségét).
Adatbányászatban (szövegbányászatban) triviális közhely, hogy valaki minél több szót (specifikumot) tár fel publikusan mondandójában, annál inkább nehezebb konzisztensnek maradnia, annál könnyebb hibázáson kapni (vagy adott esetben csoportosítani álnéven publikált hozzászólásait - de ez itt most offtopik).
# Ezért nem bátrak Hetesi Zsolték sem a részletekkel, ezért elégszenek meg a leegyszerűsített IPCC-s szlogenek imamalom-szerű ismételgetésével.
# És persze másik oldalról a diszkreditálásnál pont fordítva járnak el Hetesiék. Keresnek valami belekötnivalót neten is kutakodva IPCC-s akolba illő útmutatásért (pl:Miskolczi cikkének esetében is), hogy aztán az egészet megkíséreljék azonnal kukázni.
Az emberiség nagy szerencséje, hogy mindezen manipulációk még laikus szinten is könnyedén átláthatók.

* Agresszív hittérítés, antidemokratikus attitüddel.
Aki nem "hisz", annak
- diszkreditálás(nem megértés, hanem belekötés a vezérlő szándék), különösen aljas (rész)módszerként aztán az első belekötést elszenvedő/kipécézett mondat után az egész cikket/modellt/koncepciót kukára dobni (igyekeznek).
- személyekedésekbe torkolló nevetségessé tétel(kísérlete), földbedöngölés, lásd hozzá például Hetesi Zsolt viriál-tételes ámokfutását,
- elgáncsolás, kiközösítés majd egzisztenciális ellehetetlenítés (dr.Miskolczi Ferenc légkörfizikus NASA-ból a vaskereskedésbe száműződése,
- inkvizitori lelkületű terrorizálás a válasz, hogy a másik véletlenül se gondolkodjon kritikusan, kételkedjen, reménykedjen.
Lásd hozzá Greta Thunberg gyűlöletig torzuló arcát
Lásd a grazi egyetem  55 éves ausztrál zenepszichológusát Richard Parncutt-ot
"A halálbüntetés megfelelő a globális felmelegedés befolyásoló tagadói számára."
- minden inkonvencionális eszköz megengedett, lásd egyik közismert példát:
Stephen Schneider: „nem csak tudósok, emberek is vagyunk …. csökkenteni kell a potenciálisan katasztrofális klímaváltozás kockázatát … Ezért ijesztő forgatókönyvekkel, leegyszerűsített drámai hangvételű állításokkal kell operálnunk, az esetleges kételyeinknek pedig ritkán kell hangot adnunk.”
* Szarka Csaba László mutatott rá szintén (még korábban) a
(1) általam közreadott IPCC-s vallásos inkvizitori attittüdnek tudományosabb és eufémisztikusabbnak ható megjelölésére "liszenkoizmus" illetve az
(2) "Advocacy research=Pártoló (képviseleti? mozgalmi?) kutatás" problémáira.

Ugye ez utóbbi advocacy researchnek a szélsőséges durva formája - Hetesi-től Litkain át az Antalffyig terjedően - a diszkreditálás "tudománya". Hetesi konkréten le is bukott, elsőként a viriáltételes ámokfutásánál.

Az alapproblémája ennek az advocacy researchnek, hogy jogászi analógiával dolgozik. Előbb kell a CO2-bűnösségét bizonyítani ("ártatlanság vélelme") aztán költeni a klímabillió dollárokat. Amivel szemben áll az "elővigyázatosság elve", azaz ne foglalkozzunk a CO2-cizellálásokkal, előzzük meg a hőhalált a Földön.

Ugyan a CO2-s klímamegfutás-jóslásnál egyre inkább, egyre tisztábban látszik, hogy a tudományt foglyul ejtette a politikai bűnözés, de értelmes keretek között lehet azért létjogosultsága az "elővigyázatosság elvé"-nek, legalábbis az én nézetem szerint.

* Gyerekekkel való manipulálás (különösen fontos ismertetőjele a szinvonalesésnek). Greta Thunberg élő példa erre, de Kőrösi Csaba is bevetette a lányát az érzelmek manipulálásakor.

* Koncepciójukba nem vágó, laikus közönség számára abba látványosan nem illeszkedő forrásokra vonatkozó durva - hibahatáron túli - szelektálás, mazsolázgatás.

* Prezentációikban nulla empátiával, visszaélésszerűen oly szinten kerülik a valódi kérdéseket, hogy még közvéleménykutatáshoz kérdőívet (1 , 2), vagy a laikus olvasóknak tesztet sem tudnak szerkeszteni.
Erre fényes bizonyíték:

- Pl.: a minapi index.hu+Závecz Research kérdőív: Az AGW(=antropogén global warming[=ember okozta globális felmelegedés]) szerepel, de a CO2 vagy üvegházhatás nem? Milyen súlyos aránytévesztés ez?

- vagy még frissebb szintén indexes adalékként
Mi a baja a klímaválsággal a populista jobboldalnak?
# sikerült jobboldal/Fidesz/NER kontextusában Áder Jánost tökéletesen ignorálni. Nem furcsa, hogy Orbán és Áder ugyanabban az akolban teljesen másképp gondolkodnak?
# nem sikerült észrevenni olyan apróságot, hogy erőszakkal ki lehetett csikarni "tudományos konszenzust" CO2-hisztéria jegyében, de ha 1.8 billió dollár elköltéséről van szó, akkor kézzelfogható problémákhoz jogos igény a kézzelfogható, megalapozott, kapkodásmentes, hatáselemzett válaszok. Ez nem populizmus, NER-poénkodás, hanem elemi racionális emberi igény.
# Egyáltalán hiába konszenzusos a klímaváltozás ténye maga, ettől még a ráépülő politika Fidesz nélkül is definitive szerteágazóan problémás.

- Az egyik minapi legnívótlanabb mélypont Ürge-Vorsatz Diánával készített zöld index.hu-s podcast. Mazoistáknak ajánlott csak, annyira fájdalmas a terelés, és a valódi kérdések hiánya (az indexes Hanula Zsolt amolyan bulvárosan játszotta el a mikrofonállvány ráosztott szerepét), a süketelés. Nem véletlen a podcast műfaj. Ha a szöveg nyomtatásba jelenne meg vállalhatatlanul ultragáz lenne.

* A fenti pont előrevetíti a kritikus gondolkodás lényegében teljes hiányát, a kognitív disszonancia meg Dunning–Kruger-hatás kimaxolásával, megspékelve egy rakat intellektuális tisztességtelenséggel.

Bárcsak egyszer lehetne hallani - például az állítólag keresztény hívő Hetesi Zsolttól -, hogy bocsánat tévedtem ebben és ebben. Az egész bagázs végtelenül magabiztos a legkisebb kétely nélkül, pedig égett rájuk már nemkevés butaság, lásd például Hetesi jóslatait a Peak Oil kapcsán.

* Show megy ezerrel (ehhez jellemzően értenek, lásd Hetesi Zsolt kiváló/meggyőzőnek ható előadókészségét, annó tizeniksz éve engem is megtévesztett), színházasdi játszása, a jópofizás, a humorizálgatás. Mennyire durva Ürge-Vorsatz IPCC-alelnök primitív vicce, vagy Hetesi önfényezős vicce.  Litkai Gergely, akinek pedig állítólag hivatása a humor, kínosan poénkodik (lásd ugye az említett erdőbe vitt hűtőgépet).

* Kettős mérce intenzív használata. Tökéletes demója ennek, Hetesi Zsolt, aki egyfelöl 5 év egyetemet emleget éghajlat témában fb-posztjában, másfelöl ugyanakkor saját esetére megfordítva nem légkör-fizikusként, a NASA-ig azaz kvázi szakmai csúcsig jutó, légkörfizikát magas szinten, sok éven át űző dr.Miskolcszi Ferencet, tiszteletlenül, párperces cikkátfutás nyomán igyekszik diszkreditálni a már emlegetett viriál-tételes ámokfutásában is.

* A kézzelfoghatóság teljes hiánya közepette még definiciók sincsenek.

# Csak az hallható, hogy a CH4(=metán) húszszor durvább üvegházgáz, mint a CO2, vagy mekkora az antropogén hányad, vagy a CO2 kb. X százaléka a nem tudni mekkora üvegházhatásnak, vagy hogy a CO2 hogyan futott meg a légkörben (amiket többnyire kvázi senki nem vitat).
# Az már nem, hogy az arányok hogy tolódnak el, a CO2 mikor hogyan ürül ki a légkörből, ez milyen problémafelvetéseket indukál stb.
Mibe tartana elmagyarázni a köznek, hogy
# mi az üvegházhatás, hogyan mérjük/számszerűsítjük azt.
# 2x akkora CO2-megfutáshoz mekkora üvegházhatás és felszíni hőmérsékletnövekedés tartozik.
# Pozitív visszacsatolások? Az igen, az ezerrel megy (lásd klímamegfutás). Negatív visszacsatolásokról persze semmi. A csatolások egyenlege/eredője már pláne említésre sem méltó.

Analógia: ha teszemazt,  a meghúzásakor kétszer annyi fogy egy borosüvegből, akkor nem mindegy milyen időtávban, mennyi borról beszélünk. Mert a részeggé válástól az egészséges borkóstolásig terjed a spektrum, ugye.

Az egész klímahiszti verbális alapja tehát ingoványos talajon mozog, teljes egésszé össze nem álló részinformációkból áll csak, amik lehetnek igazak, hamisak, konkrétak, becsültek, bizonytalanok, tudomány által meghaladottak stb.

* Hamis 97%-os tudományos konszenzusra hivatkozás. ami ráadásul furkós botként használódik a klímahiszterizálók kezei között. Miközben a tudományos igazságban a konszenzus semmit nem jelent. Hiszen a görögöknél is konszenzus volt a geocentrikus világképet illetően, aztán az utókor "árazta be" ezt a konszenzust (ami persze cseppet sem von le a görög tudósok érdemeiből, maximális főhajtást érdemelnek). Erre a 97%-ra a poszt végén még külön kitérek.

* Süt a klímahiszterizálók szövegeiből az elfogultság, az összemosás, a terelés, a tisztázási igény teljes hiánya. Csak ők tehetnek fel kérdéseket a másik oldalnak, igyekezve sarokba szorítóan zavarba hozni őket, de egyetlen nekik feltett kérdést nem hajlandók meghallani/megválaszolni (gyaníthatóan végiggondolni se). Ami aztán természetszerűleg torkollik értelmetlen szájkaratéba. Lásd friss 2019.augusztus 16-i Magyar Nemzet cikk felvezetését is hozzá!

Ezek alapján egyelőre nemhogy diskurzus nincs meg nem is lehet a klímarealista és klímahisztis oldal között, de még a moderált dialógus keretei is hiányoznak. Még 2019 se hozott áttörést e téren csak a káoszt növelte. Még az sem konszenzusos, hogy nem a vitát kéne megnyerni, hanem a(z) tényeket/igazságot.

A fentebb említett Magyar Nemzet cikk felvezetéséhez hasonló görénység volt korábban, amikor 2010-ben az MTA Meteorológiai Tudományos Bizottságának ülésére majd az azt követő másnapi Dorland sajtós-prezentációra elfelejtették meghívni Miskolczi Ferencet (aki a kérdésekre válaszolni is tudott volna, vagy legalábbis bemutathatta volna álláspontját a problémákra). A tisztán érzékelhető lejáratás és diszkreditálás végeredménye lett másnap(!) a sajtóban nagyot durranó: Torz mérésekre alapoz a magyar klímaszkeptikus. Az inkorrekt meteorológusok hozzáértéséről már az sokat elárul, hogy Miskolczi Ferenc fizikust le-klímaszkeptikusozzák, aki Nasa-keretek között máig egyetlen fizikai(!!), tehát nem vajákolós jóslós modellt adott az üvegházhatásra.
PS1: Tudomány szempontjából abszolút 100%-ban lényegtelen, de saját (magyar) honfitársukkal szemben jártak el ilyen vállalhatatlan szemétséggel.
PS2: Mika János azóta is folytatta szemétségeit. 2013-as videóban (15:16-ban) hallható, hogy "Miskolczi Ferenc NASA-tól elbocsátva azt állítja" (ugye köztudomású, hogy Miskolczi Ferenc NASA-munkatársként írt cikket, aminek publikálást elgáncsolták, és e cenzúra nyomán Miskolczi Ferenc maga mondott fel). Klímaváltozás: hatások és következmények - Dr. Mika János egyetemi tanár, EKF, Eger
Szumma szummárum sokat dolgozhatnak a jövőben az érintett magyar meteorológusok, hogy a hitelüket visszanyerjék és egy kis gerinchez is hozzájussanak. És ez teljesen független attól, hogy végül jó-e (ténylegesen validálható-e) Miskolczi Ferenc fizikai modellje, avagy nem.

* A saját koncepciózus mondandó nyomatása, nemhogy bocsánatkéréssel is tuningoltan, de önmagában a visszacsatolás teljes hiányával operálnak hosszú évek óta. Hogy lehet tudni visszacsatolások nélkül, hogy mióta mekkora igazság birtokában van valaki?

* Az ellenoldali hozzászóló, kérdésfelvető pedigréjének firtatása. Nem azt nézik mit mond a másik, hanem a pedigrét, és ezt elképesztően torz arányérzékkel.

Említettem már Hetesi fb-posztját az 5 év egyetem emlegetésével.  Vagy amikor Hetesi buktatna egyetemen, pillanatokba mérhető "gondolkodás" után, (számára annak tűnő) gyemekded hibákat olvasva a légkörfizikát magas szinten űző Miskolczi fejére.

De a pedigré csak az ellenoldalnál érdekes. Az nem számít, hogy cenzurával kik és hogyan gáncsolták el Miskolczi cikkének Nature-beli megjelenését, vagy hogy Barton Paul Levenson scifi író micsoda - mára már levett - ostobaságokat hordott össze annó Miskolcziról a RealClimate.org-on is publikálva (emisszió/emisszivitás témában).

És ha már pedigré. Ki képviseli hazánkban legmagasabb szinten a klímahisztériát?
Áder János, 
# akinek szerény képességei tökéletes témabeli inkomptenciába torkollnak.
# akinek sikerült gründolnia egy veszteséges kudarcba torkolló klímaalapítványt.
# és akinek hitelét többekközt a CEU-ellehetetlenítés végére pontot tevés példázza.

Végezetül a pedigré kapcsán még egy érdekesség: bűnőzés és a klímahisztéria kapcsolata.
# Szalóczy Zsolt a Synergon Rt. egykori vezérigazgatóját három év tíz hónap börtönre és tízmillió forint pénzbüntetésre ítélték jogerősen, mielőtt felült a klímahiszti vonatára (napjainkban).
# Láttuk Miskolczit hogyan lehetetlenítették el egzisztenciálisan. Miközben itthon Hetesi Zsolt közvélemény elöl eldugva (legalábbis eldugási kísérlettel, csakhát kiderült) Matolcsys (MNB) feudális adományból részesült az indexes beszámoló szerint arányaiban nem is kevéssel. Nyilván nem az a kérdés, megérdemli-e, rászolgált-e, megkapná-e törvényesen/szabályosan Hetesi vagy hogy kevés/sok ez a pénz. A módszer, a feudális adomány jelleg, a láthatatlanságra/susmusra törekvés, a törvényes parlamenti költségvetési szabályok tudható megkerülése. MNB-nek ugyanis nem dolga alapítványozni, főleg nem devizahiteles tönkremenés utáni árfolyamnyerészkedésből. Világos, hogy nincs retorzió, nincs következmény. Az is világos, hogy az "unorthodox" Matolcsy az a fazon, akit az ilyesmi problémák nem érintenek meg. Na de egy komolynak/tudósnak szánt/gondolt klímarettegtető Hetesinek is megéri?

* Nincs hitelességre törekvés, csak az állítólag - bemondásra elfogadandó - hiteles háttérre hivatkozás...

* Hiszterizálás nyomán, stressz, presszió alkalmazása, kapkodásra biztatás.  Az 1.8 billió dollár fényében különösen visszatetsző.

* Greta Thunberg kapcsán említeni érdemes az üvöltözést:
# A közvélemény stresszelésére jó csak, de a megoldást nem hozzák közelebb az ilyen akciók. Kb. ahhoz hasonló, amikor a matekból megbukott tanulót a pótvizsgán körbeállja négy matek tanár, és teli torokból üveltenek neki, hogy "oldd már meg a feladatot ne tehetetlenkedjél, különben megbuksz. Hát nem érted, hogy ha most is megbuksz évet kell ismételned? Ugye-ugye, hogy tanulni kellett volna a félév során?"
# A közvéleményben való bűntudatkeltés - reménytelenségérzettel vegyítve -, illetve nyomában a permanens paráztatás, kommunikációs szempontból szintén nem tűnik hatékonynak.
# Tágabban nézve az aktivistáskodás nem viszi előre a tudományos és/vagy politikai megoldást. A plebs tehetetlen ebben, aki meg érdemben tudhat előrelépni azon nem segít a folyamatos fűlsüketítő ráolvasás (vö vudu).
# Feloldhatatlan ellentmondás van a dekarbonizáció követelése és az iskolakerülés között (aka nem kell tanulni a megoldáshoz, elég hangoskodni). Ez a lány hitelességet alapvetően ássa alá.
# De nem csak, hogy nem hiteles és nem hatékony a lány fellépése, de potenciálisan károkat is generálhat, kontraproduktív.
(1) A dekarbonizálás komplex rendszerbe belenyúlást jelent, ami bizony mellékhatásokkal jár. Hogy mást nem mondjak billió dolláros nagyságrendű költségvetést, amit valamitől el kellene vonni ugye.
(2) A permanens hiszteriázáló stresszelés, folyamatos "farkast kiáltás" hosszú távon érzéketlenné tesz a problémára (pláne a tehetetlenség érzetével párosulva).
# Greta Thunberg bekerült az elit Time Magazinos "Év embere" ligába, Hitler és Sztálin mellé. Ezért "érdemes" volt reflektorfénybe kerülni.

* Klímahiszterizálók sajátja a globalista "világ- és jövőmegmentő" politikát belekeverő ideologizálás, perdöntően bizonytalan, hitelesen nem alátámasztott jóslásokra alapozva. A klímarealista ellenoldal múltban és jelenben gyökerező konkrét tudományos kérdésfelvetéseivel szemben.

Sokkal egyszerűbb és egzaktabb és természetet nélkülöző csak emberi tevékenység determinálta, nem progresszíven megszaladó/felfutó témában, mint a forintárfolyam, sem lehet hihető predikciót tenni.

Miskolczi Ferenc a fizikát hívja segítségül a modellalkotásához, a klímahisztis IPCC-s oldal többtíz évekre igyekezett extrapolálni, múltbéli diszkrét adatok alapján, 1-12 fok hőmérsékletnövekedési intervallumba leképezően. Még a (zöld) index.hu is rengetegszer adott hírt az idevágó tévedésekről.

Extrapolálás problémafelvetésének értelmezéséhez itt egy tudományos megalapozású cikk:
Tóth István György: Máról a holnapra? Az extrapolációk reménytelenségéről

Jóslások (azaz sokszor látványos/elgondolkodtató tévedések) a neten olvashatók több témában is.  Döbbenetes látni mennyire rosszul jósol az ember. És persze nyitva áll mindenki elött egy ellen-linkgyűjtemény prezentálása a sikeres - explicit tehát nem magyarázott nostradamusi típusú - jóslásokról.
* Klímaprognózisok = baklövések, melléfogások, alaptalan pánikkeltés, öt évtizeden át
* Beteljesületlen környezeti jóslatok az utóbbi 200 évből (folyamatosan frissül)
* Klasszikus, visszatérő (világvége-)jóslás példa Jehova tanui,  jogos párhuzamnak tűnik velük a klímavallás meg a bennük közös agresszívítás.
* 49 darab be nem teljesült jóslat a világ végéről
* Be nem teljesült IT jóslatok
* Hetesi Zsolt közismert 2006/2007-ből származó jóslata: “Ha az olvasó 1960 után született, nagyon jó esélye van rá, hogy erőszak, járványok vagy éhínség végezzen vele…”

* Számbűvészledés a lényeg elfedésére/manipulálásra: "97%", "11.000 tudós", stb.

Szarka László Csaba, a minapi (2019.09.17) MTA székfoglalójának prezijében (28.dia) részletesen elemzi a "97% konszenzust". Alig-alig vették (mainstreamet elérően) a fáradságot, hogy részleteiben utána menjenek ennek a bizonyus konszenzusnak (újságírók sem).

Forrásmegjelöléssel kiderül, hogy 2008-ban 10.257 kérdőívet küldtek ki, 3.146 válasz érkezett meg, és őket szűrték meg a
(1) klímakutatókra és közülük azok akik
(2) publikáltak is a témában.
Így lett 79 tudós(!), akikből 77 válaszolta azt, hogy IGEN
(A) emelkedett a globális hőmérséklet és
(B) az emberi tevékenység hozzájárult ehhez a hőmérsékletnövekedéshez.
Nyilván megvan a 97%, de ugye nem kérdés, hogy ez még konszenzushoz is kevés, nemhogy a tudományos igazsághoz.

A legújabb trükk a 153 országból 11.000 tudós írt alá egy szokásosan manipulatív cikket, "természetesen" manipulatív célzattal gyűjtve hozzá aláírásokat.

Az eredeti cikk a Bioscience-nél jelent meg a minap, 2019.november 5-én. Az Alliance of World Scientists webes aláírásgyűjtő projekt nyomán.

A cikk 15 grafikonja mellöl nagyon hiányzik az üvegházhatás növekedésének a grafikonja (pedig nagyon elfért volna melléjük 16-diknak), ami az egésznek a veleje a (minimum) 2006-os Miskolczi-cikk óta. Értjük, hogy nőnek a légkörben egyes üvegházgázok (CO2, CH4), értjük, hogy melegedési periódusban vagyunk, de ha a (számszerűsítendő!!) üvegházhatás pl.: tényleg telített/maximált, akkor a fenti két dolog (üh-gázok és hőmérséklet) lehet független egymástól (koincidencia), vagy feltárandó a közöttük lévő effektív fizikai ok-okozati kölcsönhatás pontos mikéntje.

A klímarealistáknak pont ez a legfőbb problémája, dekarbonizáció címén itt és most akarnak 1-2 billió dollárt elkölteni (Bill Gates-ék számolása nyomán). Arról nem beszélve, hogy senkinek lövése sincs arról, milyen mellékhatásai lehetnek komplex (klíma)rendszeren belül légkörbeli CO2 gigatonnák kivonásának.

Az már csak hab a tortán, hogy tényleg lenne mit csinálni, meg lehet érteni az aláírók hevületét is ezirányban, de könyörgöm legyünk már igényesek például az elvárt kompetenciák irányába (aláírók felé). Én elfogadom a dekarbonizációt az 1.8 billió dollár pénzigénnyel, ha megszavazódik 11.000 olyan tudós által, aki például képes értelmezni és korrekten pálcát törni Miskolczi modell ellen, vagy bemutat egy jobb+validált ellen-modellt. De addig ne kapkodjunk már és/vagy hátrább az agarakkal, mert akkor az egész ismét csak rosszízű zöld-kommunista/ökofasiszta terrorizmusnak néz csak ki.
Érvem: tudományos igazság kontextusában "érdektelen" a konszenzus (az igazságnak primátusa van bármi felett), azonban cselekvési tervnél már igenis perdöntő lehetne a konszenzus szerintem (amolyan "vének tanácsa" jelleggel). Még ha utólag rossznak is bizonyul a konszenzuson alapuló döntés. Ugyanis hibázni lehet konkrét döntésnél, illetve az egyetlen elvárás csak a korrektség (döntéselőkészítésnél).

Lásd alább az általam készített táblázatot a magyar vonatkozású tudósokkal, jelen pillanatban (2020.január 2.) legteljesebbnek szánt listával, hiszen benne vannak a Magyarországon dolgozó külföldiek is, ahogy a külföldön dolgozó magyarok is. Továbbá benne vannak a legfrissebb aláírók is (2019.október 14. utániak is) Mindösszesen 67 tudósról beszélünk, ami 153 országra/11.000 tudósra vetítve nagyjából rendben lévő szám. Ahogy vélhetően jó kiindulás a magyar tudós-összetétel vizsgálata is (ami eredményét tekintve projektálható lehet a teljes tudós-halmazra).

Nagy garral adott hírt róla a magyar média az MTI-hír nyomán (elsősorban a ballib oldalról: 444, HVG, index, etc.) Messze legkorrektebben a 444.hu, hiszen beazonosítható linket adott (ami meg elvezetett a 11.000 aláíró tudós 319+ oldalas pdf-jéhez, 2019.október 14 elött és után), meg felsorolta az érintett magyar tudósokat is. Igaz az utóbbi közreadásnál már csalt, mert csak a nevet és a munkahelyet adta meg, a tudományos fokozatot már nem, pedig a lényeg, a hamisság, a manipulálás ott bújik meg pontosan.

Bár lényegtelennek tűnik, de az említett letölthető (jelszóvédett) pdf eléggé kezelhetetlen, jó sok data scientist adatkinyerő, adattisztító trükköt be kellett vessek, ha nem akartam begépelni a rekordokat (elemezhető datasetet akartam kapni).

Az első probléma az aláíró tudósokkal, hogy PhD-hallgatók, meg posztdoktoris kutatók is szerepelnek. Nem azt vetem a szemükre, hogy a tojáshéj ott lehet a fenekükön tudományos szempontból (azaz ezzel nem feltétlen képesek Miskolczi empirikus üvegházmodelljét részleteiben értelmezni), hanem azt, hogy Magyarországon 2001-2009 között 1376 PhD-zett hallgató volt, ami évi 170+ db kibocsátás. Ha hozzávesszük a régebb végzett tudósokat is, akkor a 67 tudós igen kevésnek hangzik mindenféle összevetésben. Itt pont ellentétes előjelű a manipuláció, mint a 97%-nál. Hiszen itt "hígitottak" a peremfeltételeken és nem szűkítettek. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben nem százalékra fut ki a dolog, hanem abszolút számra. Nem véletlen, hogy én a PhD-zett és/vagy fizikus és/vagy MTA-tudósokra hegyeztem ki a magam - konszenzust firtató -számait.

A második probléma, hogy rengeteg túlontúl nagyon sok ökológus + biológus + zoológus + botanikus + gyógyszerész vagy egyéb sokszor jelöletlen stb van közöttük. Fizikus egyetlen egy darab a nyugdíjas (általam egyébként nagyon tisztelt) Kondor Imre, és mellé szakirányú légkörfizikus meg egyetlen egy sem.
Egyébként érdekességként még a Bartholy + Ferencz + Hetesi + Mika + Ürge-Vorsatz tengelyből sem írta alá egyik sem.
A lista igazán nagy és ütős nevei:
# Freud Róbert matematikus
# Kondor Imre fizikus
# Vida Gábor biológus

A harmadik probléma a már említett nem tudni kicsodák (szakterület-megjelölés nélkül) mellett a "hogy kerül a csizma az asztalra"nonprofit kft, filozófus, kurátor, ceo, statisztikus, data scientist - ezen az alapon a magam nevében például tiltakozom és ellen-aláíró vagyok. :) Ahogy mellesleg egyébként a teljes tudóshalmaz is tovább nőne még tovább erodálva a 11.000-es szám komolyanvehetőségét.






Az én régóta tartott álláspontom, hogy

* Nincs konszenzus a tudományban, hogy a fordulóponton túl vagyunk-e már avagy még nem (bárhogy fogjuk vissza a CO2-kibocsátást, reménytelen brutális pusztulás néz-e ki a felmelegedés nyomán). Túl messzi időre, túl homályos célra, túlságosan képlékeny megoldási tervre semmilyen plebsre hatni akaró aktivistáskodás nem tűnik hatékonynak. Hálózatelméleti értelemben nem látszik érdemi csoportképző erő.
* Fejben nem lehet előre lejátszani évtizedeket, ahogy a viccbeli nyuszika tette a medvével a fűnyíró kölcsönvételekor. Lásd analógiának New York és a lócitrom híres esetét. Az emberi innováció sokszor bizonyította, hogy csodákra képes (itthon lásd liberalizmusból illiberalizmus), ottvan rögtön a "minapi" 2007 körüli peak oil körüli paláver is milyen szépen csitult el, no persze a hangoskodók bocsánatkérésének elmaradásával.
* Bár az álhírek, a bulvár, az influencerek, az ezotéria korában nagy divat a jóslás - [1-18] fok Celsius intervallumba képződtek le eddig a várható globális felmelegedés nagysága -, nagyon kevesen gondolnak bele, hogy hiteles alátámasztás nélkül fabatkát sem ér. Hiába lesz nyertes ezen a lottón, nem mindegy, hogy sorsolás elött vagy után van releváns információ a nyertes szám(ok)ról.
* A jóslásipar mögött brutális méretű pénztömeg van hosszú évek óta, a társadalom szétesése közepette (álhírek, atomizálódás, deszakralizáció-deszekularizáció, stb.). Adatbányászként mondom, "szép" új világ.
* A jóslások különösen a progresszív felfutásokra vonatkozóak(hatvány, exponenciális, faktoriális, etc.) tudnak leginkább csődöt mondani. Lásd az IT-jóslatok között a híres "640KB RAM mindenkinek, mindenre elég lesz".

Zárszóként mit is mondhatnék:

# Én nem zárom ki még a bepörgő klímamegfutást sem (mondjuk ennél a klímamegfutásnál sokkal közvetlenebb veszélyek fenyegetik nap-mint-nap az emberiséget).
Azt viszont állítom, hogy
# Hiába logikusabb Miskolczi Ferenc üvegházmodellje, meg hiába validálta Zágoni Miklós/MTA, sajnos csak nagyon zavaros körülmények között, lásd hozzá Miskolczi Ferenc kritikai észreveteleit. Az érdemi tudományos közbeszédbe 15 éve érzékelhetően nagyon lassan szivárog be, a sok gáncsoskodás nyomán.
# Hálózati értelemben az IPCC akol köré csoportosuló klímahiszterizálók jóval sérülékenyebbek és szerencsére ugyanakkor a klímarealisták meg jóval diverzifikáltabbak. Analóg módon, mint annó Al Gore egyedül állt szemben a "The Great Global Warming Swindle" megszólaltatott, csendben dolgozó tudósaival.
# Nagyon kevés az emberiség biztosra vehető tudása a klímatémában, amire konszenzusos cselekvési tervet is lehetne építeni. 15 év után végre el kéne kezdeni számszerűsíteni az üvegházhatást, aminek során a Miskolczi-féle konstans(=1.868) optikai mélység igazolódhat vagy cáfolódhat (értékében, konstansságában). És ha ez már konszenzussal triviális, akkor tálalni is a közvélemény felé.
# a (vélt) igazság tudata nem validálhat - fentebbi sorokban bőven taglalt - alantas eszközöket, mint teszik a klímahiszterizálók.
# az lesz a "szép", ha nem az effektív klímamegfutás lesz a végzet, hanem a miatta kialakult háborús helyzetbe torkolló globális viszonyrendszer generál valami más katasztrófát.

Zárszó+1: csoportosítás

A tehát köztudottan hamis "97% konszenzus" által inspiráltan elkezdtem összeszedni (és folyamatosan frissen tartani) a klímával foglalkozó tudósokat, elsősorban dekarbonizációs fókusszal. Magyaroknál legalábbis "kicsit" más arányok jöttek ki, de ez lehet az én tudatlanságom is, hiszen lehet kevéssé ismerem például az IPCC-akolt.
Csoportjaim:
# (1) szerintem korrekt klímarealista szaktudósok,
# (2) a korrekt dialógusképesnek érzékelhető középutasok, akik észrevesznek valódi problémákat a klíma/CO2-hisztéria mentén, tevékenységük nem IPCC-hazudozásra fókuszál, valamint nyilván
# (3) az IPCC-akol - dialógusra érzékelhetően képtelen - inkorrekt embereit (gyökérok lehet tehetségtelenségtől, a  kognitív disszonancia+Dunning–Kruger-hatáson át az (konformista) anyagi haszonig bármi, majd ők magukban eldöntik melyik hibaághoz tartoznak)

Törekedtem elsősorban az MTA-sok összeszedésére, majd következtek a PhD-zettek, fizikusok, szakirányú tudósok kerültek sorra. De például kihagytam a klímarealisták gerincét (pl. dr.Héjjas István), merthogy például "csak" mérnökök és lehet, hogy mondjuk Hetesi Zsolt kifinomult firnyákolós ízlésének ez nem elég (ahogy ezt többször érzékeltette).

Ezért én nem vettem be magamat se a listába adatbányász-adattudós programtervező matematikusként :DDDDDDD (csak vicceltem, nyilván több osztállyal vagyok elmaradva a listán szereplő és komoly klímarealista tudósoktól.) Míg Szilárdot nagyon nehéz szívvel hagyom ki.

Kőrösi Csabát viszont diplamataként bevettem az IPCC-akolba (végzettséget nem találtam hozzá), élve avval a prekoncepcióval, hogy Hetesi Zsolt az ő pedigréjében nem találna kifogásolnivalót. ;) Ugyanígy bevettem oda Litkai Gergelyt is, ha már szerepel a poszt címében.

Fontos szempont volt a gyűjtés során hogy
(1) található legyen a neten
(2) legalább egy expliciten egyértelmű dekarbonizációs vonatkozású állásfoglalás (cikk, videó), az ellenőrizhetőség okán is.
Ez magyarázza azt is, hogy nem b-listázás miatt van a gyűjtés, hanem az információk gyűjtése, csoportosítása volt a célom.

Én értékelésemben korrekt klímarealista szaktudós
* Ács József fizikus
* Berényi Dénes fizikus MTA rendes tagja
* Fügedi Ubul geológus, geokémikus
* Halász László kémiai (és had-) tudományok MTA doktora
* Markó István kémikus
* Miskolczi Ferenc fizikus-légkörfizikus, PhD
* Petz Ernő műszaki tudományok kandidátusa (PhD), MTA köztestületi tag
* Reményi Károly műszaki tudományok doktora, MTA rendes tag
* Szarka László Csaba földtudomány doktora, MTA rendes tag
* Válas György fizikus (1 2)
* Zágoni Miklós fizikus

Én értékelésemben korrekt dialógusképes "középutas" valódi hiteles tudósember
* Czelnai Rudolf meteorológus, MTA rendes tag
* Vasárus Gábor László földrajzos, geográfus PhD-hallgató

Én értékelésemben inkorrekt dialógusképtelen (klíma-)szektás IPCC-akol
* Bartholy Judit meteorológus, MTA doktora (válasz Bartholy Juditnak)
* Ferencz Orsolya villamosmérnök, PhD
* Hetesi Zsolt fizikus, PhD
* Jánosi Imre Miklós(1), (2 és cáfolata) fizikus, MTA rendes tag
* Kőrösi Csaba diplomata, KEH-igazgató
* Litkai Gergely jogász, humorista
* Mika János földrajztudomány MTA-doktora, éghajlatkutató
* Szalóczy Zsolt fizikus
* Ürge-Vorsatz Diána fizikus

*********************

A témába vágó blogposztok, itt a blogon:
Klímahiszterizálók színvonalesése Hetesi Zsolttól Litkai Gergelyig
Paradigmaváltás közeledik a klímahelyzet értékelésében?
index.hu: "Tényleg bebizonyította a gép, hogy nem is az ember okozta a klímaváltozást?" II.lépcső
index.hu: "Tényleg bebizonyította a gép, hogy nem is az ember okozta a klímaváltozást?"
Eördögh Árpád: A félreértett globális felmelegedés, 2011-12-05, blogposzt
Mi az, hogy "klímaszkeptikus" és hogy viszonyul a "termogeddonista pánikkeltőhöz"?
Kőrösi Csaba: Klímaváltozás – Mindenki Akadémiája, 2016-12-01
Hetesi Zsolt leértékelődése hét év távlatában
Gyorsuló üvegházhatást nem kéne végre újragondolni az IPCC-nél?
Laszilo: Gondolatok Dr. Miskolczi Ferenc üvegházelméletéről
Az "intelligens" Antalffy Tibor
Prediktálás börtönfenyegetettség árnyékában?
Klímaváltozás: előrejelzési visszásságok
Klímakatasztrófa előrejelzése

2019. november 7., csütörtök

Ingyenes külföldi nyelvtanfolyam 9. és 11. évfolyamosoknak

Kilencvenezer diák jelezte, hogy menne az ingyenes külföldi nyelvtanfolyamra

Kilencvenezer diák jelezte, hogy részt venne a kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon...(idén) februárban derült ki, hogy 2020/2021-es tanévtől évente 140 ezer diákot érint és 90 milliárd forintba kerülhet a 9. és a 11. évfolyamra járó tanulók kéthetes külföldi nyelvi kurzusa. Ettől pedig azt remélik, hogy a kétszer kéthetes, nyelvi környezetben tanulás reális lehetőséget ad a diákoknak arra, hogy használható nyelvtudásra tegyenek szert. A...jelentkező diákok a csoportos kiutazást választják inkább az egyéni helyett.
Uramatyám!

Megélhettem egy akkora abszurditást, egy ekkora pénzszórást, amihez van aki felhőtlenül tapsolni is tud. Ez szerintem Guinness-rekord-gyanús ostobaság a világ összes létező kormányzati-elképzelése közül (pedig elképzelhetetlenül sok jelölt lehet a rekordra). Ráadásul ezt belátni is elég könnyű. Na persze kritizálni mindig könnyebb, mint konstruktív jót mutatni, főleg akkor, ha "jót" mondani önmagában is nagyon nehéznek tűnik a tömeges angol-tanítás frontján. De persze ez egyáltalán nem menti az ostobaságot, mert azért vannak fokozatok.

Kezdjük ott, hogy nem egyszeri, hanem évi 90 milliárdról beszélünk, hiszen évente kerülnek ki újabb 9-11 évfolyamos diákok. Gondolom, ha ki tudja milyen alapon mérten sikeres lesz a projekt akkor lenne folytatás is. "Nem egyszer lenne Budán kutyavásár".

Folytassuk ott, hogy bár 140.000 jogosult van, de várható volt, hogy nem minden diák és szülő tudja állni a szükséges feltételeket, így a jelentkező 90.000 diák 90 milliárd forintja 1milla/diák költséget jelent évente, és mivel kétszer részesülhet egy diák a tárgybeli áldásból ezért 2 milla/diák a végköltség.

Ha vesszük az eddigi legdurvább, legpazarlóbb forgatókönyvet, 1 diákra 1 tanár, à 5.000 Ft/óra magánnyelvtanárnál, akkor is 400 óra kijön belőle
- Közben megszűnhetne mellette a teljes (és jelen állás szerint tökrossz és felesleges) középiskolai nyelvoktatás (azaz pluszba hatalmas költségteher is szabadulhatna fel).
- Persze, ha mindenki magántanárnál tanulna, egyedül, akkor tudhatna a piaci ár lejjebb is kúszni és több magánóra jöhetne ki. Meg a diákokat sem terhelné a különféle angol-tanárok különféle "zseniális" módszertana. Piaci alapon menne a kiválasztás, aminél nincs hatékonyabb.
- Mert ugye az brutális idő- és erőforráspazarlás, ha járnak feleslegesen iskolában is nyelvórára, meg párhuzamosan egy más koncepciójú magántanárhoz is.
- Ráadásul még a pénz is az országban maradna.
- Arról persze már nem beszélve, hogy nemhogy az alulfinanszírozott középiskolákban, de az üzleti szférában sincs ehhez szükséges mennyiségű (jó) nyelvtanár.
Na ezt az ostoba pazarlást emeli négyzetre ez a mostani 90 milliárdos hagymázas elképezés. Érezhető tehát, mekkora felüllövés ekkora pénzösszeg.


Mindez megfejelve a mostani - minden épeszű határon túli intenzítással művelt mobilozással és emiatt jelentős motiválatlansággal terhelt - diák-generációval, akiknek ez a két hét könnyen tud lenni tökhaszontalan bulikás osztálykirándulás.

Ja és el ne felejtsük, hogy másik aspektusból a szűlőket visszafizetési kötelezettség terheli, ha szeptemberi(?) jelentkezés nyomán nyáron mégsem repül el a diák a célországba, bármi miatt. Lehet majd kórházi orvosi igazolásokat gyártani, alternatív kiiutazót keresni, ha marad rá idő.

Be kéne látni (amire nullánál is kevesebb remény van), hogy jelen állás szerint nem lehet jól TÖMEGESEN idegen nyelvet tanítani középiskolában, több ok miatt sem.
- Egy földrajznál szabályozható a leadandó anyag mennyisége, mélysége, osztályozása. Egy idegen nyelvnél el kell végezni a nemkicsi penzumot, ahhoz, hogy valaki felirat nélkül (korrekten) élvezhessen filmet, értelmesen tudjon szóban álláspontját megvédeni. Nincs olyan, hogy "földrajz mennyiségben" tanítanak csak idegen nyelvet, és leosztályozzák a diákokat ennek alapján valahogy. Földrajzból meg lehet állni útközben, idegennyelvnél a nyelvtudáshoz nem. Nem véletlen, hogy szabályozható tárgyakból  jobbak a jegyek, míg idegennyelvnél kvázi semmi kapcsolat az érdemjegy és nyelvtudás között (nem az ELTE nyelvszakosok köréről beszélek).
- Nem lehet frontálisan tanítani 30 diákot nyelvórán a jelenleg elterjedt eszközökkel. Nem magyarázni kell a diáknak perdöntően, hanem a diáknak sokat gyakorolnia és jól (ezért értelmetlen a páros munka is). Erre a problémára eddig csak dr.Makara György tett érdemi, tárgyalható megoldási javasalatot (és fejlesztett hozzá eszközt).
- De mindenek elött kellene folyamatában is mérni tudni a nyelvtudást, a tanulási haladást, kellően súlyozva (hiszen az angol induláskor könnyű, és egy pont után nagyon nehéz lesz az idiómák, a nyelvi kivételek, specifikumok miatt).

Addig, amíg alapkérdések nem kerülnek megválaszolásra, addig az ember nem fogja tudni eldönteni, inkább sírjon, vagy inkább nevessen ekkora címbeli ostobaság láttán. Rendszerváltás 30 éve alatt már rengeteg milliárdot eltapsoltunk idegen nyelv témában. Most sikerült a (költség-)tétet jelentősen többszörözni, várhatóan ugyanakkora siker-esélytelenség mellett..

Nyelvtanulással, nyelvtanítással foglalkozó blogposztjaim:
Ingyenes külföldi nyelvtanfolyam 9. és 11. évfolyamosoknak
Hatékony tanulás
Abcúg: "Nyelvvizsgája van, de megszólalni nem mer a magyar"
index.hu: "A hetvenes évekbe tért vissza a tanárképzés" - Angol nyelvoktatásról, nyelvtanulásról
index.hu: "Kamu nyelvtanuló oldalak verik át a naívabbakat"
index.hu: "Nem fair, hogy nyelvvizsga kell a felvételihez"
index.hu: "Nyelvtudásban abszolút utolsók vagyunk az EU-ban"
index.hu: "Miért beszélni diákok rosszul angol?"
blog.hu: Brutális zuhanás: csak a papír nem kell, vagy nyelvtudás sincs?
blog.hu: Nyelvtanulással foglalkozó blog
***
Az Anki-val magolunk-e avagy memorizálunk?
Anki - SM2 algoritmus-variánsa
Ankiban rejlő rendkívüli potenciál
Go Angol: A 7 nyelvtanártípus, akitől menekülj!
Gaál Ottó-féle Kreatív nyelvtanulás
Englishbox: felmérő tesztek (kezdő, közép- és felsőhaladóknak)
Gépi audio2text konverzióról
Effortless English - egynyelvű angol nyelvtanulás
Dr.Makara György: A kvantum nyelvtanulás felfedezése
Disputa: Relaxa Villám / QLL (Kvantum nyelvtanulás)

2019. október 4., péntek

Hatékony tanulás

Szembejött velem a témában egy magyar nyelvű 15 perces videó (500.000 megtekintés, 23000/268 ragyogó 1%-os like-dislike aránnyal), egy 25 éves egyetemi kommunikációs szakon végzett trendi influencerkedős sráccal.

Tanulom magam YT-csatorna(Attis): Tanulj akár egy zseni! - A Legjobb Tanulási Technikák

És rettenetesen elszomorodtam. Hihetetlen öregnek, üresnek éreztem magamat a videó megtekintése után, annak ellenére is, hogy vannak a videóban konkrét - régóta közismert - megfogadható tippek.

Problémáim:

* Miért kell 15 perces videó (csomó felesleges szövegeléssel, ugyanakkor nagy-nagy hiányoságokkal), amit egy cikkben max.2 perc elolvasni.

* Miért kell egy szakmában triviális (amúgy erősen korlátos) cuccost x+1-dik "lopással" érdemi nóvum/hozzáadott érték nélkül tárgyalni (ugyanavval az angol nyelvű képi anyaggal)? Ráadásul úgy, hogy a videó 1:07-ben említett TOP-10 tanulási technika nem is látszik egyben egyszer sem a videó során.

* Egyáltalán miért kell szimpla influencerkedés szintjére süllyeszteni a jobb sorsra érdemes témát?

* Hogy lehet az egész témát ennyire koncepciótlanul és struktúrálatlanul, csupán atomi technikai részletek szintjén tárgyalni? De ha már csak a technikákra fókuszálunk hogy maradhat ki pl.: egy Pareto-hatékonyság említése?

* Először a mondandónak kéne rendben lennie aztán jöhet a "kommunkációs szakértő". Fordítva nagyon gáz az egész (beláthatóan).

* És mindezen fenti gondok csak a felszínt karcolják. Hol van még a lényeg illetve a részletekben megbúvó finomságok?

* Érdemes megnézni hogy áll Magyarország például tömeges "megélhetési motivációjú" nyelvtanulás ügyben (nem az ELTE angol szakosokról beszélek tehát).  EU-ban több mutató szerint utolsók vagyunk. Milliárdokat dobtunk ki (ország szinten) az ablakon, a rendszerváltás 30 éve alatt, mondhatni eredmény nélkül, stb. Csak én csak erről az aspektusról betűtengereket írtam (laikus konkrét felvetések szintjén, azaz nem szakirodalmi szinten).

Legfrissebb tébolyító példa szűkebb környezetemből.  15 éves lány, gimi első napjaiban vagyunk. Hogy néz ki az angol óra?
* Intermediate valamelyik képes egynyelvű tankönyvből a szemétdombról. Én értem, hogy van 15 éves akihez passzolhat az intermediate nyelvtankönyv, de évfolyam szinten brutálisan szór az általános iskolából hozott nyelvtudás (ami jellemzően a nullához konvergál ugye). Miért ilyen és ilyen magas szintű tankönnyvet használnak?
* Ami nagyon kiakasztó a rossz minőségű fénymásolt anyagok használata egyéb szemét könyvekből kiollózva. Miért???? Egy színes-szagos könyv nem elég? Miért kell a tanulói komfort-érzetet csökkenteni?
* Szócentrikusság, "természetesen" szódolgozatokkal, tanulható (felépülő) szótár nélkül. De úgy javítva, hogy 25 szó gyorsan elsorolva hangzás után (egyetlen betűelírás már pont levonás) és 5 rontás már 1-es. Milyen érdekes 75% az osztálynak egyes lett az első szódoga (szóbanforgó lány is, aki nagyon erős volt a műfajban, csak 3-ast írt)
* Órai páros munka ahol kijavítás nélküli hülyeséget "legalább" lassan mondják egymásnak a diákok és a tanár egy párnál tud csak lenni.
* Értelmetlen házi feladatok.
stb.

Ki merem jelenteni, hogy itt Magyarországon nem tudunk nyelvet tanulni és nem tudnak a nyelvtanárok nyelvet tanítani, legalábbis széles konszenzusos, tárgyalható koncepcióval, tantervvel. Ami siker van az csak adhoc részsiker, semmi más, másik oldalon meg tömeges kudarc látható a totális perspektivátlanságban.

Eddig a kritika, és innentől jöjjön a poszt konstruktív része. Nem vállalhatom, hogy teljességre törekedjek a tanulási-témában, így csak pár gondolatkört vázolnék.

* Kezdem az elmaradt fontos ábrával (TOP-10 tanulási technika, hatékonyság szerinti csoportosításban):
* Azt gondolom a fenti technikák nem generális csodaszerek (hanem kontextusfüggő eszközök), ahogy van gyógyszermolekula ami egyaránt lehet gyógyszer és méreg.
- Rereading(újraolvasás) például verstanulásnál kifejezetten szóbajövő technika. ;)
- Imagery text(szöveg képpé transzformálása) nyelvtanulásnál például szintén lehetséges. Adatbányásznál a diagramkészítés/vizualizálás külön tudomány, brutálisan nagy potenciállal. Azaz ennek lebecsülése az eredeti anyagokban is tragikus, nemcsak a tárgyalt videóban.
- Keyword mnemonic(kulcsszó-memorizálás) ez például saját prezentációra készülésnél, standuposnál kifejezetten segítő tud lenni a recall(visszahívás) kapcsán.
- Highlighting/Underlining(szövegkiemelés, aláhúzás) akkor hasznos lehet, ha későbbi visszakereséseknél a fontos dolgok helye is fontos, nemcsak önmagukban a dolgok. Hogy a blogposztolásról ne is beszéljek, mint itt is. ;)
- Summarization(összegzés), ha nem zh-ra kell konkrét részletekkel tanulni hanem csak l'art pour l'art magunknak akarunk valamit összegezni. V.ö. a tudományos cikkeknél az absztrakt-készítés művészetével.
m á s i k   o l d a l r ó l
- Az ajnározott spaced/distributed practice(szétosztott/lebontott gyakorlás) nem veszi figyelembe a tanulási flow "aggregáló" aspektusát, ami azért egy hasznos dolog lehet. Arról nem is beszélve, hogy mint az alábbi Pomodoro-technika ugyanúgy inkább tanulás-szervezési eszköz

* A Pomodoro-technika megérdemli (ha már ennyire fókuszt kap a videóban), hogy azért napjaink módszere (friss keletűségét illetve kedveltségét tekintve), mert
- a modern kor a sok-sok ingerével multitaskra kényszeríti az alapvetõen nem multitaskra teremtett embert. A Pomodoróban pont az az igazán nagy nóvum, hogy a multitaskot (plusz pláne a mobiltelefont/bármilyen információs taskot) próbálja meg kizárni a feladatra való minél hatékonyabb fókuszálással.
- implicit magába foglalja a dekomponálás (felbontás) követelményét is.
Amúgy én ezt inkább szervezési, mint tanulási technikának gondolom (munkavégzésnél is jó illetve nem konkrét tudáshoz/képességhez juttat a technika)

* Azt örömmel érzékeltem a videóból, hogy tanuláshoz kell fény, levegő és rendezettség. Ezek az én vesszőparipáim is, esetleg hozzátéve némi teret (legyen hol szétpakolni a taneszközöket)

* A "Retrieval practice" (visszakereső gyakorlás) + recall(visszahívás/felidézés) + öntesztelés (+self explanation/önmagunknak magyarázás) nagyon jó gondolat a videóban, de hatalmas téma. Másképp működik töriversenyre készülésnél (tudni kell indulásnál mi megy és mi nem megy), másképp nyelvtanulásnál (szavakhoz kép, mondat társítása), másképp prezentációra készülésnél (hangosan el kell próbálni legalább a rutin megszerzéséig).
Ami még nagyon fontos az időfaktor megtalálni a szükséges/elegendő "minimális" időhozzárendelést ehhez. Nem triviális feladvány.
Amúgy számomra kérdés, hogy írásban kéne mindezt bemutatni (nem túl lassú-e) avagy szóban esetleg megfejelve audio2text konverzióval :)

* "Elaboration interrogation" (kifejtendő kikérdezés) szintén nagyon jó gondolat. Egészen más gondolatban tudni (vélni) és egészen más a tudásminőség, másnak (magyarázói) elmondás vagy pláne, felmerülő kérdések megválaszolás után.
- Ezért szerettem segíteni diáktársaimnak, hiszen nemcsak nekik, hanem nekem is jó volt ez.
- A mailezést/fórumozást/blogolást is ezért kezdtem (kvázi definitive végiggondoltam, mélyítettem a magam tudását a tárgybeli betűk leírásával)

* "Interleaving" (tanulásfókusz-megszakítás) ismét csak nagyon jó gondolat. Könnyű becsavarodni, bestresszelni egy-egy kudarcnál/nehézségnél. A másra fókuszálás (akárcsak a pihentetés, ideiglenes elengedés) nagyon sokat tudhat segíteni.Külön tudomány a bestresszelés elött éppen megállni. Érdekes mellékág a "hol hagytam a lakáskulcsot" probléma kezelése, nagyon könnyű rágörcsölni, káromkodásba szaladni időnyomás alatt. Ott gyorsan és/vagy sűrűbben stresszmentesen érdemes fókuszokat váltani a recall folyamatnál.

* "Példák, hasonlatok, analógiák, asszociációk" kiváló gondolat ismétcsak.

* "Induktív gondolkodás" (általánosítás). Bármennyire fontos és nagy téma, a videó egyik legnívótlanabb kidolgozását hozza a videókészítő. "Kicsit" mást jelent egy matematikusnak a Pitagorasz-tétel nagy Fermat-tétellé általánosítása, mint a videó példa "ribancosítása"

* Mielött azonban belemerülnénk a fenti részletekbe magasabb szintről kell szerintem kezdeni a tárgyalást.

- Tanulási motiváció az belső igényű érdeklődésből avagy papírszerzési "megélhetési "igényből ered? Ugye létezik nyelvvizsgapapír és létezik nyelvtudás, és a kettő nem ugyanaz. Sajnos napjaink (pl.:klíma-)depressziójában fogy a tömeges érdeklődés, a brutális (készen kapott) tartalomfogyasztás térnyerésével párhuzamosan. Kötelezettségek nőnek, az öröm fogy.

- Nem mindegy, hogy mi a tanulás tárgya: "telefonkönyv"(orvosin pl.:anatómia), vers, zene, történelem, matek, nyelv stb.

-  Egyéni vagy csoportos a tanulás (a kapcsolati háló aspektusairól nem is beszélve)? Ha rokonlelkek tanulnak együtt, akkor a 1x2=3 is igaz tud lenni. Míg 8 pláne 30+ fős csoportban/osztályban tanulni 6-900 nyelvórát esélyesen nem a hatékonyság csúcsa.

- Tehetség/affinitás? Van akinek elég csak órán ottlenni és otthon elő sem veszi a könyvet (az ötös érdemjegyhez), mint a szivacs szív fel mindent meg rakja össze a mozaikokat. És vannak a nagy átlagba tartozók, akiknek többet kell dogozni a sikerhez. Lásd még intelligencia-topik (ahol gyorsan, stresszmentesen jól kell gondolkodni a jobb eredményhez)

- Stressz? Ha valakinek a jogsit kell letennie 5 héten belül, mert létkérdés lenne a dolog az bizony vetíthet elő (kerülendő és elkerülhető) fájdalmakat.

- Tanulás-tervezés? Nyelvtanulásnál nem kellene-e tervezni, hogy az alapkészségek fejlesztése (olvasás-írás-beszéd-szövegértés stb.) milyen Pomodoro ciklusok mentén legyenek az életünkben?

- Tanulási stílus nem kéne? Én pont ellenkezőleg látom. Nyelvtanulásnál félsiker, ha valaki rátalál a saját legélvezetesebb, leghatékonyabb stílusára. Amit én szeretek azt más nem feltétlen szereti és fordítva. Az angol tanárok azt hiszik, hogy mivel ők tudnak angolul úgy kell tanítani, ahogy ők tanultak. Óriási tévedésben vannak.

- Kell-e verset és matekot tanulni? Igen, mert az előbbi a "telefonkönyves" agyat fejleszti, míg az utóbbi az absztrahálást fejleszti.

- Stresszkezelési technikák, időintervallumba szorított aktív pihenés hatékonysági aspektusai, nemcsak szimplán említés szintjén.

Témabeli blogposztjaim:
index.hu: "Így dolgozzon hatékonyan, ha óriási feladatot kap a nyakába" 
Hatékony tanulás

Nyelvtanulással, nyelvtanítással foglalkozó blogposztjaim:
Abcúg: "Nyelvvizsgája van, de megszólalni nem mer a magyar"
index.hu: "A hetvenes évekbe tért vissza a tanárképzés" - Angol nyelvoktatásról, nyelvtanulásról
index.hu: "Kamu nyelvtanuló oldalak verik át a naívabbakat"
index.hu: "Nem fair, hogy nyelvvizsga kell a felvételihez"
index.hu: "Nyelvtudásban abszolút utolsók vagyunk az EU-ban"
index.hu: "Miért beszélni diákok rosszul angol?"
blog.hu: Brutális zuhanás: csak a papír nem kell, vagy nyelvtudás sincs?
blog.hu: Nyelvtanulással foglalkozó blog
***
Az Anki-val magolunk-e avagy memorizálunk?
Anki - SM2 algoritmus-variánsa
Ankiban rejlő rendkívüli potenciál
Go Angol: A 7 nyelvtanártípus, akitől menekülj!
Gaál Ottó-féle Kreatív nyelvtanulás
Englishbox: felmérő tesztek (kezdő, közép- és felsőhaladóknak)
Gépi audio2text konverzióról
Effortless English - egynyelvű angol nyelvtanulás
Dr.Makara György: A kvantum nyelvtanulás felfedezése
Disputa: Relaxa Villám / QLL (Kvantum nyelvtanulás)

2019. szeptember 12., csütörtök

Paradigmaváltás közeledik a klímahelyzet értékelésében?

.
Lassan 10 éve, hogy saját kútfőből eredő és folyamatosan kiegészülően+elengedően fejlődő (nem szimplán olvasott és visszaböfögött) klímaszkepticizmusommal (Klímakatasztrófa előrejelzése) megnyílvánultam itt a blogon. Egyszerre rémísztő és felemelő, hogy a magyar rögvalóságban való áttörések megkezdéséhez 10 év kellett (és ráadásul én megéltem).

Az általam címben említett klímaértékelő-paradigmaváltás megkezdésének érzékeléséhez nélkülözhetetlen tényezők:

§ Ne szólóban mutassa be valaki pláne ne eldugott honlapon vagy akármilyen helyen. Akármekkora igaza lehet bárkinek, ha nem üt át a társadalmon belül (kritikus küszöbértéket meghaladóan). Analóg módon ahhoz, hogy "nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani". Ami nem tud beszédtéma lenni az nincs napjaink globális őrületében.

§ Ha tehát fontos, hogy emberek hálózata egyidejűleg nyílvánuljon meg a témában, akkor legalább ennyire fontos a hálózat diverzifikáltsága (beleértve a kilógó inhomogenitást adó véleményeket is). Ezért bukta az IPCC 2.500 fős külvilág felé való erőszakoltan homogén (cenzúrázott) és így sérülékeny csoportja (lásd hozzá a 97% konszenzus hoaxát).

§ Szakmai-erkölcsi értelemben konszenzussal elfogadhatónak kell lenni a hálózatot adó csoportosulásnak.A mérsékelt jobboldali?/konzervatív?, megnyilvánulásaiban ellenzékiként számontartott Eötvös-csoport - szerintem - vitán felül a legkulturáltabb és legnívósabb - valóságosan létező!!!! - platformot adja közéleti politikai témákban a 2015-ös megalakulásától kezdve.

Ne feledjük a Hetesi Zsolt- meg az Áder Jánosos Kőrösi Csaba-féle (vagy külföldön James Hansen-, Gavin Schmidt, Guy R. McPherson-féle) inkorrekt és felelőtlen klímavészmadarak tudományos végzettséggel, sőt PhD-vel rendelkeznek az olyan perifériális és így szerencsére súlytalan, tudományosság látszatára sem adó laikus-dilettáns, agresszív, trash (klíma)vallásalapítók, mint Antalffy Tibor (AT) mellett is. Ezeket a kártékony figurákat másképp nem lehet meghaladni.

§ Igenis üssön át - ráadásul az "ellenséges" - médiában a híradás. Az index intenzíven "baloldali/balliberális" (ha még ennek a cimkézésnek van bármiféle értelme, értéke),  illetve "zöld" lásd a "zöld index" platformját, ideértve a folyamatos és minden józan paraszti észen túlmutató, klímahisztériát támogató és fokozó cikkeit.

Az index.hu publikálta pár órája az alábbi cikket (meglepően korrekt címadással, egyúttal baloldali/zöld vágyvezérelt absztrakttal/felvezetéssel, ugyanis a konferencia-konszenzus jóval konkrétabbnak tűnik, mint az, hogy "politikai kérdés is a klímahelyzet értékelése"):

Van középút klímaügyben pánik és patópálkodás között?

Legérdekesebb pontjai az indexes híradásnak:

* „A résztvevők ... a klímaváltozással kapcsolatos félelmek többségét pániknak, hisztinek és eltúlzott világvége várásnak minősítették.”

* „A vitát levezető Tóth István György, a TÁRKI vezérigazgatója egy néhány nappal ezelőtti cikkében maga is az éghajlati előrejelzések szükségszerű bizonytalanságait hangsúlyozta, és azt, hogy az apokaliptikus víziók sokszor antidemokratikus és antikapitalista ideológiákat szolgálnak.”

Máról a holnapra? Az extrapolációk reménytelenségéről

Elképesztően erős cikk (külön blogposztot érdemelne, főleg hogy abszolút témábavágó ezen a szakmai blogon), fel kell kösse a gatyát, aki bele akar kötni.
És akkor az még nincs is benne, amit én (is) 10 éve mondok, hogy exponenciális felfutást, felfutás elött nem prediktálunk múltbéli diszkrét adathalmazon.
Érdekesebb pontok a cikkben:
+ Pontos és nem pontos előrevetítések természete
+ Bonyolultság/komplexitás akadályozó nehézsége, pláne társadalmi témákban
+ Innováció önmagában is predikció-megsemmísítő erejének lehetősége
+ Túlzott szimplifikáció általi téves továbbvezetés az előrevetítésben.
+ Rossz múltbéli adatsorokból kiindulás veszélye
+ Van iránya a múltnak és jövőnek című axióma tarhatatlansága
+ Ideológiavezéreltség kártékonysága
+ Kudarcos történelmi példák (Malthus, New York és lócitrom, nukleáris tél, Marx, Fukuyama)
+ Karl Popper szerint az egész történelmi materialista gondolatmenet (amely szerint léteznének valami történelmi vastörvények, amelyek mentén az emberiség valamifajta elkerülhetetlen végkifejlet felé halad) nem más, mint az autokratikus és totalitárius politikai rezsimek eszköze a hatalom kiépítésére és megtartására.
+ Mindig is lesznek újabb, még nem bekövetkezett előrevetítések (Piketty vagyonadóztatása, robotizáció kontra munkahelymegszüntetés, klímakatasztrófa)
+ Nem a klímacsapások, hanem az ellenük való védekezési képtelenség tett tönkre birodalmakat. Minden a természetnek való kiszolgáltatottságról szól tehát.
+ Az alábbi IPCC-s mondat életveszélyes üzenete. Az Armageddont extrapolálók és azonnal radikális, világszintű cselekvést sürgető megszólalók (finoman szólva) nem nagyon érzékenyek a demokratikus alkalmazás nehézségeire.
Stephen Schneidert, aki a manapság olyan sokat hivatkozott, a klímaváltozással foglalkozó kormányközi ENSZ bizottság (az IPCC) egyik vezető szakértője és a globális felmelegedés elleni harc egyik leginkább elkötelezett és aktív reprezentánsa volt: „nem csak tudósok, emberek is vagyunk …. csökkenteni kell a potenciálisan katasztrofális klímaváltozás kockázatát … Ezért ijesztő forgatókönyvekkel, leegyszerűsített drámai hangvételű állításokkal kell operálnunk, az esetleges kételyeinknek pedig ritkán kell hangot adnunk.”

* „A kiindulópont ezzel együtt természetesen az volt, hogy nem vonják kétségbe a tudományos konszenzust: a globális felmelegedés valós, ahogy az is bizonyított, hogy jelentős részben emberi tevékenység okozza.”

- Óriási haladás ez, a belátás első lépcsőfoka. Erről a platformról kiindulva, már a klímaszkeptikus is be tud kapcsolódni a vitába. Hiszen
+ egyre több a (rekord)melegebb nap (itthon Magyarországon is)
+ egyre többen halnak meg a meleg miatt (csak Franciaországban, csak az idei meleg nyári napokon 1.500 ember - meleg okozta  -haláláról szóltak a híradások).
+ Terjedő városias életmód a hőmérséklet-problémát fokozó hősziget jelentőségét egyre inkább kimaxolja.
+ Ténykérdésnek látszik, hogy 400-at meghaladó CO2 ppm exponencialitásában kimutatható az emberi tevékenysége a szén izotópos vizsgálatával (csakhát totálisan kérdéses a klímára való hatásának mikéntje)

* „A kitűzött klímacéloknak azonban olyan nagy költsége van, hogy a politikusok azt jól felfogott érdekükből nem vállalják fel.”

* „Félelemre építeni közgazdaságilag nem hatékony, inkább racionális ösztönzőkre érdemes ...valójában annak sincs jelentős hatása, ha holnaptól mindenki vegán lenne, vagy akár mindenki most rögtön elektromos autóra váltana.”

* „A konkrét számok mellett alapvető vita van arról, hogy a klímaváltozás költségeit, a károkat és a különböző alkalmazkodási formák gazdasági következményeit ki hogyan és miért (nem) veszi figyelembe. Sok klímaközgazdász szerint az IPCC-nek ezeket is kalkulálnia kellene, míg a klímakutatók szerint a közgazdászok nem értik igazán a nagyobb összefüggéseket.”

* „Az Eötvös Csoport vitáján mindenesetre az az álláspont kapott főleg teret, mely szerint a hangzatos célok kitűzése és azok minden áron keresztülvitele helyett a költségeket is legalább annyira figyelembe kellene venni – ez alapján pedig ... sem a zérókarbon ... , sem az amerikai green new deal kezdeményezés nem tűnik különösebben észszerűnek.”

* „ ... nem kell pánikolni és túl hirtelen lépéseket sem tenni azzal együtt sem, hogy az IPCC által célul kitűzött cél, a globális átlaghőmérséklet-emelkedés másfél fokon belül tartása már ... reménytelen. Ez ugyan nem fog összejönni (erről egyébként kimondatlanul is szinte konszenzus van már a klímakutatók között), de ... nem sokkal fogjuk túllépni, és ehhez még csak drasztikus társadalmi-gazdasági beavatkozások sem kellenek ... Indokolt a félelem? Nem, hiszen „a 21. század második felére jó eséllyel már máson fogunk aggódni. Sem paradicsomi állapot nem lesz, sem katasztrófa, de ebből soha nem lesz újságcím, mert erre nem kattintanak.”

 - Mindig elcsodálkozom emberek bátorságán, ahogy képesek előrevetíteni pro vagy kontra.

* „Piaci megoldások kellenének az energia kizöldítésével kapcsolatban is. Németország például feleslegesen verte magát hatalmas költségekbe azzal, hogy túl gyorsan akartak átállni a megújuló energiákra. Az Egyesült Államok vagy akár Kína gazdasága sokkal inkább piaci alapon zöldül, mégsem kevésbé hatékonyan csökkentik a fosszilisok arányá.”

- Ez elég merész kijelentésnek tűnik, bizonyítottság hiányában, de beszélni biztosan lehet róla.

* „Most már piaci alapon is megéri naperőműveket építeni, és úgy tűnik, az árcsökkenés nem is nagyon áll meg a jövőben. Ki kell várni, amíg megérik egy technológia, és olcsóbb lesz, ez a türelmes magatartás még környezetvédőbb is.”

* „Az elsietett megoldásokkal kapcsolatban nagyon nagy a bizonytalanság”.

* „Nincs is értelme a klímafélelmeket táplálni: „Nem működik a bűntudatra épülő meggyőzés, mert az emberek szeretnek fogyasztani, viszont nem szeretnek bűntudatban élni, ezért ez kommunikációs szempontból sem hatékony.” Véleménye szerint a klímakérdést nem érdemes más társadalomjavító, reformer dolgokkal sem összekötni, a „bűnös a világ” fogyasztásellenes szlogenjei amúgy is a kommunizmusra emlékeztetnek.”

* „Nem klímaválságunk van, hanem általános természeti erőforrás-felhasználási válságunk.”

 - Kulcsfontosságú momentum mind a problémák nevén nevezése, mind ennek korrektsége és pontossága. Ne keveredjen a CO2-kibocsátás a fossziliaégetéssel, környezet-szennyezéssel, erdőégetéssel, erőforrás-válsággal stb.
- Miniálisan legyenek elvek a jó és rossz mibenlétére vagy hogy nincs az a jó cél, ami rossz inkorrekt megvalósítási eszközöket (hazugság, manipuláció) indukálhatnak.

* „A lényegi kérdés, hogy hogyan lehet rövid politikai ciklusokban menedzselni hosszútávú átalakításokat, amiknek a végén végülis mindenki jól járna ... a helyes közpolitika valahol a pánik és a patópálság között lenne.”

*********************

A témába vágó blogposztok, itt a blogon:

Paradigmaváltás közeledik a klímahelyzet értékelésében?
index.hu: "Tényleg bebizonyította a gép, hogy nem is az ember okozta a klímaváltozást?" II.lépcső
index.hu: "Tényleg bebizonyította a gép, hogy nem is az ember okozta a klímaváltozást?"
Eördögh Árpád: A félreértett globális felmelegedés, 2011-12-05, blogposzt
Mi az, hogy "klímaszkeptikus" és hogy viszonyul a "termogeddonista pánikkeltőhöz"?
Kőrösi Csaba: Klímaváltozás – Mindenki Akadémiája, 2016-12-01
Hetesi Zsolt leértékelődése hét év távlatában
Gyorsuló üvegházhatást nem kéne végre újragondolni az IPCC-nél?
Laszilo: Gondolatok Dr. Miskolczi Ferenc üvegházelméletéről
Az "intelligens" Antalffy Tibor
Prediktálás börtönfenyegetettség árnyékában?
Klímaváltozás: előrejelzési visszásságok
Klímakatasztrófa előrejelzése

2019. február 24., vasárnap

index.hu: "Miért utáljuk meg a kedvenc dalainkat, ha sokat hallgatjuk őket?"

index.hu: "Miért utáljuk meg a kedvenc dalainkat, ha sokat hallgatjuk őket?"
FB-index.hu: "Miért utáljuk meg a kedvenc dalainkat, ha sokat hallgatjuk őket?"

Én, ha egy ekkora és ilyen témát kezdek el feszegetni, az első dolgom, hogy analógiát keresek. Analógiát keresni és találni az jó. Nekem most például a film jut elsőként eszembe.

Azért izgalmas a dolog, mert az ismételt élvezet ott is előfordul viszont releváns eltérés az időtartam. Egy "sláger" párperces (most a Bruckner/Mahler szimfóniákat hagyjuk), míg egy film 1.5 órásnál is tud bőven több lenni.

Ám ami tárgyunk szempontjából érdekes, hogy vannak egyszer illetve többször nézhető filmek (ahogy egyébként a zenéknél is) a nekünk tetsző palettáról. Van zene/film ami akárhányszor nézhető, mindig található benne olyan friss ujdonság, olyan íz, ami arra késztet minket, hogy ismét és ismét elővegyük.

Vegyük észre ez nem feltétlen komplexitás-függő. Van aki Bud Spencer-Terence Hill filmeket is meg tud nézni x+1-dszer, pedig nem ezek a filmek a filmművészet csúcsai, összetett mondanivalójukkal.

A zenében is bőven van más faktor is, mint egyszerű és komplex dalstruktúra.

Például ilyen faktor lehet a zene "fáradékonysága", (hogyan fárad a zene az emberben), egyszerűbb zenei struktúra is lehet kevésbé fáradékony zene, komplexebb struktúra is vérezhet el hamarabb. Schönberg például hiába írt olyan sok végtelenségig összetett "agyas" ráadásul "új" zenéket, nem nagyon tud mindennapi sláger-playlist része lenni.

Másik faktor a zene "ujdonságereje". Egy (dél-koreai) Gagnam Style vagy egy (spanyol nyelvterületű) Despacito angol nyelvű daláradat közepette tarolt ugye a maguk természetadta frissességével. Egy-egy nyelv alapvető módon determinálja a dallamokat/dallamvezetéseket, hangnem-választásokat, ritmikákat stb. Az én kedvenc példáim, a francia Alizée vagy a finn Värttinä. Sajnos nem mindig meggyőző az ujdonságerő, akkor jöhetnek elő a plágiumviták, vagy különféle erőtlen erölködések egy n+1-dik mondjuk X-Faktor/Dal/Eurovízió-ban.

Egy harmadik eddigieknél is fontosabb faktor lehet a "repetitivitás/médiatúljátszás elleni védelem".

* Vivaldi 4 Évszak-jától mára már könnyen zsibbadhat a komolyzenét szerető ember is (annyira túljátszották médiában, koncerteken), de ugyanakkor Vivaldi más kevésbé ismert concertója pl.: RV208a jóval többször hallgatható lehet még ma is.

* Az ABBA Dancing Queenjétől a fanok is lefáradhatnak hamar, míg egy ABBA: I Let The Music Speak jóval nagyobb formátumú, márcsak hangszerelésében is.

* De lehet gondolni akár a magyar népdal-okra is. Tavaszi szél vizet árasztot eléggé sikerült leamortizálni, miközben egy ugyanolyan ismert Bárdos: Old Dance Song ma is hathat frissnek, horribile dictu még akár végtelenítve is.

A negyedik talán legfontosabb faktor, hogy magunktól hallgatjuk-e sokszor a kedvenc zenénket, avagy valaki "ránktolja" (médián keresztül). Ékes példa a Despacito. Hiába lehetne érdekes nóta, annyira túljátszották, amikor a csapból is víz folyt, hogy rengetegen megutálták. Az első három faktor csak akkor lehet a pályán, ha nincs kényszerítő erő és szabad választásunkból hallgatunk (akármilyen) zenét.

Az én konklúzióm minden zenének megvan a maga ritmus-a bennünk hallgatókban, mikor, milyen periódusokban érdemes őket elővenni élvezkedésre. Szó nincs arról, hogy meg kell utálni kedvenc zenéinket. Persze nem kell permanensen mainstream rádiókat hallgatni, ha sikerrel akar járni az ember. ;)

index.hu: "Így dolgozzon hatékonyan, ha óriási feladatot kap a nyakába"


index.hu: "Így dolgozzon hatékonyan, ha óriási feladatot kap a nyakába"
FB-index.hu: "Így dolgozzon hatékonyan, ha óriási feladatot kap a nyakába"

Jó hogy megszületett az indexes cikk Földes András billentyűzetéből, de eléggé szubjektív, hiányos lett. Naplójegyzetnek, posztnak jó, time management-"evangélizációnak" esetleg kevés, a miértek és hogyanok részleteinek, indoklásainak hiánya miatt.

Három rövid gondolat:

(1) A Promodoro-technika csak egy alternatíva és nem kizárólagos lehetõség a problémára.

* az "ihletett állapotok" kiaknázására pl.: a flow-élményt segítõ eszközök szolgálhatnak
+ alkotó külső kapcsolati háló erőforrásai
+ intelligencia
+ a képzettségből eredő célraorientált eszközei
+ stresszkezelési technikák
+ aktív pihenés
stb.

* a Pareto-hatékonyság is lehet egy jó eszköz a célhoz vezetõ úton (20% idõ alatt a funkcionalitás 80%-át elérni), stb.

(2) A legtöbb (nagyobb) munkának van kreatív és van "fizikai munka" része. Csak kreatívkodni nem lehet, mert akkor semminek nem ér végére az ember, mindenbe csak bele fog kapni (befejezés nélkül). Egy fotómûvész is rengeteget "dolgozik", nem csak kattingat kreatívan a fényképezőgépével. Sõt az Excelezés és/vagy programozás sem az unalom szinonimája (csomó kreatív nem "measureable" tevékenységet is foglalhat magába).

(3) Ahhoz, hogy miért nem sokkal korábban született meg a Promodoro: azért kellett mint egy falat kenyér és éppen napjainkban, mert a modern kor a sok-sok ingerével multitaskra kényszeríti az alapvetõen nem multitaskra teremtett embert. A Promodoróban pont az az igazán nagy nóvum, hogy a multitaskot próbálja meg kizárni a feladatra való minél hatékonyabb fókuszálással.

2018. november 4., vasárnap

Gyorsuló tempó zenei előadásokban

Ma kaptam levélben egy linket, ami mögött egy újabb "megélhetési" verbális környezetszennyezés olvasható egy értelmetlen zenei tárgyú kutatás és annak "hírverése" apropóján. Fidelio.hu ad a dologról nagyon röviden hírt, erős általánosítással, kiragadott példával, mindenféle pontosságigény, kitekintés, érdemi kísérőszöveg nélkül, de "legalább" clickbait címadással, merthogy kik azok a "mi", ugye.
FIDELIO.HU: Egy új kutatás szerint egyre gyorsabb tempóban játsszuk Bach műveit
FIDELIO.HU-FB: Egy új kutatás szerint egyre gyorsabb tempóban játsszuk Bach műveit
"A Deutsche Grammophon és a Decca által megrendelt kutatás szerint az utóbbi ötven évben felgyorsult a Bach-lemezfelvételek tempója. A kutatás az újonnan kiadott, 222 lemezből álló Bach-összkiadás apropóján készült."
Maga a kutatás nem sok szót érdemel, hiszen a laikusok is (velem együtt) régóta triviális közhelyként tudják, hogy a "gyorsuló idő"-vel (Hankiss Elemér) párhuzamosan gyorsulnak a zenei előadások tempói is, statisztikai relevanciával.  Ráadásul a normál tempóhoz képest vannak gyorsítások is, meg lassítások is. Nemcsak Bachnál, hanem a teljes, - általános értelemben vett - klasszikus zenei zenetörténetben. Régóta is lásd Willem Mengelberg (1871-1951) idevágó (szerintem) szörnyű karmesteri életművét.

A gyökérokok elemzése messzire vezethet. Biztos komoly részarányt képvisel a virtuózitás minden határon túl való hajszolása (és ennek közönség általi elvárása) is. Mindazonáltal én szeretem a konkrét kérdést tágabb kontextusban nézni, egészen konkréten én ujdonságvadászatra vezetem vissza a dolgot, előadás egyedivé válásának hajszolásának motivációjával (minden korábbitól való különbözés jegyében). Amiben a hangrögzítés XX.századi robbanásszerű elterjedése perdöntő erővel bírt.
Megjegyzés: Az ujdonságvadászat másik nagyon szomorú megjelenési formája volt az avantgarde (szerintem) teljes tévútja, a vékony ám pénzes sznob réteg megszólításával ugyanakkor a hallgatói tömegbázis katasztrofális méretű elvesztésének árán.

Érdekességként megemlítendő, hogy a Fidelio illusztrációs példája több sebből is vérzik.
Ugyanis
+ a "12 perc", az 12:36,
+ a számszerűsítések, ha már a gyorsulásról van szó, hiányoznak
+ szerintem illett volna a legfrissebben leggyorsabb felvételt pontosan azonosítani, na pláne horribile dictu esetleg YT-linkkel megtámogatni.

Ezt ezennel én most pótlom, a gyorsulások számszerűsítésével:
Bach: "Double Concerto" in d-minor for 2 violins, BWV 1043
[18:15, Yehudi Menuhin + David Oistrakh, Philippe Truffaut, 1958] 
[26.74%, 14:24, Hilary Hahn+Jeffrey Kahane,. 2003]
[44.84%, 12:36, Nemanja Radulovic+Tijana Milošević, Ensemble Double Sens, LIVE, 2016]

Ennyit a Fidelióról és hírmegosztásáról, már így is túlbeszéltem. :) De ha már nálam a szó :), akkor megragadom az alkalmat a tárgybeli személyes érzések megosztására is. Magam részéről egyrészt  nagy utat tettem meg, hiszen régebben saját referenciafelvételek (lassabb) tempóit preferáltam, míg ma már minimum intellektuális érdeklődéssel vagyok nyitott a legőrültebb gyorsításokra is (amiket meghallgatás után vagy elvetek, vagy megtartok további hallgatási élvezetekre), azaz a témát illetően én is felvettem a gyorsuló tempót. :)

Az eddigi legdurvább barokk gyorsítás élményem egy Telemann presto tételhez fűződik. A két felvétel között nagyjából 30 év különbség van, ugyanúgy barokk, a nagyon gyors presto miatt eleve nem nagyon van tér gyorsításra elvben. Érdekes a modernebb gyors felvétel, de érződik nagyon a "túltolt" hajsza.
[3:00, Classic] Telemann: Concerto for Flute & Recorder & Strings in e, TWV 52:e1
[33.33%,2:15, Spinosi+Ensemble Matheus] Telemann: Flute & Recorder Concerto in e - Presto

Az előadói gyorsításnak három kritikus pontja minimum van:

(1) Hitelesség, hogy nemcsak öncélú virtuózitás van mögötte, hanem zene mondandót érintő lényegi megragadás.

(2) Gyorsulással a darab élvezeti ideje rövidül. Klasszikus példám Vivaldi Alla Rustica concertója, ami a legőrültebb gyors tempót is sokszor el tudja viselni, viszont az amúgy is rövid játékidő kvázi mikroszkópikusra rövidül ezáltal. Az én kedvenc elég gyors, ám még nem hajszolt, és így maximálisan kiélvezhető felvételem:
[Zeljko Straka] Vivaldi: Concerto for Strings in G, "Alla Rustica"

(3) Zenei lényeg veszhet el, mellékhatásként.
Bevallom sokként ért, amikor Liszt Ferenc születésének 200.évfordulóján rendezett nagy MÜPA-koncert sztárelőadójának Denis Matsuevnek Liszt-Haláltáncát meghallottam. Abszurdumnak találtam a hatalmas "ledarálást". Matsuev mindent a minél gyorsabb, minél virtuózabb tempónak rendelt alá, miközben valósággal szétkapta őserejével a zongorát, amin játszott. Így viszont a lassabb variációk is elvesztették minden "értelmüket". Azóta persze "megbocsátottam" Matsuevnek, ma már korunk legnagyobb férfi zongoristájának tartom.
[17:15, Bächer Mihály] Liszt: Totentanz for Piano & Orchestra
[32,6%, 13:00, Denis Matsuev+Kocsis Zoltán] Liszt: Totentanz for Piano & Orchestra

Érdekes, hogy egy gyors virtuóz zongoraátirat is gyorsítható (szintén Matsuev által):
[Horowitz(3:44)-Matsuev(3:20)-Volodos(3:34)] Bizet-Horowitz: Carmen Fanatasia for Piano

Rachmaninovnál is "talált" nemkicsi gyorsítást Matsuev:
[3:47, Gilels, 2x{SCORE+LIVE}] Rachmaninoff: Prelude in g, Op.23 No.5, LIVE-1983
[3:08, Matsuev, "FAST", 2x{SCORE+LIVE}] Rachmaninoff: Prelude in g, Op.23 No.5, LIVE

Minden idők általam ismert legdurvább és egyben legsikerültebb gyorsítását napjaink általam legjobbnak tartott zongoristája Yuja Wang követte el. A nagy orosz virtuóz pianisták a szintén orosz Prokofjev brutálisan nehéz, eleve nagyon gyors tempójú Toccatáját durván nagyon lassan játsszák, a zenei mondandót lényegileg nem értve, és így nem közvetítve. Yuja Wang úgy kerül 4 percen belülre (meg ver majdnem 1 percet !!!! Gilelsre), hogy maradéktalanul kibontja Prokofjev zenei mondanivalóját, akárhányszor élvezhető perfekt felvételen. Ez az a virtuózan nagyon gyors zongoradarab, aminek a kottásítása igazi nagy kihívás volt, legyek mára akármennyire rutinos is zongoradarabok vonatkozásában.
[4:47, Emil Gilels] Prokofiev: Toccata in d, Op.11
[4:16, Lazar Berman] Prokofiev: Toccata in d, Op.11
[3:52, Yuja Wang, 2x{SCORE+LIVE}] Prokofiev: Toccata in d, Op.11