Magamról

Saját fotó
Főiskolai, majd egyetemi diplomamunkáimtól kezdve világ életemben, adatok, adatbázisok, adattárházak (leginkább Oracle) környékén mozogtam. Mostanság adattárházasként, adatbányászként élem napjaimat.

2017. március 3., péntek

Brutális zuhanás: csak a papír nem kell, vagy nyelvtudás sincs?

Napicsart Blog: Brutális zuhanás, csak a papír nem kell, vagy nyelvtudás sincs?



*Információk:
+ Mindezt úgy, hogy az állam milliárdokat égetett el EU-s meg költségvetési forrásokból (pl.: diplomamentés)
+ Időben hosszan, közel kvázi monoton csökkenő felére zuhanás, azért nem semmi.
+ Kellene tudni, azt is hányan kísérelnek meg nyelvvizsgát. Mert ha az stagnálna vagy nőne, akkor van csak igazán gáz a nyelvtanításunkban, nyelvtanulásunkban. Mivel ez fontos kérdés, így később a "Dataset"-szekcióban kitérek rá.
+ Életkort tekintve is gáz a dolog, mert
(a) nekik van a legnagyobb szükségük nyelvudásra,
(b) miközben fiatalok, életerősek,
(c) nekik volt a legkönnyebb elkezdeni nyelvet tanulni, mire ebbe a korba érve nyelvvizsgáznak,
(d) legjobb eszközökkel, olcsó, számítógéppel támogatott, egyéni úton is.
(e) legkevesebb potenciálisan felesleges körökkel,
(f) elvben trendi idegen nyelven (mint az angol).
(g) mi lehet a lemaradó középrétegekkel, merül fel a kérdés.
+ Az rendbenlévőnek tűnik, hogy 19 éveseknél több a nyelvvizsga, mint a 24 éveseknél (felül van a görbéjük).
+ Az is kedvező tényező lehet, hogy például munkahelyen pillanatok alatt könnyen felmérhető, hogy az állásra pályázónak elégséges-e a tudása. Más kérdés, hogy fordított esetben, az állásra pályázónak előzetes mérlegelésnél nem áll ilyesmi ilyen könnyedén rendelkezésre.
+ Jó a linkelt blogposzt címe: fedi a valóságot, miközben önmagában ütős a valódi kérdés feltevése.

* Dataset :
+ Azt fájlalom a blogposztban, hogy nincs adatforrás-link, sőt közelebbit/pontosabbat sem tudunk a datasetről (mi van benne, mi nincs), ahogy a kommentekből is jól kiviláglik.
+ Egy későbbi kommentelő ezt a korosztály-létszámos táblázatot írta (/halmozottan/hátrányos helyzetűek aránya nélkül), ami azért elgondolkoztató:
14-19 eves a ksh szerint
2005: 759.865; 10.25%
2006: 752.384; 8.23 %
2011: 693.788; 8.50 %
2013: 664.366; 7.05 %
2015: 619.978; 7.91 %
+ Vagyis a legjobb évben 10.25%, legrosszabb évben 7.4% nyelvvizsgázott ebben a 14-19 éves korosztályban.
+ Érettségi 2011-ben, 18-19 évesekre: 98.753 fő (693788/3-ra vetítve: 43%)
+ Az én tippem/intuicióm az, hogy ez a 7.4%-10.25% olyan kevés, hogy az emelt érettségi nem tartozhat bele, már csak azért is, mert a statisztikában ennek külön sora is lehet (adminisztrációs okból).
+ Az elöbbinél is egy picit biztosabb vagyok abban, hogy ez csak az itthoni és csak az akkreditált nyelvvizsgaközpontos nyelvvizsgák száma. Ugyanis, ha a bloggazda foglalkozott volna a nemzetközi nyelvvizsgás megkülönböztetéssel, az neki esélyesen plusz meló lett volna, amire kitért volna a blogposztban.
+ De ha már ennyit beszélünk róla, miért nem nézek utána magam a neten, merül fel a kérdés. ;)
+ Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ(NYAK) statisztikái szerint:

+Ugyan nem stimmelnek a pontos számok, de a csökkenések/növekedések az inflexiós ponttal együtt jónak tűnik, összhangban lévővel a linkelt bloggal. Azaz látszik, hogy a NYAK-os adatokról van szó.
+ Jó hír, hogy 2016-ra picit jelentősebb javulás látszik a nagyon fontos 14-19-es korosztályban, emelkedő trendben (2012-re visszakapaszkodás)
+ Viszont, ha a legerősebb, legfontosabb 14-19 éves korosztály (ami a népesség 8-10%-a), csak a szintén 8-10%-a nyelvvizsgázik, az szerintem semmiképpen nem tud jól hangozni. Nyilván tudhatnak többen nyelvet, akár jobban is, mint a nyelvvizsga megköveteli, de ez akkor sem sikersztori, szvsz.
+ Hopp, azért óvatosan a számokkal. A 14-19 éves korosztály 6 évet fed le. A nyelvvizsgaszám viszont éves szintű azaz jóval több lehet a letett nyelvvizsga a tovagördülő évek intervallumában.
+ Egy-egy emberen belül a lehetséges szintek meg poliglottság miatt tovább differenciálódhat a kép. Azaz egy embernek több sikeres nyelvvizsgája lehet.
+ És ha már itt vagyunk pár további érdekesség.







*Problémák/találgatások:
+ Nem tudom mennyire hiteles a grafikon, én megbízhatónak érzem. 
+ Ha tényleg az elvándorlók okozzák a különbséget az Magyarországnak éppen úgy nem jó.
+ 2005-6 környékén valami durva történés lehetett... (legmesszebb és legközelebb esik a két görbe, de fordított irányból, hiszen a 20-24 évesek nőttek amikor 10-19 éveseké lecsökkent.)
+ Érdekes lenne tudni, hogy történt-e valami érdemi/szignifikáns 2014-ben (kicsi emelkedőbe-fordulásnál).
+ Ennyire nem fogy a magyar, hogy ez a zuhanás a népességfogyással lenne magyarázható.
+ biztos szégyenteljes amit mondok, de számomra nem teljesen világos, hogy az államnak (pontosabban a most regnáló rezsimnek) mennyire éri meg (mennyire prioritás), hogy az állampolgárok jól tudjanak nyelveket, hogy felszívja a tudásukat, erőforrásaikat a globalizmus.

* Papír-fontosság.
Vannak különbségek "papírok" és "papírok" között egy CV szempontjából.
Mivel ez a nyelvvizsga-papír:
+ egy általános jellegű papír
+ mindenképpen előnyt ad, releváns hátrány nélkül, mert referenciának tekinthető minden hibái meg korlátai ellenére is.
+ érdemes "belemenekülni", hogy legyen annak, aki "megélhetési" nyelvtanuló, sok minden gyarlóságot elfedhet vele, potenciális egyéni előnyökért cserében.
+ nyelvtanuló kap egy érdemi referenciális visszajelzést hol tart egyénileg és társadalmilag nyelvtudásban.

* Nehéz elképzelni, hogy
+ a papír-megszerzési motiváció és lehetőségei csökkentek ennyire.
+ a nyelvvizsga értéke, formája devalválódott/avult volna ennyire.
+ fentiekkel összehangban a nyelvvizsga megszerzésének fontossága csökkent volna.

* Sokkal elképzelhetőbb legalábbis számomra, hogy 
+ a régi követelmények szerinti tudást összességében nehezebb lett elérni.
+ mintha sokkal drágább lenne mára a tanulás a tömegek szintjén, sokkal messzibbre került az a célvonal (pontosabban nőtt a startvonal és célvonal távolsága), ami célvonal átszakításával relevánsan magasabbra lehet törni a tudásalapú társadalomban. Egy Gauss haranggörbén a csúcs felé orinteálódna már a nyelvvizsga is (kevesebben szerzik meg ugyanazt a papírt).
+ feszültséget, stresszt okozhat az is, hogy úgy gyorsul eszement módon az élet, hogy maga a minőségi nyelvtanulás nem lett könnyebb, kevésbé időigényes, sőt a külső-belső elvárások növekedhettek. Miközben a Facebook-jellegű figyelemelvonók mennyisége és hatása nőtt volna.
+ Pareto-hatékonyság is okozhat magyarázó-változó problematikát. Egyfelöl egyre inkább érezhető pressing a piacról (tanulj gyorsan, hatékonyan a tanulási görbéd mentén, 80% hasznossággal, 20% erőforrás-befektetéssel), másfelöl a nyelvvizsgához, pláne valós érdemi nyelvtudáshoz szükséges minden 80% feletti 1% növekedés, sokkal brutálisabb, fáradságosabb erőbefektetést igényel (nehezebb, kisebb látható eredménnyel, esetleg nagyobb felejtéssel is kombinálva). Ez különösen angol tanulási görbénél van így. Ami aztán mind egyénileg, mind társadalmilag okozhat feszültséget.
+ Hátráltató tényező lehet, hogy rengeteg és növekvő számú "egyforma/redundáns" és rossz tankönyv van a piacon, a kiadványszám és összpéldányszámuk nő, miközben egyre inkább zajt, problémát jelentenek stressz szinten.
+ Mindenki saját feje után nulláról csinál valami oktatóanyagot, és jobbítást segítendően nem tud összeadódni a társadalmi tapasztalat.
+ mintha egyre nagyobb egyéni erőfeszítés kellene (egyre kevésbé jó társadalmi támogatással a háttérben), egyre kisebb/gyengébb/nehezebb érvényesülési perspektiváért (azaz leszakadás állna a háttérben).

Nyelvtanulással, nyelvtanítással foglalkozó blogposztjaim:
index.hu: "A hetvenes évekbe tért vissza a tanárképzés" - Angol nyelvoktatásról, nyelvtanulásról
index.hu: "Kamu nyelvtanuló oldalak verik át a naívabbakat"
index.hu: "Nem fair, hogy nyelvvizsga kell a felvételihez"
index.hu: "Miért beszélni diákok rosszul angol?"
blog.hu: Brutális zuhanás: csak a papír nem kell, vagy nyelvtudás sincs?
blog.hu: Nyelvtanulással foglalkozó blog
***
Az Anki-val magolunk-e avagy memorizálunk?
Anki - SM2 algoritmus-variánsa
Ankiban rejlő rendkívüli potenciál
Go Angol: A 7 nyelvtanártípus, akitől menekülj!
Gaál Ottó-féle Kreatív nyelvtanulás
Englishbox: felmérő tesztek (kezdő, közép- és felsőhaladóknak)
Gépi audio2text konverzióról
Effortless English - egynyelvű angol nyelvtanulás
Dr.Makara György: A kvantum nyelvtanulás felfedezése
Disputa: Relaxa Villám / QLL (Kvantum nyelvtanulás)

5 megjegyzés:

  1. 2005-ben fogadták el utoljára a nyelvvizsgát érettségi kiváltására, ezért a kiugró érték abban az évben

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De örülök a kommentednek, köszönöm.
      Ha jól értem 1 érettségi tárgy volt megúszható volt általa. Mindentől függetlenül nekem az fura,hogy
      (1) bármilyen mezei érettségi tárgy könnyebbnek érződik, mint egy nyelvvizsga letétele. Mondjuk terhelés-eloszlásban jobb előre letenni a nyelvvizsgát, hogy érettségi-időszakban kevesebb legyen a stressz.
      (2) Miért szűnt meg? Nyelvvizsga szerintem komoly dolog érhet 1 érettségi tárgy-alternatívát. Nem látom az okot a megszüntetésre.

      De ott van még mindig a 2006 is: ott mi történt?

      Törlés
  2. Sok információ kéne még, hogy ebből a grafikonból következtetéseket lehessen levonni. 2005 után nem váltja ki a nyelvvizsga az érettségit, ahogy Mónika írta, ráadásul a legalább 60%-os emelt érettségiért nyelvvizsga jár. Szerintem ingyenesen. Én például kíváncsi lennék, akik így szereztek nyelvvizsgát, azok benne vannak-e a grafikonban, arányaiban hányan vannak. Vannak államilag elfogadott nyelvvizsgák és nemzetközi nyelvvizsgák. A magyar egyetemek nem fogadják el a másodikat, a külföldiek az elsőt. A grafikonban mindkettő benne van? Vagy csak a magyar? A nyelvvizsga egyébként mindig iskolai előrehaladást mér, nem valódi nyelvtudást. Ezt sokan troll módon kezelik, vagdalkoznak, hogy vannak, akik egyáltalán nem beszélnek egy nyelvet, mégis van nyelvvizsgájuk. Ez erős túlzás, de valami alapja van az ilyen véleményeknek. A külföldi nyelvvizsgák se kivételek ez alól. A francia DALF pl olyan esszéírási feladatokat tartalmaz, amihez több esszé-típus formai szabályait kell ismerni. Ennek semmi köze a francia nyelv hétköznapi használatához.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De jó látni téged Bea és köszönöm a kommentedet is.
      Én úgy értelmezem, hogy ez csak a magyar illetve akkreditált nyelvvizsgaközpontos nyelvvizsgák.
      Míg számomra az a kérdés, hogy a teljesített emelt érettségis nyelvvizsgapapírt ki állítja ki, ha azokat be akarjuk akárhová sorolni.
      Hogy mennyire mér a nyelvvizsga nyelvtudást, arról már mi is beszélgettünk. Nekem sosem volt olyan élményem, hogy valakinek volt középfokúja (angol) és kutyütő lett volna: magyarán rábízható volt mint "angolos" meló is. De ammióta nemcsak Rigó utca van, azóta ez szórodhat.

      PS: Brutálisat csalódtam azóta Körösi Bálintban, abszolút neked volt igazad motivációit illetően. Nem is mondok többet, mert elfog a harctéri idegesség.

      Törlés
  3. Azért ha a többi táblázatot is nézzük, már jelentősen árnyalódik a kép. Látszik, hogy az alapfokú nyelvvizsgák száma csökkent a legjobban, a középfokúé alig, a felsőfokúé pedig nőtt. Ez összességében pozitív tendenciát mutat. Ami nagyon érdekes, a sikeres-sikertelen arány nyelvenként. A német és a francia aránya a legrosszabb, érdekes lehet, hogy miért. Gyanítom ezek azok a nyelvek, amiket muszájból tanulnak emberek, mert nem férnek bele az angol csoportba. Németnél még valószínűbb, hogy ez a helyzet. Franciából talán nagyobb arányban van benne az, hogy kevés a jó tanár.

    VálaszTörlés