Magamról

Saját fotó
Főiskolai, majd egyetemi diplomamunkáimtól kezdve világ életemben, adatok, adatbázisok, adattárházak (leginkább Oracle) környékén mozogtam. Mostanság adattárházasként, adatbányászként élem napjaimat.

2017. június 11., vasárnap

A T-Systems ingyenes képzéssel orvosolja az informatikushiányt

A T-Systems nem viccel, ingyenes képzéssel orvosolja az informatikushiányt
"...a vállalat a T-Systems Akadémia tagjai számára fizetést ad. A képzés egy éven át tart, 4 hónapos általános, 5 hónapos specifikus képzéssel, valamint 3 hónap napi 8 órás munkavégzéssel."
Ha 3 hónapig kell dolgozni a T-Systems-nek akkor azért ingyenességről nem beszélhetünk, hiszen, ha valaki a munkaerejét adja bele (valamiféle ellentételezésért) az ugyanúgy erőforrás a képzésért, mint, ha tandíjat fizetne. Nincs ezzel a konstrukcióval semmi baj, nyilván tisztában van vele aki jelentkezik, én csak a címadás bulvárhajhászatát nehezményezem, hogy "ingyenes". Nincs semmi ingyen, a levegővétel sem, az sem, ha közszolgálati tévében politikusokat nézünk.
Mikor válhatsz a T-Systems Akadémia tagjává?
    ha közép- és hosszú távon szakmai jövődet bennünk látod;
    ha felsőfokú vagy OKJ végzettséged van;
    ha 1-2 éve végeztél műszaki vagy IT egyetemen;
    ha agilis vagy és dinamikus;
    ha proaktívan, konstruktívan a legjobb megoldásokat keresed;
    ha érdeklődő, fejlődni és tanulni akaró, nyitott személyiséged van;
    ha tudsz csapatban és önállóan is dolgozni;
    ha precíz és alapos vagy;
    ha jól kommunikálsz angolul (szóban és írásban egyaránt), ha szükséges;
    ha használni tudod a Microsoft Office termékeket.
Ez azért már durva, ugyanis nem mindegy, hogy egy könyvtár-büfé szakos bölcsész is beleesik-e a szórásba a 2-es pontnál avagy nem. Ugyanis, ha nem (3-as pont miatt), akkor nagyon durva követelménybázisról indul a rostálódás. Ha igen, akkor meg tökfelesleges 3-as pont, hiszen magába foglalja a 2-es pont.

A Microsoft Office ilyetén kitüntetett előírása felsőfokú végzettségű & angolul beszélő embereknél nemkicsit hangzik durván. Mintha az lenne a követelmény, hogy ezek mellett ne legyen problémája a szorzótáblával. Azért egy ilyen "akadémia" már a képzésmeghirdetésnél vizsgázik szinvonalból.

Ha nincs a 2-es pont, akkor ez így összességében szerintem nagyon durva előírás, már eleve nagyon leszűkíti a lehetőségeket. Ilyen képességekkel emberek külföldre mennek sokszor, nem tördelik a kezüket, hogy 2.évtől hogyan indul be a T-Systems karrierjük.
"A Magyar Telekom tavaly márciusban közölt összesítése szerint mintegy 300 ezer ember dolgozik a magyarországi infokommunikációs (IKT) szektorban, ugyanakkor mintegy 15 ezer szakember hiányzik. A szektor velük 400 milliárd forintnyi GDP többletet állíthatna elő a cég számításai szerint."
Azonnal jöhetnek a számolások :)

(1) Van 4.000.000 aktív dolgozó Magyarországon. A 300.000 informatikus, azaz 7.5%

(2) 15.000 informatikus, 400 milliárd HUF GDP-többletet állít elő, akkor
1 informatikus 26.67 millió HUF GDP-többletet.

(3) T-Systems akadémiából kikerülők havi 350-750.000 HUF bruttót tudhatnak szerintem keresni (próbaidő után), aktuálisan korszerű friss tudásukkal. Szerintem muszáj ekkora fizetésszórással kalkulálni, mert a képesség (szerzett tudás) is nagyságrendileg várhatóan így fog szórni (még ha van is előzetes szűrés a T-Systems Akadémiára).

* Bérkalkulátor

* Havi szinten:
350.000 HUF bruttóhoz tartozik 232.000 HUF nettó és 432.000 HUF-ba kerül a munkadónak.
450.000 HUF bruttóhoz tartozik 300.000 HUF nettó és 555.000 HUF-ba kerül a munkadónak.
550.000 HUF bruttóhoz tartozik 365.000 HUF nettó és 680.000 HUF-ba kerül a munkadónak.
650.000 HUF bruttóhoz tartozik 432.000 HUF nettó és 802.000 HUF-ba kerül a munkadónak.
750.000 HUF bruttóhoz tartozik 500.000 HUF nettó és 930.000 HUF-ba kerül a munkadónak.

* Éves szinten
4.2 millió HUF bruttóhoz tartozik 2.784 millió HUF nettó és  5.184 millióba kerül a munkadónak.
5.4 millió HUF bruttóhoz tartozik 3.600 millió HUF nettó és  6.660 millióba kerül a munkadónak.
6.6 millió HUF bruttóhoz tartozik 4.380 millió HUF nettó és  8.160 millióba kerül a munkadónak.
7.8 millió HUF bruttóhoz tartozik 5.184 millió HUF nettó és  9.624 millióba kerül a munkadónak.
9.0 millió HUF bruttóhoz tartozik 6.000 millió HUF nettó és 11.160 millióba kerül a munkadónak.

* A 15.000 informatikust így osztom fel a fizetésekhez (kevesebbet többen fognak keresni) rendre: 5.000+4.000+3.000+2.000+1.000=15.000, így a munkáltatói költség éves szinten:

25.92+26.64+24.48+19.25+11.16=107 milliárd HUF

* Ha jól számolok, akkor átlagosan 1 HUF informatikusi szuperbruttó bérhez 4 HUF GDP tartozik.

(4) Lineáris skálázással kalkulálva a jelenlegi 300.000 informatikus 8.000 milliárd HUF GDP-t állít elő.

(5) Magyarország GDP-je (2015-ben) 120 milliárd USD, vagyis 36.000 milliárd HUF.

(6) Vagyis 7.5%-nyi informatikus állít elő háromszor annyi 22%-nyi GDP-t.

(7) 8.000 milliárd HUF az nagyjából 1 db PAKS2 + 1 db (bukott) budapesti olimpia kiadása.

4 megjegyzés:

  1. Megnéztem az oldalukon a felhívást. Ott van egy színes plakátszerű valami, ami azért árnyalja a képet. Az alapképzés végén el kell dönteni, milyen szakterületen folytatod tovább, és akár termékmenedzser is lehetsz. (Legalábbis én így értelmezem.) Ezért van az össze-vissza követelményrendszer. Gondolom mindenkit felvesznek, aki normálisnak tűnik, aztán hátha tudják használni valamire. Most nincs időm keresgélni, de nagyon érdekelne, utána hány évig vagy köteles ott dolgozni. A munkaerőhiány tényleg nagy gond, de mindenhol csak szubjektív véleményeket látok róla, tágabb folyamatokról nincs elemzés. A megoldás meg pláne nehéz. Nem csak az informatikusokat érinti, csak így könnyebben kommunikálható, zsigeribb reakciókat vált ki. A felhívás eldugott részei alapján úgy tűnik, értelmes menedzserekben sem dúskálnak, pedig az elméletileg nem hiányszakma.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Bea! :)
      - Én is láttam azt a plakátszerűséget, de mivel túl kevés konkrét infó volt benne, hanyagoltam még az említését is. Ami egyedül fontos infó számomra az egészből az 1 év és annak tagolása. Ami egyébként nagyjából rendbenlévőnek is látszik.
      - Nem tudom, hogy kit vesznek fel, mekkora lesz a túljelentkezés. Egy ilyen lehetőségre szerintem sokan ugranak, de köztük sok olyan van, aki nem tudja reálisan előre felmérni mibe ugrik bele és esetükben sokszor kódolható a kudarc. Én attól nem tartanék tehát, hogy nem lesz jelentkező. Elvben szerintem ki lehet választani azt a legjobb krémet, akinek érdemes foglalkoznia a T-Systems-nek, de hogy ez mire lesz elég (mekkora út mekkora sikerességű bejárásával), az már jóval nehezebb kérdés. Én azt gondolom általában, hogy egy-egy jó arc mindig felbukkan, de tömeges informatikai munkaerő-felskálázás az brutálisan nehéz kihívás.
      - Hány évig kötelező maradni? Szerintem legdurvább esetben max +1 év. Inkább bekerülni lehet nehéz, mert sokan lehetnek motiváltak rá, már csak CV-oldalról is. Hiszen 6.000.000 millió nem dolgozóból kell válogatni véges erőforrások mellett.
      - Munkaerőhiányról pár napja írtam egy posztot, saját véleményt formálva ("Milliókat ér..."): ennek konklúziója, hogy nem munkaerőhiány van szerintem, hanem egyre inkább kitérő pályákon mozognak a munkapiac keresleti és kínálati részei. És szerintem ennek detektálhatók okai is: például a specializálódások menti sérülékenységek (túl kockázatos munkavállalói/munkaadói befeketetések révén például)
      - A menedzser kérdés az nagyon nehéz ügy. Itt a blogon a "data science vonal" miatt sokszor előkerül, hogy úgy interdiszciplináris a tudomány, hogy nagyon nehéz a munkamegosztás (magasfokú integráltsági követelmény van a funkciük között). Bizony a hiteles menedzsernek egyrészt komolyan kell érteni a szakmához, másrészt kell benne legyen sales-vér. Ez így együtt ritkán teljesül. És ez csak az ideális világban teljesül így. Nem a mi egyre provinciálisabb, szervilisebb világunkban.

      Törlés
    2. Láttam a többi cikkedet is a témában, érdekesek voltak. Azért nem kommenteltem, mert úgy gondolom, nagyon nehéz általánosságban beszélni erről a témáról, az informatikusokról pedig nem tudok. Viszonylag régóta a munkaadói oldalon vagyok, és én úgy tapasztalom, nagy a baj. Azért figyeltem fel most erre a cikkedre, mert reméltem, hogy a T példája valami ötletet adhat, de én ezt egy rendkívül naiv elképzelésnek látom a részükről. Nagyon érdekelne, mi lesz a kifutása 1 év múlva, 2 év múlva. Én úgy tapasztalom, a szakképzettség hiánya a kisebbik gond, a legtöbb munkára be lehet tanítani jelentkezőket, ha igyekvőek, szorgalmasak és persze maradnak később is, nem viszik el a nálunk megszerzett tudást. Mindenki hatalmas kedvvel érkezik, hogy majd betanul, aztán amikor rájön, hogy dolgozni kell (ami sokszor unalmas és nehéz), elengedi az egészet. De az biztos, hogy nem látom át a problémát, a megoldást pláne nem tudom. Én annak idején azért dolgoztam sokat kezdőként, mert nagyon szerettem, amit csináltam. A pénz, biztos állás önmagában nem elég motiváció.

      Törlés
    3. - Én adatbányászként mintázatokat igyekszem keresni az élet "slágergyanús" témáiban. Vannak reménytelen esetek: például elképzelésem sincs, hogyan kéne XXI.században jó oktatási reformot csinálni a sok antagonisztikus követelmény közepette. És vannak olyan témák/felvetések, ahol azért lehet inspiráló ötleteket találni.
      - Hogy nagy a baj (nehezen köttetik jól üzlet munkáltató és munkaadó között) azt én is vallom. Ami nekem leginkább fájónak tűnik, hogy mintha romlanának/nehezednének körülmények itthon, mind hazai, mind globális vonatkozásban.
      - Én sem nagyon akartam hinni a szememnek, de meglepően működik a kívülről behozunk embereket dolog (nincs szakmai papír/tapasztalat, de van nyelvtudás, van ambició, van fiatalos életerő a várható átlagtól nagyobb jövedelemért cserébe). Ez már tudhat működőképes elegyet képezni az informatika széles horizontján (hiszen nem deepmind-os data scientistként kell kezdeni, hanem például helpdeskesként a problémamegoldás széles durvasági skálájával).
      - Amit írsz az viszont szerintem is jogos: Én úgy fogalmazok, hogy nagyon nagy a kiégési faktor (rosszabb esetekben heteken-hónapokon belül), nagyon nehéz ezeket még akár személyreszabott karriertervekkel is kiegalizálni.
      - Egyetértek a pénz, biztos állás önmagában nem elég. A mai őrjítő hajszában kell valamennyire azonosulni a munkával is, másképp nem megy.
      - Nem igazán látunk rá a T-Systems vázolt elképzelésére. Én ezért sem kritizáltam/dicsértem oly nagyon az ötletet, merthogy kevés az infó. Vannak ijesztő jelek, illetve a T-Systems sem egy jólhangzó márkanév a piacon (sőt): én például kifejezetten rühellem a brandet az ügyfélellenes hozzáállásuk miatt. ettől még nem tartom eleve esélytelennek a dolgot: jó konstellációban el lehet jutni valameddig, meg egyáltalán érdemes a dologgal kísérletezni a tapasztalatok alapján => mivel - önmagában nézve a dolgot - látszik fantázia benne.

      Törlés