index: "Miért beszélni diákok rosszul angol?"

Miért beszélni diákok rosszul angol?

Ez egy rövid poszt lesz. És a legszomorúbb az ebben, hogy azért rövid, mert egyhelyben toporgás, ciklikusan körbe-körbe érő kérdések és válaszok még mindig, ami lejön a túlfizetett médiából, szakmából, közpolitikából... Konszenzus és reményteli terv halvány esélye nélkül.

Egyszerűen olyan alacsonyan van a szinvonal, hogy nincs miről beszélni. Rendszerváltás után ~30 évvel, költségvetési és EU-s milliárdok tömegének eredmény nélküli elégetése után.

"Amíg nem sikerül a diákokkal megértetni, miért érdemes nyelvet tanulni, nem várható sok eredmény" - véli egybehangzóan Rozgonyi Zoltán és Öveges Enikő.

Amíg ilyeneket olvas az ember reménytelen a haladás.

A cikkhez tartozó FB-posztban még rosszabb a helyzet. 1 órán belül 32 komment, amiből ez az alábbi komment kapott legtöbb like-ot (66-ot!!).

Nagyon egyszerű az ok: nem angolul beszélő gyerekeket akarnak, hanem angol nyelvészeket. Teljesen szükségtelen nyelvtani mélységekbe mennek le, miközben a szókincs nulla marad, a kiejtést pedig még csak nem is gyakorolják. Az eredmény: a nyelvtani szabályokat tökéletesen ismerő, ám megszólalni és fogalmazni nem tudó gyerekek és felnőttek. Így nem lehet nyelvet tanulni! Nem a tökéletes nyelvtan a lényeg, hanem hogy megértsem, mit akar a másik és ő is megértsen engem.
A másik nagy gond a magyar és az európai nyelvvizsgarendszer inkompatibilitása. Ég és Föld a két követelményrendszer és a szintmeghatározás. Nem csoda, hogy sz.rt sem érnek a nyelvvizsga-papírok.

Vegyük észre, ha a (konszenzusos) diskurzus rossz, abból nem várható eredmény. Minden ilyen plusz felmérés, mint amilyet most Orbán is generált, csak pótcselekvésre/időhúzásra alkalmas (no meg pénzelfolyatásra).

Nyelvtanulással, nyelvtanítással foglalkozó blogposztjaim:
index.hu: "A hetvenes évekbe tért vissza a tanárképzés" - Angol nyelvoktatásról, nyelvtanulásról
index.hu: "Kamu nyelvtanuló oldalak verik át a naívabbakat"
index.hu: "Nem fair, hogy nyelvvizsga kell a felvételihez"
index.hu: "Nyelvtudásban abszolút utolsók vagyunk az EU-ban"
index.hu: "Miért beszélni diákok rosszul angol?"
blog.hu: Brutális zuhanás: csak a papír nem kell, vagy nyelvtudás sincs?
blog.hu: Nyelvtanulással foglalkozó blog
***
Az Anki-val magolunk-e avagy memorizálunk?
Anki - SM2 algoritmus-variánsa
Ankiban rejlő rendkívüli potenciál
Go Angol: A 7 nyelvtanártípus, akitől menekülj!
Gaál Ottó-féle Kreatív nyelvtanulás
Englishbox: felmérő tesztek (kezdő, közép- és felsőhaladóknak)
Gépi audio2text konverzióról
Effortless English - egynyelvű angol nyelvtanulás
Dr.Makara György: A kvantum nyelvtanulás felfedezése
Disputa: Relaxa Villám / QLL (Kvantum nyelvtanulás)

index: "Van még hova emelni a magyar fizetéseket"

Van még hova emelni a magyar fizetéseket

Megjelent egy nagyszerű interjú az indexen (nem kicsit megkésve a reagálással). Minden betűje aranyat ér és generálja a végiggondolnivalókat, köszönhetően Galgóczi Béla (az Európai Szakszervezeti Szövetség vezető kutatója) tartalmas válaszainak. Azaz miközben ez jó hír azonközben én megfáradt és elkeseredett vagyok a szélmalomharcban. Ugyanis több mint egy hónapja írtam blogposztot Lift Instinct: "Termelékenység" címmel, egy nappal azután, hogy hírt szereztem Galgóczi Béla friss tanulmányáról: Határátkelő blog: "Mennyit keres a magyar?" A sok-sok témával kapcsolatos befutott ellen-kommentről már nem is beszélve.

Hányszor ostoroztam az index primitiv, XXI.században már semmire sem jó "termelékenységes" begyöpösödött fixa ideáit, amit Mészáros Tamás szokott rendszeresen elsütni írásokban (egy durván ócska indexes videó is készült az ügyben). Érzelmi vulkánkitöréseket generálva minden legalább átlagos képességű, de mélyen érintett magyar polgártársban. Az index újságírói viszont sokszor inkább csak írnak, mint olvasnak és tájékozódnak. És persze az őszinteség és mea culpa is hiánycikk náluk.

A linkelt "termelékenység"-es blogposztomban mutattam rá (én is), hogy ha Magyarországnak kezdődik egyedül 2-vel a termelékenysége, akkor alapvető koncepciós és definiciós problémák vannak a témában. Ha már kiinduló zöldkályhánál ekkora problémák vannak, képzeljük el a ráépülő felépítményben mekkora gázok lehetnek.

A legfontosabb mondatok az interjúból:

* A válságig egész tempósan közelítettek a magyar és régiós átlagbérek a német átlagbérekhez, de aztán lelassult ez a folyamat....a nagy autógyárakban és a feldolgozóiparban még most is nagy tartalékok vannak, amiből lehetne hová emelni a béreket. 

* Azt lehet vitatni, hogy a Nemzetközi Valutalap és EU által előírt recept mennyire volt helyénvaló, de abból a szempontból biztosan nem, hogy Magyarországon akkoriban nem a bérekkel volt a probléma elsődleges probléma. Az államadósság szintje messze a régiós átlag felett volt, és a költségvetési hiány is magas volt, de ezek közül egyik sem a béreknek köszönhető. Azzal együtt, hogy a kiadásokhoz hozzátartoznak az állami szféra bérei, amiknek a befagyasztása vagy megvágása egy könnyű és lusta megoldás volt, amit viszont könnyebben végre lehetett hajtani, mint egy komplexebb szerkezeti átalakítást a kiadások és bevételek tekintetében. Nem véletlen, hogy a bérkonvergencia lassulása így Magyarországon látszik a legjobban 2008 után.

* Az már egy érdekes kérdés, hogy Lengyelország, Csehország és Szlovákia esetében, ahol nem volt akkora probléma, és IMF-csomag sem volt, miért lassult le a bérfelzárkózás. Ez azt veti fel, hogy volt egyfajta csordaszellem a kelet-európai országok között, volt egyfajta nyomás, és az is biztos, hogy az eurózóna déli tagállamainak válságkezelése is kihatott a kelet-európai tagállamokra, pedig fontos hangsúlyozni, hogy ebben a térségben a déli tagállamokkal ellentétben nem volt versenyképességi probléma.

* Nincs nagyon egzakt módja annak, hogy ezt meg lehessen mondani (2008-ig tartó felzárkozás okait), de bizonyos elemekről biztosan lehet tudni. Ilyen például a munkaerő elvándorlása, erről az IMF tanulmánya mutatta például ki, hogy pár százalékpontos pozitív hatással volt a bérek változására azokban az országokban, ahonnan a munkaerő elvándorolt.

* ...mert közben   ezek a gyárak rendre alacsonyabb béreket fizetnek annál, amit a termelékenységük indokolna.

* A tanulmány egyik megállapítása, hogy a feldolgozóiparban a termelékenység szintje és a bérek szintje között van egy diszharmónia. Az egy általános probléma az átmeneti gazdaságokkal, hogy vannak termelékenységi szigetek, nagyok az eltérések a gazdaság egyes részei között, tehát nagyon torz egy ilyen gazdasági szerkezet. 

* A nemzetközi cégek kettős aránytalanságot okoznak egy ilyen gazdaságban, ugyanis
+ a munkaerőt a saját termelékenységéhez képest mélyen alulfizetik, de ez
+ a fizetés még mindig jóval magasabb a nemzeti vagy az iparági átlaghoz képest.

* Jobbik:"legyenek európai bérek Magyarországon" => Ez így önmagában egy fából vaskarika érvelés, ami teljesíthetetlen követelés, ez így önmagában egy nagy leegyszerűsítés, hogy ha a pozsonyi Volkswagen-gyárban vagy a győri Audinál német termelékenység van, akkor német béreket is kellene fizetni.
+ Gazdaságokat nem lehet kettészakítani, egységes munkaerőpiac van, amin belül áramlás és kiegyenlítődés van egyrészt,
+ másrészt pedig nem véletlen, hogy ágazati szerződések vannak, mert az ágazati szerződésekben benne van például a jól teljesítő, exportáló multicég, és a csődbe menő fémipari vállalat is adott esetben, és nyilván van egy játéktér a béralkuk során, de a keretek közösek.

* - De összességében akkor azt túlzás kijelenteni, hogy Magyarországon a gazdaság egészében a termelékenységhez képest alacsonyak a bérek, vagy sem?
- Itt azért arról is szól a történet, hogy mi a hajtóerő, tehát, hogy a bér húzza a termelékenységet, vagy a termelékenység a béreket.

*-  ...a bérhányadról érdemes beszélni. A bérarány azt fejezi ki, hogy a teljes GDP-n belül a bértömeg mekkora részt tesz ki.
- Ez Magyarországon 1995 és 2015 között 10 százalékponttal csökkent.
- Igen, ez egyébként egy nemzetközi trendbe illeszkedik, amit azzal szoktak magyarázni, hogy nőtt a tőke alkupozíciója a munka rovására, amit a globalizáció tett lehetővé, hiszen amíg a tőke szabadon mozog a világban, a munka helyhez kötött, tehát az egyik sokkal rugalmasabb, ezáltal jobb alkupozícióba kerül, amikor a termelésből keletkező nyereség elosztásáról van szó.

* A bérhányad a teljes gazdaság tekintetében mutatja a béreket, ezért azt is mutatja, hogy mekkora a foglalkoztatás, és azt is, hogy milyen a bérszint, tehát egy alacsony bérhányad jelenthet nyomott béreket vagy alacsony foglalkoztatást is, vagy mindkettőt egyszerre.

* A visegrádi országok bérhányada jelentősen alacsonyabb, mint a nyugat-európaiaké. 65 százalék körül van nagyjából a nyugat-európai átlag, a visegrádi országoké pedig 53-ra jön ki. Ebből érdekes, hogy Szlovéniában a nyugati-európai átlagnál is magasabb a bérhányad, de kiemelkedően magas Horvátországban és Bulgáriában is.

* Bulgária egyébként minden szempontból kakukktojás, a bolgárok minden ábrán kilógnak: mennek fel a bérek, törés sem volt ebben a trendben, ráadásul a termelékenység növekedésénél nagyobb mértékben nőnek a bérek.

* - Az utóbbi időben nagyon erőteljes volt a munkaerőhiány az egész régióban, ez nem segít ezekben a gazdaságokban kiárazni az alacsonyabb hozzáadott értékű termelést? Arra gondolok, hogy van-e olyan hatás, hogy az alacsonyabb hozzáadott értékre és bérekre szakosodó cégek egyszerűen nem találnak munkaerőt kevés pénzért és csődbe mennek.
- Ez akkor tudna jól működni, hogy a bérdinamika mellett lenne egy jó képzési és iskolarendszer.
- De 2008-ig ez végülis működött is, legalábbis a számok ezt mutatják.
- Igen, és voltak arra utaló jelek is, hogy magasabb hozzáadott érték felé mozdul el a magyar gazdaság.

* - Mintha az Orbán-kormány is próbálkozna valami ilyesmivel. Kitömnek pénzzel egy nemzeti középosztályt, és közben Mészáros Lőrinc már cseh, horvát, meg osztrák cégeket vesz.
- Valamilyen szinten még lehetne ebben logikát is találni, de a haveri kapitalizmus szintjén ez egy totálisan diszfunkcionális rendszer.

* ... most Magyarországon nem a teljesítményt jutalmazzák. Az, hogy Mészáros Lőrinc helyzetbe lett hozva, az egy lutri, mert nem lehet tudni, hogy Mészáros Lőrinc valójában tényleg jó üzletember-e. Lehet, hogy iszonyatosan rossz üzletember, de azért még rengeteg profitot csinál, mert kapja a megbízásokat. Egyébként mindez éppenséggel még sülhet is el jól, ha Mészáros Lőrinc jó vállalkozó, de ez a rendszer nem jó, mert a hozadéka abszolút nem garantált. Azon kívül, hogy ez a rendszer korrupt és igazságtalan, nem termeli ki a jó vállalkozókat, úgyhogy nem hiszem, hogy ez egy modellértékű dolog lenne.

* Abban viszont lenne valami egyébként, hogy a nemzeti tőkét helyzetbe kell hozni, de azt valamilyen szisztematikus módon kéne csinálni. 

The Expert (Short Comedy Sketch)

Egyszerűen zseniális 7:34 perces videó, minden másodpercében. Úgy komplett és tökéletes, hogy nincs mit hozzátenni. Tényleg nem véletlen, hogy 50+ nyelven van felirata. Egyébként most láttam meg kommentszekcióban a linket ennél a blogposztnál:
A legbosszantóbb mondatok, amik elhagyták valaha az ügyfelek száját!

The Expert (Short Comedy Sketch)

Török Gábor: "Elvileg Andorra is nyerhet ma este"

* Török Gábor Facebook-kommentben írta: "Elvileg Andorra is nyerhet ma este", arra a Facebook-posztra, hogy "Cas Mudde szerint az ellenzék - elvileg - nyerhet 2018-ban Magyarországon".
* Számolt be cikkben a 444.hu .
* Ennek nyomán született a meccs után egy szeka-blogposzt, "Nekünk Andorra la Vella kell!" címmel.

Most túl mindenféle ironizáláson (pl.: Schiffer András: "Gábor! Mindig bejönnek a jóslataid?"), van egy érdekes aspektus. Ami nagyon nem vet jó fényt Török Gáborra, a konkrét tévedésen felül sem, akkor sem, ha "csak" poén.

Ez az érdekes apektus az időtényező...

Ugyanis egy focimeccs 90 percig tart, míg országgyűlési választásos kampány meg 1 évig.
+ 90 perc alatt sok minden lehet, ahogy Andorra is elkapott minket, illetve ahogy mi elkaptuk a tavalyi EB-n a nálunk erősebbnek vélt Ausztriát.
+ Nyugodtan ide lehet érteni azt is, hogy a nívós bajnokságokból beérkező túlterheltebb osztrák játékosok ellen a kipihentebb, pozitív kiéhezettségi/önbizalmi spirállal rendelkező magyarok az első fordulóban elkaphatták váratlan módon nagyon is a fonalat a győzelemig vezető úton.
+ Közbevetés: külön elemzői csemege a norvégok elleni kettős győzelem az EB-kijutáshoz.

Ugyanis a lényegi állításom, hogy hosszú távon a pénz/erőforrás a domináns, nem a váratlan meglepetések prolongálódása. Ami "erőforrás"-ba persze beleértem a tudást, kultúrát, beágyazottságot.

A fociban tehát az itthoni előrelépéshez ezért kevés a pénzkötegek puszta elégetése a korrupció ösvényein, nívótlan akadémiákkal / bajnoksággal, kicsi érdeklődéssel / közönséghangulattal, nullához közelítő piaci folyamatokkal.

Illetve a politikában ezért tud kevés lenni a tudás, szemben a pénzzel és társadalmi beágyazottsággal. Most függetlenül a migránskérdés konkrét értékelésétől, azt azért lássuk be, ha csak ez tud a legnagyobb közös nevező lenni pro és kontra, azért az nagyon szomorúan kijelöli a szembenállás legdurvább frontvonalát.

Országgyűlési választásoknál is lehetséges (volt) meglepetésről beszélni: 2002-ben majdnem láttunk egy brutális léptékű fordítást országgyűlési választásoknál (két forduló között, a híres Rákay Philipes "1.5-2 milliós" Kossuth téri tüntetéssel), de az is csak "majdnem" maradt. Miközben ma már egyfordulósak a választások, "pénzkímélésből".

Szerintem a jó analógia nem Andorra és 2018 között van (és ennyiben Török Gábor nagyon mértéket vesztett, szvsz), hanem egy kis csapat bajnokságnyerése és/vagy BL+következő bajnokságban talponmaradása kontra 2018. Lásd ugye Leicester-t a Premier League-ben, 2016&2017 bajnokságok éveiben!

Egyetlen brutális transzfer nyomán A Leicesteres N’Golo Kante-t megvette a Chelsea, 30 millió fontért, 2016 nyarán közvetlenül a Leicester váratlan bajnoksága után -> "mindössze" a Chelsea bajnok lett 2017-ben, miközben egész évben a Leicester kiesés szélén táncolt, korábbi sikeredzőjét meg csúnyán eltávolították (hiába volt egyébként szép BL-menetelés)

Tanulságok:
* Szét kell választani az adhoc kilengést és a közép-/hosszútávú stratégiai minőségtől. Andorra esetében csak "adhoc" váratlan meglepetésről beszélhetünk. Míg az itthoni 2018-as országgyűlési választás totálisan "ortogonális" minőség.
* Abban a pillanatban, hogy egy kiscsapat kiugró eredményt produkál, a nagyok lerabolják a kiscsapatot. Ugyanilyen analógia a politikában, az én értelmezésemben, a Momentum NOlimpia protest-kezdeményezése, ami egyfelöl kiugró/meglepő esemény volt, másrészt hosszútávon semmit nem garantál önmagában, a befullasztott társadalmi párbeszéddel, illetve a párhuzamos mainstream-lejáratásokkal. A pénz/erőforrás dominanciája hosszú távon az erős, talán legerősebb(?), magyarázó változó szerepét megtartja.
* Tágabban nézve tehát egy-egy kilengés után beindul a visszacsatolásos szabályozás a teljes rendszerben. Persze sportban is, politikában is csak alapjáraton, "normál" üzletmenetet feltételezve.
* Tudni kell elemezni rövid és hosszú távon egyaránt: a Leicester látnivalóan nagyon elszámolta magát, ahogy Török Gábor is a teljes kontextust tekintve.
* Tudni kell mi a siker titka és mi okozhat látványos sérülést. Ahogy Kövér László elbizakodott "köteles beszéde" alapvető és magyarázható Fidesz-hiba / beszedett mélyütés volt 2002-ben, ugyanúgy évtizedek óta nem tudnak elemezni sikert/kudarcot, jó/hibás trendeket, rövid/hosszú távok egyikén sem, a labdarúgás pozicióban lévő hazai korifeusai.
* A kiugró eredmény és annak időbeni stabilizálódása ritkán jár jegyben.

A T-Systems ingyenes képzéssel orvosolja az informatikushiányt

A T-Systems nem viccel, ingyenes képzéssel orvosolja az informatikushiányt

"...a vállalat a T-Systems Akadémia tagjai számára fizetést ad. A képzés egy éven át tart, 4 hónapos általános, 5 hónapos specifikus képzéssel, valamint 3 hónap napi 8 órás munkavégzéssel."

Ha 3 hónapig kell dolgozni a T-Systems-nek akkor azért ingyenességről nem beszélhetünk, hiszen, ha valaki a munkaerejét adja bele (valamiféle ellentételezésért) az ugyanúgy erőforrás a képzésért, mint, ha tandíjat fizetne. Nincs ezzel a konstrukcióval semmi baj, nyilván tisztában van vele aki jelentkezik, én csak a címadás bulvárhajhászatát nehezményezem, hogy "ingyenes". Nincs semmi ingyen, a levegővétel sem, az sem, ha közszolgálati tévében politikusokat nézünk.

Mikor válhatsz a T-Systems Akadémia tagjává?
    ha közép- és hosszú távon szakmai jövődet bennünk látod;
    ha felsőfokú vagy OKJ végzettséged van;
    ha 1-2 éve végeztél műszaki vagy IT egyetemen;
    ha agilis vagy és dinamikus;
    ha proaktívan, konstruktívan a legjobb megoldásokat keresed;
    ha érdeklődő, fejlődni és tanulni akaró, nyitott személyiséged van;
    ha tudsz csapatban és önállóan is dolgozni;
    ha precíz és alapos vagy;
    ha jól kommunikálsz angolul (szóban és írásban egyaránt), ha szükséges;
    ha használni tudod a Microsoft Office termékeket.

Ez azért már durva, ugyanis nem mindegy, hogy egy könyvtár-büfé szakos bölcsész is beleesik-e a szórásba a 2-es pontnál avagy nem. Ugyanis, ha nem (3-as pont miatt), akkor nagyon durva követelménybázisról indul a rostálódás. Ha igen, akkor meg tökfelesleges 3-as pont, hiszen magába foglalja a 2-es pont.

A Microsoft Office ilyetén kitüntetett előírása felsőfokú végzettségű & angolul beszélő embereknél nemkicsit hangzik durván. Mintha az lenne a követelmény, hogy ezek mellett ne legyen problémája a szorzótáblával. Azért egy ilyen "akadémia" már a képzésmeghirdetésnél vizsgázik szinvonalból.

Ha nincs a 2-es pont, akkor ez így összességében szerintem nagyon durva előírás, már eleve nagyon leszűkíti a lehetőségeket. Ilyen képességekkel emberek külföldre mennek sokszor, nem tördelik a kezüket, hogy 2.évtől hogyan indul be a T-Systems karrierjük.

"A Magyar Telekom tavaly márciusban közölt összesítése szerint mintegy 300 ezer ember dolgozik a magyarországi infokommunikációs (IKT) szektorban, ugyanakkor mintegy 15 ezer szakember hiányzik. A szektor velük 400 milliárd forintnyi GDP többletet állíthatna elő a cég számításai szerint."

Azonnal jöhetnek a számolások :)

(1) Van 4.000.000 aktív dolgozó Magyarországon. A 300.000 informatikus, azaz 7.5%

(2) 15.000 informatikus, 400 milliárd HUF GDP-többletet állít elő, akkor
1 informatikus 26.67 millió HUF GDP-többletet.

(3) T-Systems akadémiából kikerülők havi 350-750.000 HUF bruttót tudhatnak szerintem keresni (próbaidő után), aktuálisan korszerű friss tudásukkal. Szerintem muszáj ekkora fizetésszórással kalkulálni, mert a képesség (szerzett tudás) is nagyságrendileg várhatóan így fog szórni (még ha van is előzetes szűrés a T-Systems Akadémiára).

* Bérkalkulátor

* Havi szinten:
350.000 HUF bruttóhoz tartozik 232.000 HUF nettó és 432.000 HUF-ba kerül a munkadónak.
450.000 HUF bruttóhoz tartozik 300.000 HUF nettó és 555.000 HUF-ba kerül a munkadónak.
550.000 HUF bruttóhoz tartozik 365.000 HUF nettó és 680.000 HUF-ba kerül a munkadónak.
650.000 HUF bruttóhoz tartozik 432.000 HUF nettó és 802.000 HUF-ba kerül a munkadónak.
750.000 HUF bruttóhoz tartozik 500.000 HUF nettó és 930.000 HUF-ba kerül a munkadónak.

* Éves szinten: 
4.2 millió HUF bruttóhoz tartozik 2.784 millió HUF nettó és  5.184 millióba kerül a munkadónak.
5.4 millió HUF bruttóhoz tartozik 3.600 millió HUF nettó és  6.660 millióba kerül a munkadónak.
6.6 millió HUF bruttóhoz tartozik 4.380 millió HUF nettó és  8.160 millióba kerül a munkadónak.
7.8 millió HUF bruttóhoz tartozik 5.184 millió HUF nettó és  9.624 millióba kerül a munkadónak.
9.0 millió HUF bruttóhoz tartozik 6.000 millió HUF nettó és 11.160 millióba kerül a munkadónak.

* A 15.000 informatikust így osztom fel a fizetésekhez (kevesebbet többen fognak keresni) rendre: 5.000+4.000+3.000+2.000+1.000=15.000, így a munkáltatói költség éves szinten:

25.92+26.64+24.48+19.25+11.16=107 milliárd HUF

* Ha jól számolok, akkor átlagosan 1 HUF informatikusi szuperbruttó bérhez 4 HUF GDP tartozik.

(4) Lineáris skálázással kalkulálva a jelenlegi 300.000 informatikus 8.000 milliárd HUF GDP-t állít elő.

(5) Magyarország GDP-je (2015-ben) 120 milliárd USD, vagyis 36.000 milliárd HUF.

(6) Vagyis 7.5%-nyi informatikus állít elő háromszor annyi 22%-nyi GDP-t.

(7) 8.000 milliárd HUF az nagyjából 1 db PAKS2 + 1 db (bukott) budapesti olimpia kiadása.

Update-1

Különös bukéját adta az elhíresült T-Systems-es e-jegy botrány az egész poszt mögötti történésnek. ;)
Repültek a BKK-ügyben érintett T-Systems-fejesek

Eördögh Árpád: A félreértett globális felmelegedés, 2011-12-05, blogposzt

A félreértett globális felmelegedés

Már sokadszor kapom meg magánlevelezésben a fenti linket és link mögötti hosszú cikket.

Minden ilyen cikknél problémám, hogy

(1) ha nincs név és dátum. Itt kerülő utakon megtudható, hogy a szerző Eördögh Árpád amatőr tudós és 2011.december 5-én publikálta ezt az írását.

(2) ha már dívik a világban, hogy mindenki saját elmélettel jön elő, segítve az egymás mellett elbeszélést, kevéssé támogatva a konszenzus esélyét, akkor az a minimum, hogy kapcsolódási pontokat ad meg a kívülről érkező validálási kísérletet segítendő.

Minimálisan a definiciók szintjén. Nem lehet üvegházhatásról, pláne ignorálásáról beszélni úgy, hogy valaki nem definiálja mi az, hogy üvegházhatás az ő fogalmi rendszerében. "Occam borotvája" működik itt is, ha definició szinten nincs egyetértés konszenzus, akkor magasabb "felépítményi" szinten sem lesz esélyesen. Nem azt mondom, hogy kizárt/esélytelen, hanem csak azt, hogy ez erősen hátráltató tényező. A megismerési-elfogadási-ismeretkristályosítási folyamat úgy fog kinézni, hogy elszigetelt emberek nézeteket fogalmaznak meg, szerethetnek beléjük, de símán elképzelhető, hogy mindannyian (akár triviális) hibára futhatnak, aki hibára rá tudhatna mutatni az meg feléjük sem fog menni, a definiciós probléma miatt.

Érdekes idegondolni Miskolczi Ferenc klímamodelljét. NASA-s, hat évtizedet átfogó, légköri mérések adatbázisán végzett sugárzásátviteli számolásokat (számítógép segítségével), meglepő (korábbiaknak magyarázhatóan ellentmondó) outputokkal, amire épített axiómákból generálódó kvantitatív fizikai modellt. Se a kiinduló alapadatbázis hitelességét nem sikerült érdemben kétségbevonni, sem a fizikai számolások helyességét (vagy validált alternatívát felmutatni), ami egyedül vitatott az a ráépített következményelmélet problémái. Mindaddig, amíg a "felépítményen" megy csak a (egyébként kétes tisztességű, vallásháborús medret meghatározó) validáló diskurzus sosem lesz megnyugtató konszenzus, hiszen a validálást elsőként az alapokon kell elvégezni, ami (munká)t viszont mindenki meg akar spórolni. Miskolczi Ferenc légkörfizikus a NASA-ig is elmenő teljes (szakmai) életét tette fel kutatásaira, egzisztenciális hátrányokat is vállalva, amit tisztességtelen emberek odavetett félmondatokkal igyekeznek diszkreditálni. Vegyük észre azonban, hogy az alapok, legalábbis implicite nézve rendben vannak, csak a generálódott tudományos következtetésekben/következményekben van eltérés.

Eördögh Árpádnál, mivel hiányoznak a közös alap megteremtésének feltételei, a definiciók hiányában, így hiába vannak amúgy értékes és tapasztalattal egybe vágó észrevételei, egészen egyszerűen a tárgyalt ismeretszerzési folyamatok közepette nem vállhatnak konszenzussal elfogadható mainstream tudássá. Ha pedig valaki deklaráltan eliminálná/elutasítaná az ez irányú igényeket (mármint, hogy legyen konszenzus!), úgy aztán végképp nincs miről beszélni az én értelmezésemben.

Definiciós szint, ami meghatározza a kereteit a témát illető dialógusban (az én felfogásomban).
+ Napból rövidhullámú sugárzás (energia) érkezik a Földre (légkörön áthatolva), a Földet melegítve
+ A földön felgyülemlett hő egy része hosszúhullámú sugárzás révén távozik a kozmikus térbe
+ Míg a másik részét üvegházgázok (vízgőz, co2, ch4/metán, stb.) úgy nyelik el, hogy mivel tárolni nem képesek, így mondhatni változatlanul szétsugározzák.
+ Azonban míg a föld felfelé sugároz, az üvegházgázok mindenfele sugároznak, bízony a föld felé is. Az üvegházhatás ez a "vissza-pingpongozott" csapdába esett hő.
+ Az üvegházhatás pontos egzakt fizikai definiciója a légkör optikai mélységéből vezethető le. Vagyis a sugárzás elnyelési/áteresztési képességből. Szabályozandó azt, hogy hősugárzások milyen hullámhosszon hogyan nyelődnek el, eresztődnek át a légkörön. Eddig teljes konszenzus van a tudományon belül, az én legjobb tudomásom szerint.
+ Miskolczi Ferenc elementáris erejű, paradigmaváltást előrevetítő új eredménye (2006-ban), hogy ez az üvegházhatás=optikai mélység Föld esetében konstans: 1.841 (konstans érték körül szabályozódik 60 év mérési adat alapján, légkör-dinamikai folyamatok révén), noha a légköri CO2-koncentráció drasztikusan nőtt 100 év távlatában.
+ Megjegyzendő, hogy az "üvegházhatás", üveg- és üvegház-képe a legelső elképzelések nyomán maradt ránk, az utókort is rendesen összezavaróan. Szó nincs arról, hogy a Föld körül merev üveglap-szerűségek lennének.

Rátérve Eördögh Árpád cikkére:

A rendszerlogikai látásmód felfedi, hogy az ember az egyetlen élőlény, amely a technikai civilizációja segítségével túlélte azt, amit egyetlen más faj sem: túlszaporodott, és mégsem halt ki. Hogy ezen felbuzdulva, vagy másért, az ember istenhez hasonlítja magát, és úgy gondolja, hogy bele tud szólni abba, ami az egész bolygóval, vagy a bioszféra egészével történik, és a saját tevékenységének tulajdonít olyan változásokat is, amelyeknek nem oka, az egy más kérdés. Már itt leszögezzük, hogy könnyen belátható: az ember a közvetlen környezetét tényleg életre alkalmatlanná tudja tenni, de csak a maga számára. Az élet egésze számára nem. Az élet mindig alkalmazkodik, mindig túléli, ha az ember, vagy csak a társadalma nem is....Magyarul, az ember csak saját magát képes kipusztítani a szűk környezete tönkretételével. Az egész bolygóra azonban nincs kihatása.

Értelmezésemben, ez egy kulcsfontosságú bekezdés Eördögh Árpádtól. Én maximálisan azonosulni tudok vele, jobban/tömörebben én sem tudtam volna megfogalmazni. Egy apró finomítást tennék hozzá: kézi vezérléssel nyilván nem tudja az ember a maga képére formálni a bolygó működését, ahogy egyébként komplex-rendszereket sem, annak kezelhetetlen mellékhatásai miatt: de pontosan ilyen durva mellékhatást tudhat tenni. Még éghajlat-befolyásolóan is, a szimpla "köztudott" tönkretételen felül is. Magyarán irányítani nem tud, de durva behatást közölni a bolygóval igen.

A rendszerlogikai szemlélet szerint globális felmelegedés van, és klímaváltozás is van. Ez nem is kérdéses. 

Hozzátéve, hogy jelenleg van felmelegedés, klímaváltozás mindig.

Egy korábbi írásunkban már bemutattuk, hogy az üvegházhatáshoz szükséges egyetlen feltétel sem áll rendelkezésre, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy olyan globális üvegházhatás, amelyet a tudomány feltételez, nincs.

Itt dobja le a bicikliláncot a saját magát jóindulatúnak gondolt külső szemlélő.

A témába vágó blogposztok, itt a blogon:
Laszilo: Gondolatok Dr. Miskolczi Ferenc üvegházelméletéről
****
Mi az, hogy "klímaszkeptikus" és hogy viszonyul a "termogeddonista pánikkeltőhöz"?
Gyorsuló üvegházhatást nem kéne végre újragondolni az IPCC-nél?
Körösi Csaba: Klímaváltozás – Mindenki Akadémiája, 2016-12-01
Hetesi Zsolt leértékelődése hét év távlatában
Az "intelligens" Antalffy Tibor 
Eördögh Árpád: A félreértett globális felmelegedés, 2011-12-05, blogposzt 
index.hu: "Tényleg bebizonyította a gép, hogy nem is az ember okozta a klímaváltozást?"
Prediktálás börtönfenyegetettség árnyékában?
Klímaváltozás: előrejelzési visszásságok
Klímakatasztrófa előrejelzése 

VB-selejtező: Andorra-Magyarország 1:0

Az Andorra elleni égés legmegdöbbentőbb statisztikája

Az UEFA mérkőzésoldala szerint az andorraiaknak összesen
+ 44 sikeres passzuk volt a mérkőzésen.
+ 98 passzkísérletből hozták össze,

+ 45% passzpontosság
+ 12 szerelés
+ 8 kapura lövés
+ 1 gól

A magyarok:
+ 70%-ban birtokolták a labdát
+ 339 sikeres passzuk volt (8x-es szorzó).
+ 387 passzkísérletből hozták össze. Arról sajnos nincsen mutató, hogy mennyit passzoltunk hátrafelé, pedig elég beszédes adat lenne.
+ 88% passzpontosság
+ 12 kapura lövés
+ 0 gól

Biztos sokan sok okosat mondanak. Nekem például nagyon tetszettek az alábbiak:
+ Jámbor András írása a kettős mérce blogon: Szégyen, de Andorra legalább szénné zúzta a magyar futball hamis álmait!
+ Ághassi Attila is kitett magáért az indexen: Visszajött a rossz érzés
+ Szergej Pub mint mindig most is remek (tisztességesen író): Kur-va gyen-ge
+ Jávor Bence az index-ről szintén nagyot jót s jól írt:  Elapátlanodott futballnemzet

Ami az én fixa ideám a témában, hogy a foci és a társadalom megfigyelhetően szoros korrelációban van, nálunk is világban is. Hangulataik kölcsönhatásban van, akkor is, ha siker van, akkor is, ha bukás van.

* 1954-ben az Aranycsapat fantasztikus menetelése utáni bukott berni döntő után villamos-borogatások voltak a durva Rákosi-rezsimben, majd 1956-ban nyíltszini forradalom.

* 2017-ben az andorrai-vereség jelezhet valamit a félelmetes társadalmi feszültségből.

+ Nagy csapatok is zakóztak már kiscsapatoknál, ahogy a magyarok is kaptak el már nagy halat. Ez se pro, se kontra nem kellene égindulást kiváltson, valahogy meg kéne tanulni értékén mérni a meccseket is, a háttérfolyamatokat is, ami itthon Magyarországon nem nagyon szokott sikerülni.

+ Az igazán nagy gáz nem a 0:1, hanem a hatása és a mögöttes felfoghatatlanul pusztító társadalmi folyamatok, amik részben a konkrét focink állapotában is megfigyelhetők.

+ Be kéne látni, pénzzel ám rossz költéssel, erőszakos akarhatnámsággal, személyi kézi vezérléssel hosszútávú eredmény nem csikarható ki. Márpedig a hosszútávú eredmény az, ha értjük a győzelmeket is, a vereségeket is, az utunkon, amin haladunk érdemben jól tudunk közbeavatkozni.

+ Szeretünk személyben és karizmában gondolkozni, noha ha valahol, akkor a fociban társadalomban érdemes gondolkodni.

Mi az, hogy "klímaszkeptikus" és hogy viszonyul a "termogeddonista pánikkeltőhöz"?

2017-09-16 9:20: Jelentősen kiegészítve a blogírói klímaszkeptikus illetve termogeddonista pánikkeltő szekciók.

ELTE Meteorológiai Tanszék: Klímaszkeptikus nézetek erősödése, 2014
* Mostanság akadt a kezembe a fenti 54 diás prezentáció
* Írta: Bartholy Judit MTA Doktora, TTK dékánhelyettes, korábbi Meteorológiai Tanszék vezetője
* 4 csoportban, 27 különféle klímaszkeptikus nézetet gyűjtött össze.
* Az általam írt piros kiegészítésben (az én külső szemlélős értelmezésem szerint):
(a) "IGEN", ha jogos a klímaszkepticizmus ellenvetése (az én tudomásom szerint), és kövérítve, pirossal
(b) "NEM", ha konszenzusosnak tekintendő a kérdéses állítás (az én tudomásom szerint), normál betűvel, nem kövérítetten, zölddel.
(c) A végén lilával adok egy saját "klímaszkeptikus"- illetve "termogeddonista pánikkeltő"- definiciót.

I. csoport – A globális melegedés megkérdőjelezése
* Kérdés, hogy melegszik vagy hűl a Föld.
+ klímaszkeptikus.hu szerint egyértelműen melegszünk. NEM
* Nem tudunk eleget éghajlatunk múltjáról.
+ Hogy mit tudunk és mit nem, arról sok szempontból konszenzus van. Alapvetően nem a historiában vannak a lényegi ellentétek, az igazán erős ellentétes állítások nem ott születtek (bár ott is vannak szembenállások,  kétségtelenül) NEM
* Többször volt már a Föld története során a mainál melegebb klíma.
+ Sőt volt a dinoszauruszok korában 2000ppm is a CO2-koncentráció, ami 2000ppm egyenlő avval, ha az összes fosszilis energiahordozót egyben elégetnénk: azaz a földi élet nem ér véget, a vénuszi állapotok vizionálása félrevezető pánikkeltés. Mindenképpen (hisztériamentes) tudományos párbeszéd javallott a témában. IGEN.
1. Hűl az éghajlat, illetve megállt a melegedési folyamat.
+ klímaszkeptikus.hu szerint egyértelműen melegszünk. NEM
2. A sarkvidéki területeken a tengeri jég mennyisége kezd visszatérni a korábbi állapotába.
+ konszenzusos ténykérdés, hogy utóbbi években sokkal vékonyabbra olvad az arktiszi/északi sarkvidéki jég (visszafagyás elött) NEM
3. Az Antarktiszon nincs melegedés, a tengeri jég mennyisége növekszik.
+ Ezt nem tudom, nem tartom relevánsnak se pro, se kontra, szerintem konszenzus van a témáról az "igazi" klímaszkeptikusokkal. Maga a téma és kutatása persze lehet fontos, de a klímamodellezést illetően vélhetően messzebb, mint közelebb visz. Ennél egyszerűbb dolgokban nem látszik közeledés. NEM
4. A Középkorban melegebb volt – a melegedés hátterében a napfoltszám ingadozás áll.
+ klimaszkeptikus.hu szerint a Milankovics-Bacsák elmélet 1-2 millió éves távlatban magyaráz, néhány évtizedes távlatban (1300-as évek melege, 1570-1648 közötti kis jégkorszakért a 400 éves ciklusban változó napaktivitás a felelős. IGEN
5. Az éghajlat mindig is változott.
+ klimaszkeptikus.hu szerint igen az éghajlat mindig is változott, és igen a mostani melegedésért sem az antropogén CO2-kibocsátás a felelős. IGEN
6. Egy kismértékű melegedés jó lenne a Földön.
+ Ezt nem tudom, nem tartom relevánsnak se pro, se kontra, szerintem konszenzus van a témáról az "igazi" klímaszkeptikusokkal. NEM
7. Valójában nincs melegedés csak a városi hősziget jelenségét észleljük.
+ klimaszkeptikus.hu szerint: ha egyre több autópályát, lebetonozott parkolót és lapos tetejű házakat építünk, és a kivágott erdők helyére biomassza- és bioüzemanyag-ültetvényeket telepítünk, ezzel valóban gyakorolhatunk némi befolyást az éghajlatra. IGEN
8. A tengerszint nem emelkedik, illetve az emelkedés megállt.
+ Ezt nem tudom: nem tartom fősodratúnak a klímamodellezésben se pro, se kontra, el tudom képzelni, hogy  konszenzus van a témáról az "igazi" klímaszkeptikusokkal. 
+ Maga a problémafelvetés nyilván fontos, nem lehet kérdés
+ A "Nagy globális felmelegedés svindli / The Great Global Warming Swindle" című film foglalkozott a témával, emlékeim szerint. Én nem tudok egyelőre igazságot tenni benne. NEM

II. csoport – Üvegházhatású gázok szerepe
* Valóban hozzájárul-e az emberi tevékenység az üvegházhatáshoz?
+ klimaszkeptikus.hu szerint:  miközben a CO2-kibocsátás és -koncentráció valóban nő a melegedéssel párhuzamosan, az üvegházhatás egyrészt konstans - egyébként maximális - érték köré szabályozódik, másrészt Miskolczi nevezetes ábráján az utóbbi hat évtizedben (2007-ig) csökkent hat évtizeden át az időszak üvegházhatás-átlagérték körüli szórás, vagyis az átlagértéktől való eltérések négyzetes középértékek. IGEN
Héjjas István: Klímaváltozás és szén-dioxid, Magyar Energetika, 2015/5-6
* Ha igen ismerjük-e ennek következményeit?
+ klimaszkeptikus.hu-s állásfoglalás elfogadja Möcsényi Károly állítását: ha legalább 10-szer több szén-dioxid lenne a levegőben, vagyis kb. 0,4%, megoldódna az emberiség élelmezési problémája. Közlése szerint üvegházakban, vízgőz és szén-dioxid nagy koncentrációban történő kompresszoros bejuttatásával almából és paradicsomból négyzetméterenként 50-60 kg terméshozamot is el lehet érni. IGEN
1. A légköri CO2 többlet nem a fosszilis tüzelőanyagokból származik.
(a) klimaszkeptikus.hu szerint a CO2-többlet összejöhet mind természetes folyamatokból (pl.: óceánból, Reményi Károly akadémikusunk kutatásai alapján is), mind antropogén CO2-kibocsátásból. Tudtommal azt is elfogadja, hogy tudományosan megbízhatóan megkülönböztethető a kétféle forrásból származo CO2. Igaz implicite azt is mondja, hogy ez nem releváns, azon felül, hogy a CO2-többlet mérése elismert/elfogadott. 
(b) A CO2 üvegházhatásban játszott szerepét vitatják csak. A klimaszkeptikus.hu sokkal durvábbat, nagyobbat állít, nem áll meg a CO2-kibocsátás antropogén-részénél, ez egész CO2-kibocsátás klímára gyakorolt eltúlzott hatását vitatják. NEM
2. A szén-dioxid gáz össztömege a légkörnek csak egy elenyészően kicsi hányada, így koncentráció változásának hatása sem lehet jelentős.
Az én véleményem szerint a klimaszkeptikus.hu szerint ez így nyilván marhaság. Több minden keveredik és rosszul:
(1) Víz fontosabb a CO2-nél az üvegházhatás szabályozásában
(2) Vízgőz valóban nem olyan stabil üvegházgáz, mint a CO2 (kb. 10 naponta megújul)
(3) Nem vitatják azt sem, hogy a CO2 pufferelődik a légkörben, nehezen tűnik el.
(4) Üvegházhatás nem tud megszaladni növekvő CO2 mellett sem. Ennek peremfeltételeinek (0-2000ppm CO2-koncentráció) szélsőérték-hatáselemzése nyitott tudományos kérdés. NEM
3. A vízgőz sokkal fontosabb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, így hatása sem lehet számottevő.
+ klimaszkeptikus.hu-s szerint igen, a vízgőz a perdöntő felelős az üvegházhatás szabályozásáért, kiegyenlítva a CO2-többlet okozta üvegházhatás-növekedést (nem engedve az üvegházhatás-megszaladást).
4. A CO2 többlet segíti a növények jobb növekedését.
+ klimaszkeptikus.hu-s állásfoglalás elfogadja Möcsényi Károly állítását: ha legalább 10-szer több szén-dioxid lenne a levegőben, vagyis kb. 0,4%, megoldódna az emberiség élelmezési problémája. Közlése szerint üvegházakban, vízgőz és szén-dioxid nagy koncentrációban történő kompresszoros bejuttatásával almából és paradicsomból négyzetméterenként 50-60 kg terméshozamot is el lehet érni. IGEN
5. A CO2 a légkörben már telített állapotban van, így további szerepe nem jelentős.
+ Az én véleményem szerint a klimaszkeptikus.hu szerint ez így ebben a formában marhaság kell legyen. Különben is a CO2-többletet a mérésekkel együtt elfogadja. NEM

III. csoport – A fizikai folyamatok ismeretének hiányosságai
* Ismerjük-e kellő pontossággal az éghajlati rendszerben zajló fizikai, kémiai folyamatokat?
+ klímaszkeptikus.hu szerint eleget tudunk ahhoz, hogy CO2-kvótákról kijelentsük érdek-vezérelten, manipulálás eredményeképpen káros. Más tudományos vonatkozásokban nyilván van még nyitott kérdés. De nyilván mind a lezárt kérdések lezártságáról, mind a nyitott kérdésekről sok szempontból konszenzus van. NEM
* Modellezhető-e kellő pontossággal az éghajlat?
+ a klimaszkpetikus.hu szerint, amennyire én értem, csak az üvegházhatás modellezhető, az is csak pár évtizedes "normális" (nem szélsőséges) és tudományosan még nem validált földi körülmények között. Minden más nyitott kérdés. NEM
1. A melegedés hátterében természetes folyamatok állnak, úgy mint a Föld pályaelemeinek, a Nap sugárzásának változása, stb.
+ a klimaszkpetikus.hu szerint ez igaz, de nem tagadja se a mért CO2-többletet, se annak antropogén kibocsátási részét. NEM
2. A globális, illetve regionális klímamodellek csak számítógépes programok, melyek nem megbízhatóak.
Itt is több minden mosódik össze.
(a) Miskolczi NASA-s, hat évtizedet átfogó légköri adatbázisra írt sugárzásátviteli számítógépes programja tudományosan validálható, csak tudtommal nincs még e validációról publikáció. A belőle származó általánosító egyenletek "felépítménye" tudhatnak a tudományos validáló közbeszéd része lenni. Mivel jelenleg nem tekinthető validáltnak, sem NASA/IPCC oldalról, sem szélsőséges esetekre (0 vagy 2-4000ppm CO2-re), így a dolog valóban nyitott. Megjegyzés: Zágoni MTA-s kutatása mondjuk validálta a Miskolczi-modell "felépítményét", a modell alapját képező programot és számolásait az sem.
(b) NASA/IPCC oldaláról egyáltalán nincs nemhogy validált, de semmilyen kvantitatív fizikai modell. Én a magam részéről kétségbevonom, hogy létezik náluk publikált fizikai sugárzás-átviteli modell, mint Miskolczinál. Ami van náluk a historikus diszkrét hőmérsékleti adatokon való mesterséges intelligenciás előrejelzéses modell, ami egészen biztosan használhatatlan felfutás elötti felfutás-előrejelzésre (bizonyítható szükséges információ hiányának következtében). Ezek az előrejelzések [2-12] zárt intevallumba szórnak, "számháború"-t prezentálva.
Magyarán az ellenfelek hasonlóan ítélik meg a megbízhatóságot, validáltságot.
Datasetek korrektségéről is megy diskurzus/vita, a NASA-s Hansen adatvisszaéléseiről magyar publikáció is van. Ilyen visszaélésről Miskolczi esetében nem beszélhetünk, értelemszerűen.
NEM
3. A hőmérséklet, s a CO2 közötti korreláció nem bizonyít ok-okozati összefüggést, eleve a CO2 koncentráció nő, míg a hőmérsékletı, csökken!
+ Itt is több minden mosódik össze. Így ebben a formában nyilván marhaság.A klímaszkeptikus.hu elismeri, mind a melegedést, mind a CO2-többletet és annak antropogén kibocsátási részét is. Azt vitatja csak, hogy általa megszalad az üvegházhatás.
4. A globális melegedés jelenleg csak egy nem bizonyított teória. A tudomány foglalt állást egyértelműen.
+ Bizony-bizony a felszíni globális átlaghőmérséklet mind a mérésével, mind átlagszámolásával rengeteg gond van. Nem véletlen, hogy a Miskolczi-modell légköri adatbázissal dolgozik az üvegházhatás modellezéséhez. IGEN
5. Számos kutató nem ért egyet az IPCC jelentés állításaival, s az IPCC szervezet egy politikai testület, s nem tudományos.
+ Bizony-bizony.
(a) Remenyi Károly akadémikusunk: A konszenzus és az evidencia nem tudományos érv
(b) A tudomány nem többségi kérdés: egyetlen okos szkeptikus tudós érve is elég megkérdőjelezni egy hazug konszenzust.
(c) Zöldülő Föld(2017.05.28)

Az Amerikai Meteorológiai Társaság 2012-ben 7000 (hétezer) tagjának küldött ki kérdőívet. 1862 válasz érkezett vissza.73 százaléka válaszra sem méltatta.A visszaérkezett válasz 26,6 százalékból, a válaszadók 52 százaléka vélte úgy, hogy úgy látja a 20. században volt felmelegedés és ezért főleg az ember felelős.(de nem teljes mértékben!) Tehát a 7000 megkérdezettből mindössze 963 (13,7 %). A másik fele, 48 % azt állította, hogy a felmelegedésnek természetes okai voltak, ill. véleménye szerint egyáltalán nem volt tapasztalható felmelegedés, vagy nem tudja , vagy bizonytalan, hogy volt-e, és ha volt mi lehetett az oka. Tehát halvány jele sincs a 97 % konszenzusnak. Sőt a hétezres tagság alig 14 százaléka nyilvánította ki , hogy szerinte volt, van, lehetséges az AGW.

Ugyanilyen eredménnyel járt a holland környezetvédelmi ügynökség amely szintén közzé tette e tárgyban a felmérése eredményét. Ők már 6550 nemzetközi (!) klímaszakértőnek küldték ki a kérdőívet. A visszaérkezett válaszok ugyanazt tükrözték vissza, mint az amerikai meteorológusoké. 1868 válasz érkezett vissza. Ebből 1233 (66 %), tehát a megkérdezettek 18,8 %-ka vélte úgy, a globális felmelegedés valós és az ember is okozhatta. 44 % szerint nem tudja, hogy volt-e és, ha volt mi okozhatta, ill. az emberi befolyás nem lehetett domináns. A 6550 megkérdezettből 4682(71,5%) válaszra sem méltatta a kérdezőket. 

(d)
Dr. Richard Lindzen, légkörkutató prof.(MIT) petíciója Trump USA‐elnöknek(HUN)
Dr. Richard Lindzen (MIT) petíciója (ENG), a 300 aláíróval(2017-02-23)

Az USA állampolgárai és Amerika tisztelői az Ön választási kampányának azon ígérete mögött
állunk, amely a nemzetközi klíma megállapodásra vonatkozott.
(…) Néhány hét alatt több mint 300 tudós és magasan képzett szakember írta alá az alábbi petíciót, amelyben sürgetjük Önt, hogy az UNFCCC klímavédelmi megállapodást visszavonja.
Minden nap újabbak csatlakoznak az aláírásukkal.
Mi megkeressük az amerikai és más kormányokat, az álláspontjuk, ill. egy túlhaladottnak tekinthető nemzetközi megállapodás megváltoztatására, amely a jelentéktelen üvegházhatású gázok közül, elsődlegesen a szén‐dioxid csökkentésére irányul, szigorú előírásokat vonva maga után.
2009 óta az USA és más kormányok a globális klímavédelemmel kapcsolatban olyan intézkedéseket hajtottak végre, amelyek tudományosan nem igazolhatók, de már most is komoly szociális és gazdasági károkat okoznak és fognak okozni – anélkül hogy a környezet számára bármilyen előnnyel járnának.
A hagyományos környezetszennyezők effektív, megfizethető kontrollját támogatjuk, de a szén‐dioxid nem környezetszennyező.
Ellenkezőleg, sok világos és egyértelmű bizonyíték van arra, hogy az atmoszféra növekvő szén‐dioxid tartalma a környezet számára előnyös, javítja a mezőgazdasági hozamokat, a növények jobban fejlődnek, minden élet táplálékául szolgálva. Életelixir és nem méreg.
A fosszilis energiahordozókhoz való hozzáférés korlátozása igen negatívan hat az emberek jólétére az egész világon. A fejletlen országokban több mint 4 milliárd embert a további szegénységbe kényszerít.
(…) Válaszút előtt állunk. (…) Tudományos kollegáim támogatják Önt abbéli fáradozásaiban, hogy teljesítse a kampányában tett ígéreteit. (…)
A klímapárbeszédek eddig politikai párbeszédek voltak – és nem szakmai párbeszédek. Arra ment ki a játék, hogy az állampolgárok helyett a bürokraták gyakoroljanak kontrolt az energia, a természeti tartalékok és egyéb javak felett. A felesleges előírások visszavonása minden Amerikain segít, és bölcsen még azt is eredményezheti, hogy tisztább lesz a levegő és a víz, amint Ön ígérte.
Tisztelettel,
Dr. Richard Lindzen
Professor Emeritus of Atmospheric Sciens
Massachusetts Institute of Technology

A Donald Trump USA-elnöknek szóló peticiót Miskolczi Ferenc is aláírta!! IGEN
PS: Sokatmondó, hogy Áder Jánosnak egész hónapban nem akardt egy perce sem a petíciót 300 tudós társával aláíró magyar tudós Miskolczi Ferencre. Az érzelmi alapokon manipuláló, inkorrekt eszközöktől sem visszariadó, 97%-os egyébként hazug konszenzusba kapaszkodó, kognitív disszonanciát kimaxoló termogeddonista pánikkeltők bevett gyakorlata, hogy a klímatéma csak addig érdekes dialógus szinten, amíg valaki az ő nótájukat fújja. Nincs készség, képesség a másik oldal meghallgatására.
6. Jégfuratminták idősorai azt mutatják, hogy a CO2 koncentráció növekedését megelőzi a hőmérséklet növekedése.
+ Klímaszkeptikusok szerint igen megelőzi, lásd Reményi Károly akadémikusunk más megközelítésű, ám idevágó munkásságát is, de minden kérdést nem lehet ezáltal megoldani.

IV. csoport – Téves elképzelések terjesztése
* Irreleváns információk, féligazságok közlése, melyek csak összezavarják a médiát, s az embereket.
+ Klímaszkeptikusok vádolják evvel az ellenoldalt. Sőt ettől durvábbat is felrónak az ellenoldalnak: gáncsoskodás a tudományos publikálásban, lásd Miskolczi paradigmaváltást megcélzó légkörfizikai eredményeinek NASA-általi elgáncsolását.
Itt emlékeznék meg Czelnai Rudolf nagyszerű akadémikusunkról, aki hazánk részéről delegálódott  annó az IPCC-be, tán még a 2000-es évek elött. Ő segítette publikáláshoz Miskolczi Ferenc korszakalkotó cikkét magyar nyelvű Időjárás szakmai periodikában (Zágoni Miklós fordításában), azután, hogy a NASA-nál elgáncsolták.  IGEN
1. Korábbi korok melegedési idıszakai a növény és állatvilág számára előnyösek voltak.
+ klimaszkeptikus.hu-s állásfoglalás elfogadja Möcsényi Károly állítását : ha legalább 10-szer több szén-dioxid lenne a levegőben, vagyis kb. 0,4%, megoldódna az emberiség élelmezési problémája. Közlése szerint üvegházakban, vízgőz és szén-dioxid nagy koncentrációban történő kompresszoros bejuttatásával almából és paradicsomból négyzetméterenként 50-60 kg terméshozamot is el lehet érni. IGEN
2. A technológiák gyors fejlődése meg fogja oldani a problémát a fölösleges CO2 gáz föld alá sajtolásával.
+ Nem tudom: klimaszkeptikus.hu-s állásfoglalás szerint símán lehet irreleváns kérdés. NEM
3. A fejlődő országok növekvő mennyiségő szén-dioxid kibocsátása a fejlett országok minden emisszió csökkentését felemészti.
+ Klímaszkeptikus.hu-s állásfoglalás szerint kártékony a CO2-kvótázás . IGEN
4. Magyarországon (vagy X országban) a teljes emisszió mennyisége sokkal kisebb, mint például Kínában, Brazíliában, stb. Miért nekünk kell csökkentenünk a kibocsátásunkat?
+ Klímaszkeptikus.hu-s állásfoglalás szerint kártékony a CO2-kvótázás . IGEN
5. Mozgalmak, vallások gyakran óvtak globális katasztrófáktól korábban is, melyek sohasem következtek be.
+ klimaszkeptikus.hu-s állásfoglalás szerint símán lehet irreleváns kérdés. NEM
6. Az 1970-es években a klímaprognózisok tévesen egy jégkorszak közeledtét jelezték.
+ Nem tudok róla: klimaszkeptikus.hu-s állásfoglalás szerint símán lehet irreleváns kérdés. NEM
7. A klímaváltozás tagadásával a jobboldali politikai erők világszerte a kapitalista államforma egyeduralmát kívánják megtörni (nem hazai, hanem nemzetközi feltételezés).
+ klimaszkeptikus.hu-s állásfoglalás szerint símán lehet irrelváns kérdés. Ezen felül marhaságnak is hangzik. NEM
8. A klímakutatók feltört levelezései bizonyítják, hogy manipulálták az adatokat.
+ Klímaszkeptikus.hu-s állásfoglalás szerint több aljas dolog is történt az ellenoldal részéről, beleértve ilyeneket is. NASA-s Hansen is visszaélt az adatokkal, magyar publikáció is van róla. 

Az én blogírói klímaszkeptikus-definicióm
* Problémás a földfelszíni globális átlaghőmérséklet adatainak mérése is, átlagszámítása is. Mind módszertanilag, mind méréspontosságilag (több mérés, több mérőállomással kellene), azaz rengeteg teendő van a megbízhatóságig vezető úton. 
Miközben per definitionem van egy kivédhetetlen alaprobléma: adatbányász terminológiával, ha sok-sok mérési adatot (időben hosszan) képzünk le egyetlen (átlag)számba - mind globális átlaghőmérséklet illetve növekedése - az csak információvesztéssel tehető meg.  Analóg módon, ahogy minden klasszifikálás & klaszterizálás is információvesztéssel jár együtt. Magyarán szólva óvatosan kell bánni a leképzett számokkal.
* Nemhogy az AGW(=Antropogen Global Warming)-ot utasítja el, vagyis a CO2-kibocsátás antropogén-részének kitüntetett figyelmet érdemlő hatását, hanem a teljes CO2-kibocsátást illető pánikkeltést tartja túlzónak, véli túlbecsültnek az üvegházhatásban, globális felmelegedésben.
* Azaz légköri CO2-többletben irreleváns, hogy mi a természetes és antropogén eredetű arány, még ha tudományosan meg is különböztethetők egymástól.
* Száz év távlatában a drasztikus CO2-kibocsátás sem billentette ki a földi üvegházhatást,  a globális hőmérsékletemelkedés sem érte el 0.8 fok C emelkedést. Nem lehet ezeket a tényezőket a gyorsuló megszaladás mentén összekapcsolni.
* CO2 szintelen-szagtalan gáz, alapvető fontosságú az életben.
(a) Füstölgő gyárkéményekkel manipulálni a laikus közönséget, tehát visszaélés.
(b) Elhibázott, tudományosan meghaladott, felesleges és így kártékony a CO2-kvótázás, a CO2-kibocsátás és üvegházhatás progresszív felfutású kölcsönhatására alapozva.
* Nincs validált kvantitatív fizikai modell se pro, se kontra a klímaváltozás üvegházhatásáról, az éghajlat-alakulásról meg pláne. Csak közvetett bizonyítékok sorával rendelkezünk. Egyáltalán kvantitatív fizikai modellel is csak a klímaszkeptikus oldal rendelkezik, tudtommal.
* Valószínűbb a konstans és maximális üvegházhatás (optikai mélység), mint a megszaladó üvegházhatás.
(a) Így az üvegházhatáson nem változtat tartósan, érdemben a CO2-többlet.
(b) Így a víz(gőz) a perdöntő tényező az üvegházhatás alakulásában.
(c) Nincs közvetlen bizonyíték a CO2-többlet tartós melegedést okozó hatására.
(d) Megszaladó üvegházhatásra semmilyen közvetlen bizonyíték nincs.
* Elfogadhatatlan a NASA/IPCC vonatkozásában
(a) mind a NASA-alapábra, Miskolczi-közreadta 0.6W/m2 és plusz-mínusz 17 W/m2 szórási bizonytalanságából eredő tudományos használhatatlansága miatt.
Héjjas István: Klímaváltozás és szén-dioxid, Magyar Energetika, 2015/5-6
(b) mind a NASA/IPCC diszkrét historikus hőmérséklet adatokon való felfutás-előrejelzés, felfutás elött, azért mert még laikusnak is láthatóan totálisan szakmaiatlan, komolyanvehetetlen 
Ennek folyományaként pánikkeltésre használni visszaélés: igen még Hetesi Zsoltnak, Kőrösi Csabának, is, nemcsak AT-típusú hisztériakeltő ijesztgetésben kielégülő, rosszindulatú dilettáns műkedvelőknek.
Nézetem szerint minden előrejelzésnek kell tartalmaznia:
- Újszerű, nem-triviális, hatókörrel bíró bit-sorozatot/üzenetet
- Mérhető mennyiséghez köthető kell legyen: az, hogy lesz majd "felhősödés", beüt az "armageddon" az így ebben a formában tárgyalhatatlan, a matematizálást/formalizálást előnyben részesítő/fókuszbahelyező előrejelzés tudományának kontextusában.  
A 2006-7-8 körüli pikolaj-platózás is a definiálatlanságon csúszott félre, többek közt. Hetesi ideológiailag predesztinált témábavágó tevékenységének mérhetetlen kártékonysága is tetten érhető benne, főleg mivel, hogy ő elvben "ért hozzá", míg egy AT-nál jellemzően csak az agresszívitás kérhető számon.
- Diszjunktan kell felossza a valóságot. Korea fog-e atomfegyverhez nyúlni vagy nem: ez jól osztja fel kétfelé a valóságot. A [1-12] fok Celsius intervallumba eső jósolt globális átlaghőmérsékletnövekedés NEM osztja fel használhatóan a valóságot, mert 99.9999%, hogy így lesz és a valós szám bele fog esni a zárt intervallumba. Csak az a baj, hogy ennek információérteke nulla.
Természetesen lehet regresszió-analizis típusú technikákkal valós számokra is leképezni (még mielött) csak nem ekkora szórással meg hibatűréssel, ekkora intervallumra/tartományra, "sztochasztikus" valószínűségek mellett, valamiféle teljességgel hasznavehetetlen speciális "számháború" keretében.
- Kell hozzá alátámasztó érvelés, hogy megvitatható legyen a teljes időskálán. Nincs ennél fontosabb, hiszen a hitelét a dolognak ez adja, ennek révén lehet tanulni folyamatában.
- De mindennél fontosabb a visszacsatolás. Meg kell nézni mi jött be az előrejelzésekből, mi nem, mi miért bukott, mi volt az erős/gyenge magyarázó változó.  
Minden témabeli vészmadár itt bukik gigantikusat, mint az ólajtó. Mivel nem őszinte, becsületes emberek, így csak ijesztgetésig és szenzációvadászatig tudnak csak eljutni, sosem nézve szembe saját hibáikkal. Fasságokat bátran publikálnak, de (ön)visszacsatolásra már nem fussa ugye. Aki amint ezt átlátja, onnantól sosem fogja őket komolyanvenni.
(c) mind a hivatkozása a 97%-os tudományos konszenzusra (ténybelileg sem igaz, tudományosan sincs konkrét effektív értéke)
(d) mind a tudományos párbeszédet gátló gáncsokodása a publikálások letiltásával
* Valódi tudományos párbeszéd kell a témában, pánikkeltéses hisztérizálás helyett.
* A 200 millió év fosszilis energiahordozóit 200 év alatt - sokszor értelmetlenül - elpazarolni  vétek volt.
* Környezetet kímélni kell, káros anyagok (azaz ide-nem-értve a CO2-t) kibocsátását minimalizálni kell.

Az én blogírói termogeddonista pánikkeltő-definicióm
* Bizonyíték nélkül vallja a pozitív visszacsatolásos gyorsulóan megszaladó üvegházhatást, ami irracionálisan nagy globális átlaghőmérsékletnövekedéshez és ad absurdum vénuszi körülményekre vezet, pánikot keltve a hozzánemértő, így megvezethető laikusokban.
* Minden rációt mellőzve nem foglalkozik az IPCC-modellek megszaladás-előrejelzéseinek, megbízhatatlansági menő brutális szórásaival. Vagyis a várható globális átlaghőmérséklet növekedés(=GÁH) [2-12] fok Celsius intervallumba esik a következő kb. 60 évben.
* 97%-os konszezusnak hazudott, perdöntő érvként ráhivatkozó akolmelegben nem érdekli a tudomány és igazság igazi mibenléte, gáncsol el (és/vagy tapsol hozzá és/vagy érvként használja fel ezt az elgáncsolást) publikálást olyan életünket kardinálisan meghatározó, paradigmaváltást is sejtető témában, mint a klímaváltozás. Perdöntően a vallásokban látható hitkérdéssé fokozza le az egészet (egyébként vallásháborút is generálva)
* Az értelmetlen impaktfaktor-hajkurászást meg egyéb tudományos publikációs zajok nem zavarják, de egy neki nem tetsző publikációt szíve szerint inkorrektségig menően inkább elgáncsolna "hibára és nem teljességre hivatkozva", mint megjegyzésekkel kiegészítve publikálna, a "szent cél érdekében", inkvizitori attitüddel. Sőt alapvető módon korlátozná a tudományos hozzáállást a mainstream-követés követelményével.
* Kognitív disszonancia kimaxolása jellemzi, aminek folyománya, hogy képtelen tisztességesen gondolkozni, érvelni, így a vele való dialógus jellemzően esélytelen és így értelmetlen, tömeges léptékben.
* Jellemző rá az érzelmi alapokon megközelítés, a tudományos megközelítés helyett: lásd 97% konszenzus, Föld megóvása unokáinknak, szegény jegesmedvék, stb. olyan effektív konkrét tudományos kérdésben, mint a klímaváltozás kvantitatív fizikai modellezése.
* Médiában manipulálnak átlátszóan ócska trükkökkel ferdített prezentálásokkal, a megélhetési tudós-celebek. Lásd idevágóan vitathatóan skálázott tengelyek mentén felfutó görbék összekapcsolása, korreláció sejtetéssel, a mit sem sejtő laikus közönség felé.
* Csak addig nyitott bármilyen dialógusra, amíg valaki az ő nótájukat fújja. Nincs készség, képesség a másik odal meghallgatására.
* Nem megérteni akar, hanem inkorrekt praktikákkal belekötnivalót keres, diszkreditálni igyekszik. Annak lehetőségét keresi, hogyan tudja a Blikk-szinvonalra leegyszerűsített ("hogy a papucsállatkák is megértsék" [Bödöcs Tibor]) szenzációvadászatnak legtöbbször inkább csak vélt sikeres hatását felnagyítani (a témához szükséges tudományos aprómunkát és érdemi dialógust megspórolni igyekezve). Függetlenül a belekötnivaló fókuszától, fontosságától.
* Személyeskedésig menően igyekszik diszkreditálni a vele szembenállót. Nem azt nézi, hogy valaki igazat mond-e, hanem, hogy a személy, vagy a közlő médium pedigréjáben van-e kifogásolnivaló, amivel annullálható az, a 97% konszenzus fenyegető árnyékában. 
De ugyan ez fordítva nem működik: lásd hozzá például Hetesi Zsolt-ot, aki a minimális (intellektuális) tiszteletet sem adta meg a témában nála jóval képzettebb, idősebb, asztalra többet letett PhD-zett fizikus társának Miskolczi Ferencnek (pl.: Hetesi Zsolt viriál-tételes ámokfutása az index.hu Peak Oil-fórumában). Hetesi még manapság is képes lekicsinylően beszélni Miskolcziról, elszállt magabiztosságában.
* Itthoni viszonylatban a legdurvább szélsőségesei: Hetesi Zsolt, Kőrösi Csaba, Antalffy Tibor. Míg világviszonylatban az adatvisszaéléses James Edward Hansen(NASA), Guy McPherson, A Gaia-s James Lovelock

A témába vágó blogposztok, itt a blogon:
Laszilo: Gondolatok Dr. Miskolczi Ferenc üvegházelméletéről
****
Mi az, hogy "klímaszkeptikus" és hogy viszonyul a "termogeddonista pánikkeltőhöz"?
Gyorsuló üvegházhatást nem kéne végre újragondolni az IPCC-nél?
Kőrösi Csaba: Klímaváltozás – Mindenki Akadémiája, 2016-12-01
Hetesi Zsolt leértékelődése hét év távlatában
Az "intelligens" Antalffy Tibor 
Eördögh Árpád: A félreértett globális felmelegedés, 2011-12-05, blogposzt 
index.hu: "Tényleg bebizonyította a gép, hogy nem is az ember okozta a klímaváltozást?"
Prediktálás börtönfenyegetettség árnyékában?
Klímaváltozás: előrejelzési visszásságok
Klímakatasztrófa előrejelzése 

index: "Milliókat ér, ha nem váltunk munkahelyet"

Milliókat ér, ha nem váltunk munkahelyet + FB-poszt

Ismét sikerült nívótlan, bulváros szenzációhajhász címet találnia az indexnek. Hiszen nem milliókat ér, hanem milliókba kerül a betöltetlen állások nyomán keletkező feszültség menedzselése.Szvsz.

Én azt érzékelem, hogy süketek párbeszéde folyik a periódikusan visszatérő, kevéssé megalapozottnak tűnő hangos vernyákolásban.

Ahogy az FB-n is írtam kommentben: Rossz a felvezető-kérdés, szvsz ("Önnek is feltűnt már, hogy egyre nagyobb a munkaerőhiány?"). Nem munkaerőhiány van, hanem egymáshoz képest teljesen kitérő pályán mozog a munkaerő-keresleti és -kínálati piac, nehezen jön létre a match (párosodás)...
* Hiába kellene például sok (jó) IT-rendszergazda, ha nem jár hozzá versenyképes fizetés.
* Ha valaki versenyképes tudással bír, annak versenyképes munkát+juttatást illene adni, mert a globális verseny nemcsak a munkavállalók felé támaszt kihívást, hanem a munkaadók felé is. Ha valaki tud nyelveket, érti a szakmáját, nyitott a világra, nem feltétlen akar olyan főnököt, aki korrupciós vagy egyéb kapcsolatok révén ugyan több erőforráshoz tud jutni, de mellette kapitális tahó. Lásd ugye Mészáros Lőrinc.
* Ha valaki csak a nyers fizikai erejét, kapacitását akarja értékesíteni a piacon, számukra egyre kevesebb piaci alapú - létminimumon relevánsabban felül fizetett - munka néz ki: láthatjuk ugyanazt a végeredményt egyre kevesebb ember tudja abszolválni az idő haladtával. Magyarán egyre nagyobb a presszió a munkavállalók felé, a minél komolyabb hozzáadott értékre, különben a leszakadás prediktálható esélyesen.
* Végül azon sem kellene csodálkozni, hogy emberek belefáradnak, ha az egyre durvuló munkahelyi követelmények (gyorsan avuló skill, túlhajtott mobilitás-elvárás) drasztikus növelése, nem a betörést vonja maga után, hanem szakmaváltást a munkavállalók jelentős körében.

Ha tágabban szeretnénk (aktuálisan) vizsgálni a kérdést, akkor is lehet észrevenni törvényszerűségeket. Mivel sokszor, sokat írtam a témáról a lentebb linkelt blogposztjaimban, alapvető módon szeretném kerülni az ismétlést. Ami nóvum  most a cikk kapcsán, hogy én három alapvető feszültségforrást vélek azonosítani a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának problémáinál.

(1) Egyre durvább a specializálódás és igénye a munkapiacon. Minden egyes specializálódás egyre esélyesebben kíván teljes embert, egyre nehezebb/költségesebb kiképezni rá (általános oktatási rendszeren belül + céges lokális finanszírozásban egyaránt). Társadalmi léptékben viszont nagy a kár, ha ezek a munkák gyorsabban avulnak, kukázódnak: lyukakat generálva a rendszerbe.

Szeretünk mobilitásról beszélni, ha a munkavállalónak kell cihelődnie, ezt finanszíroznia, de jóval kevesebb szó hangzik el a munka-csereszabatossági mobilitásról, ami már inkább a munkaadókra ró terhet.

(2) Egyre brutálisabb a munkáltatói kiszolgáltatottság, (minőségibb és kevésbé skálázható munkák felsőbb régiójában) ha versenyképessé vált munkaerő a jobb munkák és/vagy jobb környezet szívóhatásának engedve csak költségeket/feszültséget hagy maga után előző, munkahelyén. Ha nincs röghözkötés (márpedig ez ellen joggal lázad mindenki), akkor egyre kevésbé a (munkaerőbe) befektető fogja látni a hasznot is. Ez igaz ország szinten is (lásd Magyarország és hozzá mondjuk az orvoshiányt), de igaz céges szinten is, a globális verseny következtében.
A fociban már kitalálták egyébként, hogy nagy átigazolásoknál a nevelőegyesületeknek is kell pénzt kapniuk.

(3) De nagyon nő a munkavállalói kiszolgáltatottság "kizsákmányolás" (nyersebb és jobban skálázható munkák alsóbb régiójában): egyre több követelménynek kell megfelelni, az önreprodukcióhoz való egyre kisebb hozzájárulásért cserébe (radikálisan durvuló struggle for life keretében). Szintén a globális versenynek, de itt speciálisan a nagy népsűrűségű területeiről érkező - pl. Kína, India - tömegnyomása következtében.

Én azt mondom kellene értelmes társadalmi párbeszéd a témában, de amíg például a "szimpla" korrupció kártékonyságáról nincs országos konszenzus, addig ez talmi remény.

Témát illető blogposztjaim:
index: "Teljesen felbolydul a munka világa"
index: "40 felett hatékonyabb a részmunka"
index: "A középosztály végét jelentheti a mesterséges intelligencia?"
index: "Ha a pénzcsapot elzárják, Orbán megbukhat"
index: "Ha gazdag, akkor nem lehet hülye"
index: "Ha felszámolnák a szegénységet, még ennyi munka sem lenne"
Portfolio: "Évtizedekig tartó fájdalomra figyelmeztet a semmiből jött milliárdos"
TED: Hankiss Elemér: Életstratégiák a bizonytalanság korában, TED, 2011
Határátkelő-blog: "Termelékenység" + index: "Starschema"
Joel on Software-blog: "A Big Mac és a Mezítelen Séf (The Naked Chef)"
Karriercoach-blog.hu: Informatikus-hiányról...
Ydea-blog: Munka-, Magánélet + Home-, Office

Bogányi-féle "csodazongora"

Gyors egymás utánban két egyenként is mellbeverő hír is jelent meg a tárgybeli témában.
(1) Egyetlen csodazongorát sem adtak el tavaly és kommentelhető FB-posztja.
(2) Visszakérte a szuperzongorára adott 60 milliót az MNB

Szerintem túlárazott a csodazongora a 76 millával.
A zongorák "királya" az én érzékelésemben a Fazioli(k), darabja kerül ujonnan 30-100 milla közötti összegbe (lásd az idevágó linkeket lentebb). És az univerzális hangszer, Bachtól kortárs zenéig terjedően mindenre zseniális. Én rossz Fazioli-felvételt még nem hallottam. Ráadásul nem egyszer hallásból is felismerem őket, annyira gazdag (egyedi, mindentől megkülönböztethető) hangképük van (fontos peremfeltétel hozzá a jó hangmérnöki munka).

Ezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy elém tesznek YT-videókat majd megmondom, hogy melyik Bösendorferes, melyik Steinway-es vagy Faziolis. Hanem úgy, hogy kizárom melyik nem lehet Faziolis, melyik esélyes és még tévedhetek is benne egy-egy esetben (vagy mondhatok nem tudom megállapítani-t is). Plusz nyilvánvaló feltétel, hogy a hangmérnöknek ugyanannak kell lennie, hogy az összehasonlíthatóság minimál-kritériuma teljesüljön.
MÁS
Én sosem szerettem a Steinway-eket, mert nekem rengeteg felvételről hideg fémes hangzás jött le belőlük. Mindig is Bösendorfer-fan voltam (pláne, hogy ilyen volt nekünk itthon, arra állt rá a fülem évtizedek alatt, mivel annyira imádtam). Egészen addig, míg meg nem ismertem a Faziolit, egyébként csak pár éve. De Steinway-ben is éri (kellemes) meglepetés az embert, bizonyítva, hogy mennyi minden múlik a hangmérnökökön: Schubert: Complete Piano Sonatas & Piano Works (Michel Dalberto), ami úgy Steinway-es, hogy imádom meleg tónusát..

Az FB-posztban nem tudok korrekten linkelni, de szerencsére itt tudok (több helyről is):
Új Fazioli induló ára: Prices start at $119,998
A Fazioli-árspektrum másik vége: Fazioli Brunei Piano, Price: $400,000. 
De "listaáron" (2010 elött) már 245.000 USD-ért is elérhető egy klasszikus Fazioli 308-as Grand Piano

Vannak dararabok, ahol tényleg csodaszépen szól a Bogányi-zongora, így megmutatkozik előnye más hangszerekhez képest. Ám ez az előny/előrelépés túl nagy árat jelent más megközelítésben. A teljes repertoárra nézve már közel sem ennyire impresszív az összkép, szvsz. Ez a "specializálódás" bennem minimum ambivalens érzéseket kelt.

Nem tűnik jó omennek Matolcsy "közpénz-jelleget elvesztett" 60 millája (ami emlékeim szerint amíg nem volt muszáj, addig nem volt publikus infó). Bogányi azt mondta a kritikákra, hogy minden forinttámogatás beépült a hangszerbe, és én ezt a magam részéről abszolút elhiszem neki. Ettől még Matolcsy 60 millája költségvetésből törvénytelenül kijátszott, és mint ilyen "mocskos" pénz (és Bogányi nem buta, hogy ezt ne tudta volna). Az én - teljességgel ignorálható - megítélésem szerint értékes szellemi termék nem épülhet igaztalan alapokra, pontosan, ahogy az igaz is kizárólag jó úton képviselhető csak. Ez a "csodazongorának" egyfajta tehertétel, az én olvasatomban.

Én laikusként is nagy zongorafannak tartom magamat, keresem, űzöm-hajtom a jó zongorafelvételeket, pláne, ha referenciaértékűek. Ahogy (érzékelhetően) tökéletesedik mind a hangrögzítés, mind a hangszerek minősége, ezek mind mind segít(het)ik a komolyzene mindenkori aktuálisnak maradását (pláne, ha kortárs mondandóval és ihletettséggel is kiegészülnek az interpretációk). Azáltal, hogy olyan rögzülhet, aminek korábban esélye sem volt. És persze a kottás-videózást is támogatva (de ez már tényleg csak hab a tortán).

Ami a másik friss hírt illeti, számomra nemkicsit meglepő, hogy ne mondjam feldolgozhatatlan egyelőre. Ami nekem ilyen kevésből lejön:
* A legnagyobb gáz az egésszel, hogy tökre homályos hivatkozás alapján történt.
* Hiába akarnak bárki bármit visszacsinálni, az egész kínos közjáték immáron a saját (kiszámíthatatlan) útját járja....
* Elképesztő látni a kapkodós adhoc kézi vezérlést egy ilyen kicsi témában is.

Kőrösi Csaba: Klímaváltozás – Mindenki Akadémiája, 2016-12-01

Hetesi Zsolt, Antalffy Tibor után egy újabb médiamanipulátor, Körösi Csaba - Áder János KEH-ének Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője -  hirdet igét, ugyanúgy átlátható ócska trükkökkel, kizárólag az érzelmekre hatva, persze a jegesmedvéket is felhasználva. Még csak nem is eredetien, hiszen golyókkal már láttuk korábban ugyanezt a hatásvadász túlcsordulós prezentálási stílust (11:36).

A klímaváltozás modellezése nagyon komplex, nehéz interdiszciplináris tudomány. Minden felmérés szerint ennél jóval egyszerűbb, életüket relevánsabban befolyásoló dolgokat, mint például korrupció, nem képesek tömegek meghatározóan perdöntően nagy része értelmezni, megérteni, viszont másik oldalról kiválóan manipulálható masszát alkotnak. (A klímaváltozásról való laikusoknak tartott tömeges léptékű bármilyen érdemi oktatás lehetetlen küldetés, főleg addig, amíg ádáz tudományos csaták vannak a háttérben, ahol ember legyen a talpán, akinek sikerül tisztán látnia, pláne ilyen tudomány álcáját magára vevő csürhe/csőcselék zavarkeltése közepette).

A linkelt 26 perces videónak - maradjunk annyiban, hogy - a többszöröse sem elég a kérdés bevezető jellegű korrekt tárgyalására. Mégis a videó első fele, a manipuláció első jeleként, Körösi Csabáról és nagyszerűségéről szól. Hol releváns a témában, hogy kicsoda Körösi Csaba, milyen iskolákba járt, miben volt jó diákként? Ha csak azért nem fontos, hogy ezt még megértheti a laikus közönség és ha ezt elfogadja, elalél a gyönyörűségtől, akkor implikálódik, hogy a klímaváltozás hamis homályos tézisei is elfogadásra kerül a nézőkben.

Az már csak hab a gusztustalan geil tortán, hogy még a nevesített lányát is beveti a szent cél érdekében, az érzelmekre hatás túlpörgetése jegyében. (6:11-től). Ha neki ilyen pedigrével nincsenek elégséges érvei, akkor majd a lánya előveszi az aduászt? Vagy mégis hogy képzelik ezt?

A hitelességnek sem tesz jót, hogy a videóban látható drága, puccos autó jár a nagy presztizsű állásához. Félreértés ne essék ingyen sem kellene a fickó társadalmi státusza, jó fizetése, elegáns irodája, világutazásai, de azért az csak furán veszi ki magát, hogy mások CO2 eregetése büdös (átvitt értelemben értem: a CO2 szintelen szagtalan gáz, mint tudjuk), de az enyém fontos/"védhető" a státuszomnál fogva. Nem azt mondom, hogy járjon gyalog, de egy ilyen kisfilmből azért átjön a téma iránti jól megfizetett brutális érzéketlenség. Nem mindegy, hogy valaki a klímaváltozás témájáért (önzetlenül, közösségi érdekből, tudományos elfogulatlansággal) vagy klímaváltozásból (megélhetési politikus-tudósként, mint az emlegetett Hetesi is) él.

Körösi ugyanazzal a gondolatmenettel nyit (8:49), amit már Hetesis posztomban részletesen/bőségesen kárhoztattam. Ilyen képzettség mellett, aminek Körösi birtokában van orbitális aljasság kell, hogy két egyébként növekvő változóról közvetlen (amúgy nem tisztázott) korrelációt sugalljon a laikus- dilettáns közönségnek, most eltekintve az inkorrekt skálázási anomáliáktól is. Attól még hogy valami nő (CO2) és valami  másik dolog (GÁH=globális átlaghőmérséklet) is nő, egyáltalán nem következik, hogy az egyik impikálja/generálja a másikat (de ha igen, akkor viszont tárgyalni kell, mert a lényeg ott van). Bukik az egész koncepció, alapvető tudományos inkorrektség miatt. Tökfelesleges továbbnézni a videót, csak akkor, ha valakinek pazarolni való ideje van.

Van egy klasszikus anekdota is, hogy még egyszerűbb legyen átlátni az érzelmekre ható  (korrelációt sugalló) manipulálást:

A tudós vizsgálja a bolhát, rászól: Bolha, ugorj! A bolha ugrik. A tudós kitépi a bolha egy lábát: Bolha, ugorj! A bolha ugrik. Így tovább, míg a bolha összes lábát kitépi és ismét: Bolha, ugorj! A bolha persze nem ugrik. A tudós feljegyzi: A bolha, ha minden lábát kitépik, megsüketül!

Megjegyzés: a posztban out of scope volt, hogyan kellene viszonyulni az egyébként tényleg létező klímaváltozáshoz. Egy újabb csúnya vadhajtás leleplezésére vállalkozhattam csak most.

Update, 2017. június 6. 

Perdöntően saját véleményt szoktam megfogalmazni itt a blogomon, ami többféle limitációval jár. Egyrészt ez a peremfeltétel erősen behatárolja/determinálja mind a témákat, mind a feldolgozási mélységet (gyarló képességeim függvényében). Addig szűkítem a blogposzt scope-t, amíg értem (érteni vélem) a témát, őszintén tudom képviselni, védeni álláspontomat az áhított minimális teljesség jegyében. "Inkább legyek kevés/elégtelen, de koherens és hiteles minden betűmben"- elv alapján.
Másrészt jelenti azt, hogy ha határozott álláspontot sikerül kialakítanom, akkor jellemzően NEM google-izok más vélemények után, márcsak azért is, hogy ne zavarjon bele a szövegembe.
Ennél a blogposztnál is annyi történt, hogy láttam a linkelt implikáló videót és a visszásságok olyan töményen érkeztek felém, hogy azonnal blogposztot váltottak ki belőlem. Fogalmam sem volt korábban arról ki ez a Kőrösi Csaba nevű jóember, így minden megállapításom a videó által generálódott, előítéletmentesen.

Na ma tökvéletlenül belefutottam az alábbi blogposztba:

- Ez a Kőrösi Csaba akkora embernek képzeli magát, hogy elgáncsolta dr.Miskolczi Ferenc találkozását - a témában egyébként abszolút laikus és így könnyebben megvezethető - Áder Jánossal. Nyilvánvaló hazug kibúvót keresett, és elvágta a lehetőségét is a dolognak további időpont-lehetőség nélkül.
- Pedig a légkörfizikus-tudós Miskolczi Ferenc egyrészt aláírta a 300 tudós társával azt a peticiót, ami segíthette Donald Trump USA-elnököt a Párizsi Klímaegyezményből való kilépés illető döntésében, másrészt biztosan tudott volna hiteles tudósként biztos tudott volna érdekeset, új szempontot mondani Áder János köztársasági elnöknek.
- Már feltéve, ha a tudományos igazság és nem a prekoncepció érdekelné, meg figyelembevenné Magyarország nemzeti érdekeit legalább egy kicsit.
- Lehet, hogy egy létrejött találkozó után Orbán Viktort sem sokkhatásként éli meg Donald Trump döntését.
- Azonban peche van: a klímaváltozás akkora téma, hogy minden ilyen szemét gáncsoskodás csak temporális lehet. Az igazság, mint az ár utat tör magának, menthetetlenül.

Távolról sem kizárt, hogy Áder hallgatólagos támogatásával történt mindez. Az érzelmi alapokon manipuláló, inkorrekt eszközöktől sem visszariadó, 97%-os egyébként hazug konszenzusba kapaszkodó, kognitív disszonanciát kimaxoló termogeddonista pánikkeltők bevett gyakorlata, hogy a klímatéma csak addig érdekes dialógus szinten, amíg valaki az ő nótájukat fújja. Nincs készség, képesség a másik odal meghallgatására.

Milyen érdekes-1, hogy a NASA Miskolczi Ferencet akarta tönkretenni 10+ éve, cikkének gátlástalan elgáncsolásával. Most pedig Donald Trump állt bele teljes erővel ugyanebbe a NASA-ba.

Milyen érdekes-2, hogy Körösi Csaba jólfizető presztízs-poziciójával visszaélve gáncsoskodik avval a Miskolczi Ferenccel, aki gerincesen állt ki szakmai véleménye mellett, hagyta ott a NASÁ-t az inkorrektségek nyomán, jelentős egzisztenciális hátrányokat vállalva.

A témába vágó blogposztok, itt a blogon:
Laszilo: Gondolatok Dr. Miskolczi Ferenc üvegházelméletéről
****
Gyorsuló üvegházhatást nem kéne végre újragondolni az IPCC-nél?
Körösi Csaba: Klímaváltozás – Mindenki Akadémiája, 2016-12-01
Hetesi Zsolt leértékelődése hét év távlatában
Az "intelligens" Antalffy Tibor
Prediktálás börtönfenyegetettség árnyékában?
Klímaváltozás: előrejelzési visszásságok
Klímakatasztrófa előrejelzése